Rész

 1  1|   kétségbeeséssel fogadja.~ ~- Végre, - már azt hittem, hogy
 2  1|       amikor a halvány Scherer végre egy merész frázissal befejezi
 3  1|      azzal a benyomással, hogy végre ki­találta az emberiség
 4  1|       Szerencsére, most megvan végre a módunk ahhoz, hogy erősek
 5  1| banálitást mondjanak. A doktor végre megállt és a lányra nézett.~ ~-
 6  1|        s a legrosszabb esetben végre is nem szorulok arra, hogy
 7  1|     hunyorgatni kezdett. Mikor végre nagy­nehezen visszanyerte
 8  1|      senkise, soha többé... Ha végre ott tartunk egyszer, hogy
 9  1|   harminc évi gondolkodás után végre rászánta magát arra, hogy
10  1|     volt, amikor a két matador végre eltávozott az igazgatói
11  1|        családi gyülekezetre.~ ~Végre megszólal az orgona: híres
12  2| Hóbortos Miskám, hát teljék be végre a kedved: mától kezdve a
13  4|      suttogott a fülembe, amíg végre is levett a lábamról...
14  8|       nélkül, megdöbbenve, míg végre a tűz­legény kivetődött. (
15 11|  arccal szivarra gyujtott.~ ~- Végre tehát tudjuk, hogy miért
16 11|        s annyi fáradt­ság után végre teljesen a saját kényelmüknek
17 11|     csalód­tak: a ravasz ember végre is őket csalta meg. A homokvári
18 12|        szólott Herz úrhoz:~ ~- Végre talán a reumám miatt is