Rész

  1  1|              verandáján hárman ültek. Egy hatvanévesnek látszó öreg
  2  1|            fekete kávéját kavargatta, egy középkoru férfi, aki bőrnadrágot
  3  1|     bőrnadrágot és bőrsipkát viselt s egy harminc-harmincötéves fiatalember,
  4  1|             amik inkább hasonlítottak egy gyárépület raktáraira, mint
  5  1|              úr, miközben a kávéjából egy jó nagyot hör­pintett.~ ~-
  6  1|         látták, hogy a kocsis lábánál egy hatalmas koffer huzódik
  7  1|               is rögtön felnyílott, s egy lakkcipős, elegánsul öltözött
  8  1|            meg, hogy be ne kukkantsak egy félnapra. Meg kivánom jegyezni,
  9  1|  társaságunkban iszik meg a doktor úr egy feketét...~ ~Barátságosan
 10  1|             az ő számára is akadt még egy üres kupica.~ ~A pesti úr
 11  1|                   Mennyi? Legalább is egy kerek millió, ha ugyan ennyiből
 12  1|             legyintett a kezével.~ ~- Egy millió! Szeretném tudni,
 13  1|             vendégekkel bíbelődik, ha egy milliónyi vagyona volna...~ ~
 14  1|                   Ne úgy értsék, hogy egy ember zsebéből kerülne ki
 15  1|               négyemeletes paloták, s egy éjszaka alatt úgyszólván
 16  1|                     A Pogánykő ormán, egy régi várban, a Kürthök vércsefészkében?
 17  1|        emeleti helyiségekbe vezetett, egy bőrnadrágos úriember tárta
 18  1|             és a komornyikokat hívta, egy öreg, vigyorgóarcu bácsi
 19  1|           ablakfülkékből, amelyek­ben egy egész család ellakhatott
 20  1|       sarkantyutlan chevreaux-cipőit. Egy öreg asszonyság (a szolgaszemélyzet
 21  1|            ember éles szemével vetett egy pillantást a Seötét-család
 22  1|               nőtagjaira.~ ~A várúrnő egy kis összetöpörödött dáma
 23  1|              ormáról, de a pillantása egy csöppet se volt büszke vagy
 24  1|             London is éppen hogy csak egy picurkával különb... Ez
 25  1|            döntik el s akik a hevülés egy rohamában szívesen kockára
 26  1|               másik pillanatban talán egy egér cincogásától is megijedjenek,
 27  1|                    Csollán doktor még egy pillantást vetett a leányra,
 28  1|              lesz, én mondom, bátyám. Egy hónap alatt olyan részvénytársaságot
 29  1|   gyógyintézet bele fog kerülni kerek egy félmillió pengőbe...~ ~Oly
 30  1|               még elhuzattak utóljára egy szomoru oláh nótát, aztán
 31  1|        üdvözletet intettek egymásnak. Egy mohos fenyő, amelynek törzséből
 32  1| fátyolszövetet s a hajában is csillog egy eleven tűzpont. A tündér
 33  1|          össze, hatalmam kor­lát­lan, egy szavamnak száz meg száz
 34  1|        ezüsttől fényes fogatok zaját. Egy pillanatig - a világtörténelemben
 35  1|   világtörténelemben tíz esztendő még egy pillanatnak is kevés - mindannyian
 36  1|            évvel ezelőtt, két inggel, egy kampós bottal és negyven
 37  1|               szállást bérelt magának egy napra a Terézváros valamelyik
 38  1|           annyija maradt, hogy másnap egy pohár langyos tejet megihassék.
