Rész

  1  1|      megismertessük? Évszázadok óta azt várjuk, hogy a sült galamb
  2  1|           főkre van szük­ségünk, ha azt akarjuk, hogy a többi állammal
  3  1|        újításokra gondoltam, amikor azt kivántam, hogy Nyugat-Európával
  4  1|          programot viszek magammal, azt, hogy: le mindenféle programmal!~ ~
  5  1|           utiládámat a padlásról... Azt mondják, hogy gyönyörü város
  6  1|          enyém véletlenül, de én is azt tartom, hogy ennél különb
  7  1|          arca vigyorgóra válik.~ ~- Azt akarom, hogy szeress és
  8  1|            az ura házába... Én csak azt fogom megölelni, aki szívemet
  9  1|  pillanatnak is kevés - mindannyian azt hittük, hogy nábobok vagyunk.~ ~
 10  1|     ruhaneműjét, honnan szerezte be azt az egy szál faggyugyertyát,
 11  1|            mindenütt negyedik, - de azt a fényűzést még akkor se
 12  1|           nekem. Látom, hogy átérzi azt, amit beszél, ez pedig már,
 13  1|            Kedves Scherer bácsi, én azt hiszem, hogy gyorsan megértjük
 14  1|         Scherer úr elismerőleg.~ ~- Azt kérdi, hogy mi lesz Zuggó-Fürednek
 15  1|             sejtem. De egyet tudok: azt, hogy az idegbajosok fürdőjévé
 16  1|      helyzet után ítélni lehet, hát azt hiszem, hogy két hét alatt
 17  1|            szerencsésen összehozzuk azt a pár milliócskát...~ ~A
 18  1|            És akkor látni szeretném azt a vasfejü neuraszténikust,
 19  1|             elmondtam, azzal csupán azt a tényt akartam bizonyítani,
 20  1|     Másodsorban véglegesen eltörlöm azt az együgyü szokást, hogy
 21  1|    miklósvári járásbíró szo­bájában azt a százkilencvenhatezer forintot,
 22  1|           fogadja.~ ~- Végre, - már azt hittem, hogy éjfélig a tükre
 23  1|       szónoknak, s oktalanság lenne azt várni tőle, hogy gyújtó
 24  1|        konyít, abszolute nincsenek. Azt hiszem, hogy akkor se jönne
 25  1|          meg a következő igazságot: azt az egyet mindenki szívesen
 26  1|      fenmarad, akkor őrültség lenne azt hinni, hogy mi elpusztulunk.
 27  1|            Kitünőre, de azért mégis azt mondom, hogy az igéretek
 28  1|             professzor haragosan. - Azt gondolja talán az úr, hogy
 29  1|           majd közelebbről megnézem azt a piszkos öblögető vizet,
 30  1|          öblögető víz, akár nem, én azt kívánom, hogy rögtön vizsgálja
 31  1|          karjait.~ ~- Ember, hát ön azt hiszi, hogy én a magam mulatságára
 32  1|          tanár, kissé zavartan.~ ~- Azt, hogy süsse meg az analizisét.
 33  1|       fizetem meg a fáradságát.~ ~- Azt akarja mondani, hogy ezer
 34  1|         források vastartal­mát?~ ~- Azt.~ ~A tanár helyeslőleg bólogatott,
 35  1|           diploma nélkül csörgedez, azt hiszem, hogy ezután is megteszi
 36  1|          itt heverjek a fű között s azt a csillagos fátyoldarabot
 37  1|       Bandit gondolja, ugyebár?~ ~- Azt.~ ~- Csollán, magának megbocsátom,
 38  1|        férjem lesz, vagy semmilyen, azt elhiheti... Hála isten,
 39  1|               mondta elismerőleg, - azt ugyan álmomban se hittem
 40  1|          vaskalaposok közé.~ ~- Óh, azt nagyon jól tudom. Ha nem
 41  1|             kockáz­tattam volna meg azt, hogy kiábrándítsam magamból.
