0.038-csalo | csalt-fatyo | faut-hatva | havan-keszp | keszu-magae | magam-nyugo | nyugs-smoki | sodra-toale | todul-zuzmo
     Rész

2005  8|                  Budapesten a legtöbb comme il faut helyen hasonló fölírásokat
2006  1|                elrendezve) omlott le a legelső fauteuil­be.~ ~- Édes fiam, - mondta, -
2007  1|                      szeliden a beléje hullott fa­leveleket; kopogás és füttyszó jelezte,
2008  1|              kisasszonynak; mondja meg, hogy a fecsegő pesti doktor küldi a hódoló
2009 11|              tekintetes urat várom, - mondta a fehérhaju öreg urnak.~ ~Völgyi úr
2010  1|                       hatott a fülükbe, mohos, fehérkérgü fák sejtelmes hangon susogtak
2011  1|                   hangszereiket. Az aligazgató fehérruhás leányokat is hozott javaslatba,
2012  1|               vadász­kas­télyá­ban fogadta s a fejedelem pompás felköszöntőben ünnepelte
2013  1|                        dús javadalmakat kapott fejedelmétől a rigómezei diadalmas csata
2014 10|                         Ha tovább folytatja, a fejéhez vágom ezt a gyufatartót...~ ~
2015  2|                      akkor is csak azon járt a fejem, hogy a pénzünket ne pazaroljuk
2016  2|                szememet, mert mindig az járt a fejemben, hogy az áldott szívü nagysága
2017  2|                 szemével a Pástétomokról szóló fejezet különböző utasításait tanulmányozta.
2018  2|                   szakácskönyv Pástétomok címü fejezetét, s közben lopott pillantásokat
2019  1|                       ezek a titokzatos szavak fejezték be:~ ~- Állapodjunk meg
2020  1|                     neuraszthéniának, hogy így fejezzem ki magamat, a levezető csatornája...
2021  2|                       ura nyájas közeledésekor fejgörcsöt szimulált. A nyelvén volt
2022  1|               huszonhat százaléknál is... Ha a fejlődés ebben a mértékben halad
2023  1|                  ekvipázsokon robogtak végig a fejlődő utcákon s becsü­le­tes nyárspolgár-asszonyok
2024  1|                     megfejteni... Amíg meg nem fejtette, izgatja a kiváncsiság,
2025  4|                     veled...~ ~Ez a pár szó, - fejtsék meg a pszihológusok, hogyan
2026 10|                  volnának, a fiatal és zavaros fejü asszonykáknak nem volna
2027  1|                     tőle, mert barackot nyom a fejükre; ők persze nem tudják, hogy
2028  1|                    semmi, hát a szívdobogás, a fejzúgás, a térdkalácsunk beteg pontja
2029  1|                   altábornagy a násznagya, egy feketehaju, kuruc öreg úr, akit a doktor
2030 10|                       asztalánál egy  csésze feketekávé vár rám. Tudják, hogy babonás
2031 10|                      többi agglegény: irigy és feketemáju gazember vagyok.~ ~Feleség:
2032  8|                    jártak körülöttem, a vasaló feketén ásított, s a vén Novotny
2033  4|                  szőnyeg, a jóleső melegség, a feketeruhás üzlettulajdonosnő mosolygó
2034 10|                        amikor maguk egy csésze feketével megkinálnak, - oly élénken
2035  1|                   leány, amikor mi már hidegen fekszünk a föld alatt? Minek? Mi
2036  1|                    hogy könnyelmü vállalatokba fektessük.~ ~Az orvos helyeslőleg
2037  2|                      amely hidegen, közömbösen feküdt az ebédlő asztalán. Bár
2038  5|                        le az Isten háta mögött fekvő mezővárosba...~ ~A hercegné
2039  1|                    forintnyi tiszteletdíjat is felajánlok excellenciádnak...~ ~A tábornok (
2040 12|                    magát arra, hogy a munkáját félbehagyja.~ ~- Parancsol? - kérdezte
2041 10|                     Kuncsim! Tegnap, fájdalom, félbeszakítottak bennünket. Kérem tehát,
2042  1|                         módot, hogy a gazdag félbolondokat idecsaljuk; a fényüzéssel
2043  1|                   Tizenhét vendégből, akinek a fele különben is otthon főzet,
2044  7|                  idegen úr (az ajtóból): És ne feledje el, hogy egy derék embernek,
2045  2|                     dúlva, ő egy pillanatra se feledkezett meg azokról a kötelességekről,
2046  1|              perszo­nák, akik nagy bajukban se feledkeztek meg arról, hogy nyakukra
2047  1|                  doktori tekintélyemről meg ne feledkezzem...~ ~Scherer kiváncsian
2048 10|                  reális élet követeléseiről se feled­kezik meg.~ ~Kovács: Asszonyom,
2049  1|                       elpusztult, de azok - ne felejtsük el - idegenek voltak. A
2050  1|                    foglalkozása, a birósággal, felekkel, kollégákkal folytatott
2051  1|               költözött az ereibe: ruganyosan, félelem nélkül jár órák hosszáig
2052  1|               szerelmet szomjuhozó madárhangok felelgettek egymásnak a zöld koronák
2053 10|                       válaszolni, amit én. Azt feleli: arra születtem, hogy a
2054  1|                     hiszen én is csak ilyesmit felelnék, ha valaki hasonló ajánlattal
2055 10|                      Kérdezd az üstököst, - az felelni fog!~ ~Férj: A hasonlataid
2056  2|                  szememet, de aztán bátran azt feleltem: „Akarok biz’ én, ha a nagyságos
2057  8|                      kivétel nélkül szekundára feleltünk a matézisből és a természettanból.
2058 10|                      családi tűzhely melegsége felénk csap, nehezen álljuk meg,
2059  1|                 rendelő szobába, aztán leányos félénkséggel így szólott:~ ~- Szabad?~ ~-
2060  2|                        eszedbe, hogy a szegény feleséged is a világon van... Az Isten
2061  4|                    terem a féltékenység, bár a feleségeért egész nőtlen urakból álló
2062  2|                     hogy ő most már a megcsalt feleségek boldogtalan gárdájába tartozik!