 39  1|             honnan szerezte be azt az egy szál faggyugyertyát, amelynél
 40  1|              homlokkal ült le pihenni egy utcai padra, éjjel leveleket
 41  1|            szóljon, előbb gyújtson rá egy szivarra. Istenem, ha meggondolom,
 42  1|            szíveskedjék rám hallgatni egy pillanatra.~ ~E kis bevezetés
 43  1|             járni a kultura szellője, egy kis ügyességgel a nábobok
 44  1|       készülve a banális kifogásokra. Egy kis ideig gúnyosan nézett
 45  1|               szokták... Engedjen meg egy gőgös kijelentést: ha ön,
 46  1|            romlott vagyok. Engem csak egy dolog lelkesít a világon:
 47  1|           szomszédba, ha hirtelenében egy kis észre van szükségem.
 48  1|             ezt. Válaszoljon őszintén egy kérdésemre: még sohase érzett
 49  1|               És a térde fölött nincs egy pont, amelyik néha fájni
 50  1|        villamosvasutak csengetését... Egy szó, mint száz: ijedten
 51  1|            másikon már végigtáncoljon egy éjszakát s a harmadikon
 52  1|              üzenettel hívta ki, hogy egy fiatal úr várja az olvasóban.
 53  1|           idegbajosok évkönyveibe. Ha egy kicsit leül, hát rögtön
 54  1|       hozatott, megkínálta a vendégét egy havanna-szivarral, aztán
 55  1|          étvágygyal tud elfogyasztani egy rostélyost s aki a nyugodtabb
 56  1|         örökséget a fiára; tudniillik egy rossz idegrendszert, - lehet,
 57  1|          szíve úgy fog kattogni, mint egy kovácsműhely kalapácsa,
 58  1|               kalapácsa, amikor néha, egy pompás ebéd derekán, hirtelen
 59  1|               az aggódása támad, hogy egy háromemeletes ház a nyakába
 60  1|               annyi öröme sincs, mint egy zsákhordónak. Aki a jó színét
 61  1|            attól se idegenkedem, hogy egy könnyü övvel a termet karcsuságát
 62  1|          homok közt tölt el naponként egy félórát. Így a test likacsain
 63  1|               becsületes őszinteségem egy szemernyivel se alábbvaló
 64  1|               a hercegi borravalókat. Egy kövér úr, valaha a Nemzeti
 65  1|                hogy gyújtó beszédével egy egész országot lángba hozzon,
 66  1|               a halvány Scherer végre egy merész frázissal befejezi
 67  1|                 Hogyan lehet az, hogy egy ember mindenhez ért? Magam
 68  1|            zavarba, ha valaki a védák egy homályos pontjára vonatkozólag
 69  1|            hatalmas munkában, amelyet egy fürdő életében is toilette-csinálásnak
 70  1|           zuggó-füredi források vizét egy hírneves vegyi tudóssal
 71  1|          pedig sok vasra. Mi az, hogy egy egész liter vízben mindössze
 72  1|      mosolyogva a vendéglős, miközben egy finom, kövér spárgát szopogatott
 73  1|           talpra­ugrott.~ ~A küszöbön egy kipirult leány állott: Seötét
 74  1|               háborgatjuk? - kérdezte egy mélyebb hang, az Erzsike
 75  1|              be és foglaljanak helyet egy pillanatra, nehogy az egyetlen
 76  1|          Valami pajkos tündérek, akik egy éjjel ellopták innen az
 77  1|     csillogó-villogó pavillonja előtt egy bájos, provánszi jelmezbe
 78  1|        apuskám, ugy-e vásárolsz nekem egy ilyen villát a születésem
 79  1|           keztyűről is lemondok, csak egy ilyen icurka-picurka nyaralócskát
 80  1|        kicsinylő felsőbbséggel nézett egy pillanatig a doktor szemébe.~ ~-
 81  1|          módjára az asszonyát, s ahol egy boldog nap vagy egy boldog
 82  1|              ahol egy boldog nap vagy egy boldog óra megszerzése a
 83  1|               nem szorulok arra, hogy egy idegen férfi eltartson...~ ~
 84  1|         szerelemről és a házasságról. Egy amerikai lánynak is a becsületére
 85  1|              is észrevettem már, hogy egy kicsikét megtetszettem magának...~ ~
 86  1|                hogy megtetszett nekem egy kicsit, ugyancsak nem csalódott...