 42  1|        vegye elbizakodottságnak, ha azt is észrevettem már, hogy
 43  1|                És lám, nem is múlt: azt a nagy változást, amely
 44  1|               Melyik változást?~ ~- Azt, hogy most itt sétálok magával
 45  1|          Scherer úr nyugodtan, - de azt hiszem itt a legfőbb ideje,
 46  1|           van. Bátor vagyok ugyanis azt javasolni, hogy az idén
 47  1|         nyugodtan folytatta:~ ~- Ha azt akarjuk, hogy Zuggó-Füred
 48  1|    látogatottság dolgában is elérje azt a fokot, amelyre ter­mé­szeti
 49  1|       utazzanak. Ugyan­csak a lapok azt is jelentették, hogy egy
 50  1|        gondolkozva így szólott:~ ~- Azt hiszem, egyelőre elég, ha
 51  1|        vagyok, - hogy maga micsoda, azt egyelőre nem tudom.~ ~Scherer
 52  1|          habozás nélkül kolportálja azt a meggyőződését, hogy az
 53  1|            ez az életmód?~ ~- Csapó azt állítja, hogy az okos ember,
 54  1|          baj lenne?~ ~- A vendég úr azt mondta, hogy mindenkit lelő,
 55  1|           megszólalt:~ ~- Bocsánat, azt hittem, hogy az a félkegyelmü
 56  1|             elsápadva, - maga talán azt hiszi, hogy a hordárjával
 57  1|         hófehér nyakát. Miért éppen azt? Erre az orvostudomány épp
 58  1|           hallania kellett, ha csak azt nem akarta, hogy az ideges
 59  1|             mellény függött.~ ~- Ha azt a mellényt be nem akasztom
 60  1|         minden babonás emberét, még azt is, aki a kártyakabalák
 61  1|               A nyomorult stréberek azt képzelik, hogy nekik is
 62  1|                Vannak napok, amikor azt hiszem, hogy rögtön bevisznek
 63  1|             haját visszatűzte, - ha azt akarja, hogy jóbarátok legyünk,
 64  1|            Ha így bánik velem, csak azt bizonyítja, hogy engem se
 65  1|       kitűzött célomat el nem érem? Azt kivánja tőlem, hogy tökéletesen
 66  1|          mulatságosabban tölteni el azt a pár pillanatot, amit a
 67  1|    kitörölném a bölcseség könyvéből azt a régi mondást, hogy az
 68  1|          kacérsággal.~ ~- Hogy mit, azt maga épp olyan jól tudja,
 69  1|         olyan jól tudja, mint én... Azt a nagy, azt a végtelen boldogságot,
 70  1|              mint én... Azt a nagy, azt a végtelen boldogságot,
 71  1|             a maga fellobbanását, s azt se mondom, hogy nincs igazság
 72  1|         amit beszél... Hazudnám, ha azt állítanám, hogy az a mámor,
 73  1|          többé az, aki most vagyok, azt maga épp oly jól tudja,
 74  1|       kedvetlenül.~ ~- Ez. De mivel azt is tudom, hogy a talány
 75  1|        házi­sipkáját, magában pedig azt gondolta:~ ~- Bár ütne meg
 76  1|          Shylock!~ ~- Elsősorban is azt, hogy a fürdő érdekeit szolgálja....
 77  1|      jelenléte, ha a többi vendégem azt hiszi, hogy semmi baja?...
