Rész

 1  1|     picurkával különb... Ez a szegény leány is majd agyonkínoz, hogy
 2  1|                bájosan molett termetü leány volt, akinek az arca csakúgy
 3  1|           lázas fluidum árad feléje a leány kacérul mosolygó szeméből.
 4  1| irigylésreméltó férfi lesz, akit ez a leány valaha a gömbölyü karjaival
 5  1|              az ebédet föltálalták, a leány a forróságtól égő karjával
 6  1|               színpad, kacérkodó szép leány, amikor mi már hidegen fekszünk
 7  1|               A küszöbön egy kipirult leány állott: Seötét Erzsike.
 8  1|           álmocskámat elvigyék...~ ~A leány és az édesapja nyájasan
 9  1|             Pogánykőről. Ez a szegény leány se mozdulhatna ki egyáltalában
10  1|          provánszi jelmezbe bújtatott leány kínálta meg pezsgő ásványvízzel
11  1|               összetalálkoztam...~ ~A leány bámulva állt meg, s kicsinylő
12  1|  kifejezésével bókolt a szónokló szép leány előtt. Látszott rajta, hogy
13  1|       magamhoz fogom kapcsolni...~ ~A leány a kezét nyujtotta Csollán
14  1|             látva, hogy a szép, pisze leány szemrehányólag tekint rá,
15  1|          szorította meg a hozzásimuló leány puha és bársonysima kis
16  1|            szólott félig susogva.~ ~A leány kacérul mélyesztette a szemét
17  1|               elkerüljék egymást?~ ~A leány kissé gúnyosan elmosolyodott,
18  1|                Szenvedélyesen nyúlt a leány keze után, aki nyitott ajakkal,
19  1|    boldogságától megfossza magát?~ ~A leány most kivette a kezét az
20  1|               az ember, még ha fiatal leány is, nem igen tud meglenni
21  1|        öngyilkosságához? - kérdezte a leány, - amikor a vonat már a
22  1|              magát a boldogtalan?~ ~A leány komolyan bólintott.~ ~-
23  1|          vékony fátyolszövet alól s a leány inkább a Szentivánéji álom
24  5|       öltözött, de igen csinos fiatal leány ugrott le a pályaépület
25 10|             nem valami borzas iskolás leány, hanem férjes asszony.~ ~