Rész

   1  1|                                         I.~ ~A fürdő verandáján hárman
   2  1|                     öreg úr, aki pipázott és a fekete kávéját kavargatta,
   3  1|                      azzal szórakozott, hogy a kutyáját cukordarabkákkal
   4  1|                  álombaringató csönd volt és a kávéház egész környékén
   5  1|                     1871 julius 15-ike volt. A fürdőt szegélyező hegyekről
   6  1|                    száz fenyő küldte illatát a fából készült házak közé,
   7  1|                   szomoru benyomást keltett; a nyolc-kilenc villán, a rozzant
   8  1|                       a nyolc-kilenc villán, a rozzant kávéházon s a kopott
   9  1|                villán, a rozzant kávéházon s a kopott vendéglőn kivül jóformán
  10  1|                  kulturát hirdette volna. De a természet bőven kárpótolta,
  11  1|          elmulasztott; távolról idefehérlett a havasok hósipkája s a fürdő
  12  1|           idefehérlett a havasok hósipkája s a fürdő körül beláthatatlan
  13  1|              beláthatatlan rengetege zöldült a tűlevelü óriásoknak. Ha
  14  1|               lépés­nyire maga mögött hagyta a szegényes központot, az
  15  1|                    és magányosságát élvezte; a fák között madarak daloltak
  16  1|                    között madarak daloltak s a fűben smaragdszínü gyíkok
  17  1|           smaragdszínü gyíkok surrantak tova a Csevice-patak agyagpartján.~ ~
  18  1|                Csevice-patak agyagpartján.~ ~A három férfi, aki ebédutáni
  19  1|               ebédutáni sziesztáját élvezte, a fürdő souverain uraiból
  20  1|                   souverain uraiból telt ki. A legöregebb húsz esztendő
  21  1|                    húsz esztendő óta bérelte a helység egyetlen vendéglőjét,
  22  1|                helység egyetlen vendéglőjét, a bőrnadrágos a fürdőtulajdonos
  23  1|                   vendéglőjét, a bőrnadrágos a fürdőtulajdonos büszke címét
  24  1|        fürdőtulajdonos büszke címét viselte, a legfiatalabb mint igazgató
  25  1|                  igazgató állt néhány év óta a helyiérdekü közügyek élén.
  26  1|                   helyiérdekü közügyek élén. A nagystílü elnevezés mindössze
  27  1|               vonatkozott, hogy ő adta bérbe a nyaralók szobáit s ő veszekedett
  28  1|                      szobáit s ő veszekedett a cigányokkal, ha becsípett
  29  1|                    ha becsípett állapotukban a vendégekkel összetűztek.
  30  1|                 összetűztek. Egyéb­ként ő is a csöndes pipázást tartotta
  31  1|                  Szépen vagyunk, - törte meg a csöndet az öreg úr, miközben
  32  1|                 csöndet az öreg úr, miközben a kávéjából egy jó nagyot
  33  1|                   ördög tudja, hogy mi ütött a sok léhütőjébe, - szólott
  34  1|                    sok léhütőjébe, - szólott a fürdőtulajdonos bosszusan. -
  35  1|               lehetne különb időjárást, mint a mostani, az ég állandóan
  36  1|                      az ég állandóan derült, a Csevicében jobb fürdés esik,
  37  1|                    alig kaptunk új vendéget. A régebbi években julius dere­kán
  38  1|                      közül is két vendég már a harmadik hete adós a lakbérrel...~ ~-
  39  1|                     már a harmadik hete adós a lakbérrel...~ ~- Bezzeg
  40  1|               régebben nem magunk ültünk itt a verandán, - szólott a bérlő
  41  1|                    itt a verandán, - szólott a bérlő keserüen. - Öt évvel
  42  1|                      elúszott ebédutánonként a makaón. Néha száz, sőt százötven
  43  1|                    gyült be kártyapénz címén a pohárba...~ ~- Mi lehet
  44  1|                      pohárba...~ ~- Mi lehet a borzasztó hanyatlás oka? -
  45  1|                    hanyatlás oka? - tünődött a tulajdonos.~ ~A direktor -
  46  1|                     tünődött a tulajdonos.~ ~A direktor - csodálkozása
  47  1|                   jeléül - kifelé fordította a tenyerét.~ ~- Pedig igazán
  48  1|              állítottunk, intézkedtünk, hogy a gyorskocsi rövid hét óra
  49  1|                      alatt tegye meg az utat a vasúttól a fürdőig, a legtöbb
  50  1|                 tegye meg az utat a vasúttól a fürdőig, a legtöbb szobába
  51  1|                   utat a vasúttól a fürdőig, a legtöbb szobába vadonatúj
  52  1|                     meg lennénk babonázva... A konyha - nem hizelgésképp
  53  1|                hizelgésképp mondom - kitünő, a fürdő pompás, bár igaz,
  54  1|           kényeskedők, akiknek derogál, hogy a fűben vetkőzzenek és öltözzenek.
  55  1|                      mordult közbe haragosan a tulajdonos.~ ~- Annyi szent,
  56  1|               folytathatjuk tovább, - mondta a bérlő elgondolkodva. - Tizenhét
  57  1|                   Tizenhét vendégből, akinek a fele különben is otthon
  58  1|                    nem igen lehetséges, hogy a drága árendát kifizessem.
  59  1|              változás, mindnyájan beadhatjuk a kulcsot...~ ~Nagyobb nyomaték
  60  1|                     nyomaték kedvéért intett a pincérnek, - a garszon ingujjban
  61  1|               kedvéért intett a pincérnek, - a garszon ingujjban volt és
  62  1|                     viselt, - hogy hozza ide a szilvapálinkás üveget. Szótalanul
  63  1|                      most hirtelen elterelte a megütött témáról az élénk
  64  1|                     élénk csilingelés, amely a gyorskocsi rohamos köze­ledését
  65  1|                     az öreg úr kiváncsian.~ ~A régi, ütött-kopott batár
  66  1|                     régi, ütött-kopott batár a következő pillanatban megállt
  67  1|                következő pillanatban megállt a veranda előtt. Mind a hárman
  68  1|                megállt a veranda előtt. Mind a hárman izgatottan néztek
  69  1|                     hárman izgatottan néztek a kocsi felé, s gyönyörűséggel
  70  1|                  gyönyörűséggel látták, hogy a kocsis lábánál egy hatalmas
  71  1|                 hatalmas koffer huzódik meg. A batár ajtaja is rögtön felnyílott,
  72  1|                     rajta, hunyorgó szemmel, a külvilágba.~ ~- Menjen oda
  73  1|                üdvözölje, - szólott suttogva a tulajdonos.~ ~Az igazgató
  74  1|                asztal mellől, s letámolygott a veranda lépcsőin.~ ~- Tisztelt
  75  1|                nyájasan, - engedje meg, hogy a fürdőintézet nevében köszöntsem.
  76  1|                köszöntsem. Én Sólyom vagyok, a zuggó-füredi telep direktora,
  77  1|             nagyrabecsült úri személyében?~ ~A vendég udvariasan meghajolt.~ ~-
  78  1|                  körutamban említette valaki a zuggó-füredi fürdőt s nem
  79  1|                   Meg kivánom jegyezni, hogy a balneologia a kedvenc szakmám.~ ~-
  80  1|                 jegyezni, hogy a balneologia a kedvenc szakmám.~ ~- Micsoda
  81  1|                 kedvenc szakmám.~ ~- Micsoda a doktor úr kedvenc szakmája? -
  82  1|              igazgató kissé megdöbbenve.~ ~- A balneologia, kedves direktorom,
  83  1|              balneologia, kedves direktorom, a balneologia. Épp ezért minden
  84  1|                    ezért minden érdekel, ami a hazai fürdőügygyel kapcsolatban
  85  1|                      arról, hogy az orvos mi a jó Isten csodáját ért a
  86  1|                      a jó Isten csodáját ért a különös elnevezés alatt.
  87  1|                   nem igen töprengett tovább a furcsa probléma fölött,
  88  1|                      hanem gyorsan leintette a verandán settenkedő, ingujjas
  89  1|            settenkedő, ingujjas pincért.~ ~- A tekintetes úr podgyászát
  90  1|             tekintetes úr podgyászát elviszi a Tamás-lakba s a gazdasszonynyal
  91  1|                      elviszi a Tamás-lakba s a gazdasszonynyal új huzatot
  92  1|             gazdasszonynyal új huzatot tétet a párnákra és a paplanra.
  93  1|                  huzatot tétet a párnákra és a paplanra. Amíg a szoba rendbe
  94  1|                 párnákra és a paplanra. Amíg a szoba rendbe jő, a mi társaságunkban
  95  1|                      Amíg a szoba rendbe jő, a mi társaságunkban iszik
  96  1|                     társaságunkban iszik meg a doktor úr egy feketét...~ ~
  97  1|                      Barátságosan karonfogta a vendéget és sugárzó arccal
  98  1|                   sugárzó arccal vezette föl a verandára, ahonnét a két
  99  1|                     föl a verandára, ahonnét a két öregebb úr már kiváncsian
 100  1|                    kiváncsian figyelte őket. A következő percben Csollán
 101  1|                   doktor már szintén ott ült a kávéházi törzsasztalnál,
 102  1|                 akadt még egy üres kupica.~ ~A pesti úr eleintén bágyadtan
 103  1|                   eleintén bágyadtan fogadta a fürdői értelmiség udvarlását,
 104  1|                    lassanként ő is elfeledte a fáradságát s élénk részt
 105  1|                fáradságát s élénk részt vett a szőnyegen forgó kérdések
 106  1|               megvitatásában. Elmondta, hogy a komoly tudomány nem ölte
 107  1|                  tudomány nem ölte ki belőle a természet iránt való rajongást,
 108  1|                   hát végigutazza mindazokat a helyeket, amelyek mint hazánk
 109  1|                  hazánk gyöngyei szerepelnek a földleirásban. Eddig azonban
 110  1|                 szomoruan ta­pasztalta, hogy a természet gavallérosan elvégezte
 111  1|             természet gavallérosan elvégezte a maga kötelességét, de ami
 112  1|                kamatoz­tat­juk eléggé azokat a kincseket, amelyekkel a
 113  1|                      a kincseket, amelyekkel a gondviselés megajándékozott
 114  1|                 gazdagabban áldott volna meg a teremtő, mint a mienket.
 115  1|                    volna meg a teremtő, mint a mienket. De kérdem: mit
 116  1|              Évszázadok óta azt várjuk, hogy a sült galamb a szájunkba
 117  1|                   várjuk, hogy a sült galamb a szájunkba repüljön. Nem
 118  1|            szük­ségünk, ha azt akarjuk, hogy a többi állammal lépést tarthassunk...~ ~
 119  1|                      sűrűn hasz­nálva azokat a járatos frázisokat, amelyekkel
 120  1|                   ujságok írói élni szoktak. A helybeliek ámulva hallgatták
 121  1|                   értették meg mindazt, amit a pesti doktor beszélt, hát
 122  1|            meg­hunyászkodva bólogattak. Csak a fürdőigazgató merte hosszasabb
 123  1|                      habozás után kimon­dani a véleményét.~ ~- Bocsánat,
 124  1|                    pihenőpadot állítottunk s a szobákat célszerü fogasokkal
 125  1|   tizenhetedmagunknál az egész fürdőben...~ ~A vendég hangosan elnevette
 126  1|                     mire gondolt? - kérdezte a tulajdonos szerényen.~ ~-
 127  1|           ötven-hatvan csinos nyaraló álljon a vendégek rendelkezésére.