 87  1|             arra az évre nem ér többé egy fabatkát.~ ~Másnap délelőttre
 88  1|               gondolom, csakugyan sok egy kissé, - folytatta szerényen
 89  1|             az általános érdeklődést. Egy dél franciaországi biboros -
 90  1|              azt is jelentették, hogy egy amerikai köztársaság feje,
 91  1|           spanyol tábornok esete, aki egy afrikai háborúban napszúrást
 92  1|           következő csoportosításról: egy nyugalmazott tábornok, egy
 93  1|            egy nyugalmazott tábornok, egy jónevü, inkább öreg, mint
 94  1|               öreg, mint fiatal gróf, egy népszerü politikus, egy
 95  1|               egy népszerü politikus, egy híres művésznő, s egy író,
 96  1|      politikus, egy híres művésznő, s egy író, akinek nevét az egész
 97  1|           korifeus, vacsora után, még egy darabig félrevonulva csevegett,
 98  1|       Tábornok úr, azért jöttem, hogy egy diszkrét ajánlatot tegyek
 99  1|             még mindig az imponál, ha egy eleven gróffal, vagy egy
100  1|              egy eleven gróffal, vagy egy eleven excellenciás úrral
101  1|               kitünő regényíró, akibe egy egész asszonygeneráció szerelmes
102  1|      benépesül az erdei sétány. Előbb egy vidám aggastyán jelenik
103  1|              a zenekari filagóriánál. Egy szép szalmaözvegy-asszony,
104  1|              család, aki a reggelinél egy hosszu asztalt elfoglal,
105  1|       asszonyok kedvence, megmozdult. Egy pillanatra ijesztő csönd
106  1|         Scherer odaállt az ágy elé, s egy percig visszafojtott dühhel
107  1|               A zuggó-füredi gyógymód egy hét óta szigoruan meg­kezdődött,
108  1|              meg arról, hogy nyakukra egy világos szalagot csa­varjanak
109  1|             össze. A pálmagrupp alatt egy piszeorru, szőke­haju teremtés
110  1|           bájos legyen! - szólt hozzá egy negyvenes felé járó, gyönyörü
111  1|          legjobb Szép Helénáját (mint egy pesti lap írta) ilyen közelről
112  1|             megremegnének annak, hogy egy idegen fér­fiúval kacérkodjanak,
113  1|    asszonyokhoz...~ ~A közérdeklődést egy pillanatra megszakítja,
114  1|              selyem kabátjában, amely egy indiai mágusra emlékeztet,
115  1|               foglaló szép asszonyra. Egy titokzatos, ezüsttel kivert,
116  1|          mellett, de holnaptól kezdve egy fokkal előbbre megyünk...~ ~-
117  1|              lépett a rendelőszobába, egy örökké izgő-mozgó, nyugha­tatlan
118  1|             kérte a pincértől, mintha egy apagyilkos fölmentéséről
119  1|            mondani szokta - hiányzott egy kereke. Babonás volta szinte
120  1|         gondolkodott, amikor hirtelen egy kényszer-gondolat szállta
121  1|          ruhafogason. Az egyik szögön egy viharoktól meg­tépett mellény
122  1|             tessék, én szívesen várok egy negyedórácskát...~ ~A vincellériskola
123  1|            nem zárja ki, hogy tényleg egy boldogtalan roncs legyek...
