Rész

 1  1|         egy gőgös kijelentést: ha ön, Scherer úr, jó üzletember,
 2  1|           És van két nagy előnyöm ön fölött: az egyik, hogy pszikho­ló­giával
 3  1|       hogy fiatalabb vagyok, mint ön. Ne higyje, hogy a természet
 4  1|           aztán, - bevallom, hogy ön imponál nekem. Látom, hogy
 5  1|            mert az én vagyonom az ön térdében és vállában gyökerezik.
 6  1|       érez metsző fájdalmat, mint Ön. És mivel - bármilyen bátor
 7  1|           oly kevéssé tudom, mint ön, bátyám. Lehet, hogy hideg
 8  1| beszélgetésünket megkezdtük, hogy ön néha metsző fájdalmat szíves
 9  1|          hiszi, hogy beteg, pedig ön néha még abban is kételkedik,
10  1|       fogja hinni, épp úgy, ahogy ön, a nem mindennapi eszü,
11  1|          dolgok ellenben, amikhez ön, elnök úr, nem konyít, abszolute
12  1|           karjait.~ ~- Ember, hát ön azt hiszi, hogy én a magam
13  1|            Majd öt esztendő múlva ön egészen csinos fölösleggel
14  1|            ha azokat a bérházakat ön építette) s most szinte
15  1|          csak két okos ember van: Ön, elnök úr, meg én... A többiek
16  5|   látogatja meg...~ ~- De kicsoda ön?...~ ~- Azt ne kérdezze...
17  7|        nyugodnom a tudatban, hogy ön rideg, szívtelen és önző.
18  7|      ember így rajong értem, mint ön... És pályafutásom bárhogy
19  7|         jól értem, kisasszony. Az ön jutalomjátéka kirántott
20  7|           az én jutalomjátékom az ön zálogházával?~ ~Az idegen
21 12|             Vagy úgy, - mondta, - ön azt a potomságot gondolja,
22 12|     általam óhajtott sör kerül... Ön tudja, Hanák, hogy nem szeretek
23 12|            Apró kiadások? Hahaha! Ön a tizenkét krajcárt röviden