Rész

 1  1|                lesz a számára... Otthon nagyon a lelkemre kötötték az asszonyok,
 2  1|                 egyszerűen a következő: nagyon őszinte vagyok és mindig
 3  1|               rögtön bebizonyítsam ezt? Nagyon szívesen. Én sohase fogok
 4  1|          vaskalaposok közé.~ ~- Óh, azt nagyon jól tudom. Ha nem gondolnám,
 5  1|              ugyancsak nem csalódott... Nagyon is mély hatást tett rám,
 6  1| részvénytársaság elnöke vagyok. A fürdő nagyon szép, s többe került két
 7  1|              Hugó Viktorral beszélek... Nagyon tiszte­lem és becsülöm önt,
 8  1|             szóhoz jutott, - ez a világ nagyon unalmas, de annyira mégse
 9  1|                percen keresztül? Azt se nagyon szeretem, de még inkább
10  2|         gárdájába tartozik! Mi tagadás: nagyon szerette a haszontalan urát
11  2|             sohase tartott ugyan valami nagyon sokat - Miskát mindig aféle
12  3|           pincér, aki foltos frakkjában nagyon hasonlított valami meg­viselt
13  3|           ländler-be...~ ~Kétségtelenül nagyon boldog napok voltak ezek,
14  3|                És így történt, hogy egy nagyon szomoru juniusi délután...~ ~
15  3|                    És ekkor történt egy nagyon szomoru juniusi délután...~ ~
16  7|                szakácsnét becsöngessem, nagyon kérem, hogy ne említse azt
17  7|          Zsebkendőjét a szeméhez emeli. Nagyon meghatott hangon): Jó, kisasszony!
18 10|                   Férj: A kedves mamája nagyon kedves.~ ~Feleség: Még az
19 10|              megmondta, hogy a nők vagy nagyon okosak, vagy nagyon ostobák.
20 10|                vagy nagyon okosak, vagy nagyon ostobák. Maga, édesem, meggyőző
21 11|       megemlegették; s őszintén szólva, nagyon megharagudtak a jó Istenre,
22 11|             lakásokhoz volt szokva, nem nagyon tetszettek az alacsony szobák,