 128  1|                     kényelmes fürdőre, amely a kor minden vív­mányával
 129  1|                      lóverseny­re, meg tudja a jó Isten, hogy még mi egyébre.
 130  1|                     pénz kellene ahhoz, hogy a doktor úr tervei megvalósuljanak?~ ~-
 131  1|               magunkról, hogy méltók vagyunk a természethez, amely ezt
 132  1|                      természethez, amely ezt a pompás vidéket megalkotta...~ ~
 133  1|                      vidéket megalkotta...~ ~A három benszülött előbb együgyüen
 134  1|            benszülött előbb együgyüen nézett a pesti doktor szemébe s a
 135  1|                     a pesti doktor szemébe s a vendéglős utóbb kacagva
 136  1|                     utóbb kacagva legyintett a kezével.~ ~- Egy millió!
 137  1|                       Szeretném tudni, ki az a bolond, aki vendégekkel
 138  1|                 milliónyi vagyona volna...~ ~A másik kettő helyeslőleg
 139  1|                   helyeslőleg bólogatott, de a doktor jóindulatu magyarázatokba
 140  1|                    ember zsebéből kerülne ki a millió, - hiszen manapság
 141  1|                   haszonnal kecsegtet. Annyi a pénz, mint a polyva, s a
 142  1|                kecsegtet. Annyi a pénz, mint a polyva, s a tőke­pénzesek
 143  1|                     a pénz, mint a polyva, s a tőke­pénzesek lámpával keresik
 144  1|               tőke­pénzesek lámpával keresik a vállalatokat, amelyekbe
 145  1|                      vállalatokat, amelyekbe a vagyonukat befektethetnék.
 146  1|                   vagyonukat befektethetnék. A börze mostanában félelmetes
 147  1|                 félelmetes összegeket dobott a nép közé, Budapesten szinte
 148  1|                      közé, Budapesten szinte a földből nőnek ki a négyemeletes
 149  1|                    szinte a földből nőnek ki a négyemeletes paloták, s
 150  1|                   kalan­dos hajszában, amely a pénz után megindult, senkise
 151  1|                    megindult, senkise gondol a magyar fürdőkre. Fogadok
 152  1|                   két hét alatt összegyüjtöm a milliót, ha Zuggó-Füred
 153  1|                  tételéről van szó...~ ~Mind a hárman nyitott szájjal bámultak
 154  1|               nyitott szájjal bámultak rá, - a vendég pedig mosolyogva
 155  1|                    mondom Önöknek, hogy csak a kezüket kell kinyujtaniuk.
 156  1|               kinyujtaniuk. Persze nem azzal a slendrián rendszerrel, amely
 157  1|             slendrián rendszerrel, amely még a mohácsi vész korából maradt
 158  1|                    kérdezte némi szünet után a tulajdonos.~ ~Csollán doktor
 159  1|                     de az is lehet, hogy még a jövő héten is itt lebzselek.
 160  1|                     mindenféle programmal!~ ~A tulajdonos nyájasan nyult
 161  1|                    tulajdonos nyájasan nyult a doktor keze után s magyaros
 162  1|                magyaros őszinteséggel nézett a szeme közé.~ ~- Tudja mit?
 163  1|                hozzánk ebédre holnap délben, a feleségemnek és a kislányomnak
 164  1|                    délben, a feleségemnek és a kislányomnak is nagy örömet
 165  1|                  nagy örömet fog szerezni... A Pogánykő ormán lakunk, a
 166  1|                     A Pogánykő ormán lakunk, a régi Kürth-család várában,
 167  1|                    mindössze félórányira van a fürdőtől. Úgyse fordul meg
 168  1|                  ebédlőben, amely­nek ablaka a kősziklába van bevájva...~ ~-
 169  1|                kősziklába van bevájva...~ ~- A Pogánykő ormán, egy régi
 170  1|                      ormán, egy régi várban, a Kürthök vércsefészkében?
 171  1|          egyről-másról, ami valamennyiünknek a hasznára válik...~ ~ ~
 172  1|                                        II.~ ~A fürdőtulajdonos - Seötét
 173  1|         délelőttönkint Zuggó-Füredre; amikor a delet harangozták, búcsut
 174  1|                     harangozták, búcsut vett a vendégektől s csöndesen
 175  1|                   befordult könnyü fogatával a Pogánykőre ágazó úton, amely
 176  1|                 kanyarulatokban vezetett föl a fenyővel benőtt hegy ormára.
 177  1|                 fenyővel benőtt hegy ormára. A várat a XV-dik században
 178  1|                  benőtt hegy ormára. A várat a XV-dik században építették,
 179  1|                     útvo­nalaktól, amelyeken a pusztító csapatok jártak,
 180  1|               épségét. Pompás erős­ség volt, a közepén hatalmas zömtoronynyal,
 181  1|               amelynek felső ablakából egész a lengyel határig elláthatott
 182  1|                  lengyel határig elláthatott a jószemü szemlélő. Állítólag
 183  1|             javadalmakat kapott fejedelmétől a rigómezei diadalmas csata
 184  1|              rigómezei diadalmas csata után. A várárkot már betemette az
 185  1|                 betemette az utódok keze, de a tizennegyedik századbeli
 186  1|                   arhitektura egyéb remekei: a boltozatos folyosók, a várkapu,
 187  1|                       a boltozatos folyosók, a várkapu, a földalatti kápolna,
 188  1|              boltozatos folyosók, a várkapu, a földalatti kápolna, a titkos
 189  1|               várkapu, a földalatti kápolna, a titkos folyosók épp úgy
 190  1|                    épségben ma­rad­tak, mint a művésziesen kifaragott várkút -
 191  1|                   Szent György szobrával - s a hatalmas termek, amelyekben
 192  1|                    termek, amelyekben egykor a sírbatért Kürthök tanácskoztak
 193  1|               sírbatért Kürthök tanácskoztak a haza javáról és ittak öblös
 194  1|                      ittak öblös ónkupáikból a haza és a magyarság fölvirágozására.
 195  1|                  öblös ónkupáikból a haza és a magyarság fölvirágozására.
 196  1|                   magyarság fölvirágozására. A vár, fájdalom, a század
 197  1|            fölvirágozására. A vár, fájdalom, a század elején dobra került,
 198  1|                    potom áron Seötét András, a János nagyapja, aki mint
 199  1|               szolgálta Ferenc császár alatt a tekintetes vármegyét. Azóta
 200  1|                     leszármazója itt lakott; a Seötét-fiúk a földalatti
 201  1|                    itt lakott; a Seötét-fiúk a földalatti folyosó üregébe
 202  1|                 folyosó üregébe rejtették el a titkolt holmijaikat, a Seötét-leányok
 203  1|                    el a titkolt holmijaikat, a Seötét-leányok pedig a katakombaszerü
 204  1|                       a Seötét-leányok pedig a katakombaszerü kápolnában
 205  1|                 másnap délben fölkanyarodott a Pogánykőre, a hegytetőn
 206  1|                 fölkanyarodott a Pogánykőre, a hegytetőn különös ováció
 207  1|                      különös ováció fogadta; a kapuboltozat mélyében vörösruhás
 208  1|                  vörösruhás herold állt, aki a kocsi közeledtére han­gos
 209  1|                 han­gos kürtszóval verte föl a fenyvesek déli csöndjét.
 210  1|                     fenyvesek déli csöndjét. A várudvarban pedig, a széles
 211  1|               csöndjét. A várudvarban pedig, a széles lépcső alján, amely
 212  1|                   széles lépcső alján, amely a toronyhoz és az emeleti
 213  1|                    ki eléje vendégszeretőleg a karjait: Seötét János, az
 214  1|                      kiáltotta hangos szóval a vendég elé. - Hé, csatlósok,
 215  1|             komornyikok, szedjétek el iziben a pesti nagyságos úr cók-mókját.
 216  1|               siessünk föl az emeletre, mert a hölgyek már türelmetlenül
 217  1|           türelmetlenül várakoznak ránk...~ ~A kiáltásra, amely a csatlósokat,
 218  1|                           A kiáltásra, amely a csatlósokat, a lakájokat
 219  1|              kiáltásra, amely a csatlósokat, a lakájokat és a komornyikokat
 220  1|                  csatlósokat, a lakájokat és a komornyikokat hívta, egy
 221  1|                  egymagában kép­viselte most a régi Kürthök férfi-cselédségét.
 222  1|               barátságosan gondjaiba fogadta a doktor holmiját, míg a házigazda
 223  1|               fogadta a doktor holmiját, míg a házigazda karonfogva kalauzolta
 224  1|                  karonfogva kalauzolta végig a zeg-zugos tornácokon, amelyeknek
 225  1|              csodálkozva farkasszemet...~ ~- A régi Seötétek? - kérdezte
 226  1|                      kissé gúnyos mosolylyal a pesti doktor.~ ~- Óh nem,
 227  1|                    pesti doktor.~ ~- Óh nem, a képek még a Kürth-család
 228  1|                          Óh nem, a képek még a Kürth-család hagyatékából
 229  1|                     lojálisan itthagyták, de a fölszerelést az utolsó szögig
 230  1|                    utolsó szögig elvitték.~ ~A termeknek valóban különös
 231  1|                  valóban különös képük volt; a faragványos menyezetek alatt,
 232  1|                    menyezetek alatt, amelyek a régi szá­zadévek művészi
 233  1|                   művészi izlését dicsérték, a pompás, de kissé behorpadt
 234  1|                    butorai foglaltak helyet; a XVIII-ik századbeli kredencek
 235  1|                     kredencek s pohárszékek, a meg­feketült subládok szomszédságában
 236  1|              kokettériája ugyan­csak elütött a termek ódon hangulatától,
 237  1|                  termek ódon hangulatától, s a mohos romantikától, amely
 238  1|                    mohos romantikától, amely a régi vár fölött lebe­gett.
 239  1|                      az ebédlő volt kivétel; a nagy refektórium, amelyben
 240  1|                  diadalmas portyázások után, a sírbannyugvó Kürthök koccintgattak,
 241  1|                 színeivel most is megihlette a belépőt; a kredencen régi
 242  1|                     is megihlette a belépőt; a kredencen régi kupák csillogtak
 243  1|                       gyönyörü kilátás nyilt a mélységben meghuzódó falvakra,
 244  1|                   erdők sötét lombjai közé s a Csevice ezüstös szalagjára,
 245  1|                  Pogánykő alját.~ ~Áthaladva a kis szalonon, amely a régi
 246  1|              Áthaladva a kis szalonon, amely a régi várba a XIV-ik Lajos
 247  1|                 szalonon, amely a régi várba a XIV-ik Lajos szellemét csempészte
 248  1|                     ebédlő szárnyasajtaját s a vendéget udvariasan előrebocsátotta.