2063  1|                      János titkolózva intett a feleségének, miközben a balszemével
2064  3|                       fészekről, egy szőke kis feleségről álmo­dozott (mindössze csak
2065  1|                      olyan rossz férjet, aki a feleségtől ezt a kis élvezetet is sajnálja?~ ~
2066  5|                      adjutánsi teendőket, alig félesztendős házas volt; a hercegnét
2067  1|                      Scherer úr. Ha tetszik, a felét akár azonnal átnyújthatom...~ ~
2068  1|                 belepusztulok a munkámba: de a feleúton, arra a szavamat adom magának,
2069 11|                  cirpeltek, ismeretlen madarak fele­seltek egymással, a nyárfák fölött
2070  1|                        türelmetlen vendéget. A felfutók rózsaszín és halványkék
2071  4|                    Gellért megnézte az óráját, félhárom mult tíz perccel. Föltéve,
2072 12|                    távozott, mi pedig szívesen felhasz­náljuk ezt az alkalmat arra, hogy
2073 12|                        Hát amiért a korsó sort felhozzam...~ ~A császárszakállas
2074  1|                        már engem is szuggerált félig-meddig, - vágott közbe Scherer
2075  1|                     nem utazik még el és ugy-e feljön hozzánk mindennap? Igérje
2076  9|                    felé tekintett.~ ~- Persze, feljött, hogy magát megint megpumpolja
2077  1|                Bocsánat, azt hittem, hogy az a félkegyelmü háziszolga jött be... A
2078  1|                   fogadta s a fejedelem pompás felköszöntőben ünnepelte vendéglátó házigazdáját,
2079  1|                    dolgozókabátját, a bajuszát felkötötte s pár perc mulva ő is megjelent
2080  1|                       ahol milliomos-társaival félkrajcárba szokott tarok­koz­ni naponként,
2081  1|                     nyugodtabb pillanataiban a félkrajcáros tarokk mellett is kitünően
2082  1|                       barátom, én értem a maga fellobbanását, s azt se mondom, hogy nincs
2083  1|                     bele fog kerülni kerek egy félmillió pengőbe...~ ~Oly meggyőzően
2084  1|                      hogy be ne kukkantsak egy félnapra. Meg kivánom jegyezni, hogy
2085  1|                   jelenik meg, aki már hajnali félnégykor ébred, s aki ilyenkor már
2086  1|                        adják. A gyerekek kissé félnek tőle, mert barackot nyom
2087 11|                magu­kat. Ott ugyan nem kellett félniök a betörőktől, mert a papirfalakon
2088  1|                       A batár ajtaja is rögtön felnyílott, s egy lakkcipős, elegánsul
2089  1|              kényelmükkel az idegennek.~ ~Esti félnyolc volt, a nap a Pogánykő mögött
2090  4|                        A nagyságos asszony már félötkor itthon volt, - felelte a
2091  4|                     mindig szokott pihenni egy félórácskát, - fölvette a téli kosztümjét,
2092  1|                       várában, amely mindössze félórányira van a fürdőtől. Úgyse fordul
2093  1|                     közt tölt el naponként egy félórát. Így a test likacsain át
2094 11|                       a bricska a járt útról a félreeső tanya kerékvágásai közé
2095  1|                béketűréssel bólintott, aztán a félreismert tudós nemes egyszerüségével
2096  1|                  vacsora után, még egy darabig félrevonulva csevegett, s a beszélgetést,
2097  1|                       már, régi tapasztalásom, félsiker. Aki a maga igazsága felől
2098  1|                        zömtoronynyal, amelynek felső ablakából egész a lengyel
2099  8|                    megcsiklandozott:~ ~- Hehe, félsz, ugy-e, hogy felültetlek?
2100 11|               nyugalmas öregség: ez az, amiről félszázadja álmodom...~ ~A kocsitakaró
2101  1|                  bizonyos, hogy baj lesz, mert félszázadon keresztül még nem volt panaszom
2102 12|                         Az elnök-igazgató, aki félszemmel feléje sandított, hirtelen
2103  1|                        az üzlethez, de Scherer felszólítására mindig kész volt arra, hogy
2104  2|                      meg az urának, mert attól félt, hogy a vita hevében még
2105  6|                      és a kocsmákban, de mivel féltek tőlem, hát eljöttek a színházba.
2106 10|                          És ez a gazember mert féltékenykedni én reám.~ ~Férj: Ismétlem,
2107  7|                 színpadi szerelmét és színpadi féltékenységét respek­táljuk; a többi,
2108  2|                   Otellót fogom játszani, a ki féltékenységével megkeseríti az ura életét.
2109  4|                         hogy Gellértet egy nap féltékenységi roham fogta el, még pedig
2110  1|                  fölnyitani a szemét.~ ~- Déli féltizenkettőig alszik?~ ~- Természetesen.
2111  1|                       koszorúsunk csak hajnali féltizenkettőkor szokta fölnyitani a szemét.~ ~-
2112  1|                        A kis szálló kapujá­ban feltünik a nyugalmazott tábornok,
2113  8|              citromsárga volt a burnótozástól, feltünő rokonszenvet táplált a bala­tonvidéki
2114  5|                       cséza volt, amelyből egy feltünően öltözött, de igen csinos
2115 12|               intézetnél mint főkönyvvezető és felügyelő-bizottsági alelnök működik. A meggyszínzsinóros
2116 12|                     magukénak e silány sárteke felületén.~ ~Hanák tehát visszavonult
2117  1|                     akik a maga szédel­gésének felülnek... Már a tógában való járás,
2118 11|                 Bennünket vár!~ ~E szavak után felültek a födetlen bricskára, s
2119  8|                       Hehe, félsz, ugy-e, hogy felültetlek? Ne félj, kis polgártárs,
2120  1|                        ahol vidám birodalmadat felütötted, kihallatszik a vízcsapok
2121  6|                   pedig kipirulva, a helyükről felugrálva rikoltották:~ ~- Botrány!
2122  1|                      És a gyíkok ragyogó szeme félve kikémlelődik a levelek közül.~ ~
2123  1|                     hallgassuk meg a pénztáros felvilágosítását. Mennyi a készpénzünk, Lédeczy
2124  6|                         aki művészi turnéján a félvilágot lázba hozta, félig üres
2125  2|                        használni a Nóra utolsó felvonásában.~ ~- Igenis, nagysága, készen
2126  6|          proszcénium-páholyban, tigris módjára fel­ugrott a helyéből és idegenszerü
2127  7|                   mondását idézem: Cherchez la femme!~ ~A primadonna: Mit ért
2128  2|                    feleség se józanabb, mint a fenkölt beszédü regényhősnők. Az
2129  1|                      nálunk nélkül? Ha a világ fenmarad, akkor őrültség lenne azt
2130  1|                 szólott:~ ~- Ha nincs kifogása fenségednek, hát rögtön meg fogjuk ejteni
2131  1|                   eziránt megnyugtatni, hogy a Fenségnek hala­dék­talanul referálhassak...~ ~
2132  1|                     végtelen boldogságot, hogy fentartás nélkül szerethessük egymást...