 78  1|  megérdemelte a honoráriumát...~ ~- Azt akarja, hogy betegséget
 79  1|     ugyancsak nem pityeregnék... Én azt hiszem, hogy a gróf úr mindannyiunkat
 80  1|              hogy itt megtalálhatja azt a kényelmet, amelyre, állásánál
 81  1|       hevesen lehurrogta:~ ~- Talán azt hiszi, hogy a tarfalusi
 82  1|          ejteni a vizsgálatot... És azt gyanítom ugyanis, hogy a
 83  1|           harminc percen keresztül? Azt se nagyon szeretem, de még
 84  1|          inkább megteszem, minthogy azt a furcsa szagot magamba
 85  1|      goromba ember lennék, hát most azt mondanám, hogy az egész
 86  1|         egészségesen távozik...~ ~- Azt akarja mondani, hogy nem
 87  1|       zavartan nézett maga elé.~ ~- Azt hiszi, hogy ez másnemü ásítás? -
 88  1|             hátrahagyott leveleiben azt írta, hogy a tüdőbaja miatt
 89  1|      szerelmes volt belém... Mindig azt remélte, hogy a felesége
 90  1|            emberek ugyanis komolyan azt hitték, hogy a professzornak
 91  1|                   Csak ki vele!~ ~- Azt gondolom, hogy az egész
 92  1|        idezarándokol Zuggó-Füredre, azt hiszem, tőlem is ostobaság
 93  1|         babrált vele, aztán röviden azt mondta:~ ~- Két hétig dinnye-pépben
 94  1|      ruméliai kitün­tetés szalagja. Azt mondják, hogy direkt az
 95  1|            nevetséges komédiájában? Azt hiszem mindent, amit csak
 96  1|             vigyorgásra torzul.~ ~- Azt akartam, hogy szeress és
 97  2|            azért hazugság volna, ha azt állítanám, hogy a szíve
 98  2|           szememet, de aztán bátran azt feleltem: „Akarok biz’ én,
 99  2|             adott egy ötforintost s azt mondta, hogy letöri a derekamat,
100  2|     elmondta nekem. Holnap megkapja azt az eperszínü blúzt, amit
101  3|            én szívesen visszaidézem azt a kort, amely a Lőcsey életében -
102  4|       hitvesére vetettek, nyugodtan azt gondolta magában:~ ~- Miért
103  4|         valami smokingos léhütővel? Azt hiszem, vagyok olyan legény,
104  4|          bevásárlások foglalják el, azt a barátnőjével együttesen
105  4|       lefelé haladtak.~ ~Ugorjuk át azt a két napot, amely az ominózus
106  4|             sütővasat meg­töröl­te. Azt hitte, hogy szerelmes levél;
107  4|       kifejezést akarnók használni, azt kellene mondanunk, hogy
108  4|        Persze. Már föl is próbáltam azt az új pongyolát, amelylyel
109  4|                 Hát hol voltam?~ ~- Azt ne tőlem kérdezze, Sári,
110  4|           föntjártam ma délután, de azt mondták, hogy négy hét óta
111  4|       iszonyodva a megcsalt férj. - Azt kell hinnem, hogy elment
112  4|            De ha jól emlékszem, hát azt mondta, hogy Szentpály vette
113  5|            lovas embert Réthátra és azt üzenem, hogy ötvenhat fokos
114  5|   távirótiszt köszöntését, s amikor azt hallotta, hogy a vonat még
115  5|             bólintott:~ ~- Magam is azt hiszem... Még jó, ha ránk
116  5|    feleségül vegye...~ ~- Ojjé, hát azt hiszi, hogy nem mondtam
117  5|       szívesen feleségül vesz... De azt már szentül meg kellett
118  5|              És szakított vele?~ ~- Azt hiszi, hogy ez olyan könnyü
119  5|             szemmel hajolt előre, - azt a tónust, amelyben Ladányi
120  5|               De kicsoda ön?...~ ~- Azt ne kérdezze... Én az a jó
121  6|           én vagyok, már jól ismeri azt a szeszélyesen megbízhatatlan
122  6|             cserében mindössze csak azt kötöm ki, hogy az utasításom
123  6|    rögtön­zött tragédiát. Hogy mit, azt rögtön megmagyarázom önöknek.