 249  1|                  udvariasan előrebocsátotta. A doktor bókolva állt meg
 250  1|                      doktor bókolva állt meg a küszöbön, amíg a házigazda
 251  1|                    állt meg a küszöbön, amíg a házigazda így szólott:~ ~-
 252  1|           szépségeiben gyönyörködjék. Ez itt a feleségem és a kis leányom,
 253  1|         gyönyörködjék. Ez itt a feleségem és a kis leányom, az pedig Szepessy
 254  1|                tiszteletbeli főjegyzője...~ ~A hölgyek mosolyogva a kezöket
 255  1|                         A hölgyek mosolyogva a kezöket nyujtották, a tiszteletbeli
 256  1|             mosolyogva a kezöket nyujtották, a tiszteletbeli főjegyző pedig
 257  1|       chevreaux-cipőit. Egy öreg asszonyság (a szolgaszemélyzet úgylátszik
 258  1|                  szolgaszemélyzet úgylátszik a XIV-ik századból maradt
 259  1|                 hozott, Csollán doktor pedig a fővárosi ember éles szemével
 260  1|               szemével vetett egy pillantást a Seötét-család nőtagjaira.~ ~
 261  1|                  Seötét-család nőtagjaira.~ ~A várúrnő egy kis összetöpörödött
 262  1|                  volt, az asszonyoknak abból a csudálatos fajtájából, amely
 263  1|                    dacára többet elbír, mint a legerősebb férfi. A toalettje
 264  1|                     mint a legerősebb férfi. A toalettje nem igen külön­bö­zött
 265  1|                  évvel ezelőtt nézegettek le a Pogánykő ormáról, de a pillantása
 266  1|                    le a Pogánykő ormáról, de a pillantása egy csöppet se
 267  1|               ide-oda s erősen megszorította a pesti doktor gyémántoktól
 268  1|             lehozatni készülök az utiládámat a padlásról... Azt mondják,
 269  1|                      picurkával különb... Ez a szegény leány is majd agyonkínoz,
 270  1|                      el is temetnek, mielőtt a nagy utat megtehetném...~ ~-
 271  1|                      olyan rossz férjet, aki a feleségtől ezt a kis élvezetet
 272  1|                 férjet, aki a feleségtől ezt a kis élvezetet is sajnálja?~ ~
 273  1|                     élvezetet is sajnálja?~ ~A vendég nevetve bólintott,
 274  1|                 vendég nevetve bólintott, de a szeme most hirtelen másfelé
 275  1|                   édes kacagás csendült föl: a leányé, aki a tiszteletbeli
 276  1|                  csendült föl: a leányé, aki a tiszteletbeli főjegyzővel
 277  1|                    csevegett. Csollán doktor a szakértő pillantásával nézett
 278  1|                     egyszerre megdobbant: ez a teremtés már igazán nem
 279  1|                    már igazán nem illett ide a középkorba. Ragyogó szemü,
 280  1|                   hogy idegen férfit láthat. A főjegyzővel beszélt, de
 281  1|                      főjegyzővel beszélt, de a tekintete egyre a vendégen
 282  1|                beszélt, de a tekintete egyre a vendégen függött; csupa
 283  1|                      doktor úgy érezte, hogy a vér hullámzani kezd az ereiben
 284  1|                    lázas fluidum árad feléje a leány kacérul mosolygó szeméből.
 285  1|               hallgatta, de az esze ott járt a leánynál, aki kokettül,
 286  1|                     aki kokettül, láthatólag a vendég tetszésére pályázva,
 287  1|                       szórakozottan kérdezte a főjegyzőtől:~ ~- Gondolja?~ ~
 288  1|                     miről van szó, de szívét a könnyen lelkesülő férfiak
 289  1|          irigylésreméltó férfi lesz, akit ez a leány valaha a gömbölyü
 290  1|                       akit ez a leány valaha a gömbölyü karjaival magához
 291  1|                    is akad ötezer méternyire a tenger színe fölött!...~ ~
 292  1|                    tenger színe fölött!...~ ~A pesti doktornak kissé hiányosak
 293  1|             doktornak kissé hiányosak voltak a geografiai ismeretei, -
 294  1|                      geografiai ismeretei, - a tenger színével és a hegyek
 295  1|                         a tenger színével és a hegyek magasságával nem
 296  1|                    igen volt tisztában, - de a lelkesedése igaz és őszinte
 297  1|                tartozott, akiknek életsorsát a pillanatnyi hangulatok döntik
 298  1|                  hangulatok döntik el s akik a hevülés egy rohamában szívesen
 299  1|                     teszik az életüket, hogy a másik pillanatban talán
 300  1|                kipirulva, izgatottan fordult a tulajdonos felé s nemes
 301  1|                      reggel jobban megnéztem a vidéket és mondhatom önnek,
 302  1|            Zuggó-Füredet jó­kedvében alkotta a magyarok Istene... A leghiresebb
 303  1|                 alkotta a magyarok Istene... A leghiresebb külföldi fürdők
 304  1|                     külföldi fürdők még csak a nyomába sem léphetnek ennek
 305  1|                  nyomába sem léphetnek ennek a csodaszép paradicsomnak...
 306  1|            paradicsomnak... Ha nem sajnáljuk a pénzt, hát tíz év múlva
 307  1|                     úgy fognak itt hemzsegni a gazdag idegenek, mint a
 308  1|                      a gazdag idegenek, mint a hangyák... Én mondom ezt,
 309  1|                doktor, aki értek valamicskét a dologhoz... Potom öt millióval
 310  1|                   meglesz, ime, tanúk előtt, a kezem rá...~ ~Seötét János
 311  1|                   ragyogó arccal csapott föl a vendég finoman ápolt kezébe.~ ~-
 312  1|                    finoman ápolt kezébe.~ ~- A jó Isten segítse rá, kedves
 313  1|                     elég pénzünk ahhoz, hogy a nagydobot megüssük...~ ~
 314  1|                    még egy pillantást vetett a leányra, aztán egyszerüen
 315  1|      részvénytársaságot ütök össze, hogy még a szíve is táncolni fog örömében.
 316  1|                    csakhogy kétszer elmenjek a börzére, s csakúgy hullik
 317  1|                     az ölünkbe az arany, meg a nagy bankó. A pénzemberek
 318  1|                     arany, meg a nagy bankó. A pénzemberek úgy se tud­ják,
 319  1|                tud­ják, hogy mihez kezdjenek a vagyonukkal... Akarja tudni,
 320  1|                         Először is kiépítjük a vasutat, amely az idegeneket
 321  1|         fürdőszobával is... Aztán nekifogunk a fürdőnek... Öt háromemeletes
 322  1|              gyógyterem, amelyhez képest még a budapesti Vigadó is csak
 323  1|                   cilinderes kocsissal, akár a francia tengerparton...
 324  1|                  garden party-k... Ami pedig a forrásokat illeti, - apropos,
 325  1|                     édes öcsém, egyik külömb a másiknál. A Chrizosztom-forrás,
 326  1|                     egyik külömb a másiknál. A Chrizosztom-forrás, boldogult
 327  1|          emlékezetére, az Amália-forrás, meg a rólam elnevezett János-kút, -
 328  1|              elnevezett János-kút, - amelyik a vidék legfino­mabb savanyúvizét
 329  1|                  vannak-e megfelelő épületek a források fölött?~ ~- Épületek?
 330  1|                      arra való pénzünk, hogy a víznek is házat építsünk.~ ~-
 331  1|                  hogy még az angol vendég is a csodájukra jár... Az épületen
 332  1|                aranyos betükkel fog ragyogni a forrás neve s belül, a márványos
 333  1|              ragyogni a forrás neve s belül, a márványos csarnokokban,
 334  1|             viseletükben, az idegent... Maga a hidegvizes gyógyintézet
 335  1|              meggyőzően mondta mindezt, hogy a helybeliek szinte megdöbbenve
 336  1|                      megdöbbenve hallgatták. A tulajdonos hálásan szorongatta
 337  1|               tulajdonos hálásan szorongatta a kezét, a várúrnő csak indulatszavakkal
 338  1|                 hálásan szorongatta a kezét, a várúrnő csak indulatszavakkal
 339  1|              kifejezést adni az érzelmeinek, a főjegyző ámultan nézett
 340  1|                  főjegyző ámultan nézett rá, a lány pedig - Csollán doktor
 341  1|                    figyelte meg leg­inkább - a szótalan elragadtatás és
 342  1|                  hogy az ebédet föltálalták, a leány a forróságtól égő
 343  1|                  ebédet föltálalták, a leány a forróságtól égő karjával
 344  1|                                       III.~ ~A fürdő terraszán elhallgatott
 345  1|                 fürdő terraszán elhallgatott a cigány. Az erdélyi báróék
 346  1|                  nótát, aztán ők is eltüntek a fák között, amelyek a fehér
 347  1|               eltüntek a fák között, amelyek a fehér nyaralókat körülvették.
 348  1|                      nyaralókat körülvették. A tűzkonyha felől még hallatszott
 349  1|                 hallatszott némi mozgolódás, a távozó pincér alakját elnyelte
 350  1|                  árnyak tündérei lettek úrrá a halkan zsongó fenyvesek
 351  1|                 zsongó fenyvesek fölött...~ ~A fák föllélegzettek és üdvözletet
 352  1|                    fenyő, amelynek törzséből a virág-diadémos szűzanya
 353  1|              szűzanya tekintett ki bánatosan a rengetegre, halkan meglibbentette
 354  1|              életküzdelmei nappal beolvadnak a kultúra zajába, most kiléptek
 355  1|                kultúra zajába, most kiléptek a sötétzöld színpadra: az
 356  1|               tűzszemü gyikok surrantak tova a selymes füvek között, a
 357  1|                      a selymes füvek között, a levegőben rejtelmes szárnyasok
 358  1|                 föléledt és lélegzetet vett; a dombszakadékból lehallat­szott
 359  1|               dombszakadékból lehallat­szott a hegyi forrás zuhatagja s
 360  1|            részegítően édes illatok lebegtek a harmatos pázsit fölött.~ ~
 361  1|                    harmatos pázsit fölött.~ ~A fenyveserdő fölött egyszerre
 362  1|                    ezüstfolyam ömlött végig. A fák fehér kérge meg­csillant
 363  1|                 platinaként világított idáig a sziklák közül alácsurgó
 364  1|                     közül alácsurgó vízesés. A Pogánykő orma fölött megjelent
 365  1|               Pogánykő orma fölött megjelent a telehold; s a vén bástyafal
 366  1|                      megjelent a telehold; s a vén bástyafal otromba árnyéka
 367  1|                     remegve táncolni kezdett a hegyoldalon.~ ~Mikor az
 368  1|              sóhajtva fordul egyik oldaláról a másikra, a sziklák és barlangok
 369  1|                   egyik oldaláról a másikra, a sziklák és barlangok odvából
 370  1|                   daloló sellők libegnek elé a gyémántként sziporkázó holdvilág
 371  1|                      megpiszkálják botjukkal a lombok között szunyókáló
 372  1|                  tündérek muzsikát rendelnek a fülemülénél és komor harkályok,
 373  1|              kezelnének, buzgón belekopognak a hangversenybe. A füvek között
 374  1|                belekopognak a hangversenybe. A füvek között bohém tücskök
 375  1|                   bohém tücskök cirpelnek és a kakuk, mint rendező, jelt
 376  1|                 kakuk, mint rendező, jelt ad a tündérjáték megkezdésére.
