Rész

 1  1| harminc-harmincötéves fiatalember, aki azzal szórakozott, hogy a kutyáját
 2  1|               kinyujtaniuk. Persze nem azzal a slendrián rendszerrel,
 3  1|        hetvenes években jó darab ideig azzal áltatta a hazafias lelkeket,
 4  1|               röviden, hogy mi a terve azzal a szép darab természettel?
 5  1|       tarok­koz­ni naponként, a szolga azzal az üzenettel hívta ki, hogy
 6  1|       elszomorítottam. Amit elmondtam, azzal csupán azt a tényt akartam
 7  1|           elfogadtam, tisztában voltam azzal, hogy a magyar kultura magasztos
 8  1|               le a kezéből az ujságot; azzal a benyomással, hogy végre
 9  1|              mindjárt tisztában voltam azzal, hogy magának még szerepe
10  1|              biboros - írták a lapok - azzal a furcsa kivánság­gal fordult
11  1|                 A legény öt perc mulva azzal a válaszszal tér vissza,
12  1|               meg a lány rózsás arcát, azzal a hátsó gondolattal, hogy
13  1|            minden férfit elfog, amikor azzal a nővel beszél, aki a szívét
14  1|        többieknél, tiszta ostobaság... Azzal mindaketten tisztában vagyunk,
15  1|           férfiakat, tisztában vagyunk azzal, hogy a házasság előtt minden
16  1|            doktor arcképét is kiadták, azzal a címmel: „Emil Jusztin
17  4|         másikban, s eszeágában se volt azzal törődni, hogy a másik hol
18  4|              szabónőnél...~ ~Gellértné azzal ismét lázasan kipirult (
19  6|         Megszökött egy gaz csábítóval, azzal a kopasz, vörös bri­gan­tival,
20  9|                egész színtársulatot... Azzal a pár forinttal a hazafiság