Rész

 1  2|        jöttem be, hogy a vörös Julcsa mindenáron beszélni akar
 2  2|       nagyságával.~ ~- A vörös Julcsa, akit a mult héten küldtem
 3  2|       a szobalánynak s a vörös Julcsa, a minap elbocsátott szakácsné,
 4  2|    házi­munka hevében. A vörös Julcsa most testhezálló kabátot,
 5  2|     jómódu iparosleány.~ ~- Na Julcsa, hát maga mi jót hozott? -
 6  2|   Mariska asszony bágyadtan.~ ~Julcsa ájtatosan nézett egy pillanatig
 7  2| asszony megdöbbenve.~ ~A vörös Julcsa nagyot lélekzett, aztán
 8  2|  annyit hallottam, hogy „Pszt, Julcsa!”, de amikor hátra­fordultam,
 9  2|    susogó hangon így szólott: „Julcsa, akar tőlem tíz forintot
10  2|       ahogy történt.~ ~A vörös Julcsa e pontnál nagyot lélekzett
11  2|    azonban nem alélt el, ahogy Julcsa a maga jámbor elméjében
12  2| viselni szoktam...~ ~ ~A vörös Julcsa boldogan távozott az ebédlőből,