Rész

 1  1|     brutális hatása már eloszlott. Ez az a pillanat, amikor az
 2  1|      nagyon tévedsz... Olyan dolog ez, amiről még alig hallottál
 3  1|          fiam, szerelmes vagyok... Ez az oka, hogy már közel állok
 4  1|            barátja vállára.~ ~- És ez olyan dolog, aminőről én
 5  1|             nagyon jól tudom, hogy ez nem tartozik a ritkaságok
 6  1|          miatt... És ne hidd, hogy ez talán képzelődés; mindkettőt
 7  1|         szerelmes egyszerre?... Ha ez lehetséges volna, akkor
 8  1|      mélyén, így szóltam magamhoz: Ez az asszony lesz az átkod
 9  1|          nem szereti az urát, mert ez a rideg számjegyember sohase
10  1| következtetésre jut az ember, hogy ez nem az ellenszenv vagy gyűlölség
11  1|         lett; látszott rajta, hogy ez a téma távolról sem szomorítja
12  1|    gyötrelmeiről volt szó.~ ~- Óh, ez már egészen más valami...
13  1|        tucat alanyi költe­ményt... Ez volt az életem legelső,
14  1|     lépcsőn, az üvegajtó mögött... Ez az egész...~ ~- Éppen elég.~ ~-
15  1|          így szólt:~ ~- Hát bizony ez nem közönséges probléma...
16  1|           és megelégedett ház volt ez; mindenki csak azzal törődött
17  1|      gyorsan, mily rohanva tünt el ez a hosszu idő a multak tengerében!
18  1|       egymásnak. Honnan származott ez az elkeseredett gyűlölködés?
19  1|          is erősen sáfrányszagúak. Ez a viszony azonban nem akadályozta
20  1|         sörcsarnokban találkozott; ez a szűk és sötét helyiség
21  1|     leányokkal. Az idegent, akinek ez időtájt valami bakonyvári
22  1|      vagyok, talán igazad lesz, de ez már egyszer így van és nem
23  1|           veszed el a kettő közül. Ez azonban körülbelül olyan
24  1|  igazsághoz?~ ~- Hiába ismerem be, ez nem változtat azon a borzalmas
25  1|         apai hangon folytatta:~ ~- Ez a hosszu, unalmas fejtegetés
26  1|           az általános szabály nem ez; s száz meg száz házasság
27  1|           az asszonyok szívéből... Ez az első kegyetlen kísértetként
28  1| karhatalommal el nem cipelte őket. Ez a séta volt a kisváros egyetlen
29  1|      tavasz vagy a nyár örömeiből. Ez volt a flirt megengedett
30  1|          lehessen kifo­gá­suk...~ ~Ez estén, a Huppinger-sörcsarnokban
31  1|           azt vala­mikor megértsd! Ez a gyermek akkor jött, amikor
32  1|  ilyeneknek alkotott bennünket?... Ez a gyermek az életünk és
33  1|       vagyok elégedve, fiacskám.~ ~Ez Csépányi Alojzius, a helybeli
34  1|            mi történik a szívében. Ez a kis kényeztetett hercegnő
35  1|      szelid, tavaszi alkonyat volt ez! Sárika úgy érezte, hogy
36  1|        Pethő gyakorlott tekintetét ez a hazug póz nem tévesztette
37  1|         ösmerte kedv­esét, semhogy ez a látszólagos könnyedség
38  1|     túlságosan fölizgatom magamat. Ez azonban nem baj, az öreg
39  1|     mindennek, amit szerettem, hát ez nem magamért volt, hanem
40  1|       középkoriasan misztikus volt ez a hófehérbe öltözött térség,
41  1|         úgy... A Géza úrfira ráfér ez a lecke, mert már gyer­mekkorában
42  1|          látogatná...~ ~- Oh, apa, ez igazán kedves dolog, - szólott
43  1|    apáéknál fogunk vacsorázni...~ ~Ez az érv hatott. Az öreg úr,
44  1|             Tizesztendős házasság, ez már valami, ugy-e?... Az
45  1|     rontott be a szalónba.~ ~- Ah, ez aztán a kedves meglepetés...
