Rész

 1  1|    szanatóriuma fölépült? Ki fog komolyan venni valami erőszakos emberi
 2  1|   életünkről már csakugyan lehet komolyan beszél­ni. Amint látja,
 3  1| kislánykoromban fölkaptam...~ ~- Komolyan mondja?~ ~- Mindent komolyan
 4  1|     Komolyan mondja?~ ~- Mindent komolyan mondok, és általában nem
 5  1|            mondta Csollán doktor komolyan, - a javulás, hála isten,
 6  1|        helyeslőleg intett, aztán komolyan így szólott:~ ~- Óh, én
 7  1|        szemrehányólag tekint rá, komolyan folytatta:~ ~- Egyék jól
 8  1|           Erzsike, - szólt aztán komolyan, - hallgasson rám... Éppen,
 9  1|          a különös esetet, aztán komolyan így szólott:~ ~- Ez az eset
10  1|         a boldogtalan?~ ~A leány komolyan bólintott.~ ~- De igen,
11  1|        Hát megkérte a kezét?~ ~- Komolyan beszélt velem, de én kijelentettem,
12  1|          szegény emberek ugyanis komolyan azt hitték, hogy a professzornak
13  1| végigsimította a homlokát, aztán komolyan így szólott:~ ~- Az az ujság,
14  4|        az örömét elárulta volna, komolyan megrázta a fejét és egy
15  4|      jövőben ne tégy ilyet, mert komolyan megharagszom...~ ~ ~
16  5|        kicsiny, barna cipőire és komolyan így szólott:~ ~- Csinos
17  6|          melyekre senkise számít komolyan. Persze, az olyan vén róka,
18  8|         az aprópénz után, közben komolyan dörmögve:~ ~- Negyvennyolcban
19 10|            Férj: Terka, most már komolyan kérem, hogy hagyja abba.