 377  1|                 tündérjáték megkezdésére. És a gyíkok ragyogó szeme félve
 378  1|                     szeme félve kikémlelődik a levelek közül.~ ~Ott, ahonnan
 379  1|                levelek közül.~ ~Ott, ahonnan a Csevice-patak vándorútjára
 380  1|            Csevice-patak vándorútjára indul, a völgyi tóban, amely olvasztott
 381  1|                    lánycsapat kergetődzik.~ ~A forrás nimfái...~ ~Halandó
 382  1|                          Halandó ember szeme a forrás nimfáit még sohase
 383  1|                 sohase látta. Nappal, amikor a földi halandó puha tenniszöltözetben
 384  1|         tenniszöltözetben sétál cigarettázva a tó partján, a nimfák édesen
 385  1|                   cigarettázva a tó partján, a nimfák édesen pihennek a
 386  1|                     a nimfák édesen pihennek a habok mélyén... De éjszaka,
 387  1|                   virrasztó ember is bevonul a lebocsátott zsalugáterek
 388  1|               lebocsátott zsalugáterek mögé, a nimfák moszattól kuszált
 389  1|              moszattól kuszált haja kibukkan a víz tükréből...~ ~A forrás
 390  1|                 kibukkan a víz tükréből...~ ~A forrás nimfái gyűlölik a
 391  1|                     A forrás nimfái gyűlölik a halandó embert.~ ~A víz,
 392  1|                 gyűlölik a halandó embert.~ ~A víz, a sziklapart, a fenyvesek
 393  1|                     halandó embert.~ ~A víz, a sziklapart, a fenyvesek
 394  1|                         A víz, a sziklapart, a fenyvesek gránátosai valamennyien
 395  1|                  tenniszkabát meg nem jelent a tó partján. Az ember megcson­kította
 396  1|                    csónakkal szántotta végig a jéghideg habokat. Még egyelőre
 397  1|                   habokat. Még egyelőre csak a nappal az övé, de mi lesz,
 398  1|                   vonat végig fog száguldani a völgy fölött?~ ~A fenyves
 399  1|                 száguldani a völgy fölött?~ ~A fenyves lombjait megborzolja
 400  1|              megborzolja az éjszakai szellő. A víz reszkető ezüstsziporkái
 401  1|                     s pajkosan táncba fognak a tisztáson. Zöldszakállas
 402  1|                 pihennek, rosszalólag rázzák a fejüket, de a vén manók
 403  1|             rosszalólag rázzák a fejüket, de a vén manók megrovása nem
 404  1|                    megrovása nem zavarja meg a tündérlányok kedvtelését;
 405  1|                     zenéje fölveri álmuk­ból a pávaszemü pillangókat s
 406  1|                   erdők mogorva agglegényét: a szar­vas­bogarat...~ ~Pókhálóágyán,
 407  1|                   nyugtatva, álmodozva pihen a forrás tündére. Szolgálattévő
 408  1|             szentjánosbogarakkal tűzték tele a termetére omló fátyolszövetet
 409  1|              termetére omló fátyolszövetet s a hajában is csillog egy eleven
 410  1|                  csillog egy eleven tűzpont. A tündér kedvteléssel nézi
 411  1|                titokzatos zöld szemét, amely a tóparti moszatra emlékeztet.
 412  1|                 tóparti moszatra emlékeztet. A nimfák altató dalt énekelnek
 413  1|                     altató dalt énekelnek és a holdvilág gyöngéden a lombok
 414  1|                     és a holdvilág gyöngéden a lombok mögé búvik. A harkály
 415  1|               gyöngéden a lombok mögé búvik. A harkály nem kopog, a béka
 416  1|                  búvik. A harkály nem kopog, a béka nem kuruttyul, a tücsök
 417  1|                 kopog, a béka nem kuruttyul, a tücsök nem cirpel többé,
 418  1|                tücsök nem cirpel többé, csak a fülemile zengi tovább szerelmes
 419  1|            lábujjbegyen járjon minden lélek: a forrás tündére elszenderült.~ ~
 420  1|               Ráncosképü törpe térdel előtte a pázsiton és hideg kezével
 421  1|                      hideg kezével megérinti a tündér rózsásfehér bőrét.~ ~-
 422  1|                      akarsz tőlem? - kérdezi a tündér.~ ~A manó csúf arca
 423  1|                 tőlem? - kérdezi a tündér.~ ~A manó csúf arca vigyorgóra
 424  1|               szeress és hogy az enyém légy. A csókodra, az ölelésedre,
 425  1|                     csókodra, az ölelésedre, a szerelmes susogásodra vágyom.
 426  1|                szerelmes susogásodra vágyom. A barlangok mélyén mesés kincseket
 427  1|                   vagyok, amíg nem szeretsz. A forró testedre, a karcsu
 428  1|                  szeretsz. A forró testedre, a karcsu alakodra, a mámoros
 429  1|                 testedre, a karcsu alakodra, a mámoros nézésedre vágya­kozom...~ ~
 430  1|                   nézésedre vágya­kozom...~ ~A forrás tündére bánatosan
 431  1|                    hozzámvaló, szegény manó? A tündérek csak oda­künn,
 432  1|                 között, borulnak szerelmesen a gnómok keblére, ha a gnómok
 433  1|             szerelmesen a gnómok keblére, ha a gnómok gazdagok és hatalmasak,
 434  1|                  gazdagok és hatalmasak, míg a szegény tündérnek annyija
 435  1|                  szívemet megdobogtatja...~ ~A törpe szakállas arca még
 436  1|           Hatalmamnál fogva elrendelem, hogy a legkeserübb honta­lanság
 437  1|                 túrjon ki az ember, az önző, a ravasz, a prózai ember s
 438  1|                    ember, az önző, a ravasz, a prózai ember s ő foglalja
 439  1|                     fogva szűz birodalmadat: a völgyi forrást. Hölgyeid
 440  1|              Hölgyeid seregét rebbentse szét a hegyek közül ideszáguldó
 441  1|                    ideszáguldó gyorsvonat, s a forrás habjai földi asszo­nyo­kat
 442  1|                    Vedd kezedbe gőgös tündér a vándorbotot, mert itt nem
 443  1|                   lesz maradásod tovább...~ ~A forrás tündére nagyot sóhajt
 444  1|                   nagyot sóhajt és fölébred. A holdvilág a távoli hegyek
 445  1|                     és fölébred. A holdvilág a távoli hegyek mögé bújik
 446  1|                  távoli hegyek mögé bújik és a jó­kedvü nimfák félénken
 447  1|                    félénken kuporodnak össze a tisztáson. És a fenyvesek
 448  1|             kuporodnak össze a tisztáson. És a fenyvesek lombjai megborzongnak,
 449  1|                               IV.~ ~Budapest a hetvenes években jó darab
 450  1|                    darab ideig azzal áltatta a hazafias lelkeket, hogy
 451  1|                 lelkeket, hogy Magyar­ország a gazdagodás útján halad.
 452  1|                      gazdagodás útján halad. A börze amerikaias lendülettel
 453  1|              amerikaias lendülettel dobta ki a százezreket a nép közé,
 454  1|           lendülettel dobta ki a százezreket a nép közé, s földhözragadt
 455  1|                      csak levest vacsoráztak a családjukkal egyetemben,
 456  1|                     ingatla­nokhoz jutottak. A magyar fővárosnak ez volt
 457  1|                    magyar fővárosnak ez volt a virágkora; az éjjeli kávéházakban
 458  1|                  kávéházakban özönével folyt a pezsgő, csinos kalandornők
 459  1|                  ekvipázsokon robogtak végig a fejlődő utcákon s becsü­le­tes
 460  1|                    toalettekben jelentek meg a színházakban és az elő­kelő
 461  1|                    éjszakán át kiformálódott a primitiv város képe; a Teréz­város
 462  1|         kiformálódott a primitiv város képe; a Teréz­város piszkos sikátorai,
 463  1|                lármás bérházai összeomlottak a tót munkás csákányütésére
 464  1|                  impozáns paloták nőttek föl a piszok és a sötétség helyén.
 465  1|               paloták nőttek föl a piszok és a sötétség helyén. Budapest
 466  1|              szaporabeszédü kikiáltó kínálta a szappant, a fésűt, az értéktelen
 467  1|                 kikiáltó kínálta a szappant, a fésűt, az értéktelen és
 468  1|                büszke kupolák csillogtak meg a fölkelő nap fényében. Ki
 469  1|                   fényében. Ki ne emlékeznék a Sugár-út születésére, amely
 470  1|                  Sugár-út születésére, amely a maga kábító tempójával az
 471  1|               városokat is megszégyenítette? A folyosók, amelyeken mezítlábos,
 472  1|                 szúrtos gyerekek játszottak, a keskeny ablaknyílások, ame­lye­ken
 473  1|                  olaszosan szennyes utcákra, a mosókonyhák, kifőzők gőze
 474  1|                illatai mind eltüntek, amikor a jólét egyetlen sugara betévedt
 475  1|                     egyetlen sugara betévedt a félelmetes sikátorok közé.
 476  1|                   félelmetes sikátorok közé. A csatakos kövezet helyén,
 477  1|                     csatakos kövezet helyén, a ragyogó házsorok között,
 478  1|                   amely gyöngén eltompította a liget felé robogó, ezüsttől
 479  1|                      zaját. Egy pillanatig - a világtörténelemben tíz esztendő
 480  1|                    dolga, hogy Scherer urat, a milliomost, fölkeresse.~ ~
 481  1|                    milliomost, fölkeresse.~ ~A Scherer pályafutása még
 482  1|                újvilágban se tartozott volna a banálisok közé. Ez a kis
 483  1|                   volna a banálisok közé. Ez a kis vörös ember, húsz évvel
 484  1|                      va­gyonnal érkezett meg a magyar Duna partjára. A
 485  1|                      a magyar Duna partjára. A negyven krajcárból huszat
 486  1|                     bérelt magának egy napra a Terézváros valamelyik mellékutcájában;
 487  1|                  valamelyik mellékutcájában; a többi pénzből, vacsora után,
 488  1|                    üres zsebbel nézett körül a napsugárban ragyogó házakon,
 489  1|                      sétatereken; s miközben a friss levegőt gyönyörűséggel
 490  1|                       Istenem, vajjon melyik a sok közül az az utca, amelyikben
 491  1|                     utca, amelyikben én majd a sarokházamat föl­építem?~ ~
 492  1|                      föl­építem?~ ~Miből élt a kis vörös ember öt éven
 493  1|                     keresztül, miből fizette a hónapos ágyát, a mosónéját,
 494  1|                     fizette a hónapos ágyát, a mosónéját, a csekélyke ruhaneműjét,
 495  1|                  hónapos ágyát, a mosónéját, a csekélyke ruhaneműjét, honnan
 496  1|                    gondolkodott: ezt csak az a magasabb lény tudja, akinek
 497  1|                   már papir­kereskedése volt a Sas-utcában s tíz év mulva,
 498  1|           Sas-utcában s tíz év mulva, amikor a bolton jó pénzért túladott,
 499  1|                  pénzért túladott, kizárólag a ház- és telek-ügynökség
 500  1|                    olykor hirtelen lerándult a vidékre - a harmadik osztályon
 501  1|               hirtelen lerándult a vidékre - a harmadik osztályon ment,
 502  1|                 mindenütt negyedik, - de azt a fényűzést még akkor se engedte
 503  1|                     nyilvános helyen, amikor a takarékbetétje elérte a
 504  1|                      a takarékbetétje elérte a tízezer forintot.~ ~A tízezer
 505  1|                 elérte a tízezer forintot.~ ~A tízezer forinttól a millióig
 506  1|              forintot.~ ~A tízezer forinttól a millióig Scherer úr kápráztató
 507  1|            vállalkozásai csakhamar meghozták a gyümölcsüket: a kis vörös
 508  1|                    meghozták a gyümölcsüket: a kis vörös ember mesébe illő
 509  1|                      illő módon haladt előre a milliomosság ösvényén. Mikor
 510  1|                 milliomosság ösvényén. Mikor a börze először megnyilt előtte,
 511  1|               megnyilt előtte, már háza volt a Fő-utcán s Wertheim-szekrénye
 512  1|                      művészkabátban, fogadja a nála tisztelgő Csollán doktort.