46  1|   Nagyságos asszonyom, gratulálok, ez a kegyed érdeme.~ ~Vígan,
47  1|     csábítóan szép volt ma megint! Ez az igazi asszony: csupa
48  1|             az asszony vérszegény, ez az egész... Mindezt jórészben
49  1|            arra a gondolatra, hogy ez a bájos teremtés valaha
50  1|          tisztában volt vele, hogy ez az asszony majdnem engesztelhetetlenül
51  1|      elkeseredéssel folytatta:~ ~- Ez a kópé nagyon jól berendezte
52  1|         elképzelhettem volna, hogy ez lesz a vége...~ ~Az ujjával
53  1|          az édes fájdalomtól, hogy ez a gyö­nyörü teremtés ő miatta
54  1|            és szívtelen vagyok, de ez az igazság. És abból a nagy
55  1|          tüzelő arcát, mintha csak ez lenne a legjobb módja annak,
56  1|       kérem, hogy legyen esze...~ ~Ez a felhívás, - mint a szerelmesek
57  1|    piszkosságaiból. Oly bájos volt ez a fejecske, hogy a Pethő
58  1|     látóhatáron.~ ~- Terringettét, ez aztán a meglepetés, - szólott
59  1|           búcsuzkodni fogunk, mert ez már nem a te egészségednek
60  1|         szerint. Mert tulajdonképp ez volt az az idő, amikor huszonnégy
61  1|            mert az tehet róla...~ ~Ez a kis párbeszéd hozzátartozott
62  1|     szokatlan, oly különös is volt ez a változás!~ ~A konyhában
63  1|            szólt Zsuzsánnához:~ ~- Ez aztán a helyes legény, mi?...
64  1|            tulajdonképp az élet... Ez a legényke, a kicsike fiad,
65  1|           mennyivel tisztább érzés ez, mint ama másik, amely még
66  1|        tudta, hogy mitől ijed meg. Ez az esti séta a szőke Milkácska
67  1|           zord, éjszaki szél fú, s ez megárthatna neked, kis leányom),
68  1|          stratégiai tudományokkal. Ez annál nagyobb hiba volt,
69  1|               Az a gondo­lat, hogy ez a gyönyörü asszony egy más
70  1| szemrehányással fogadta vejét:~ ~- Ez aztán szép dolog, mondhatom...
71  1|           előtt.~ ~- Ne tréfáljon, ez egyszer nagyon is komolyan
72  1|            megyés-püspök... De még ez egyszer bele kell egyeznie,
73  1|         csóválta a fejét.~ ~- Nem, ez a hely nem alkalmas... olyan
74  1| dohányoznám estétől reggelig, mert ez a pöfékelés nincs valami
75  1|          biccentett a fejével.~ ~- Ez a divat, úgy látszik, örökké
76  1|  enyhíthetem némiképp, ha legalább ez alatt a pár év alatt a magam
77  2|        mereven kétségbevonta, hogy ez a jeles politikus a saját
78  2|         köszönhetnének vala­mit... Ez a véletlen közönséges fikció...
79  2|            csapta a szivarját:~ ~- Ez a naturálista smokkok hazug
80  2|        kapacitás van Budapesten és ez Kemény György doktor...~ ~
81  2|            rész azt tartotta, hogy ez az előkelő jogász nem hiányozhatik
82  2|     csodálkozó doktorhoz:~ ~- Ime, ez a kisasszony százezer forintnyi
83  2|         forintnyi hozományt kap... ez a szőke tizenkétezer forint
84  2|     tizenkétezer forint apanage-t, ez a Tizianhaju egy budapesti
85  2|       nézegette az arcképeket:~ ~- Ez az Imogén nagyon csinos, -
86  2|    Becsületemre, alig tudom, miért ez az általános forradalom?
87  3|        álmadozásából. A napihírben ez állott:~ ~(Föl nem vett
88  3|            birtokosa. Érdekes eset ez már abból a szempontból
89  3|         főnyereményt. Mi lenne, ha ez a megvetett papirfoszlány
90  5|   házasságban, sohase csaltam meg. Ez külön­ben majdnem természetes.~ ~-
91  5|        oldalán. Nyolc évig tartott ez a rettenetes küzdelem az
92  5|      találnak... Gondolhatja, hogy ez most nem okozott nekem semmi
93  5|            elbúcsúztam tőle. És én ez éjjelen megkönnyebbült szívvel
94  5|       távol volt tőlem...~ ~Lássa, ez volt asszonyi életem egyetlen