Rész

  1  1|             eloszlott. Ez az a pillanat, amikor az ember nem részeg többé,
  2  1|                  fényűzéssel nevelték, s amikor harminchat éves korát elérte,
  3  1|          mondotta szerényen, mosolyogva, amikor Bayerné, a gazdag vas­ke­res­­kedő
  4  1|           szeretem, még abból az időből, amikor mint jogász jártam haza
  5  1|                  Sokáig beszélgettünk, s amikor hajnal felé elváltunk, megdöbbenve
  6  1|              délután, valami zsúr előtt, amikor vagy félóráig egyedül voltam
  7  1|                Lénártnét?... néha éjjel, amikor egyedül vagyok odahaza,
  8  1|               hajnalig az ablakuk alatt! Amikor néha veszett jókedvvel huzatok
  9  1|                 látszott, mint az imént, amikor titokban átélt gyötrelmeiről
 10  1|             tizenötéves se lehetett még, amikor mindennap kilestem a fehérruhás
 11  1|                 páter prédikált. Később, amikor a felső leányiskolába járt,
 12  1|               egymás kezét, - a kapuban, amikor az esti séták után az öregek
 13  1|                se tehetném, mert tegnap, amikor a könyvesboltból hazakisértem,
 14  1|    gyermekkacagást hallanak maguk körül, amikor a gondviselés váratlanul
 15  1|                  régen nem várták többé. Amikor a férfi első ízben állott
 16  1|              éveiket gyászba borították. Amikor a selymeshaju leányka hízelked­ve
 17  1|                 a táncolás művészetében. Amikor a bakfisleányka, szép és
 18  1|               napi munkájából hazatérve, amikor vacsora után a világos ebédlőben
 19  1|             napján törődött a boltjával, amikor Lénárt fekete császárkabátban
 20  1|                   röviddel azután pedig, amikor a Bakonyvári Nép­bankot
 21  1|                 meglehetősen emelkedtek, amikor Lénárt Endre szakított az
 22  1|     szí­nész­nőnek hívták. Sőt egyízben, amikor a jótékony nőegyesület műkedvelői
 23  1|              jóindulattal bólintott.~ ~- Amikor hazamentünk, jó ideig hánykolódtam
 24  1|            tulajdonképpen való szerelem. Amikor Lénártnét látod, az ereidben
 25  1|            párját holnap fogod megkapni, amikor ismét egyedül lehetsz vele
 26  1|                  szereted; sírni tudnál, amikor elválsz tőle, pedig ha együtt
 27  1|                 flirt megengedett ideje, amikor a leányok látszólag közömbösen,
 28  1|                 este kell esőt küldened, amikor az ember egy picurkát szórakozhatnék?...~ ~
 29  1|                 s alá a sétáló tömegben, amikor végre megdobbant a szíve:
 30  1|               kék szalag fogott össze... Amikor a park hatalmas kapuja elé
 31  1|              megszoktam abból az időből, amikor sehogyse akartad, hogy a
 32  1|           odatelepedett az asztal mellé, amikor a doktor és az édesapja
 33  1|           elkerülte, s csak reggel felé, amikor odakünn már világosodott,
 34  1|                  között, abban a korban, amikor még a labdázás volt az egyedüli
 35  1|                  föltámadott a szívében, amikor a doktor bácsi most is nyájasan
 36  1|                 Ez a gyermek akkor jött, amikor már nem vártuk többé; hát
 37  1|                   s az volt az ünnepünk, amikor az apró lábacskáival először
 38  1|                 hogy olyan idő is jöhet, amikor a kicsikénket elviszik tőlünk;
 39  1|                 majd elérkezik az a nap, amikor a kacagás megint örökre
 40  1|                mi történik a szívünkben, amikor az ő sorsát másra bízzuk?...
 41  1|                is kárpótolni fogsz neki, amikor már a sír mélyén porladunk?~ ~
 42  1|                  hogy bűnt követtünk el, amikor ilyenné neveltük, de ezen
 43  1|                 hangja fenyegetővé vált, amikor így szólott:~ ~- Most, ebben
 44  1|                  abból az időből ismeri, amikor a ködös téli hajnalokon
 45  1|               Hogy boldog-e? Tíz év óta, amikor először tudta meg, hogy
 46  1|            burkolózó piaci lámpát nézte, amikor lámpagyújtás után, a kézimunkáját
 47  1|               kérte, hogy karoljon belé, amikor az erdei mulatságról hazafelé
 48  1|           zárkózott maradt. Csak otthon, amikor a doktor, az esti séták
 49  1|              szeretlek, azon a hajnalon, amikor nem akartál belém fogózni...