 513  1|                      tejcsarnokosnak, akinek a boltjában valaha - a Király-utca
 514  1|                  akinek a boltjában valaha - a Király-utca közepe táján -
 515  1|                esténként gyakran kiszolgálta a vörös vendé­get a tejes
 516  1|                kiszolgálta a vörös vendé­get a tejes boltban.~ ~- Hát magát
 517  1|                     amikor pólyában visított a tejcsarnok mögötti szobácskában!
 518  1|                     szobácskában! Mit csinál a szép Teréz, aki mindaddig
 519  1|                      nem jött?~ ~- Köszönöm, a mama hála istennek egészséges.
 520  1|                 egészséges. Most azonban sok a dolga, mert a legkisebbik
 521  1|                    azonban sok a dolga, mert a legkisebbik hugom boldog
 522  1|                    reggeltől-estig futkosnak a kelengye dolgában. Én azonban
 523  1|                      forintocskát. Csupán az a kérdés, hogy lehetne-e hozzá
 524  1|            elmosolyodott és könnyedén intett a kezével.~ ~- Jegyezze meg, -
 525  1|             huszon­négy óra alatt, ha biztos a kilátás, hogy tizenkét millió
 526  1|             szépségét. Poétikusan leföstötte a vidék nem mindennapi báját,
 527  1|                  vidék nem mindennapi báját, a zugó fenyveseket, a hegyekről
 528  1|                   báját, a zugó fenyveseket, a hegyekről alá­zuhanó Csevice-patakot,
 529  1|                alá­zuhanó Csevice-patakot, s a híves forrásokat, amelyeknek
 530  1|                csodatévő balzsamokat rejtett a teremtő bölcsessége.~ ~-
 531  1|                fejezte be szavait, - hogy ez a fönséges hely azzá legyen,
 532  1|                      hely azzá legyen, amivé a gondviselés predesztinálta.
 533  1|                    az erdőket át fogja járni a kultura szellője, egy kis
 534  1|                szellője, egy kis ügyességgel a nábobok százait csalhatjuk
 535  1|           hoteljeinkbe és villáinkba. Persze a mostani granáriumok nem
 536  1|                    nem alkalmasak arra, hogy a civilizált embert magukba
 537  1|                  jóakarattal hallgatta végig a doktor rapszódiáját, aztán
 538  1|              odacsődíthetnénk egy-két embert a maga Zuggó-Füredjére...
 539  1|                Zuggó-Füredjére... De így?... A susogó fenyvesek csak a
 540  1|                      A susogó fenyvesek csak a költői lelkeket vonzzák,
 541  1|                     költői lelkeket vonzzák, a költői lelkek pedig, fájdalom,
 542  1|                     szeliden hallgatta végig a milliomos beszédét, mint
 543  1|                    aki előre el van készülve a banális kifogásokra. Egy
 544  1|                     csakhamar kiáradt belőle a szó.~ ~- Esküt mertem volna
 545  1|                     tenni arra, hogy ez lesz a válasz, - mert hiszen én
 546  1|               Szerencsére én se vagyok ám az a naiv szobatudós, akinek
 547  1|                      naiv szobatudós, akinek a gazdag polgárok a diplomás
 548  1|                     akinek a gazdag polgárok a diplomás egyéneket nézni
 549  1|                  pszikho­ló­giával dolgozom, a másik, hogy fiatalabb vagyok,
 550  1|                     mint ön. Ne higyje, hogy a természet szépségei lelkesítenek;
 551  1|                      csak egy dolog lelkesít a világon: az, hogy ötvenéves
 552  1|                 koromban épp úgy meglegyenek a sarokházaim, mint önnek...~ ~
 553  1|                önbizalommal mondta ezt, hogy a milliomos csodálkozva nézte
 554  1|                 tapasztalásom, félsiker. Aki a maga igazsága felől makacsul
 555  1|              tetszése szerint szuggerálhatja a gyöngébb polgártársait,
 556  1|                 gyöngébb polgártársait, mert a siker, mint a nagy filozófusok
 557  1|            polgártársait, mert a siker, mint a nagy filozófusok megállapították,
 558  1|                    képviselem. Ha szavaimból a meggyőződés fluiduma árad
 559  1|                   nyert ügye van. De hagyjuk a bölcselkedést; mondja meg
 560  1|                  mondja meg röviden, hogy mi a terve azzal a szép darab
 561  1|               röviden, hogy mi a terve azzal a szép darab természettel?
 562  1|             megértjük egymást. Önről is csak a galád rágalom állíthatja,
 563  1|                férfiu lenne, magam se megyek a szomszédba, ha hirtelenében
 564  1|              va­gyunk egymásra.~ ~- Köszönöm a bókot!~ ~- Meg is köszönheti,
 565  1|                      valami metsző fájdalmat a bal vállában?~ ~- Éppen
 566  1|                    reggel is éreztem.~ ~- És a térde fölött nincs egy pont,
 567  1|                 aztán fölényesen tette kezét a milliomos vállára.~ ~- Lássa,
 568  1|                       semmint kellett volna. A régi, vasból alkotott emberpéldánynak
 569  1|                 alkotott emberpéldánynak már a nyoma is kiveszett a gyarló
 570  1|                     már a nyoma is kiveszett a gyarló világból; mindnyájan
 571  1|                 életmódunk nem az arcunkban, a termetünkben hagyják meg
 572  1|                     termetünkben hagyják meg a nyomukat, hanem ott, ahova
 573  1|                   meg munkánk sikerét; kinek a szíve dobog, kinek a feje
 574  1|                   kinek a szíve dobog, kinek a feje zúg, ki a térde fölött
 575  1|                  dobog, kinek a feje zúg, ki a térde fölött érez metsző
 576  1|                     veszettül irtózunk attól a gyönyörűségtől, hogy idelenn
 577  1|                     már ne fájjon semmi, hát a szívdobogás, a fejzúgás,
 578  1|                    semmi, hát a szívdobogás, a fejzúgás, a térdkalácsunk
 579  1|                     szívdobogás, a fejzúgás, a térdkalácsunk beteg pontja
 580  1|             borzongatásokat telegrafál végig a hátunk gerincén. Hátha csakugyan
 581  1|                      Hátha csakugyan úgy áll a dolog, hogy a jövő évben
 582  1|              csakugyan úgy áll a dolog, hogy a jövő évben ilyenkor fekete
 583  1|                szalonkabátban fogunk pihenni a külső kerepesi-úton, míg
 584  1|                    párok sétáltak összebujva a napsugaras utcákon? A fekete
 585  1|             összebujva a napsugaras utcákon? A fekete szalonkabát tagadhatatlanul
 586  1|             tagadhatatlanul szép viselet, de a mi a külső kerepesi-utat
 587  1|        tagadhatatlanul szép viselet, de a mi a külső kerepesi-utat illeti,
 588  1|                      hallgassuk hanyattfekve a villamosvasutak csengetését...
 589  1|               remegve állunk egyik lábunkról a másikra, amíg a tudomány
 590  1|                    lábunkról a másikra, amíg a tudomány zord férfia végigkopogtat
 591  1|                     halálfélelmet érez, hogy a másikon már végigtáncoljon
 592  1|                végigtáncoljon egy éjszakát s a harmadikon megint fogvacogva
 593  1|                  megint fogvacogva gondoljon a sötét sír mélyére, szóval
 594  1|                    ideges, vagy helyesebben: a neuraszténikus, ez a mi
 595  1|            helyesebben: a neuraszténikus, ez a mi veteményes kertünk, a
 596  1|                     a mi veteményes kertünk, a mi tejetadó tehenecskénk.
 597  1|                  orvos épp oly kevéssé, mint a beteg. Sőt gyógyítani se
 598  1|                    egyik páciensemre hat, az a másikat esetleg a bolondok
 599  1|                    hat, az a másikat esetleg a bolondok házába kergeti.
 600  1|                   egyetlen orvosszer van: ha a beteg vakon bízik az orvosában.
 601  1|                      meggyógyul; mert hiszen a baj mindössze annyiból áll,
 602  1|                 mindössze annyiból áll, hogy a beteg fantáziája élénkebben
 603  1|                fantáziája élénkebben működik a kelleténél. Ha el tudom
 604  1|              kelleténél. Ha el tudom hitetni a betegemmel, hogy a birsalma
 605  1|                   hitetni a betegemmel, hogy a birsalma héja használ neki,
 606  1|                      használ neki, hát akkor a birsalma héja is föltétlenül
 607  1|                      elég ügyes vagyok annak a szug­ge­rálásában, hogy
 608  1|                      szug­ge­rálásában, hogy a baja ellen a féllábon való
 609  1|         szug­ge­rálásában, hogy a baja ellen a féllábon való táncolás az
 610  1|                szerint, féllábon táncol. Nem a medicina a fontos, hanem
 611  1|              féllábon táncol. Nem a medicina a fontos, hanem az, hogy a
 612  1|                     a fontos, hanem az, hogy a beteg higyjen a medicinámban.
 613  1|                     az, hogy a beteg higyjen a medicinámban. És mivel némi
 614  1|                 rólam, hát merem hinni, hogy a zuggó-füredi szállodák nem
 615  1|                  hogy mi lesz Zuggó-Fürednek a specialitása? Nem tudom.
 616  1|                      találunk rá módot, hogy a gazdag félbolondokat idecsaljuk;
 617  1|                    félbolondokat idecsaljuk; a fényüzéssel berendezett
 618  1|               fényüzéssel berendezett lakás, a klub, a pompás vendéglő,
 619  1|                   berendezett lakás, a klub, a pompás vendéglő, az európai
 620  1|                   bizonyára meg fogják tenni a magukét. Aztán ott lesz
 621  1|                      magukét. Aztán ott lesz a világhírü szanatorium, ahol
 622  1|                  világhírü szanatorium, ahol a magunk módszere szerint
 623  1|                   szerint fogjuk ujjáalkotni a szétzüllött idegeket...~ ~-
 624  1|                 idegeket...~ ~- És melyik az a módszer?~ ~- Tőlem kérdi?