124  1|              még aligha volt nálam... Egy kis hitvány idegességnek
125  1|               mellett, a feje fölött, egy piros napernyőt pillantott
126  1|            napernyőt pillantott meg s egy üde leányhang vidáman lekiáltott
127  1|               aki a szívét is érdekli egy kissé.~ ~- A Seötéték vércsefészkében
128  1|            lenne talán megpróbálkozni egy szódapasztillával...~ ~-
129  1|             gondolatnak is iszonyu... Egy várkisasszony, aki a holdvilágban
130  1|             Víg kacagás közt sétáltak egy darabig a zuhatag szélén,
131  1|             nagybőgőjének mormogása s egy tisztásról a szemükbe tünt
132  1|           tűzben égő arcát. De a lány egy mozdulattal kirántotta magát
133  1|      kettőnkön kívül senki se tud?... Egy üres banálitás kedvéért
134  1|            pillanatáról mondottunk le egy ostoba előítélet kedvéért...~ ~
135  1|              meghalok, elhiheti, hogy egy pillanatig se haboznék,
136  1|              házasság előtt minden nő egy talány, akit az ura csak
137  1|              szenvedélyes olvasót, ha egy szótagot kitalál belőle,
138  1|                 ennyit és nem többet! Egy szótagot kitalált, most
139  1|             és boldogokká tette őket. Egy fiatal mérnök, aki az esküvőjét
140  1|             dőlnek (ezt értem, mondta egy maliciózus fürdővendég,
141  1|              jó étvágygyal elfogyaszt egy entrecote-ot.~ ~- És ezt
142  1|         Zuggó-Fürednek a gyógyítóhely egy másik, súlyos betege, Réthy
143  1|         gavallér-fiatalságának, amely egy darabig Budapest egész éjjeli
144  1|           egyéb, mint hogy Réthy gróf egy éjjeli mulatóhely küszöbén
145  1|             méltóságodnak? - kérdezte egy korosabb sóhivatalnok, akinek
146  1|         fuldokló zokogásba tör ki, ha egy kato­na­lovat megpillant.
147  1|           semmi baja, de jaj neki, ha egy katonaló az útjába téved:
148  1|                Hát mi az összefüggése egy katonalónak az idegrendszerrel? -
149  1|                  Annyi bizonyos, hogy egy tibeti tábornoknál konstatálták
150  1|            bömbölt? - kérdezte naivul egy vidéki ügyvéd, csodálkozó
151  1|       Meghiszem. Úgy ordítottam, mint egy beteg tapir, aki még hozzá
152  1|           művelt. Vezessenek ide akár egy egész század katonalovat
153  1|           gyönge természet vagyok, de egy katonaló látása miatt ugyancsak
154  1|           rozsdafoltjai mutatkoztak - egy vezérkari őrnagy érkezett
155  1|               mint a makk, két év óta egy igen kellemetlen betegségben
156  1|              a lázat, amely több mint egy esztendeig gyötörte, kiheverte
157  1|     lelkesebben éljenezhessenek s ime egy jóízü, mindeneket szuggeráló
158  1|              sőt már magamnak is volt egy hasonló betegem, aki egy
159  1|              egy hasonló betegem, aki egy időben két vagy talán három
160  1|            csinálunk a fenséges úrral egy pompás kis Jellner-kúrát,
161  1|             az őrnagy elutazása után, egy délelőtt az egész fürdőhely
162  1|           mulva Emil Jusztin főherceg egy energikus mozdulattal már
163  1|            Csak Seitz báró jelent meg egy pillanatra az igazgató-főorvos
164  1|            körül, aztán fölkanalozott egy köcsög aludttejet, majd
165  1|              A főherceg jókedvüen ült egy fotelben s a két lábát fölrakta
