Rész

 1  1|             még egy teremtett lélek se járt. Alig lehe­tett több
 2  1|            meg a trente et quarante se igen kedvezett neki... De
 3  1|          nappal a katasztrófa előtt se gyanította... Minden­esetre
 4  1|          lettünk... Addig talán föl se tünt, hogy Lénártné csinosabb
 5  1|            értette őt igazán... Azt se tagadta, hogy engem szimpatikusnak
 6  1|           Emlékszem rá, tizenötéves se lehetett még, amikor mindennap
 7  1|            De most már, ha akarnám, se tehetném, mert tegnap, amikor
 8  1|             halad, hát a jövő télen se lesz készen vele...~ ~A
 9  1|           cserélnék a római pápával se, de hol vegyem én azt a
10  1|          krajcár nem sok, de annyit se engedett ki a kezei közül
11  1|         folytatá Lénárt, - iskolába se jártam, de a szivem és az
12  1| elkeseredett gyűlölködés? Ezt senki se tudta, talán magok se tudták
13  1|         senki se tudta, talán magok se tudták egészen tisztán.
14  1|          menjünk innen egy tapodtat se... Nekem csak akkor van
15  1|        hölgyet tehát még az esetben se vezethetnéd oltárhoz, ha
16  1|             hogy tudniillik egyiket se veszed el a kettő közül.
17  1|             vagytok, talán még arra se gondolsz, hogy a kezecskéjét
18  1|            valóságon, hogy egyikről se tudok lemondani...~ ~- Várj,
19  1|            órával, hogy a gazdáknak se lehessen kifo­gá­suk...~ ~
20  1|      karolva, mintha egy pillanatra se akarnák elveszteni egy­mást.
21  1|            vagyok bele, s talán túl se tudnám élni, ha le kellene
22  1|          amilyen a tied volt, a fia se lehet más, mint jóravaló
23  1|          mult éjjel jóformán semmit se aludt, az álom most is makacsul
24  1|          láss... Még talán a sírban se tudnék nyugodni, ha enélkül
25  1|          mélyén mit szen­vedtem, te se tudod... Mert sokat, nagyon
26  1|          Tegnap estig még álmunkban se gondoltunk arra, hogy olyan
27  1|    kacérságnak pedig még az árnyéka se volt meg benne. Mily művészettel
28  1|             dédelgettél, ugy-e most se fogsz elhagyni? Hiszen ha
29  1|          csinos ember...~ ~Talán ki se engedi a kezeiből a pironkodó
30  1|            féltettem... Most már őt se féltem, édes fiam; hiszen
31  1|            hogy egy rossz pillanata se legyen az életben?... Most,
32  1|    napvilágot megpillantották, most se voltak rosszabb állapotban,
33  1|             én azt hiszem, hogy meg se tudnék élni más fedél alatt;
34  1|             most már talán a szemét se tudná lehúnyni egész éjszaka,
35  1|         közömbösen, mintha tudomást se venne a jelenlétéről. Miután
36  1|       viselkedett úgy, mintha észre se venne... Pedig azokra a
37  1|           mulatni, hogy még álmában se gondol magára...~ ~Pethő
38  1|          tartott.~ ~Lénártné semmit se felelt, csak szerényen viszonozta
39  1|             még az ő házassága után se szándékozik belebolondulni
40  1|           talán a halálom órájá­ban se fogok megfeledkezni... És
41  1|           Hirtelenül még válaszolni se tudott a gúnyos megjegyzésre,
42  1|       jutott az eszébe, hanem azért se, mert a főhadnagy lelkesen
43  1|       nézett Lénártnéra, aki semmit se válaszolt a szavaira...
44  1|            tudat, hogy az én sorsom se rózsásabb, mint a magáé...~ ~
45  1|        becstelenné is leszek, akkor se tudok lemondani rólad...
46  1|          mert a leveleiben említést se tett a hazajövetele felől;
47  1|            kezébe... Még az uramnak se írtam mást, mint tízszavas
48  1|     dohányos polcok mellett, sehogy se tudta megérteni, miért veri
49  1|       Zsuzsánna, aki máskor hétszám se fordult meg másutt, mint
50  1|           hogy lefeküdjék, hajnalig se tudta le­húnyni a szemét.
51  1|       szólott:~ ~- Lássa, hogy maga se tud alkalmas helyet... Bakonyvár
52  1|           ugyan ilyen időtájt senki se jár... A Répás-malom mögött
53  1|             Istennek, semmi rosszat se jelent... Az éjjelre minden­esetre
54  1|         elmerült a munkájában, hogy se nem látott, se nem hallott;
55  1|     munkájában, hogy se nem látott, se nem hallott; csak akkor
56  1|            Jusson eszébe, hogy maga se lesz örökké fiatal, s hogy
57  1|             és alávaló vagy... arra se vagy méltó, hogy egy tisztességes
58  5|    beszélgessünk egymás­sal... Most se hagyott hát megbántott királynőként
59  5|             drámaíróknak, még akkor se, ha a szinpadon megríkatják.
60  5|             higyje meg nekem - maga se született becsületbírósági
61  5|            volna? Arra még gondolni se lehetett, hogy az uram ilyen
62  5|            volt köztünk, mely akkor se szakadt el, ami­kor a megalázott,
63  5|            eddig még egyetlen napra se váltam el, odaát az édesapám,
64  5|             Az első napon még ahhoz se volt energiám, hogy a kabinomból
65  5|       amerikai hölgyeknek, az arcom se ragyogott a csintalan jókedvtől,
66  5|        ördögöké, de azt hiszem, így se voltam a legcsunyább...~ ~
67  5|             örömet, de azért később se vonultam el a kiváncsi pillantások