 625  1|             egyenesen forró víz. Lehet, hogy a koplalásig sovány étkezés,
 626  1|                  sovány étkezés, lehet, hogy a hizlaló kura. Lehet, hogy
 627  1|                     hogy szigoru tartózkodás a szeszes italoktól, lehet,
 628  1|                  mozdulatlanság. Lehet, hogy a szagok, a színek, az ízek,
 629  1|        mozdulatlanság. Lehet, hogy a szagok, a színek, az ízek, lehet,
 630  1|                       hogy valami új fajtája a vizes borogatásoknak...
 631  1|                 hiszen egyik annyit ér, mint a másik - a fődolog, hogy
 632  1|                    annyit ér, mint a másik - a fődolog, hogy a mi nábobjaink
 633  1|                      másik - a fődolog, hogy a mi nábobjaink higyjenek
 634  1|                     tehát megegyeztünk, mert a nézeteit tökéletesen osztom.
 635  1|                      tökéletesen osztom. Ami a kivitelt illeti, az töké­letesen
 636  1|                      öntől függ; dolgozza ki a terveket és a részleteket,
 637  1|                    dolgozza ki a terveket és a részleteket, s ha nem lesz
 638  1|                    hát keressen föl. Mihelyt a kész tervet elhozza, rögtön
 639  1|                  elhozza, rögtön hozzálátunk a tőkeszerzéshez. Ahogy a
 640  1|                      a tőkeszerzéshez. Ahogy a mai helyzet után ítélni
 641  1|                 szerencsésen összehozzuk azt a pár milliócskát...~ ~A doktor
 642  1|                   azt a pár milliócskát...~ ~A doktor jókedvüen fölcsapott
 643  1|                  doktor jókedvüen fölcsapott a tőkepénzes tenyerébe, s
 644  1|                    akkor látni szeretném azt a vasfejü neuraszténikust,
 645  1|                     neuraszténikust, akit mi a Csollán-kúrával ki nem gyógyítunk...~ ~ ~
 646  1|                     V.~ ~Scherer urat másnap a kerületi klubjából, ahol
 647  1|                      tarok­koz­ni naponként, a szolga azzal az üzenettel
 648  1|                fiatal úr várja az olvasóban. A fiatal úr Csollán doktor
 649  1|                      aki szerényen meghajolt a híres self made man előtt.~ ~-
 650  1|                     kérdezte Scherer úr.~ ~- A terveket, - válaszolta az
 651  1|                   Tegnap éjfélig ezen törtem a fejemet, - s most merem
 652  1|                     hogy sikerült be­vés­nem a nevemet az idegbajosok évkönyveibe.
 653  1|                  világraszóló fölfedezést.~ ~A milliomos kávét és cognacot
 654  1|                cognacot hozatott, megkínálta a vendégét egy havanna-szivarral,
 655  1|                   aztán kíváncsian hátradőlt a karosszékébe.~ ~- Induljunk
 656  1|                    doktor mosolyogva, - ahol a minap a beszélgetésünket
 657  1|                   mosolyogva, - ahol a minap a beszélgetésünket megkezdtük,
 658  1|                      fájdalmat szíves érezni a balvállában s hogy a térde
 659  1|                  érezni a balvállában s hogy a térde fölött is akad egy-egy
 660  1|                 nélkül fájni szokott. Ezeket a fájásokat mi orvosdoktorok
 661  1|              szimptomáknak nevezzük. Vagyis: a fájás nem az igazi betegség,
 662  1|                      csak valamelyik tünete. A baj oka nem a vállban és
 663  1|             valamelyik tünete. A baj oka nem a vállban és a térdkalácsban
 664  1|                     baj oka nem a vállban és a térdkalácsban gyöke­rezik,
 665  1|           elfogyasztani egy rostélyost s aki a nyugodtabb pillanataiban
 666  1|                     nyugodtabb pillanataiban a félkrajcáros tarokk mellett
 667  1|                    bár láthatatlan baja van: a becses idegrendszere aggályosan
 668  1|                      tökéletlen. Lehet, hogy a kedves papája hibájából, -
 669  1|                   kedves papája hibájából, - a legkönnyelmübb apa is hagy
 670  1|                     is hagy valami örökséget a fiára; tudniillik egy rossz
 671  1|                    főtt ételt. Elég az, hogy a baj megvan s hogy a szimptomácskák
 672  1|                     hogy a baj megvan s hogy a szimptomácskák egy­másután
 673  1|              jelentkeznek; egyelőre még csak a térdkalácsa fáj, de nyugodt
 674  1|                      az idő is eljön, amikor a szíve úgy fog kattogni,
 675  1|                   hogy egy háromemeletes ház a nyakába dől. A rossz idegrendszer
 676  1|             háromemeletes ház a nyakába dől. A rossz idegrendszer ugyanis
 677  1|                 idegrendszer ugyanis túltesz a legnagyobb költők fantáziáján:
 678  1|                  bajt tud kieszelni, amennyi a világ legnagyobb klinikáján
 679  1|                  férne el. Szóval: hasztalan a szép lakása, a vasszekrénye,
 680  1|                     hasztalan a szép lakása, a vasszekrénye, a jó szakácsnéja;
 681  1|                      lakása, a vasszekrénye, a jó szakácsnéja; a kis életéből
 682  1|              vasszekrénye, a jó szakácsnéja; a kis életéből annyi öröme
 683  1|                   mint egy zsákhordónak. Aki a jó színét látja, talán el
 684  1|                    abban is kételkedik, hogy a következő órát megéri.~ ~
 685  1|                  elmondtam, azzal csupán azt a tényt akartam bizonyítani,
 686  1|                    akartam bizonyítani, hogy a baj nem a térdében van,
 687  1|                  bizonyítani, hogy a baj nem a térdében van, hanem az idegszö­veteiben;
 688  1|                    idegszö­veteiben; vagyis: a gyógyítás akkor lesz korrekt,
 689  1|             gyógyítás akkor lesz korrekt, ha a tudomány csapjait nem a
 690  1|                      a tudomány csapjait nem a térdkalácsára, hanem egyenesen
 691  1|               térdkalácsára, hanem egyenesen a beteg idegrendszerére irányítom.
 692  1|                   idegrendszerére irányítom. A kérdés tehát csupán annyi:
 693  1|                     tehát csupán annyi: hogy a gyönge, az erőtlen, a züllött
 694  1|                   hogy a gyönge, az erőtlen, a züllött idegrendszert mivel
 695  1|                  idegrendszert mivel tehetem a leggyorsabban erőssé?~ ~-
 696  1|                    frázissal huzakodott elő: a jó táplálkozással, a friss
 697  1|                    elő: a jó táplálkozással, a friss levegővel, a hideg
 698  1|           táplálkozással, a friss levegővel, a hideg vízzel, a gondtalan
 699  1|                   levegővel, a hideg vízzel, a gondtalan élettel, a sok
 700  1|                 vízzel, a gondtalan élettel, a sok mozgással. Mindez csak
 701  1|                     csak írott malaszt, mert a gyakorlatban alig lehet
 702  1|           táplálkozhatik jól, mert nincs meg a hozzávaló étvágya; a hideg
 703  1|                     meg a hozzávaló étvágya; a hideg víz szívdobogást okoz
 704  1|                      szívdobogást okoz neki, a sok séta elbágyasztja, a
 705  1|                     a sok séta elbágyasztja, a gondtalan élet pedig még
 706  1|             gondtalan élet pedig még fokozza a baját, mert annál több ideje
 707  1|                   több ideje jut ahhoz, hogy a maga nya­valyájára gondoljon.
 708  1|                      ha segít; akkor is csak a túlon­túl befolyásolható
 709  1|                    egészen más dolog.~ ~- Mi a maga receptje?~ ~- A természethez,
 710  1|                      Mi a maga receptje?~ ~- A természethez, a bölcs egyszerűséghez,
 711  1|                receptje?~ ~- A természethez, a bölcs egyszerűséghez, a
 712  1|                      a bölcs egyszerűséghez, a patriárkális őskorhoz való
 713  1|                    Elsősorban is sutba dobom a modern ruhát; az a négy-hat-
 714  1|                     dobom a modern ruhát; az a négy-hat- vagy nyolcfontnyi
 715  1|                      haszontalan teher, amit a modern kulturember a testén
 716  1|                    amit a modern kulturember a testén visel, egyenesen
 717  1|                   tönkreteszi az egészséget. A zuggó-füredi ven­dégek csinos
 718  1|                    csupán arra lesz jó, hogy a közillendőségnek is elég
 719  1|               asszonyok tógája - mert hiszen a hiusággal is számolnunk
 720  1|                    finomabb, szinesebb, mint a férfiaké, sőt attól se idegenkedem,
 721  1|           idegenkedem, hogy egy könnyü övvel a termet karcsuságát is kellőképpen
 722  1|                táplálkozzanak. Az orosz­lán, a tigris, a láma, a strucc,
 723  1|                      Az orosz­lán, a tigris, a láma, a strucc, a pacsirta
 724  1|                 orosz­lán, a tigris, a láma, a strucc, a pacsirta nem a
 725  1|                    tigris, a láma, a strucc, a pacsirta nem a déli vagy
 726  1|                     a strucc, a pacsirta nem a déli vagy az esti harangszó
 727  1|             vacsoráznak, hanem akkor, amidőn a természeti érzésük - amit
 728  1|                     senkinek se szabad, mert a mai ember életét a szivar
 729  1|                      mert a mai ember életét a szivar jó tíz évvel megrövidíti.~ ~
 730  1|                  Scherer úr ijedten tette le a kezéből félig elszívott
 731  1|                      azonban még mind semmi, a fődolog, az igazi kura,
 732  1|                      ezután következik. Mert a fődolog, az idegrendszer
 733  1|              idegrendszer igazi reparációja: a fürdő. És itt jutottam el
 734  1|                     És itt jutottam el ahhoz a fölfedezéshez, amely a Csollán
 735  1|                 ahhoz a fölfedezéshez, amely a Csollán nevet, remélem,
 736  1|                  évkönyveiben.~ ~- De hiszen a fürdés régi kurája az idegességnek...~ ~
 737  1|                  kurája az idegességnek...~ ~A doktor lenézőleg mosolygott.~ ~-
 738  1|                      mosolygott.~ ~- Igenis, a vízben való fürdés, de nem
 739  1|                   vízben való fürdés, de nem a tudományos csollanizmus, -
 740  1|                     engedje meg, hogy én már a jövendő századévek terminus
 741  1|              terminus technicusával nevezzem a magam speciális módszerét.