166  1|       fotelben s a két lábát fölrakta egy másik fotelbe. Amikor az
167  1|            elhatározott arcot vágott, egy pillantást vetett a fenséges
168  1|        ezennel ajánlani fogok. A kúra egy kissé kényelmetlen, de biztos.~ ~-
169  1|           érezte, hogy a világegyetem egy rengeteg asztalos-műhely...~ ~
170  1|           hogy úgy érzi magát, mintha egy éjszaka után újjászületett
171  1|             Zuggó-Füred nem más, mint egy szédelgő telep, de mivel
172  1|     bevallhatom: az a multkori ásítás egy beteg idegrendszer szimp­tomája
173  1|      nagyszerü magyar fürdőről, amely egy csapással túlszárnyalta
174  1|           különleges kúrájával, amely egy geniális magyar elme találé­konyságának
175  1|              Vagy a Dunába esem, vagy egy kocsi elgázol, de a nyugodalmas
176  1|             Zuggó-Füredtől Budapestig egy pillanatra se fogytak ki
177  1|           leszek az övé. Másnap éjjel egy hatalmas korhelykedés után,
178  1|           magát, de még küldött nekem egy utolsó levelet, amelyben
179  1|             arra a csöndes fiura, aki egy vidéki temető sötétjében
180  1|        Mintahogy később, - több, mint egy évtized mulva - nem igen
181  1|               vetődött Zuggó-Füredre (egy vidéki beteghez hívták le,
182  1|             az egész fürdőt, benézett egy pillanatra a gyógy­intézetbe,
183  1|         pillanatra a gyógy­intézetbe, egy pillantást vetett a tógákban
184  1|       meghatotta az öreg tanárt, hogy egy pillanatra még a gorombáskodásról
185  1|         doktora, Pázmán tanár, a nyár egy részét szinte ott töltötte
186  1|       utóvégre tizenkét óra is a nyár egy részének mondható. A levelező
187  1|               a szezon lezárása után, egy korán besötétülő őszi estén,
188  1|        távozott s a fürdő két oszlopa egy pillantást vetett a számok
189  1|               s a rideg Scherer, akit egy költemény, egy szimfónia
190  1|          Scherer, akit egy költemény, egy szimfónia vagy egy szép
191  1|         költemény, egy szimfónia vagy egy szép dráma ugyancsak nem
192  1|            után viszontlátja egymást. Egy darabig még rapszodikus
193  1|         kacagás, ha meggondolom, hogy egy aranygyapjas vitézt a nedves
194  1|          pedig nevetve folytatta:~ ~- Egy délután a nagy államférfiu
195  1|            szó, hogy most már, miután egy napig nem fürdött enyves
196  1|         mintha a hideg rázna. Vagyis, egy szó, mint száz, engem is
197  1|           meghívták: a menyasszonynak egy aktiv miniszter, a vőlegénynek
198  1|              miniszter, a vőlegénynek egy altábornagy a násznagya,
199  1|              altábornagy a násznagya, egy feketehaju, kuruc öreg úr,
200  1|          művész játszsza rajta Mozart egy bájos rokokó­melódiáját.
201  1|               színes rozetta látszik: egy montenegrói vagy ruméliai
202  1|      elutaznak, nehogy boldogságukból egy pillanat is kárba ne vesszék...~ ~
203  1|         üdvözletet intenek egymásnak. Egy mohos fenyő, amelynek törzséből
204  2|           lopott pillantásokat vetett egy fölbontott levélre, amely
205  2|       hibákkal telt kriksz-kraksz alá egy ismeretlen női név volt
206  2|         el­fogott; az első körülbelül egy héttel ezelőtt érkezett,
207  2|         elszántan a spájzba vonult, s egy merész el­határozással fölszakította