2133  1|            szentimentálizmus kell nekem, hanem fény, hatalom, fejedelmi gazdagság,
2134  1|                         Két óriási terem várja fényáradatban a lakodalmi népet, hatalmas
2135  1|               gyémántként sziporkázó holdvilág fényébe.~ ~Penészes gnómok enyelegve
2136  1|                   csillogtak meg a fölkelő nap fényében. Ki ne emlékeznék a Sugár-út
2137  1|                       akkor se, ha revolverrel fenyegetőznek. Az a rongyos két-háromszáz
2138  1|                         most is olajbafőzéssel fenyegette a pincért, ha az étel hőfokában
2139  1|                  amelynek a könyöke aggasztóan fényesedni kezd.~ ~Hat óra után fölgyuladnak
2140  7|                       a csillagot, amely utján fényesen világit előtte...~ ~A primadonna (
2141  3|                         mondta Muki baljóslatu fenye­getés­sel, miközben eltünt a poharak
2142  1|                   butorkereskedésből kikerült, fénymázas asztal, divatos hintaszék,
2143  1|                        széles alakja a sétatér fenyőfái alatt megjelent.~ ~- Remélem,
2144  1|                     ketten, a sűrű, árnyat adó fenyőfák alatt, amelyek a keskeny
2145  1|                 kanyarulatokban vezetett föl a fenyővel benőtt hegy ormára. A várat
2146  1|                     királyi nők kényelmével és fényüzésével vehessem körül. És biztosítom
2147  1|                    félbolondokat idecsaljuk; a fényüzéssel berendezett lakás, a klub,
2148  1|                       mindennapi báját, a zugó fenyveseket, a hegyekről alá­zuhanó
2149  5|                       vadászkastélyban lakott, fenyvesekkel benőtt, óriási hegyormok
2150  1|                     majd búcsút a zuggó-füredi fenyveseknek.~ ~- Becsületszavamra mondom,
2151  1|                    pillantást vetnek a sziklás fenyvesekre, amelyek a lábuk alatt sötétlenek...~ ~
2152  1|                      nézte egymást a jól ápolt fenyvesligetek árnyékában. Scherer úr nagyszerűeket
2153  1|                      magyar fürdőbe vezérelte. Fen­séged itt gyógyulást keres, -
2154  1|                 tizennégy elsőemeleti szobát a fen­séges úr, - hat földszinti pedig
2155  4|                      szívesen elkísérem a Deák Ferenc-utcáig, - mondta közömbös hangon
2156  9|                megvonja tőlünk. Hat hete, hogy Ferencfalván ütöttük föl a sátorfánkat,
2157  9|                      ne engem kérdezz, hanem a ferencfalvi értelmiséget, amely pártfogását
2158  1|                kép­viselte most a régi Kürthök férfi-cselédségét. Az öreg szolga (mintha
2159  1|                  másikra, amíg a tudomány zord férfia végigkopogtat bennünket.~ ~
2160  1|                      Mi, akik ismerjük kissé a férfiakat, tisztában vagyunk azzal,
2161  1|                    finomabb, szinesebb, mint a férfiaké, sőt attól se idegenkedem,
2162  2|                   beszédü regényhősnők. Az ura férfiassága felől sohase tartott ugyan
2163  1|                       Miért?... Maga, aki száz férfinél okosabb, le tudna mondani
2164  4|                   forgószél módjára benézett a férfiszobába.~ ~- Maga itthon van? -
2165  1|                      találnék ám abban, hogy a férfitől, akit szeretek, semmitse
2166  9|                       csillaga voltál, mikor a férjed huszár­korában megszöktetett
2167  2|                       Iza, - a boríték pedig a férjéhez volt címezve. Őszintén szólva,
2168  2|                 mindegyre csak azokat a boldog férjeket emlegette, akik egy-egy
2169 10|                      szótalanul, de kérdőleg a férjére mered).~ ~Férj: Ha eredeti
2170  5|                      uralkodó kastélyából ment férjhez a dunántúli hegyek közé,
2171  1|                      szívesen. Én sohase fogok férjhezmenni olyan szegény ördöghöz,
2172  5|                    időközben megházasodott, de férji minősége abszolute nem akadályozta
2173  6|                        színpadra! Le a zsarnok férjjel! Le a hűtelen asszonynyal!~ ~
2174  6|                       igazságot a vérigsértett férjnek és adják vissza gyerekeinek
2175  1|                  szerint koldus, mert én olyan férjről álmadozom, akinek ahhoz
2176  1|                       legnagyobb klinikáján se férne el. Szóval: hasztalan a
2177  1|           megremegnének annak, hogy egy idegen fér­fiúval kacérkodjanak, szinte ijedten,
2178  1|                      gondolattal, hogy talán a festéket letörli. A többiek kedvtelve
2179  1|               excellenciád fehér haja igen jól festene a vacsorázó terrászon, bátor
2180  8|                       ezt a misztikus fölírást festette: Taylor for gentleman. Ő
2181  6|                        s szívre­ható színekben festették le az ősz katonát, aki a
2182  1|                        nevetve.~ ~A primadonna festői pózban (a selyempalástját
2183  1|                       után, hogy az esküvő még festőibb, még regényesebb legyen...~ ~
2184  1|                 kikiáltó kínálta a szappant, a fésűt, az értéktelen és olcsó
2185 10|                      Kovács: Az ilyen bizalmas fészek, ahol az ember másodmagával
2186  3|                    Lőcsey már egy puha családi fészekről, egy szőke kis feleségről
2187  6|                 viharából visszatérve, családi fészkét üresen találta... A város
2188  5|                        a hercegnére és bohémes fesz­te­lenséggel szólította meg az ismeretlen
2189  7|                    csöndjében tetszése szerint fetrenghet, de amint az utcára lép,
2190  1|              szimptomáimat elmondom, hát maga, fiacskám, menten elájul az ijedtségtől...~ ~-
2191  4|              örökkévalóságnak tetszett, amíg a fiakker a Fürdő-utcába ért. Ha a
2192  1|                    bukétákat hordanak, elegáns fiakkerek és magánfogatok sürögnek
2193  1|                  különféle dolgot. Többnyire a fiakkeresek kocsmájában virraszt, még
2194  1|                        hagy valami örökséget a fiára; tudniillik egy rossz idegrendszert, -
2195  1|                   Arról a barna, kissé csöndes fiatalemberről, aki nálunk volt, amikor
2196  1|                        lehet, hogy azért, mert fiatalkorában néha hetekig nem evett főtt
2197 11|                         de Völgyiék talán kora fiatalságuk óta egyszer se laktak jól,
2198  1|                      hogy az igéretek terén ne fickándozzunk valami túlságosan. Mértéktelenül
2199  4|                        elbizakodott, önérzetes fickó volt, aki az epekedő pillantások
2200  8|                       érdemled meg, engedetlen fickója!~ ~Így közeledett lassankint
2201  8|                  magányba. Ismered-e a szegény fickókat, akik a mulatság előtt szorongó
2202  1|                      hogy egészen tisztes eszü fickónak tartom magam. De hagyjuk
2203  3|                          Nézzétek ezt a kopasz fickót, ez Muki, a sároshelyi Tüzoltó
2204  1|                játszanak, ő fensége áhítatosan figyel, s egyszerre, az úgynevezett
2205  1|                       lakására. Csollán doktor figyelmes arccal hallgatta végig a
2206  1|                    Szótalanul koccintottak, de figyelmüket most hirtelen elterelte
2207  1|                            A fiatalok nem igen figyeltek a sopánkodásra, mert ők
2208  1|                       és hízelgő érdeklődéssel figyelték.~ ~- Nem is illik, hogy
2209  6|           proszcénium-páholyban, s mord arccal fikszirozta az első sorok hölgyeit.