 742  1|                   magam speciális módszerét. A vízben való fürdés csak
 743  1|                  fürdés csak annyit ér, mint a limonádéivás; ha nem árt,
 744  1|                    használ. Én az orvosságot a bőr pórusain át akarom belevinni
 745  1|                 pórusain át akarom belevinni a szervezetbe; s ezért a fürdőm
 746  1|             belevinni a szervezetbe; s ezért a fürdőm is száz- és százféle,
 747  1|              ahányféle az idegrendszer baja. A beteg, akit gondosan meg­vizs­gálok,
 748  1|                      közönséges vízben, vagy a természet által önkényesen
 749  1|           folyadé­kokban fürdik, hanem abban a speciális anyagban, amely
 750  1|                   naponként egy félórát. Így a test likacsain át csak az
 751  1|                    test likacsain át csak az a matéria jut a szervezetbe,
 752  1|                     át csak az a matéria jut a szervezetbe, amely a beteg
 753  1|                     jut a szervezetbe, amely a beteg állapotának leginkább
 754  1|              állapotának leginkább megfelel. A vért tehát a tetszésünk
 755  1|             leginkább megfelel. A vért tehát a tetszésünk szerint megkorrigálhatjuk;
 756  1|         rugalmasságával mondanak majd búcsút a zuggó-füredi fenyveseknek.~ ~-
 757  1|                  ennek az igazságát belássa; a laikus is érzi, hogy ez
 758  1|                    józan és bölcs beszéd. És a kúrája mégis egészen új
 759  1|                   egészen új és eredeti. Itt a kezem, hogy rövid három
 760  1|                  három hét alatt együtt lesz a pénz, amivel a nagy vállalatot
 761  1|                   együtt lesz a pénz, amivel a nagy vállalatot megkezdhetjük.~ ~
 762  1|                   efelé szamárságokkal. Hisz a kúrámban, holott az szemenszedett
 763  1|              tudniillik igazságot is keverek a hazugság közé. - Az igazság
 764  1|                     igazság ugyanis az, amit a ruháról meg az étkezésről
 765  1|                       rosszhiszemü hazudozás a többi. De minden­ki el fogja
 766  1|                    hinni, épp úgy, ahogy ön, a nem mindennapi eszü, a gondolkozó
 767  1|                       a nem mindennapi eszü, a gondolkozó férfiu elhitte:
 768  1|                  bizonyos vagyok benne, hogy a bolond kúra még be is válik;
 769  1|                     bajokban nem az orvosság a fődolog, hanem az orvosban
 770  1|                vallomásból is láthatja, hogy a becsületes őszinteségem
 771  1|                    szemernyivel se alábbvaló a találékony voltom­nál.~ ~
 772  1|               megbotránkozással csóválta meg a fejét, aztán elismerőleg
 773  1|                        Az ő szájából ez volt a legnagyobb dicséret.~ ~ ~ ~
 774  1|                  elégült arccal dugta zsebre a miklósvári járásbíró szo­bájában
 775  1|                    járásbíró szo­bájában azt a százkilencvenhatezer forintot,
 776  1|                     fejében kifizetett neki. A pénzt kétszer-háromszor
 777  1|                      magamat végképpen ettől a gyönyörűséges paradicsomtól...~ ~
 778  1|                     úr, aki szivarozva nézte a járásbíró munkáját, jóindulatu
 779  1|              jóindulatu lenézéssel hallgatta a volt tulajdonos beszédét,
 780  1|               csapott Seötét úr vállára:~ ~- A maguk szatócsgazdálkodása
 781  1|               szatócsgazdálkodása öregecském a mai naptól kezdve véget
 782  1|                munkája után, aztán várja meg a koppenhága-zuggófüredi expressz­vonatot...
 783  1|                      is különvonat hozza ide a meghibbant idegzetü millio­mo­sokat...~ ~
 784  1|          millio­mo­sokat...~ ~Az urak később a miklósvári nagykocsmában
 785  1|           nagykocsmában megitták az áldomást a vásárra s a lakoma végén
 786  1|                      az áldomást a vásárra s a lakoma végén Seötét János
 787  1|                     hozzánk, kedves öcsém... A várunk ebédlője mindig nyitva
 788  1|                  ebédlője mindig nyitva lesz a számára... Otthon nagyon
 789  1|                     számára... Otthon nagyon a lelkemre kötötték az asszonyok,
 790  1|                     asszonyok, hogy még ezen a héten fölhozzam...~ ~- Ha
 791  1|                     hát csakhamar élni fogok a szíves engedelmével, édes
 792  1|              kisasszonynak; mondja meg, hogy a fecsegő pesti doktor küldi
 793  1|                   fecsegő pesti doktor küldi a hódoló kézcsókjával együtt...~ ~
 794  1|                együtt...~ ~Az öreg úr bement a takarékba, hogy a tömérdek
 795  1|                     bement a takarékba, hogy a tömérdek pénzétől megszabaduljon,
 796  1|                     pénzétől megszabaduljon, a pestiek pedig a hevenyészett
 797  1|              megszabaduljon, a pestiek pedig a hevenyészett irodában nekifogtak
 798  1|       naggyátételének...~ ~Szeptember elején a granáriumok helyén már tégla-
 799  1|                 törmelékhalmazok inficiálták a fenyvesek őszi levegőjét.
 800  1|                November végéig készen voltak a lebontási munkálatokkal,
 801  1|                   lebontási munkálatokkal, s a téli hónapokban reggeltől
 802  1|              reggeltől estig belemerülhettek a tervekbe és a költségjegyzékekbe.~ ~
 803  1|                belemerülhettek a tervekbe és a költségjegyzékekbe.~ ~Markó
 804  1|           költségjegyzékekbe.~ ~Markó Bódog, a főváros leghíresebb építésze,
 805  1|                       másfél évig ott lakott a pusztaság közepén. A fővonaltól
 806  1|                  lakott a pusztaság közepén. A fővonaltól hevenyészett
 807  1|                      mezei vasut szállította a téglát és az építő-anyagokat.
 808  1|                   magát éjszaka idején, hogy a legelső pacsirtaszóra a
 809  1|                      a legelső pacsirtaszóra a munkájához siessen. A volt
 810  1|          pacsirtaszóra a munkájához siessen. A volt vendéglős, aki fürdői
 811  1|                      teljes pompájában várta a késedelmeskedő nábobokat.~ ~
 812  1|                  késedelmeskedő nábobokat.~ ~A fürdő centrumában háromemeletes
 813  1|                 aranyos betűkkel ragyo­gott: a „Ferenc József-szálloda”
 814  1|                  szoba ejtette itt bámulatba a szemlélőt; a szalonokban
 815  1|                   itt bámulatba a szemlélőt; a szalonokban fehér szobrok
 816  1|                  fehér szobrok csillogtak ki a déli növé­nyek bokrai közül,
 817  1|                      növé­nyek bokrai közül, a hálószobák rézbútorai ragyogtak
 818  1|              hálószobák rézbútorai ragyogtak a délelőtti napsugárban. A
 819  1|                     a délelőtti napsugárban. A vesztibül előtt, széles
 820  1|                 pofaszakállas portás állott; a folyosókon livrés sihe­derek
 821  1|                  livrés sihe­derek sürögtek. A világítást a fürdő külön
 822  1|            sihe­derek sürögtek. A világítást a fürdő külön gázgyára szolgáltatta.~ ~
 823  1|                    elegáncia nem volt kisebb a többi szállodákban sem;
 824  1|                      többi szállodákban sem; a Forrás tündére, az Erzsébet,
 825  1|                 Forrás tündére, az Erzsébet, a Fenyvesliget, a Magyar Korona,
 826  1|                    Erzsébet, a Fenyvesliget, a Magyar Korona, az Eszplanade-hotel
 827  1|                  tekintetében mitse engedtek a nagy Szállodának.~ ~A szárnyépületeket
 828  1|               engedtek a nagy Szállodának.~ ~A szárnyépületeket alkotó
 829  1|            dependançe-ok és túrista-épületek a kisebb igényü, de azért
 830  1|                  tömérdek óriási ablakaival, a reggeli sétahelyre nyílt,
 831  1|                    reggeli sétahelyre nyílt, a tornyos filagóriára, amelyet
 832  1|                 tornyos filagóriára, amelyet a fürdői zenekar számára építettek.
 833  1|              építettek. Valamivel odébb, már a fenyves zöldjében, a források
 834  1|                     már a fenyves zöldjében, a források aranyos mórkupolája
 835  1|                      bájos leányok kezelték. A múzeumra emlékeztető fürdő-palota,
 836  1|                tejüvegével, szerényen elbújt a fák közé; mögötte a gépház
 837  1|                   elbújt a fák közé; mögötte a gépház óriási kéménye fújta
 838  1|                     kéménye fújta ki magából a sárgásfehér füstöt. Ott,
 839  1|                  füstöt. Ott, ahol valamikor a vendéglő állott, most a
 840  1|                      a vendéglő állott, most a nyaralók utcája torkollott
 841  1|                nyaralók utcája torkollott be a fürdőbe; két sor ki­csiny,
 842  1|                      kacér kis templom várta a hálaimát rebegő fürdővendégek
 843  1|                 terrászokkal, amelyek fölött a szom­szé­dos fenyvesek életifjító,
 844  1|         életmeghosszabbító illatai lebegtek. A káprázatosan fehér abro­szok,
 845  1|                   ezüst asztali fölszerelés, a hatalmas tükrök között a
 846  1|                     a hatalmas tükrök között a főváros legdaliásabb pincérei
 847  1|                 legdaliásabb pincérei várták a hercegi borravalókat. Egy
 848  1|           borravalókat. Egy kövér úr, valaha a Nemzeti Kaszinó vendéglőse,
 849  1|                  Nemzeti Kaszinó vendéglőse, a kápol­na­szerü konyhában
 850  1|           kápol­na­szerü konyhában konferált a hírneves, francia főszakácscsal.~ ~
 851  1|                     francia főszakácscsal.~ ~A centrumtól öt percnyire,
 852  1|               percnyire, mesterséges dombon, a miklósvár-zuggófüredi vicinális
 853  1|            állomásépületei néztek kémlelődve a hegyek közé. A részvénytársaság
 854  1|                    kémlelődve a hegyek közé. A részvénytársaság kiépíttette
 855  1|                 részvénytársaság kiépíttette a vasutat, amely a fővonaltól
 856  1|                 kiépíttette a vasutat, amely a fővonaltól rövid negyvenöt
 857  1|               negyvenöt perc alatt hozta ide a türelmetlen vendéget. A
 858  1|                      a türelmetlen vendéget. A felfutók rózsaszín és halványkék
 859  1|            aranysipkás vasuti tisztek várták a sűrűn érkező vona­tokat.
 860  1|             idegennek.~ ~Esti félnyolc volt, a nap a Pogánykő mögött leáldozni
 861  1|                    Esti félnyolc volt, a nap a Pogánykő mögött leáldozni
 862  1|                    mögött leáldozni készült. A tűlevelü fák fölött a hegy­vidékek
 863  1|               készült. A tűlevelü fák fölött a hegy­vidékek csodálatosan
 864  1|               átlátszó levegője lebegett; és a távoli hegyek, a zsendülő
 865  1|                lebegett; és a távoli hegyek, a zsendülő mezők, a harmatos
 866  1|                    hegyek, a zsendülő mezők, a harmatos fák zöldje valami
 867  1|               kifejezhetetlen bájjal vált ki a napnyugta tompuló színei
 868  1|              napnyugta tompuló színei közül. A vidékre a késő tavasz édes,
 869  1|                      színei közül. A vidékre a késő tavasz édes, idegzsongító
 870  1|                  munkájukat, de az ember már a frissen kaszált széna illatát
 871  1|                kaszált széna illatát érezte; a szemhatár széle lassan átolvadt
 872  1|                világra leborítani készült.~ ~A vasuti állomás elé könnyü
 873  1|                 kanyarodott.~ ~- Itt van már a nagyságos elnök úr? - kérdezte
 874  1|               nagyságos elnök úr? - kérdezte a leugró fiatal úr a portástól.~ ~-
 875  1|                  kérdezte a leugró fiatal úr a portástól.~ ~- Igen, tekintetes
 876  1|                    uram, odabenn tanácskozik a főnök úrral. Épp az imént
 877  1|                   úrral. Épp az imént jöttek a cigányok is.~ ~A fiatal
 878  1|                      jöttek a cigányok is.~ ~A fiatal úr, - sötétkék tengerész-kabátjában,
 879  1|                    lélegzet nélkül szalad be a perronra. Scherer, az elnök,
 880  1|                     azt hittem, hogy éjfélig a tükre előtt fog állni. Hat
 881  1|                      Hat perc mulva itt lesz a buda­pesti külön vonat.