 50  1|                 később, a nyári napokon, amikor egész délután csak arra
 51  1|               mámoros éljent kiáltott... Amikor Pethő visszanézett, hogy
 52  1|            kútjából vizet hozzon. Télen, amikor a körülfekvő hegye­ket hó
 53  1|                     kérdezte Pethő Géza, amikor a feleségét a maga házában
 54  1|                  a felesége összeszidja. Amikor azonban a nagy diófa alatt
 55  1|                jócskán végeztek is vele, amikor egy este, sétálás közben,
 56  1|                az olyan figyelmetlenség, amikor valakiről tökéletesen megfeled­kezik
 57  1|                  a kaszinóban, ma pedig, amikor Juhász ezredes rólatok beszélt
 58  1|                 menjünk el?... mindjárt, amikor a listát össze­állí­tottuk,
 59  1|                  gyönyörü szőke fürtjei. Amikor a Lénárt-ház kapuján befordultak,
 60  1|                kétszer is végiglapozták, amikor végre megnyílt a szomszédos
 61  1|               Mondja csak, nem pirul el, amikor a szakácsné tekintetes asszonynak
 62  1|              Pedig azokra a délutánokra, amikor mind a ketten megőrültünk
 63  1|               dísszel, épp azon a napon, amikor a helybeli garnizon néhány
 64  1|                 annyira idegenné lett... Amikor eszébe jutottak a jelenetek,
 65  1|            feleségére... Otthon azonban, amikor az első vacsora után, amelyet
 66  1|                  keringőket...~ ~Pethőt, amikor a kávéházba lépett, hangos
 67  1|      kirelejszumát, hogyne engednők meg, amikor megengedjük... Csak semmi
 68  1|                  közé... Később azonban, amikor egy titokzatos mecénás intésére
 69  1|                  jelölje hát ki az időt, amikor a nyakába borulhatok, s
 70  1|             őrületes fájdalom fogott el, amikor azzal az eshe­tő­ség­gel
 71  1|          válaszolt a szavaira... Később, amikor a társaság már készülődni
 72  1|              volt kedvesét, mint egykor, amikor még a szerelmesek túlzásával
 73  1|              becstelenséget követtem el, amikor megházasodtam?... Hát jó,
 74  1|               inkább meg volt hát lepve, amikor Zsuzsa egy márciusi délelőtt
 75  1|                       Néha vacsora után, amikor Sárika, gyermek módjára,
 76  1|                  teszi össze a kacsóját, amikor az álomistenke közeledik,
 77  1|             előtt zavarba hozza... Este, amikor szivarozva üldögéltek a
 78  1|       hálószobába, s csak akkor jött ki, amikor az édesapja válogatott hizelkedésekkel
 79  1|                  kezdeni a falatozáshoz, amikor egyszerre új vendégek tüntek
 80  1|                   s akkor lélegzett föl, amikor az ebédet bevégezve, gyorsan
 81  1|          tulajdonképp ez volt az az idő, amikor huszonnégy órai lázas várakozás
 82  1|        szen­vedsz...~ ~Azokon a napokon, amikor a britannikák az asszony
 83  1|             szemle csak akkor ért véget, amikor Pethő, az irodai munkáját
 84  1|             világos britannikákra. Este, amikor Sárika szobájában kigyulladt
 85  1|                fölsikoltott álmában...És amikor a zaj újólag elnémult, s
 86  1|                 dolgozott, s munka után, amikor a dolgát bevégezte, kissé
 87  1|            ide-oda a sziklás vároldalon, amikor a város felől egyszerre
 88  1|              pompás esti levegőt, pláne, amikor egy harmadik élő lény is
 89  1|             emlékezett azokra az időkre, amikor ő volt a Novák főhadnagy
 90  1|         voltaképp csak akkor élt igazán, amikor a cigány a fülébe húzta
 91  1|              demokráciát képviselte...~ ~Amikor most, a szelíd nyárutói
 92  1|              Sokáig föl- meg alá járt, s amikor nagysokára rászánta magát,
 93  1|                  páciensét meglátogatta. Amikor a szivar nagynehezen égni
 94  1|                   a régi rossz napokban, amikor... a kicsike koporsókat
 95  1|                 akart vágni a kocsiútra, amikor hirtelen az eszébe jutott
 96  1|               táncolni kezdett örömében, amikor az édesapja egy szál rózsával,
 97  1|        akárhányszor könnyeket hullatott, amikor egy-egy kis rózsa, minden
 98  1|           hallott; csak akkor riadt föl, amikor közvetlenül a közelében
 99  1| visszavonhatatlanul elérkezik az az idő, amikor a dobogó szíve kihül...
100  1|                       Éppen erre jártam, amikor rosszul lett... Még annyi
101  1|                megfoghattam volna...~ ~ ~Amikor a síró asszonyok pár órára
102  4|                     Igy álltak a dolgok, amikor a pogány Caudéran egy napon
103  4|                  barátok elől elragadja, amikor íme, beteljesedett fölötte
104  5|           sikkasztása akkor tudódott ki, amikor menyasszony voltam, s az
105  5|                 azon a rettenetes napon, amikor ebédlőnkből a detektivek
106  5|                  mint kisleány koromban, amikor az édesanyám karjai között
107  5|                 megsimogatta a kezeimet, amikor éjjel ismét együtt ültünk