2210  1|         selyemsipká­val jelenik meg a zenekari filagóriánál. Egy szép szalmaözvegy-asszony,
2211  1|                    sétahelyre nyílt, a tornyos filagóriára, amelyet a fürdői zenekar
2212  1|                  amelynek lovait - a fürdőhely filisztereinek nagy megbotránkozására -
2213  1|                  szerzett az építő-napszámosok filléreiből.~ ~1874 juniusában Zuggó-Füred
2214  1|                      mert a siker, mint a nagy filozófusok megállapították, sohase
2215  3|            tapasztalásra nem jutott: a szegény filozopter bolondul beleszeretett a
2216  1|                        számolnunk kell - lehet finomabb, szinesebb, mint a férfiaké,
2217  1|                    arccal csapott föl a vendég finoman ápolt kezébe.~ ~- A  Isten
2218 12|                 besöpörte a márványos asztalka fiókjába...~ ~Mikor az idegen nyájas
2219  8|                bennünket a mulatságtól) és egy fitosorru kisleány (Zarjeczky Katuska),
2220  9|                  gombjáról rikitó elegánciával fittyegett le az ötforintos belépőjegy.
2221  1|                        év mulva, amire az első fiunkat a gimnáziumba adjuk, millióink
2222  1|                   gondolt többé arra a csöndes fiura, aki egy vidéki temető sötétjében
2223  3|                               És ha elsején se fizet? - dörögte Muki fölöttébb
2224  1|                      ezer-ezer pengő forinttal fizetem meg a fáradságát.~ ~- Azt
2225  1|                 legalább tizennyolc százalékot fizethetünk... Mindenki meggazdagszik,
2226  3|                        a régi tartozást ki nem fizeti... Egy forint kilencvennel
2227  6|                   Általános zűrzavar támadt, a fizető közönség rémülten fölriadt,
2228  6|                      anyát...~ ~A közönség - a fizetők csekély csapata - tényleg
2229  3|                        hét alatt? - kérdezte a fizetőpincér gyanakodva.~ ~- Mondjuk,
2230  1|                       öt éven keresztül, miből fizette a hónapos ágyát, a mosónéját,
2231  7|                         hogy a bájos Denise de Flavigny a polgári életben is szerelmes
2232  1|                   ugyancsak nem fosztott meg a flegmájától és a  étvágyától.~ ~Csollán
2233  4|                       a kígyó!). Gellért pedig flegmatikusan kérdezte:~ ~- Odafenn volt
2234  1|                    ereiben s hogy valami lázas fluidum árad feléje a leány kacérul
2235  1|                       szavaimból a meggyőződés fluiduma árad ki, nincs ember, aki
2236  1|                        sétáljon sokat, s ami a , ne gondoljon a színházra...
2237  1|                        előtte, már háza volt a Fő-utcán s Wertheim-szekrénye ké­nyel­mes
2238  1|             magánfogatok sürögnek föl s alá, a fodrásznék lihegve szaladnak egyik
2239 11|                       E szavak után felültek a födetlen bricskára, s nekihajtattak
2240  4|                pillantása lobog.~ ~Egy darabig föl- és alájárt a szobában (tíz
2241  1|               Mondhatom, hogy külömb embereket fölakasztottak már, mint amilyen maga!~ ~
2242  1|                        holnapi tuzokért bátran föláldozhatja a mai verebet... Hát vajjon
2243  7|                      egy egész város nyugalmát föláldozza s gúnyosan elfordul azoktól
2244  1|                      sarkantyuit az udvariasan fölálló Scherer előtt.~ ~- Seitz
2245  1|                    referálhassak...~ ~Az elnök fölállott a helyéről és a boldogság
2246  6|                      oldalajtón át, a vendégek fölálltak a helyükből, amikor egyszerre
2247  2|                       pillantásokat vetett egy fölbontott levélre, amely hidegen,
2248  1|                    egy-egy franciás, kárpittal fölcicomázott ágy, amelynek kokettériája
2249  1|                             A doktor jókedvüen fölcsapott a tőkepénzes tenyerébe,
2250 11|                       leereszkedőleg intett, a földesasszony pedig kissé megütődve nézett
2251 11|                 teríttettem a ház előtt...~ ~A földesúr leereszkedőleg intett, a
2252 12|                       távozott, a szigoru Herz földhöz vágta a tollszárat, a pátriárka
2253  1|                      százezreket a nép közé, s földhözragadt ügynököcskék, akik éveken
2254  1|                     Vannak, akiknek a házai, a földjei, a gyárai hoznak dús jövedelmet, -
2255  3|                        Sáros-Berény eleintén a földkerekség leghitványabb zugolyának
2256  1|                  hazánk gyöngyei szerepelnek a földleirásban. Eddig azonban szomoruan
2257 11|                    poétikus hangja zsongott, a földre a szerelmeseknek való éjszaka
2258  6|                    hercegnők helyezkednek el a földszinten és az erkélyeken...~ ~ ~
2259  6|                   szigoruan meghagytuk, hogy a földszintet és a páholyokat benépesítsék
2260  6|                     ülnek be a páholyokba és a földszintre...~ ~- Kimaszkírozva menjünk
2261 12|                       pedig serényen a főkönyv fölé hajolt. Az idegen köszöntésére
2262  8|                   hangosan! Félóra mulva, mire fölébrednek, itthon leszek...~ ~Kisurrantam
2263  8|                       matinéról...~ ~Hajnalban fölébredtem és az órára néztem: pont
2264  1|                   egy-egy álmodó szép asszonyt fölébresszen...~ ~A fürdő lassanként
2265  3|                       majd egyszerre ijesztően fölegyenesedett. És hangosan, kegyetlenül
2266  1|                amelynek sötétzöld lombjai most föléjük borultak, hűvös, ájtatos,
2267  1|               árnyalakja suhant végig. Az erdő föléledt és lélegzetet vett; a dombszakadékból
2268  1|                   forintot ad, ha száz grammal fölemelem a források vastartal­mát?~ ~-
2269  1|                      diadalmasan intett, aztán fölényesen tette kezét a milliomos
2270  1|                       Zuggó-Füred szanatóriuma fölépült? Ki fog komolyan venni valami
2271  5|                      Pázmán­völgyön másfél óra fölér öt vagy hat polgári órával.
2272  1|                        itt jutottam el ahhoz a fölfedezéshez, amely a Csollán nevet,
2273  1|          megmagyará­zom az egész, világraszóló fölfedezést.~ ~A milliomos kávét és
2274  1|               megkorrigálhatjuk; s pácienseink fölfrissülve, az ifjúság  kedvével
2275  1|                fényesedni kezd.~ ~Hat óra után fölgyuladnak a várkápolna gyertyái s
2276  1|                        A zenekari pavillon­ban fölhangzik az első keringő, amely lágyan,
2277  1|                   fontosságához képest először fölhasználta.~ ~Az ujságolvasó Európa
2278  1|               asszonyok, hogy még ezen a héten fölhozzam...~ ~- Ha megengedi, hát
2279  6|                        függönyt utóbb pontosan fölhuzták és a La moglie infidela
2280  1|                       a keze szinte remegett a fölindulástól s ijedten dadogta: „Képzelje
2281  8|                   comme il faut helyen hasonló fölírásokat látott, bírálat nélkül átvette
2282  8|                   cégtáblájára ezt a misztikus fölírást festette: Taylor for gentleman.