208  2|          hazaérkezett. A szép asszony egy darabig ijedten nézte a
209  2|        csókolózni akar!~ ~Ma érkezett egy hét óta a második levél:
210  2|            alaposan föl volt dúlva, ő egy pillanatra se feledkezett
211  2|         haszontalan urát s bár inkább egy fiatal anya felsőbbségével
212  2|                Arról, kezét csókolom, egy szót se mondott odakünn.~ ~
213  2|               csókolt a nagyságának s egy percig kipirulva nézte magát
214  2|        szakasztottan olyan volt, mint egy jómódu iparosleány.~ ~-
215  2|               Julcsa ájtatosan nézett egy pillanatig a plafondra,
216  2|            bőrkarosszékébe, elém tett egy árkus finom papirost, s
217  2|              Erre aztán tollbamondott egy levelet, amiben az állt,
218  2|   hazaérkezett. Mikor készen voltunk, egy ötforintos bankót nyomott
219  2|            aztán halkan így szólott: „Egy hét mulva jöjjön el ismét
220  2|              a karosszékbe, elém tett egy árkus finom papirost s egy
221  2|            egy árkus finom papirost s egy másik levelet mondott a
222  2|           Azután újra a kezembe adott egy ötforintost s azt mondta,
223  2|         adhatom vissza, mert délelőtt egy ternóruhára valót vásároltam
224  2|            megkeseríti az ura életét. Egy kicsikét nehéz lesz ugyan,
225  3|           mindennap meg­ebédelhessen. Egy darabig mindenféle kalandos
226  3|      zugolyának tűnt föl előtte, amíg egy napon örvendetes tapasztalásra
227  3|            szimpátiáját... Lőcsey már egy puha családi fészekről,
228  3|               puha családi fészekről, egy szőke kis feleségről álmo­dozott (
229  3|           szemeszter, három vizsga és egy tanári kinevezés kellett
230  3|              abból az összegből, amit egy falusi nagybátyja ajándékozott
231  3|                  És így történt, hogy egy nagyon szomoru juniusi délután...~ ~
232  3|       haladjunk csak sorjában! Lőcsey egy napon halálos sápadtsággal
233  3|             korai sírjukba és akik ma egy kopott tízkrajcárost se
234  3|            között.~ ~És ekkor történt egy nagyon szomoru juniusi délután...~ ~
235  3|               mondta:~ ~- Kérek én is egy adag friss vajat!~ ~Muki
236  3|            tartozást ki nem fizeti... Egy forint kilencvennel hat
237  3|          egészségére, Lőcsey tanár úr egy ropogós ötöst nyomott a
238  3|                Itt van, maga is igyék egy pohár jó bort... Megérdemli,
239  4|         történt mégis, hogy Gellértet egy nap féltékenységi roham
240  4|           után mindig szokott pihenni egy félórácskát, - fölvette
241  4|                  A szabónőhöz.~ ~- Ha egy félóráig vár, szívesen elkísérem
242  4|      fölkapott az öltözködő asztalról egy összegyürt papirdarabot,
243  4|              anyagi dolgokról, amikor egy egész élet boldogságáról
244  4|              de a gyanakvó férj előtt egy örökkévalóságnak tetszett,
245  4|          szomszédos cukrászdába, majd egy kávéházban végignézte az
246  4|              ártatlan arccal olvasott egy vöröskötéses regényből.
247  4|            gúnyos pillantása lobog.~ ~Egy darabig föl- és alájárt
248  4|            aztán meggondolta magát és egy merész mozdu­lattal az ura
249  4|              ideig volt nála?~ ~- Hát egy óráig. Mindig egy teljes
250  4|                 Hát egy óráig. Mindig egy teljes óráig vagyok nála.
