Rész

 1  1|               udvariasan meghajolt.~ ~- Csollán Tamás vagyok, orvos-doktor
 2  1|               őket. A következő percben Csollán doktor már szintén ott ült
 3  1|             szünet után a tulajdonos.~ ~Csollán doktor nagyot ásított.~ ~-
 4  1|               szerelmes lovagjaikról.~ ~Csollán doktor, amikor másnap délben
 5  1|                 az én kedves barátomat, Csollán doktort, aki azért jött
 6  1|            pogácsát és pálinkát hozott, Csollán doktor pedig a fővárosi
 7  1|             volt Budapesten? - kérdezte Csollán doktor csodálkozva.~ ~-
 8  1|    tiszteletbeli főjegyzővel csevegett. Csollán doktor a szakértő pillantásával
 9  1|             min­den szava és mozdulata. Csollán doktor úgy érezte, hogy
10  1|            főjegyzőtől:~ ~- Gondolja?~ ~Csollán nem tudta miről van szó,
11  1|               hangyák... Én mondom ezt, Csollán Tamás doktor, aki értek
12  1|                 nagydobot megüssük...~ ~Csollán doktor még egy pillantást
13  1|               nézett rá, a lány pedig - Csollán doktor ezt figyelte meg
14  1|                 hogy nábobok vagyunk.~ ~Csollán doktornak, amikor Zuggó-Füred
15  1|                fogadja a nála tisztelgő Csollán doktort. Nyájasan siet eléje,
16  1|              Nyájasan siet eléje, mivel Csollán doktor az unokája annak
17  1|            fájdalom, mind koldusok...~ ~Csollán doktor szeliden hallgatta
18  1|       gombos­tűvel szúrtak volna meg.~ ~Csollán doktor diadalmasan intett,
19  1|          Scherer úr helyeslőleg intett, Csollán doktor pedig nagy hévvel
20  1|               az olvasóban. A fiatal úr Csollán doktor volt, aki szerényen
21  1|            Induljunk ki onnan, - kezdte Csollán doktor mosolyogva, - ahol
22  1|               elszívott havannáját, míg Csollán doktor jóízüen új szivarra
23  1|                a fölfedezéshez, amely a Csollán nevet, remélem, örök időkön
24  1|             vállalatot megkezdhetjük.~ ~Csollán doktor udvariasan meghajolt,
25  1|             János nyájasan kezet rázott Csollán doktorral.~ ~- Remélem,
26  1|        sipkájában csak alig ismerünk rá Csollán doktorra, - szinte lélegzet
27  1|                      Huzd rá! - kiáltja Csollán doktor idegesen.~ ~A cigányok
28  1|               ül ő méltósága? - kiáltja Csollán doktor lázasan.~ ~A nagy
29  1|            ünnep örömében részt­vegyen. Csollán doktor int a cigánynak,
30  1|        Zuggó-Füred legelső reklámjai.~ ~Csollán doktornak meglehetősen igaza
31  1|                 osztogatják? - kérdezte Csollán doktor tréfásan.~ ~- Kedves
32  1|             igazgatói fogadó-terem­ben, Csollán doktor pedig, aki skót házikabátot,
33  1|       flegmájától és a jó étvágyától.~ ~Csollán doktor tünődve simogatta
34  1|              meglepetés! - kiáltott föl Csollán doktor, aki a kopogtatásra
35  1|               otthon maradt? - kérdezte Csollán doktor udvariasan.~ ~- A
36  1|                 idejét velünk töltse.~ ~Csollán doktor engedelmet kért,
37  1|             előre, a fenyvesliget felé, Csollán doktorral.~ ~Még kora délután
38  1|         gondolja, ugyebár?~ ~- Azt.~ ~- Csollán, magának megbocsátom, hogy
39  1|           legyen.~ ~- Hagyja a bókokat, Csollán, amit én mondok, az elhiheti,
40  1|             idegen férfi eltartson...~ ~Csollán doktor meglepetve nézett
41  1|              megtetszettem magának...~ ~Csollán a zsebébe tette mind a két
42  1|                 leány a kezét nyujtotta Csollán doktornak, aki szent meggyőződéssel
43  1|        főemberek Pesten töltötték, csak Csollán doktor tett nagyobb utazást
44  1|                 valamit? - kiáltott föl Csollán doktor csodálkozva.~ ~-
45  1|               már mint az enyémben és a Csollán doktor úréban, akivel a
46  1|            magyar elme, a Schereré és a Csollán doktoré volt az, amely a
47  1|               elnök, április vége felé, Csollán doktornak.~ ~- Kikre van
48  1|                 előtt, szembetalálkozik Csollán doktorral, aki a kora reggel
