Rész

 1  1|      megtehetném...~ ~- Hát nagyságos asszony még sohase volt Budapesten? -
 2  1|          orvos édesanyja, mint fiatal asszony, esténként gyakran kiszolgálta
 3  1|             várószobájában csupa szép asszony volt jelen, bájos, de idegbeteg
 4  1|         negyvenes felé járó, gyönyörü asszony, Szentvölgyi grófné, a mátramegyei
 5  1|       aminthogy bizonyos, hogy a szép asszony csuklóját is a pontos diagnózis
 6  1|      káprázatba ejt... Én, ha egyszer asszony leszek, csodálkozva akarok
 7  1|            férfi megszorítja a fiatal asszony kezét, s míg az erdő fái
 8  2|                  A Kacér Iza~ ~A szép asszony igen búsan olvasgatta a
 9  2|          gonosz ura megcsalja. A szép asszony akkor gyanu nélkül vette
10  2|       váratlanul hazaérkezett. A szép asszony egy darabig ijedten nézte
11  2|            annyira elkeserítette. Iza asszony, - mert a levélből kiderült,
12  2|        levélből kiderült, hogy férjes asszony - „drága egyetlen Miskám”-
13  2|    haszontalan perszonának!~ ~Mariska asszony lesújtott kedélyvilággal
14  2|     pedantériával kijegyezte, Mariska asszony búbánatosan mormolta:~ ~-
15  2| kilincspucolással? - kérdezte Mariska asszony azon a fátyolos hangon,
16  2|         küldtem el? - szólott Mariska asszony csodálkozva. - És mit mond,
17  2|             mondott odakünn.~ ~A szép asszony intett a szobalánynak s
18  2|                 kérdezte tőle Mariska asszony bágyadtan.~ ~Julcsa ájtatosan
19  2|             gyónni - kérdezte Mariska asszony megdöbbenve.~ ~A vörös Julcsa
20  2|        távozott az ebédlőből, Mariska asszony pedig hangos kacagással
21  2|          kacér Iza levelét. Ha a szép asszony valami vígjátéki alak lett
22  2|    hazaérkezett a hivatalból. Mariska asszony Niobeszerü állásba vágta
23  4|               hogy mi történt.~ ~Sári asszony berakodott az éléskamrába,
24  4|           hová siet ilyen korán?~ ~Az asszony a füléig elvörösödött, -
25  4|              papirdarabot, amelybe az asszony a sütővasat meg­töröl­te.
26  4|                   Megjött a nagyságos asszony? - kérdezte Gellért kissé
27  4|             sápadtan.~ ~- A nagyságos asszony már félötkor itthon volt, -
28  4|              belépett az ebédlőbe, az asszony nyugodtan, ártatlan arccal
29  4|               hogy megöljelek, hűtlen asszony! - szeretett volna fölkiáltani
30  4|               hogy lefeküdjem...~ ~Az asszony gyöngéden simogatta meg
31  4|   vizsgálóbíró! - mondta kacagva Sári asszony.~ ~A szerencsétlen férj
32  4|          aztán egyszerre megállott az asszony előtt.~ ~- Sári, - mondta
33  4|               bosszúállás angyala. Az asszony ijedten zsugorodott össze,
34  4|              veszve vagyunk...~ ~Sári asszony leroskadt a zongoraszékre,
35  4|          megbotránkozva Gellért.~ ~Az asszony hizelkedve hajtotta fejét
36  4|         elállt erre a merészségre: az asszony most forró ajkát az övéhez
37  4|    cinkostársam is volt, - felelte az asszony sóhajtva, amíg ajkával a
38  4|           szólott ajkbiggyesztve Sári asszony.~ ~Gellért lenyelte, amit
39  4|             Hát mégse találja ki!~ ~- Asszony, a nevét, mert rögtön megőrülök...~ ~
40  4|            rögtön megőrülök...~ ~Sári asszony fölhúzta az orrocskáját.~ ~-
41  4|                Hát Szentpályt?~ ~Sári asszony csodálkozva nézett az urára.~ ~-
42  4|             végén meglepjem...~ ~Sári asszony oly bájos együgyüséggel
43  4|            jóbarátok maradunk...~ ~Az asszony hálás pillantást vetett
44  6|             hirdettük. A szép, fekete asszony, aki művészi turnéján a
45  8|             ki, hanem egy álmos, öreg asszony feje.~ ~- Ki van itt? -
46  8|              ruhám miatt...~ ~Az öreg asszony mérgesen felkacagott.~ ~-
47  9|               az egész vagyonukat, az asszony egy fukar játékos fanatizmu­sával
48  9|             nincs várnivalója...~ ~Az asszony kedvetlenül vállat vont.~ ~-
49  9|            tovább akart sietni, de az asszony tétovázva megállt.~ ~- Azt
50  9|             ne kompromittálja...~ ~Az asszony elvált az urától s a rács
51  9|              mondotta szárazon a szép asszony.~ ~- Jól tudod, hogy átvitt
52  9|        hasznom abból, hogy méltóságos asszony lett belőled? - deklamálta
53  9|              megkere­sett...~ ~A szép asszony kissé ellágyulva játszott
54  9|              magától koldulna...~ ~Az asszony kissé elgondolkozott, de
55 10|           iskolás leány, hanem férjes asszony.~ ~Feleség: Férjes asszony!
56 10|            asszony.~ ~Feleség: Férjes asszony! Mondja inkább, hogy a szédelgő
57 10|          akartam házasodni, nagyságos asszony.~ ~Feleség: Hallja!~ ~Kovács:
58 10|          Kovács (sóhajtva): Nagyságos asszony, Isten önnel!~ ~Kovács ur
59 11|             jussanak. A csinos fiatal asszony a hatéves ruháiban járt,
60 11|              közé be­ka­nyarodott. Az asszony, aki most látta először
61 11|        aludtam, - felelte sóhajtva az asszony.~ ~Elhallgattak és félénken