251  4|          komolyan megrázta a fejét és egy Shakespeare-színész nemes
252  5|           megsértődve.~ ~A herceg még egy darabig gondolkodva sétált
253  5|          maradni reggelig... átküldök egy lovas embert Réthátra és
254  5|       Starheim-Gedőváry hercegné, aki egy kisebb európai uralkodó
255  5|               nő unatkozva lapozgatta egy darabig német regényét,
256  5|          nyitott cséza volt, amelyből egy feltünően öltözött, de igen
257  5|          hercegnek játszott, aki néha egy vaggon tearózsát hozatott
258  5|               Brezslicán nyaraltam... egy ócska malomban, amelybe
259  5|             fájó szívvel búcsuztam el egy esztendőre a malomtól...~ ~-
260  5|               izgatott hallgatásán... Egy kis ideig tünődve nézett
261  5|           ismeretlen uriasszonyra, de egy váratlan csoda megakasztotta
262  5|             ablak alatt... A hercegné egy darabig álmosan hallgatódzott,
263  6|           hívnak. Eszembe jut például egy kaliforniai téli este, amikor
264  6|             ugyanis ideges volt, mint egy szanatórium, s az előtte
265  6|                  Kivettem a zsebemből egy ötlirást.~ ~- Itt van egy
266  6|             egy ötlirást.~ ~- Itt van egy kis kárpótlás a veszteségeért...~ ~-
267  6|        magukat, hanem el is játszanak egy kis rögtön­zött tragédiát.
268  6|          érdemrendet tűz. Giannini úr egy melbournei szenátort fog
269  6|         ábrázolni. Giojosa kisasszony egy spanyol grófnét ad, míg
270  6|           grófnét ad, míg San Rosa úr egy balkáni erőművész kecskeszakállával
271  6|              néhány gyanus rendjel, s egy kotillonból idecsempészett
272  6|          hugom!~ ~A balkáni erőművész egy narancsot dobott föl a színpadra,
273  6|  kiegyenesedve állt meg az orkesztrum egy karosszékén.~ ~- Hölgyeim
274  6|        édesanyát siratják. Megszökött egy gaz csábítóval, azzal a
275  6|           magát... Hölgyeim és uraim, egy vén katona esdekel önökhöz:
276  6|        ugyanis már tizennégyszer volt egy kerek millióm, de legalább
277  7|               ajtó lassan fölnyilik s egy negyvenévesnek látszó, alázatos
278  7|          Goldschmied úr, engedjen meg egy alázatos kérést...~ ~Az
279  7|               önző. A saját bánatáért egy egész város nyugalmát föláldozza
280  7|                És ne feledje el, hogy egy derék embernek, mi több:
281  7|              derék embernek, mi több: egy becsületes családapának
282  7|          okozott.~ ~A primadonna: Még egy percre, Goldschmied! Az
283  7|             jól esik az a tudat, hogy egy derék ember így rajong értem,
284  8|           marad a mulatság! Nem marad egy szakajtóra való liszt, amiből
285  8|           bennünket a mulatságtól) és egy fitosorru kisleány (Zarjeczky
286  8|        Megszorítottam a kezét, mire ő egy pillanatig álmodozva a vállamra
287  8|             itt olvasóim engedelmével egy őszinte vallomást teszek:
288  8|       beszélgetés okozta, mint inkább egy prózai körülmény, amelyet
289  8|        azokról a szerelmesekről, akik egy nyomorult új ruha hiánya
290  8|       kegyetlensége miatt mondanak le egy éjszakai boldogságról...~ ~
291  8|              se volt ilyen előkelő; ő egy szegény, öreg, lengyel származásu
292  8|            Katuska, őt nem csalja meg egy iszákos lengyel szabó! De
293  8|            Novotny jókedvüen üldögélt egy csomó rejtélyes ruhakészlet
294  8|          Kuich kanonok urnak csinálok egy fekete nadrágot. Aztán te
295  8|              hátra, már csak egyetlen egy, sőt - Uram bocsáss - a
296  8|              a külső részeken nyitott egy szorgalmasabb füszeres s
297  8|           meredt ki a hófehér utcára. Egy percig tanácstalanul álltam
298  8|            szakálla bukkant ki, hanem egy álmos, öreg asszony feje.~ ~-