49  1|       pillanatban már a faképnél hagyta Csollán doktort, s gyorsan elsietett
50  1| aranypaszomántos inas mondta ezt, aki a Csollán doktor várószobájában tartotta
51  1|              terített asztalai mellett. Csollán doktor a francia forradalmárok
52  1|            görög szobor illuzióját.~ ~A Csollán doktor várószobájában csupa
53  1|            pillanatra megszakítja, hogy Csollán doktor, különös szabásu,
54  1|              életemet mentette meg...~ ~Csollán doktor helyeslőleg bólogat,
55  1|          Méltóságos asszonyom, - mondta Csollán doktor komolyan, - a javulás,
56  1|              még a küszöbön is, ameddig Csollán doktor elkisérte. S amíg
57  1|               ez? - kérdezte lihegve.~ ~Csollán doktor nyugodtan letakarta
58  1|            csukta a szekrény mélyébe.~ ~Csollán doktor, aki a humoros oldaláról
59  1|             valami komoly baja? - szólt Csollán doktor nevetve.~ ~A primadonna
60  1|             rosszul lesz a láttára...~ ~Csollán doktor helyeslőleg intett,
61  1|            megmaradjak - talánynak...~ ~Csollán komikus kétségbeeséssel
62  1|                 férfi felé üde ajkát, s Csollán lángoló arccal szorította
63  1|               hála az atyaúristennek és Csollán doktornak, tökéletesen visszaadta
64  1|              kegyes, hogy elfárad velem Csollán főorvos úrhoz, akivel a
65  1|              igazgató-főorvos lakására. Csollán doktor figyelmes arccal
66  1|                 a jó Isten csodája...~ ~Csollán doktornak alig volt annyi
67  1|                negyedóráig tanácskozott Csollán doktorral, aztán visszatért
68  1|                 előbb elküldte vadászát Csollán doktor lakására...~ ~Tíz
69  1|               leragad a szemehéjja...~ ~Csollán doktor szertartásosan meghajolt,
70  1|            embert faragjon belőlem...~ ~Csollán doktor ekkor összehúzta
71  1|                volt, aggasztóan eltünt. Csollán doktor, akinek kissé idegeskedve
72  1|                úr még elhivatta magához Csollán doktort.~ ~- Kedves doktorom, -
73  1|          pillantással intett üdvözletet Csollán doktornak. És hallani lehetett,
74  1|         ismeretessé vált. A képes lapok Csollán doktor arcképét is kiadták,
75  1|            használták, elismerték, hogy Csollán doktor föltétlenül elsőrangu
76  1|           elkészüljenek. Január elsején Csollán doktor csodát művelt: magával
77  1|         beszélgetés, amelyet Erzsike és Csollán doktor folytattak egymással,
78  1|               felesége leszek, de maga, Csollán, aki ismeri az életem programmját,
79  1|          parancsolni tudjon... Az élet, Csollán, a bátraké és az erőseké...~ ~
80  1|                 hát itt szállt meg), de Csollán doktornak elég esze volt
81  1|                kérdezte jóindulattal.~ ~Csollán doktor jóízüen fölkacagott,
82  1|          szigorlaton is meg­bukott...~ ~Csollán hálásan meghajolt, aztán
83  1|    elérzékenyülés édes könyeit hullatta Csollán doktor karjaiban. Hiszen
84  1|                ostobaságára? - kérdezte Csollán doktor emelt fővel.~ ~-
85  1|                 a füstfelhőbe burkolózó Csollán doktort.~ ~- Maga csirkefogó! -
86  1|           Scherer kiváncsian nézett rá, Csollán doktor pedig nevetve folytatta:~ ~-
87  1|       eltávozott az igazgatói irodából. Csollán, aki jóformán hajnalig csomagolt, -
88  1|           kikezdett a neuraszténia...~ ~Csollán doktor bámulva nézett a
89  1|               használni? - kiáltott föl Csollán doktor.~ ~- Miért ne? Magunk
90  1|                mi ketten gondoltuk...~ ~Csollán doktor nem vesztegetett
91  1|                Mikor az elnök távozott, Csollán doktor sokáig utána nézett
92  1|            között.~ ~Mára van kitűzve a Csollán doktor esküvője Seötét Erzsike
93  1|            azért, hogy a kollegái, akik Csollán doktort kivétel nélkül charlatánnak
94  1|            tetszést és csodálatot kelt. Csollán doktor frakkot visel, de
95  1|              szikrákat. Negyedóra mulva Csollán doktor és a felesége már