Rész

 1  1|           külön kabin kellene, de régi dolog, hogy úgyse lehet
 2  1|           öreg úr kiváncsian.~ ~A régi, ütött-kopott batár a következő
 3  1|          Pogánykő ormán lakunk, a régi Kürth-család várában, amely
 4  1|             A Pogánykő ormán, egy régi várban, a Kürthök vércsefészkében?
 5  1|     egymagában kép­viselte most a régi Kürthök férfi-cselédségét.
 6  1| csodálkozva farkasszemet...~ ~- A régi Seötétek? - kérdezte kissé
 7  1|       menyezetek alatt, amelyek a régi szá­zadévek művészi izlését
 8  1|       mohos romantikától, amely a régi vár fölött lebe­gett. Talán
 9  1| megihlette a belépőt; a kredencen régi kupák csillogtak s az ablakfülkékből,
10  1|           a kis szalonon, amely a régi várba a XIV-ik Lajos szellemét
11  1|        amit beszél, ez pedig már, régi tapasztalásom, félsiker.
12  1|          semmint kellett volna. A régi, vasból alkotott emberpéldánynak
13  1|                De hiszen a fürdés régi kurája az idegességnek...~ ~
14  1|           élt, hogy az egészségét régi babonákkal és rossz medicinákkal
15  1|          hátha most megváltozik a régi rend? Csak nem képzelhető
16  1|        végében összetalálkoztak a régi vendéglőssel, aki most -
17  1|          személyek számára. A két régi barát nagy örömmel üdvözölte
18  1|      nyiltan szakítani merjenek a régi epokhális hagyományokkal.
19  1|       mögött... Amikor odafönn, a régi kastélyban, szemben ült
20  1|      betegség grasszál, amelyet a régi várurak aligha ismer­tek...
21  1|         bölcseség könyvéből azt a régi mondást, hogy az okos ember
22  1|        már megöregedett kissé, de régi hírneve még csorbíthatlan
23  1|         csapással túlszárnyalta a régi, évszázados gyógyító helyeket,
24  1|       professzor az orvosdoktorok régi, híres tipusának volt legkiválóbb
25  1|      fogják megtartani, a Kürthök régi várkápolnájában, a márványlapos
26  3|             Nem én, addig, amíg a régi tartozást ki nem fizeti...
27  4|           szerdáig eltellett, - a régi novellák olvasói úgyis megszokhatták
28  4|          azon a hangon, amelyet a régi novellaírók szenvtelennek
29  8|      kaptuk meg huszonnégy órára. Régi, talán századokra visszamenő
30  8|           Te, nyájas olvasóm, aki régi idők óta megszoktad, hogy
31  8|     átengednem; s amikor Novotny, régi módi szerint a mértékvételnél