2283  1|                  váratlan vendégét, az elnököt fölismerte, mente­getőzve megszólalt:~ ~-
2284  1|                    tüzijáték kell nekem, amely fölizgat és káprázatba ejt... Én,
2285  1|                         Csollán doktor jóízüen fölkacagott, mint akinek valami kedves
2286  1|                     kószált a kút körül, aztán fölkanalozott egy köcsög aludttejet, majd
2287  1|                   doktor, amikor másnap délben fölkanyarodott a Pogánykőre, a hegytetőn
2288  1|                    lecke, amit kislánykoromban fölkaptam...~ ~- Komolyan mondja?~ ~-
2289  1|                         vésztjósló nyugalommal fölkel a helyéről). Mit akar?~ ~
2290  8|               végképpen elhagyott, nesztelenül fölkeltem az ágyból, a ruhámat dideregve
2291  2|                        ravasz eszközökkel kell fölkeltenie bennem a féltékenység ördögét!
2292  1|                   lenne, ha Pázmán professzort fölkeresné...~ ~- Pázmán professzort?
2293  1|                    Scherer urat, a milliomost, fölkeresse.~ ~A Scherer pályafutása
2294  1|                     betegek, akik a klinikáján fölkeresték, méltán rettegtek attól,
2295  1|                       meg, hogy a kalauzolásra fölkérjük, - szólt közbe Erzsike kisasszony
2296  1|                        darabig még rapszodikus fölkiáltások közt olvasgattak egy-egy
2297  1|                        tulajdonos felé s nemes föllángolással így szólott:~ ~- Ma reggel
2298  1|                   Remélem, hogy maga ezután is föllátogat hozzánk, kedves öcsém...
2299  1|               félelmetes magányában...~ ~A fák föllélegzenek és üdvözletet intenek egymásnak.
2300  1|                    fenyvesek fölött...~ ~A fák föllélegzettek és üdvözletet intettek egymásnak.
2301  1|               pincértől, mintha egy apagyilkos fölmentéséről lenne szó. Ezenkivül, az
2302  4|                       neki, hogy hat előtt még fölnézek. Kéretem, hogy várakozzék,
2303  1|                     leszek, csodálkozva akarok fölnézni az uramra, aki az egész
2304  6|                     Mikor délfelé a színházhoz fölnéztem, a pénztáros csöndesen bóbiskolt
2305  1|                       A kupék ajtói egymásután fölnyilanak s csakhamar cilinderes,
2306  7|                       Szabad!~ ~Az ajtó lassan fölnyilik s egy negyvenévesnek látszó,
2307  1|                        féltizenkettőkor szokta fölnyitani a szemét.~ ~- Déli féltizenkettőig
2308  1|               szamócaszemek. A hotelek ablakai fölnyitják zöld redőiket, s a fürdőépület
2309  4|                        aki az előszoba ajtaját fölnyitotta, ijedten nézett földult
2310  7|                        ifjuságnak nem igen van fölösleges pénze...~ ~A primadonna:
2311  1|                        múlva ön egészen csinos fölösleggel fogja meglepni az igen tisztelt
2312  1|                       szemét, mert a kóristáné fölöttem lakik a második emeleten. (
2313  1|                   miközben a szemei még jobban fölragyogtak.~ ~Hamarosan megrázták egymás
2314  1|                     egy fotelben s a két lábát fölrakta egy másik fotelbe. Amikor
2315  9|                      apámról. A verseny végére fölrendeltem a lakásomra. Azt mondta,
2316  1|                    azért élnek, hogy bennünket fölsegítsenek... Akárhányszor meg­történt
2317  9|                 Pogányné, az ura karján, ismét fölsietett a lovar­egyleti tagok tribünjére,
2318  5|                   közelebb hajolt, csodálkozva fölsikoltott... A csinos, rézveretes
2319  4|                      kosztümjét, a tükör előtt fölsütötte a haját s a bolyhos kabátjába
2320  2|                     egy merész el­határozással fölszakította a borítékot. Bár ne tette
2321  1|                    abro­szok, az ezüst asztali fölszerelés, a hatalmas tükrök között
2322  1|                     lojálisan itthagyták, de a fölszerelést az utolsó szögig elvitték.~ ~
2323  1|                     személyzetet. A gyönyörüen fölszerelt íróasztalok mellett gérokkos
2324  1|            hadsegédeken, az udvarmestereken, a fölszolgáló lakájokon, sőt magán XVII.
2325  1|                        Ezt azonban maga, bár a föltalálás dicsőségét joggal arrogálhatja
2326  1|                         amit csak később fogok föltalálni. Lehet, hogy sok séta, lehet,
2327  1|                      orvos egyszerüen.~ ~- Már föltalálta az új Csollán-féle gyógyítómódot?~ ~-
2328  1|                 jelenteni jött, hogy az ebédet föltálalták, a leány a forróságtól égő
2329  1|                        csempészte be, János úr föltárta az ebédlő szárnyasajtaját
2330  1|                     nagy nyilvánosság előtt is föltárták. A magyar tudo­mány... a
2331  2|               hitványságot sohase tudott volna föltenni róla. Amíg a pástétom-recept
2332 11|                      ahol a gazda felesége már fölterített a vacsorához. Isten tudja,
2333  1|                   különvonat vérvörös szeme is föltünik az állomási viadukton.~ ~-
2334  1|                     lépcső­jé­ről. A háttérben föltünt a hadsegéde, a többi kupéból
2335  1|                    jövedelem minden várakozást fölülmult s a pénztáros, aki pesszimista
2336  1|                      egyszerre óriás mértékben fölülmúlták mindazt, amit itthon és
2337 10|             jellemtelen gazember vagy.~ ~Férj (fölugrik): Mit mondtál?~ ~Feleség (
2338  1|                       Julius elején Scherer úr fölutazott Budapestre, hogy a zuggó-füredi
2339  9|                       órakor, a villámvonattal fölutaztak a bécsi versenyre. Mikor
2340  8|                 Szerelmes vagy! Gyere cimbora, fölvarrom a gombokat!... Hát szerelmes
2341  1|                   vihogásuk, enyelgésük zenéje fölveri álmuk­ból a pávaszemü pillangókat
2342  8|                          A ruhájával? Hát majd fölveszi husvétkor vagy pünkösdkor...~ ~
2343  1|                   Kényeskedő asszonyok, akiket fölvetett a  mód és a kényelmes
2344  9|                     hisz a vén komédiásnak? Ha fölvetné a pénz, akkor is magától
2345  4|                     pihenni egy félórácskát, - fölvette a téli kosztümjét, a tükör
2346  4|                        mondanunk, hogy Gellért fölviharzott az emeletre, s magánkivül
2347  1|                       vonatkozólag kérne öntől fölvilágosítást...~ ~Az elnök úr - ez volt
2348  1|              ónkupáikból a haza és a magyarság fölvirágozására. A vár, fájdalom, a század