 882  1|                     vonat. Éppen most kaptuk a pusztaőrsi jelzést.~ ~Az
 883  1|                   jelzést.~ ~Az állomásfőnök a szeme elé tartja a tenyerét,
 884  1|              állomásfőnök a szeme elé tartja a tenyerét, hogy jobban kiláthasson
 885  1|                      hogy jobban kiláthasson a kanyarodó töltésre, a vasuti
 886  1|            kiláthasson a kanyarodó töltésre, a vasuti személyzet izgatottan
 887  1|              személyzet izgatottan szaladgál a sinek között, a cigányok
 888  1|                    szaladgál a sinek között, a cigányok a hegedüjüket hangolják,
 889  1|                     sinek között, a cigányok a hegedüjüket hangolják, az
 890  1|                  hangolják, az őr meggyújtja a váltók színes lámpáit, s
 891  1|                     váltók színes lámpáit, s a következő pillanatban hosszu,
 892  1|               füttyszó hallatszik. Rögtön rá a különvonat vérvörös szeme
 893  1|                   Csollán doktor idegesen.~ ~A cigányok rázendítenek a
 894  1|                      A cigányok rázendítenek a Rákóczi-indulóra, s a miklósvár-zuggófüredi
 895  1|           rázendítenek a Rákóczi-indulóra, s a miklósvár-zuggófüredi vicinális
 896  1|           gyorsvonati stréberséggel robog be a kicsike, hegyvidéki állomásra.
 897  1|               kicsike, hegyvidéki állomásra. A kupék ajtói egymásután fölnyilanak
 898  1|                    urak tömegével népesül be a szőnyeges perron.~ ~- Hol
 899  1|                    Csollán doktor lázasan.~ ~A nagy izgalomban csak nagy
 900  1|                     meg az államtitkárt, aki a részvényesek meg­hivására
 901  1|          meg­hivására ime, maga is lerándult a gyönyörü helyre, hogy a
 902  1|                      a gyönyörü helyre, hogy a megnyitó ünnep örömében
 903  1|             részt­vegyen. Csollán doktor int a cigánynak, a Rákóczi-induló
 904  1|                      doktor int a cigánynak, a Rákóczi-induló hirtelen
 905  1|           Rákóczi-induló hirtelen abbamarad, a sokaság lökdösődve sorakozik
 906  1|                      izgatottan megköszörüli a torkát. Scherer úr nagyot,
 907  1|                      Szeretett vendégeink!~ ~A beszéde idegenül cseng,
 908  1|                      beszéde idegenül cseng, a hangja reszket: nem csoda,
 909  1|                     most szerepel első ízben a nyilvánosság mezején. Nem
 910  1|           államtitkár úr helyeslőleg bólint, a lábait többizben váltogatja
 911  1|                  lábait többizben váltogatja a beszéd alatt, s maga is
 912  1|                 jelentőleg krákog. És amikor a halvány Scherer végre egy
 913  1|                    merész frázissal befejezi a beszédét, az államtitkár
 914  1|                   államtitkár úr ő méltósága a gyakorlott szónok nyugalmával
 915  1|                 tisztában voltam azzal, hogy a magyar kultura magasztos
 916  1|                    jövök ide. Önök bizonyára a nemzet érdekeit szolgálták,
 917  1|              Zuggó-Füred természeti kincseit a nagy nyilvánosság előtt
 918  1|             nyilvánosság előtt is föltárták. A magyar tudo­mány... a haza...
 919  1|             föltárták. A magyar tudo­mány... a haza... a balneologia vívmányai...
 920  1|                magyar tudo­mány... a haza... a balneologia vívmányai...
 921  1|                     balneologia vívmányai... a hely, ahol élnünk, halnunk
 922  1|                     kell... ő excellenciája, a miniszter úr érzelmei...
 923  1|               éljenzés hangzik föl: s az új, a restaurált, a nagyrahivatott
 924  1|                       s az új, a restaurált, a nagyrahivatott Zuggó-Füred
 925  1|                      pillanatban át van adva a nyilvánosságnak.~ ~ ~ ~
 926  1|                      Magam se tartozom éppen a legkevésbbé praktikus férfiak
 927  1|                     jönne zavarba, ha valaki a védák egy homályos pontjára
 928  1|                       szerényen mosolygott s a vállát vonva, így felelt:~ ~-
 929  1|                  csak kell értenie mindenhez a modern kulturembernek. Hiszen
 930  1|                    másképp miben különböznék a rézbőrü indiántól?~ ~Abban
 931  1|                   rézbőrü indiántól?~ ~Abban a hatalmas munkában, amelyet
 932  1|                    mondani, Scherer úré volt a főszerep.~ ~A milliomos
 933  1|               Scherer úré volt a főszerep.~ ~A milliomos négy héten keresztül
 934  1|            alkalmazottakat, ő szövegezte meg a vendéglőssel együtt az étlapot
 935  1|                 nyom­tatványokat, ő tárgyalt a szolgabíróval a szobák árára
 936  1|                     tárgyalt a szolgabíróval a szobák árára vonatkozólag,
 937  1|               vonatkozólag, ő választotta ki a leendő színházigazgatóval
 938  1|                    leendő színházigazgatóval a műsorra kitüzendő darabokat,
 939  1|                      minden hirdetést, amely a művelt világ érdeklődését
 940  1|                csodatevő voltának hírét. Aki a hirdetést elolvasta, az
 941  1|                 különös benyomással tette le a kezéből az ujságot; azzal
 942  1|                    kezéből az ujságot; azzal a benyomással, hogy végre
 943  1|                      ki­találta az emberiség a halál kijátszásának művészetét.
 944  1|                amikor potom néhány forintért a betegség csiráját kiűzetheti
 945  1|                        Az emberiség - zengte a hirdetés nemes egyszerűséggel -
 946  1|             egyszerűséggel - mindeddig abban a téves hitben élt, hogy az
 947  1|                   végzetes tévedés folytán s a temetőket az áldozatok beláthatatlan
 948  1|               Szerencsére, most megvan végre a módunk ahhoz, hogy erősek
 949  1|                    elhitetni valakivel, hogy a zuggó-füredi szanatóriumban
 950  1|                 Kedves barátom, jegyezze meg a következő igazságot: azt
 951  1|                  elhiszi, hogy ő innen marad a túlvilág kapuján. Eddig
 952  1|                    de hátha most megváltozik a régi rend? Csak nem képzelhető
 953  1|                      mi már hidegen fekszünk a föld alatt? Minek? Mi értelme
 954  1|                      ennek nálunk nélkül? Ha a világ fenmarad, akkor őrültség
 955  1|              felejtsük el - idegenek voltak. A mi örök életünkről már csakugyan
 956  1|                      beszél­ni. Amint látja, a multkori magyarázatai nálam
 957  1|                  fölutazott Budapestre, hogy a zuggó-füredi források vizét
 958  1|                   prepotenciával állított be a gorombaságáról országszerte
 959  1|                  talán az úr, hogy én csupán a maga kiszolgálása végett
 960  1|                   kiszolgálása végett vagyok a világon? Jöjjön októberben,
 961  1|                     közelebbről megnézem azt a piszkos öblögető vizet,
 962  1|               istennek, tellik annyira, hogy a munkáját gavallérosan megfizessük.~ ~
 963  1|                  gavallérosan megfizessük.~ ~A tanár, akinek - mint minden
 964  1|                    Hát jöjjön föl holnapután a laboratóriumiba. Addigra
 965  1|        laboratóriumiba. Addigra végzek ezzel a szürke lötytyel.~ ~Scherer
 966  1|                 Scherer úr, amikor harmadnap a Chrizosztom-forrás analizisét
 967  1|                      elnök az ég felé emelte a karjait.~ ~- Ember, hát
 968  1|                    hát ön azt hiszi, hogy én a magam mulatságára csináltattam
 969  1|                 mulatságára csináltattam ezt a szamárságot? Ha nem tudná,
 970  1|                    tudná, értse meg, hogy ez a kimutatás a betegek számára
 971  1|                     meg, hogy ez a kimutatás a betegek számára készült,
 972  1|                betegek számára készült, akik a vérszegénységük miatt szorulnak
 973  1|           vérszegénységük miatt szorulnak rá a zuggó-füredi Chrizosztom-forrásra.~ ~-
 974  1|                    ezzel mondani? - kérdezte a tanár, kissé zavartan.~ ~-
 975  1|                      az analizisét. Nem erre a sok natriumra, kaliumra,
 976  1|                     olyan bolond, hogy ennek a pár rongyos ezreléknek a
 977  1|                     a pár rongyos ezreléknek a kedvéért Zuggó-Füreden költse
 978  1|                      Zuggó-Füreden költse el a drága pénzét?~ ~- Csak nem
 979  1|                 talán, hogy én hazudjam bele a vasat a maguk kotyvalékába?~ ~-
 980  1|                     én hazudjam bele a vasat a maguk kotyvalékába?~ ~-
 981  1|                       amennyit jónak lát, ez a kis hazugság ugyancsak nem
 982  1|                  száz grammnyi vas után, ami a kimutatásban szerepel, külön
 983  1|                  pengő forinttal fizetem meg a fáradságát.~ ~- Azt akarja
 984  1|                    ha száz grammal fölemelem a források vastartal­mát?~ ~-
 985  1|                    vastartal­mát?~ ~- Azt.~ ~A tanár helyeslőleg bólogatott,
 986  1|                  villamos csöngetyü gombját. A következő pillanatban az
 987  1|                  pillanatban az inasa lépett a szobába.~ ~- Miska, - szólt
 988  1|                        dobja ki csak gyorsan a nagyságos urat!~ ~A következő
 989  1|                  gyorsan a nagyságos urat!~ ~A következő pillanatban az
 990  1|                    megleszünk valahogy... Ha a Chrizosztom-forrás ezer
 991  1|                      hogy ezután is megteszi a magáét...~ ~ ~
 992  1|                                      VIII.~ ~A reklámok nem használtak
 993  1|            Zuggó-Füred majdnem üresen állott a szezon derekán. A ragyogó,
 994  1|                     állott a szezon derekán. A ragyogó, nagyvilági milieuben
 995  1|                  vagy harminc fürdővendég, s a sok pincér, szolgálattevő
 996  1|                      unatkozva nézte egymást a jól ápolt fenyvesligetek
 997  1|               Scherer úr nagyszerűeket aludt a hüvös igazgatói fogadó-terem­ben,
 998  1|           selyemsipkát csináltatott magának, a hintaszékben ujságot és
 999  1|            regényeket olvasott. Este, amikor a vendéglőssel hármasban a
1000  1|                     a vendéglőssel hármasban a vacsoránál ültek, s a terrász