Rész

 1  1|            sőt százötven forint gyült be kártyapénz címén a pohárba...~ ~-
 2  1|               nem állhattam meg, hogy be ne kukkantsak egy félnapra.
 3  1|        szájunkba repüljön. Nem látjuk be, hogy ósdi elveinkkel nem
 4  1|         Seötét János úr - kocsin járt be délelőttönkint Zuggó-Füredre;
 5  1|            Lajos szellemét csempészte be, János úr föltárta az ebédlő
 6  1|          ruhaneműjét, honnan szerezte be azt az egy szál faggyugyertyát,
 7  1|             millió kellene, - fejezte be szavait, - hogy ez a fönséges
 8  1|                hogy a bolond kúra még be is válik; mert amint már
 9  1|            nyaralók utcája torkollott be a fürdőbe; két sor ki­csiny,
10  1|         szinte lélegzet nélkül szalad be a perronra. Scherer, az
11  1|       gyorsvonati stréberséggel robog be a kicsike, hegyvidéki állomásra.
12  1|        előkelő urak tömegével népesül be a szőnyeges perron.~ ~-
13  1|          csodákat művelt. Ő tanította be az összes szolgákat és alkalmazottakat,
14  1|               prepotenciával állított be a gorombaságáról országszerte
15  1|         kellemes ruhasuhogás hangzott be az előszobából.~ ~- Jé,
16  1|          pillanatig kiváncsian nézett be a rendelő szobába, aztán
17  1|           másképp is... Most jőjjenek be és foglaljanak helyet egy
18  1|           Lajos, most már ne engedjen be több beteget, még akkor
19  1|            titokzatos szavak fejezték be:~ ~- Állapodjunk meg abban,
20  1|           legénye kissé habozva viszi be a Scherer úr névjegyét a
21  1|       nyaralók felé, óvatosan lopózva be a zöld zsalugáterek nyilásán,
22  1|              félek, hogy baj lesz, ha be méltóztatik menni...~ ~-
23  1|       pillanatra ijesztő csönd állott be, aztán a koszorús költő
24  1|           félkegyelmü háziszolga jött be... A gazembernek meg­tiltottam,
25  1|             maga is téli álomra vonul be valami kárpáti barlangba,
26  1|           méltósága!~ ~Bókolva engedi be maga előtt a főispánnét
27  1|        függött.~ ~- Ha azt a mellényt be nem akasztom a szekrénybe,
28  1|          parfüme-felhők közt libegett be a szobába, s kacérul odanyujtotta
29  1|            udvarolni akar, hát menjen be a fürdőbe, ott talál elég
30  1|              sohase következett volna be... Akkor se, ha magát a
31  1|               magából kikelve rontott be a rendelő szobámba... Sápadt
32  1|      díszmagyaros urak tömege özönlik be a ragyo­góan kivilágított
33  1|              csipkefelhői gomolyganak be az oltár elé: hófehér vállak
34  1|               tündére remegve takarta be zöld szemét, a manó pedig
35  2|                 De most amiatt jöttem be, hogy a vörös Julcsa mindenáron
36  2|           Hóbortos Miskám, hát teljék be végre a kedved: mától kezdve
37  3|                Tőkéimből mi sem folyt be ez öt nap alatt... de ha
38  4|            barátnőjét.~ ~- Nem jönnél be velem szerdán a városba? -
39  4|         emeletre, s magánkivül lépett be azon a tükörüveges ajtón,
40  4|               a vérpad levegője rohan be egyszerre a csöndes ebédlőbe
41  4|       hango­mat kiképezzem s tanuljak be egynéhány könnyebb fajtáju
42  6|         szerint való maszkokban ülnek be a páholyokba és a földszintre...~ ~-
43  6|          viruló narancsfák látszottak be az üveges falon át. Élénken
44  6|           aztán szerényen így fejezte be előadását:~ ~- Egyébként
45  8|                a falusiak alig jöttek be a hetivásárra, a tél úgyszólván
46  8|               napban egyszer pöfögött be a bakonyi hegyek közül.
47  8|              az, kis polgártárs? Jőjj be, hozatok neked egy forró
48 10| délelőttönként?~ ~Férj: Ugyan, nőjjön be már egyszer a feje lágya!
49 10|            aki zord magányban rohanja be szédületes pályáját...~ ~