2349  1|              amelyikben én majd a sarokházamat föl­építem?~ ~Miből élt a kis vörös
2350  1|                    hogy a fürdő notabilitásait föl­lármázza. Este bankett volt Pázmán
2351  1|                idegeneket, de a domináló eleim föl­tét­lenül a hazai; az angol család,
2352  1|                rész­vényes urakat.~ ~A telet a főemberek Pesten töltötték, csak Csollán
2353  1|                        be szavait, - hogy ez a fönséges hely azzá legyen, amivé
2354 12|                  szemöldökét, aztán az ujjával fönségesen az ajtó felé mutatott.~ ~-
2355  4|                önmagától. Gelbnénél kétszer is föntjártam ma délután, de azt mondták,
2356  1|                    orvos úr, ma délután pokoli főfájás kínzott.” - „És elmúlt?” - „
2357  1|                    világban, majdnem mindennap fogad polgári és katonai küldöttségeket,
2358  1|               szorítottak, mintha valami szent fogadalmat kötnének. Mire? Erről nem
2359  1|                kivánsága, hogy minden ünneplés fogadás elmaradjon. Scherer úr,
2360  9|                szentelte magát a lovainak és a fogadásainak.~ ~Mikor Sárrét-et a mázsálóból
2361  1|                      civilizált embert magukba fogadják.~ ~Scherer úr jóakarattal
2362  5|                lakásomon teázhassék, - de hogy fogadjam, mikor Miklós herceg mindennap
2363  5|                        már szentül meg kellett fogadnom neki, hogy a herceggel egyszer
2364  1|                        aludt a hüvös igazgatói fogadó-terem­ben, Csollán doktor pedig, aki
2365  9|                 kómikus pózzal támasz­kodott a fogadóhely vasrácsának, olyanféle állásban,
2366  1|                      gondol a magyar fürdőkre. Fogadok önök­kel, hogy két hét alatt
2367  1|                     betegei közé. A doktor még fogadott néhány látogatót, aztán
2368  1|                elképedést, amelylyel a szavait fogadták, szilárd felsőbbséggel,
2369 12|              tizenkettő után a mai dátumra nem fogadunk el semmiféle betétet.~ ~
2370  1|                        birtoka van... De az én fogalmaim szerint koldus, mert én
2371  1|                       magát.~ ~- Tíz pad és új fogasok, - ezt nevezi befektetésnek?
2372  1|              állítottunk s a szobákat célszerü fogasokkal szereltük föl. Legalább
2373  1|                      legtöbb szobába vadonatúj fogast akasztottunk - s mégis,
2374  1|                     csöndesen befordult könnyü fogatával a Pogánykőre ágazó úton,
2375  1|                 érzékkel hirtelen készpénzhez, fogathoz s ingatla­nokhoz jutottak.
2376  1|                     orvosa szuggesztiója iránt fogékony. Már az én receptem, merem
2377 11|                        szivükből minden költői fogékonyságot, a gyomruk épp úgy megromlott,
2378 12|                   köszöntésére mindketten csak foghegyről válaszoltak, de Regenmantel
2379  1|                      körülmé­nyesen megnézte a foghusát, a tenyere élével többször
2380  1|                     ravasz, a prózai ember s ő foglalja el holnaptól fogva szűz
2381  4|                      Sárit sürgős bevásárlások foglalják el, azt a barátnőjével együttesen
2382  1|                      is... Most jőjjenek be és foglaljanak helyet egy pillanatra, nehogy
2383  7|                      primadonna (kedvetlenül): Foglaljon helyet. És mondja el gyorsan,
2384  1|                    vidéki polgár, akit állandó foglalkozása, a birósággal, felekkel,
2385 12|                  pince-váltók leszámítolásával foglalkoznak. Sőt a díszes táblákból
2386  1|                       is, kénytelen-kelletlen, foglalkozni kezdtek a zuggó-füredi specialitásokkal;
2387  1|                        biztosítási ügyletekkel foglalkozott, - de mint pisztoly-lövő
2388  1|                 megtörténte után, szinte lopva foglalnak helyet a batárban, amely
2389  1|                       néz a fauteuilben helyet foglaló szép asszonyra. Egy titokzatos,
2390  1|                     mert ők teljesen el voltak foglalva a maguk ügyeivel. Zuggó-Füredtől
2391  1|                mutogatta tündöklően egészséges fogsorát. A férfiak pillantása mind
2392  1|                 éjszakát s a harmadikon megint fogvacogva gondoljon a sötét sír mélyére,
2393  1|                   Budapestig egy pillanatra se fogytak ki a beszédtárgyakból s
2394  5|                  herceg, a rétháti huszárezred főhadnagya, tulajdonképp a gedővári
2395  1|                        a gyönyörűségre, hogy a főherceggel együtt fog ülni a vendéglő
2396  1|                     úrhoz megyek, Emil Jusztin főherceghez, aki az imént üzent a vadászával,
2397  1|              Szentvölgyi grófné, a mátramegyei főispán felesége.~ ~- Óh - és ezt
2398  1|                 Bókolva engedi be maga előtt a főispánnét s a csiptetője mögül barátságosan,
2399  1|                   Mátra vármegye tiszteletbeli főjegyzője...~ ~A hölgyek mosolyogva
2400  1|                       szórakozottan kérdezte a főjegyzőtől:~ ~- Gondolja?~ ~Csollán
2401 10|                       drámaírókat a vízbe kéne fojtani...~ ~Feleség (szótalanul,
2402  8|                 visszafelé, a sírás a torkomat fojtogatta, úgy éreztem, hogy talán
2403 12|                     létrának sokkal alantasabb fokán foglal helyet: ő csak szerény
2404  1|                        maliciózus fürdővendég, főképp, ha azokat a bérházakat
2405  1|                    kora hajnalban beállított a főkertész és táborkara, hogy a fiatal
2406  1|                        de holnaptól kezdve egy fokkal előbbre megyünk...~ ~- Mit
2407 12|                       Herz úr pedig serényen a főkönyv fölé hajolt. Az idegen köszöntésére
2408 12|                    nézett föl egy pillanatig a főkönyvből, de a következő percben
2409  1|                      görnyedtek a levelek és a főkönyvek fölött, s külön osztály
2410  1|                       Pestről odaszerződtetett főkönyvelőhöz:~ ~- Oda se neki, Braun
2411  5|                      azt üzenem, hogy ötvenhat fokos lázam van... Az ötvenhat
2412  1|                       dolgában is elérje azt a fokot, amelyre ter­mé­szeti adományai
2413  1|                         ami még a szerelmet is fokozni képes...~ ~A doktor ámulva
2414  1|                  javasolni, hogy az idén kissé fokozottabb mértékben hivjuk föl a közfigyelmet
2415  1|                       az ujságokban, amely még fokozta az általános érdeklődést.