299  8|             legjobb lenne meghalni... Egy percig kísértés fogott el:
300  8|               vásártér felé, amelynek egy emeletes házából még mindig
301  8|                Jőjj be, hozatok neked egy forró grogot...~ ~A szememet
302  9|          egész vagyonukat, az asszony egy fukar játékos fanatizmu­sával
303  9|           bírt szépségének tudatával; egy férfi szenvedélyével és
304  9|                a bookmakerek rácsánál egy különös öreg embert pillantott
305  9|     kilométert...~ ~Pogány rágyujtott egy szivarra.~ ~- Ha meg akarja
306  9|             jövedelmünk, s a társulat egy hónap óta éhezik... Még
307  9|              akar Budapesten?~ ~- Adj egy zúgot, ahol a lábamat megvethetem
308  9|               a lábamat megvethetem s egy hét alatt meghódítom a romlott
309  9|          hamis prófétáknak áldozik... Egy zúgot, amelyben a kopott
310 10|             Hiszen mindig kész voltál egy szép asszony­ért megverekedni...~ ~
311 10|               kisasszonynyal.~ ~Férj (egy apa felsőbbségével): Terka,
312 10|     tisztességesen viselkedtünk, mint egy szeminárium.~ ~Feleség (
313 10|              Lipót-utcán végigjöttem, egy különös sejtelem fogott
314 10|               Hogy a maguk asztalánál egy jó csésze feketekávé vár
315 10|     ebédlőasztalon, mely még tele van egy bizal­mas ebéd romjaival.
316 10|         költészet szimboluma. Adjatok egy kanálka levest és én megmondom,
317 10|           Legközelebb meg fogom hívni egy leves-zsúrra.~ ~Kovács:
318 10|              Ne haragudjanak, ha most egy indiszkrét kérdést intézek
319 10|               De néha, - amikor maguk egy csésze feketével megkinálnak, -
320 10|          üstökösnek, hogy vonuljon el egy szalmafödeles viskóba, -
321 10|       bizalmas zúg a meleg kályhánál, egy jó költő, akit az ember
322 10|              másodmagával olvas, néha egy csók, egy drága titok, amiről
323 10|    másodmagával olvas, néha egy csók, egy drága titok, amiről senkise
324 10|          amiről senkise tud kivülünk, egy magunkcsinálta tolvajnyelv,
325 10|            Feleség: Nem parancsol még egy csésze feketét?~ ~Kovács (
326 10|        magának!” „Jó lesz, édesem, ha egy vizes borogatást rak a fejére!” - „
327 11|            amelynek egyetlen ékessége egy gyérlevelü akácos volt,
328 11|          alkonyi csöndben. A házaspár egy darabig szótlanul nézte
329 11|            vidéki rokon vitte el őket egy másodemeleti páholyba, egyszer -
330 11|       ujságíró-rokona lepte meg őket, egy reménybeli kölcsön fejében,
331 11|            Néhány csirkét? Kettőnknek egy csirke is megtette volna...~ ~
332 11|                   Ébren vagy?~ ~- Még egy szemhunyást se aludtam, -
333 12|             két hete, hogy nem láttam egy eleven bankót. Ma délben
334 12|              még nem ért véget, mikor egy harmadik személy lépett
335 12|          sarki kocsmába és hozzon föl egy korsó jó hideg sört. De
336 12|               is e díszes néven - még egy darabig tovább fütyölte
337 12|               Heléna álomdalát, aztán egy ásítás után odafordult az
338 12|           helyisége van a Nyárfa-utca egy illatos bérházában; a kapu
339 12|      méltósággal kutatott a zsebeiben egy netalán ott rejtőzködő cigaretta
340 12|            visszatért a cigarettával, egy pirospozsgás öreg úr lépkedett
341 12|           igaz? Azért az öt forintért egy új selyemernyőt vihetek
342 12|           csillogó szemmel nézett föl egy pillanatig a főkönyvből,
343 12|           nadrágja hátulsó zsebébe, s egy zsíros bugyellárisból kiolvasta
344 12|          nyugtára. Aztán a százasokat egy hanyag mozdulattal besöpörte
345 12|               kivette a százasokat, s egy ropogós bankót a főkönyvvezető