Rész

 1  1|     szedjétek el iziben a pesti nagyságos úr cók-mókját. Mi pedig
 2  1|     utat megtehetném...~ ~- Hát nagyságos asszony még sohase volt
 3  1|  kanyarodott.~ ~- Itt van már a nagyságos elnök úr? - kérdezte a leugró
 4  1|         dobja ki csak gyorsan a nagyságos urat!~ ~A következő pillanatban
 5  1|       kopogtatni akart.~ ~- Jaj nagyságos uram, - szólott szepegve, -
 6  1|  lakásán.~ ~- Boldogok lennénk, nagyságos uram, - szólott szerényen, -
 7  1|    bókot mondottak.~ ~- Igenis, nagyságos tanár úr, én vagyok... Ez
 8  2|      csodálkozva láttam, hogy a nagyságos úr nyomon követ a lakástól
 9  2|         A férjem?~ ~- Igenis, a nagyságos úr volt, de kicsit mintha
10  2|     ijedten álltam meg, amire a nagyságos úr óvatosan körülnézett,
11  2| feleltem: „Akarok biz’ én, ha a nagyságos úr ad!” „Hát akkor holnap
12  2|     hivatalba”, mondta halkan a nagyságos úr. Másnap délben föl is
13  2|       voltam a Nádor-utcában, a nagyságos úr megint leültetett a karosszékbe,
14  2|        a szokott helyen várja a nagyságos urat. Azután újra a kezembe
15  2|       teszek. Én el is vettem a nagyságos úrtól az öt forintot, de
16  2|       magamba - nem bánom, ha a nagyságos úr le is töri a derekamat,
17  4|    nyájasan Gelbnétől.~ ~- Ó, a nagyságos asszonyt már négy hét óta
18  4| színházi bluzokat kaptunk. Ha a nagyságos úr meg akarná lepni a nagyságát...~ ~
19  4|      kérdezte lihegve.~ ~- Nem, nagyságos úr...~ ~Gellért búcsú nélkül
20  4|        gazdájára.~ ~- Megjött a nagyságos asszony? - kérdezte Gellért
21  4|   Gellért kissé sápadtan.~ ~- A nagyságos asszony már félötkor itthon
22 10|    Kovács úr kérdezteti, hogy a nagyságos úr itthon van-e?~ ~Férj (
23 10|         Kovács: Kezét csókolom, nagyságos asszonyom. - Szervusz, Kuncsi!~ ~
24 10|          Meg akartam házasodni, nagyságos asszony.~ ~Feleség: Hallja!~ ~
25 10|         föláll) kezét csókolom, nagyságos asszonyom!~ ~Feleség (bámulva):
26 10|   feketét?~ ~Kovács (sóhajtva): Nagyságos asszony, Isten önnel!~ ~