2416  1|                       gondtalan élet pedig még fokozza a baját, mert annál több
2417  1|                       modern, vállalkozó, okos főkre van szük­ségünk, ha azt
2418  6|                     elkisérte már Belgrádtól a Fokvárosig, egész sereg furcsa történetet
2419  1|                     önkényesen kinált ásványos folyadé­kokban fürdik, hanem abban a speciális
2420  1|                       Seötét-fiúk a földalatti folyosó üregébe rejtették el a titkolt
2421  1|                 pofaszakállas portás állott; a folyosókon livrés sihe­derek sürögtek.
2422  8|                   Novotny lépett ki helyette a folyosóra. A szájában hosszu szivart
2423  1|                        elő valahonnan az egyik folyosóról; úgylátszik, e vén ember
2424  1|              szalagjára, amely víg fürgeséggel folyta körül az égbenyuló Pogánykő
2425  1|                      Annyi szent, hogy így nem folytathatjuk tovább, - mondta a bérlő
2426  1|                        javulás továbbra is így folytatódik, akkor tanár úr egyenesen
2427  1|              birósággal, felekkel, kollégákkal folytatott szüntelen disputa igen különös
2428  7|                        látszó, alázatos úr aki folyton lekötelezőleg mosolyog,
2429  4|                   vegyük föl ott az elbeszélés fonalát, amikor szerdán délben a
2430  1|                    uram, odabenn tanácskozik a főnök úrral. Épp az imént jöttek
2431  4|                   karját is a férje nyaka köré fonta.~ ~- Igen, drágám, cinkostársam
2432  1|                       táncol. Nem a medicina a fontos, hanem az, hogy a beteg
2433  1|            utólérhetetlenül nagy módját a maga fontosságához képest először fölhasználta.~ ~
2434  1|                     hogy elfárad velem Csollán főorvos úrhoz, akivel a részleteket
2435  1|                       altábornagy, a hidászság főparancsnoka, lelkes szavakban köszöntötte
2436  8|                      fölírást festette: Taylor for gentleman. Ő ezt épp oly
2437  1|                       A latin elnevezés szabad fordításban így hangzik: „heveny tapsláz”.
2438  1|                      hogy negyvenezer forintot fordítsunk az idén ujsághirdetésekre
2439  1|                      beszél­getés hirtelen más fordulatot vett.~ ~ ~ ~
2440  8|                    mondjak? De utóbb elszántan fordultam vissza s támolygó léptekkel
2441 11|                       amely a homokvári vasuti forgalmat lebonyolította, könnyü kocsi
2442  1|                        van vendégekkel, ki van forgatva a rendes formájából; a szolgák
2443  1|             Állapodjunk meg abban, hogy ötezer forintba kerül. Ez se nem sok, se
2444 11|                   vagyunk!~ ~Kerek harmincezer forintjuk volt, vagyis épp annyi,
2445  1|                      évenként ötven-hatvanezer forintocskát. Csupán az a kérdés, hogy
2446  1|                      jövő esztendőben százezer forinton alul állanánk meg.~ ~Ismét
2447  1|                  tízezer forintot.~ ~A tízezer forinttól a millióig Scherer úr kápráztató
2448  1|                        többe került két millió forintunknál. A világ azonban nem elégszik
2449  1|                       De addig, amíg törvényes formában is egymáséi leszünk, még
2450  1|                       ki van forgatva a rendes formájából; a szolgák óriási bukétákat
2451  8|                     mesélgetett néhány korhely formáju iparosnak...~ ~ darabig
2452  8|                sirtingekből reggelre kész ruha formálódjék. Mint lehetséges ez, mint
2453  1|                      baj, mert ő fensége sokat forog a világban, majdnem mindennap
2454  1|                       Csollán doktor a francia forradalmárok merészségével törölte el
2455  1|                       vezettetett föl az erdei forrásig s csónakkal szántotta végig
2456  1|             támaszkodva, megjelent hajnalban a forrásnál, s kedélyesen ásítva nézte
2457  1|                    szűz birodalmadat: a völgyi forrást. Hölgyeid seregét rebbentse
2458  1|                     mögül kihallatszik a hegyi forrásvíz csobogása...~ ~A pavillon
2459  1|                 keresztül, amelyek alatt hegyi forrá­sokból táplálkozó, titokzatos csermelyek
2460  1|                  ebédet föltálalták, a leány a forróságtól égő karjával hozzásimult,
2461  1|                    másikba, a Grand Restaurant főszakácsa fagylalt-piramisokat és
2462  1|                  konferált a hírneves, francia főszakácscsal.~ ~A centrumtól öt percnyire,
2463  1|                    mondani, Scherer úré volt a főszerep.~ ~A milliomos négy héten
2464 10|                        hogy ő játszsza benne a főszerepet s ha magamra haragítom,
2465  1|                       a balsiker ugyancsak nem fosztott meg a flegmájától és a 
2466  1|                       lábát fölrakta egy másik fotelbe. Amikor az orvos belépett,
2467  1|                     főherceg jókedvüen ült egy fotelben s a két lábát fölrakta egy
2468  7|                     zálogházam van a tamásvári főtéren...~ ~A primadonna: Zálogháza?~ ~
2469  1|           fiatalkorában néha hetekig nem evett főtt ételt. Elég az, hogy a baj
2470  1|                      megtörtént, hogy a fiatal főúr, aki őseitől mindössze a
2471  1|                  ünnepiesen sétált a kis város főutcáján, s a szőlőférgek szaporasága
2472  1|                   százalékot se...~ ~A telet a fővárosban töltötték, sűrűn lerándultak
2473  1|                         Csollán doktor pedig a fővárosi ember éles szemével vetett
2474  1|              ingatla­nokhoz jutottak. A magyar fővárosnak ez volt a virágkora; az
2475  1|                  bekukkantottak a nagy szállók foyerjába, megbámulták a személyzet
2476  1|                        fele különben is otthon főzet, nem igen lehetséges, hogy
2477  5|                         az ezredénél. A fiatal fő­hadnagy, aki Lajos főherceg, az
2478  1|                      kiváncsiság. Emil Jusztin fő­herceg, botjára támaszkodva, megjelent
2479  3|                       egyik pincér, aki foltos frakkjában nagyon hasonlított valami
2480  8|                    szívvel nézegetik megkopott frakkjukat s remegve vizsgálják a tükröt,
2481  8|                   nonchalence-szal ölti magára frakk­ját vagy smokingját, bizonyára
2482  1|                 általános érdeklődést. Egy dél franciaországi biboros - írták a lapok -
2483  1|                     divatos hintaszék, egy-egy franciás, kárpittal fölcicomázott
2484  6|                       ahogy a benszülöttek San Franciscót nevezik). Mikor a kártyázó
2485 10|                       a fejére!” - „Faragatlan fráter!” - „Még ma el fogom hivatni
2486 10|                        primadonnáknál az ilyen frázis semmitse jelent. Ez csak
2487  1|                  küldöttség szónoka a legszebb frázisát vágja ki, a körülállók köszörülik
2488  1|                    hasz­nálva azokat a járatos frázisokat, amelyekkel az ujságok írói
2489  1|               kivánságára - elhatározták, hogy frigyüket a Pogánykő tetején fogják
2490  6|                     búcsu nélkül el fog utazni Friscóba (ahogy a benszülöttek San
2491  1|                  munkájukat, de az ember már a frissen kaszált széna illatát érezte;
2492  1|                        s új, munkabíró erőkkel frissíteni föl a hivatalos személyzetet.