124  6|   megmagyarázom önöknek. Még csupán azt jegyzem meg, hogy külön
125  7|        meglágyul...~ ~A primadonna: Azt ugyan várhatják!~ ~Az idegen
126  7|          teljesen méltányolni tudom azt a csapást, amely a Nagysád
127  7|          kényes pontot is érintsem. Azt hiszem, nem járok messze
128  7|           ez alatt?~ ~Az idegen úr: Azt, hogy: minden bajt a férfiak
129  7|          idegen úr: Mi közöm? Talán azt akarja mondani, hogy a művészet
130  7|       nagyon kérem, hogy ne említse azt a nyomorultat...~ ~Az idegen
131  7|            de higyje meg, jól esnék azt is tudnom, hogy kicsoda
132  7|      meghódítottam?~ ~Az idegen úr: Azt akarja tudni, hogy ki vagyok?~ ~
133  7|             vagyok?~ ~A primadonna: Azt, Goldschmied!~ ~Az idegen
134  7|             szerelmes. De így, hogy azt a számárságot úgy a szívére
135  7|        primadonna (megtörve): És én azt hittem, hogy a művészetembe
136  7|     Goldschmied, most már csakugyan azt mondom, kotródjék...~ ~ ~
137  8|         fülembe súgta:~ ~- Lauschik azt akarja, hogy vele táncoljam
138  8|        fogom táncolni, - susogta, - azt akarom, hogy maga legyen
139  8| megszólaltam:~ ~- Novotny bácsi, én azt hiszem...~ ~- Hogy nem lesz
140  8|             egyszer szerelmes vagy! Azt hittem, hogy csak az árpa­cukorba
141  9|           pedig mogorván emlegették azt az ötvenméteres térelőnyt,
142  9|  kedvetlenül vállat vont.~ ~- Talán azt hiszi, hogy én csalogattam
143  9|             hogy utánunk jőjjön. De azt írja, hogy az egész színtársulat
144  9|      asszony tétovázva megállt.~ ~- Azt hiszem, mégis csak illik,
145  9|           felé emelte a karját.~ ~- Azt kérded, hogy miért? Szeretett
146  9|           Vagyis prózában beszélve, azt akarja, hogy pénzt adjak...
147  9|           fölrendeltem a lakásomra. Azt mondta, hogy annyi pénze
148  9|             Vetkőzés közben nevetve azt mondta:~ ~- Abban igaza
149 10|        ebből a levélből?~ ~Feleség: Azt, amit tulajdonképpen régen
150 10|            de igen nyugodt hangon): Azt, hogy jellemtelen gazembernek
151 10|         Kuncsijának szólít?~ ~Férj: Azt hiszem, tudod, hogy a jó
152 10|             csak annyi, mintha maga azt mondaná: Jó napot!~ ~Feleség:
153 10|            Férj (haragosan): Terka, azt mondom, hogy elég!~ ~Feleség:
154 10|             professzort.~ ~Feleség: Azt akarja mondani, hogy bolond
155 10|             az esküvőnk reggelén is azt sóhajtotta: meglátod, hogy
156 10|    csakugyan méreggel pusztítom el, azt maga bajosan fogja meglátni.~ ~
157 10|            kicsinyelje a jó levest! Azt mondom önnek, hogy a jó
158 10|          fogja válaszolni, amit én. Azt feleli: arra születtem,
159 11|      tanácskozott. De ha az ágensek azt remélték, hogy a vén kereskedőt
160 12|            Vagy úgy, - mondta, - ön azt a potomságot gondolja, amibe
161 12|         kilenc vagy tíz krajcárnál. Azt mondom önnek, hogy a pénzpiac
162 12|              Sőt a díszes táblákból azt is megtudjuk, hogy az intézet
163 12|          elolvastam a hirdetésüket. Azt látom belőle, hogy hetedfeles
164 12|              Holnaptól, Isten neki, azt se bánom. Az a pár krajcár