2493  1|     szalmaözvegy-asszony, bájosan összecsapott frizurával, fűző nélkül fogadja hódolói
2494  1|                      él bennem: hogy gazdag és független legyek... Nem nyárspolgári
2495  1|                      beszéljen róla!... Anyagi függetlenség nélkül még a szerelem költészete
2496  1|                       még mi egyébre. Ha tőlem függne, hát hat-nyolcezer fürdő­vendég
2497  6|                        előadás kezdete előtt a függöny hasadékán át a nézőtérre
2498  1|                       s fölhúzta a lebocsátott függönyöket. Az aranyos napfény beömlött
2499  6|                      színlapot olvasták...~ ~A függönyt utóbb pontosan fölhuzták
2500 11|                     közelebb hajolt a felesége füléhez:~ ~- Mondhatom neked, hogy
2501  4|                    ilyen korán?~ ~Az asszony a füléig elvörösödött, - ha füllentett,
2502 12|                       pátriárka pedig óvatosan fülelni kezdett. Herz utóbb diákos
2503  4|                         hogy ne csiklandozza a fülemet? És ha nem vagyok indiszkrét,
2504  1|                       nem cirpel többé, csak a fülemile zengi tovább szerelmes dalát.~ ~
2505  1|             kinyujtotta a szerencsétlen borfiu fülét. A vendégek tisztelettel
2506  1|                    szajkómódra papoló versírók füllentése. A kunyhóban léghuzam van,
2507  1|                        csak elmosódva hatott a fülükbe, mohos, fehérkérgü fák sejtelmes
2508  1|                         akik sávos úszóruhában fürdenek... Vedd kezedbe gőgös tündér
2509  1|                     nyilvánítsa, enyves vízben fürdettem naponként félórán keresztül...
2510  1|                        ásványos folyadé­kokban fürdik, hanem abban a speciális
2511  1|                         A múzeumra emlékeztető fürdő-palota, habos tejüvegével, szerényen
2512  4|                     Melyiknél? Hát Gelbnénél a Fürdő-utcában, maga vizsgálóbíró! - mondta
2513  1|                      az asztala körül lebzselő fürdő-vendégeknek: elmesélte, hogy a neuraszténikus
2514  1|                      már, miután egy napig nem fürdött enyves vízben, az egészségének,
2515  1|                        ellopták innen az egész fürdőhelyet s hajnalra palotákat és
2516  1|                       meg az utat a vasúttól a fürdőig, a legtöbb szobába vadonatúj
2517  1|            meg­hunyászkodva bólogattak. Csak a fürdőigazgató merte hosszasabb habozás
2518  1|                nyájasan, - engedje meg, hogy a fürdőintézet nevében köszöntsem. Én Sólyom
2519  1|                       azt, hogy az idegbajosok fürdőjévé teszszük. Majd találunk
2520  1|                         A leghiresebb külföldi fürdők még csak a nyomába sem léphetnek
2521  1|                        senkise gondol a magyar fürdőkre. Fogadok önök­kel, hogy
2522  1|                       a szervezetbe; s ezért a fürdőm is száz- és százféle, aszerint,
2523  1|                       csodálatosan szép magyar fürdőn, amely mindjobban fölemelkedik
2524  1|                       is... Aztán nekifogunk a fürdőnek... Öt háromemeletes hotel,
2525  1|                       írtak a nagyszerü magyar fürdőről, amely egy csapással túlszárnyalta
2526  1|                hálókocsival, étteremmel, talán fürdőszobával is... Aztán nekifogunk a
2527  1|                        vízcsapok zuhogása, s a fürdőszolgák káromló szava, ha nem kaptak
2528  1|                    mindössze félórányira van a fürdőtől. Úgyse fordul meg mindennap
2529  1|                    minden érdekel, ami a hazai fürdőügygyel kapcsolatban áll...~ ~Az
2530  1|                        várta a hálaimát rebegő fürdővendégek százait.~ ~Az éttermek és
2531  1|                      excellenciás úrral együtt fürdőzhetnek. Minthogy azonban a kegyelmes
2532  1|                  doktor azonban nem állt meg a fürdőzők között, hanem a villák utcáján
2533  1|                      függne, hát hat-nyolcezer fürdő­vendég is megfordulna évenként
2534  1|                 remegve kuporodnak a lába elé. Fürge gnómok szomorúan húzódnak
2535  1|                  ezüstös szalagjára, amely víg fürgeséggel folyta körül az égbenyuló
2536  1|                        hétig dinnye-pépben fog fürödni, ez, úgy gondolom, egy-kettőre
2537  1|                       tréfásan megfenyegette a füstfelhőbe burkolózó Csollán doktort.~ ~-
2538  1|                  Scherer pár percig a szivarja füstjébe bámult, aztán gondolkozva
2539  1|                  fújták a levegőbe a szivarjuk füstjét és gyöngéden, szinte szeretettel
2540  4|                      volt a reggel szállí­tott füszerekről...~ ~Gellért megnézte az
2541  8|                      nyitott egy szorgalmasabb füszeres s a vásártéri kávé­házból
2542  1|                     vissza nem sétált a Holzer füszeresboltjáig, s háromszor egymásután
2543  1|                        pontján elhelyezze, már füttyentett is a kanyarodónál a különvonat
2544  1|                    erdei utakon éjjeli madarak füttyentgetnek; a levegőben rejtelmes szárnyasok
2545 12|                         még egy darabig tovább fütyölte a Heléna álomdalát, aztán
2546 12|                       a Szép Heléna álom-dalát fütyörészte.~ ~A tiszteletreméltó aggastyán
2547  5|                     berobogott az állomásra. A fütyü­lésre a hercegné komornája is
2548  1|                      éjjeli gyorsvonat lihegve fujta ki magából a füstöt és a
2549  1|                        a gépház óriási kéménye fújta ki magából a sárgásfehér
2550  1|                 karosszék támlányára, boldogan fújták a levegőbe a szivarjuk füstjét
2551  9|                     vagyonukat, az asszony egy fukar játékos fanatizmu­sával
2552  1|                        abból áll, hogy a beteg fuldokló zokogásba tör ki, ha egy
2553  4|                      előtt.~ ~- Sári, - mondta fuldokolva, - Sári, maga ma délután
2554  1|              elhalasztani az idegessége miatt, fűnek-fának elbeszélte, hogy új ember
2555  1|                       csak akkor fog kellőképp funkcionálni, ha a polgári közigazgatást
2556  7|              primadonna: Mondhatom, hogy kissé furcsán kezeli a francia nyelvet.~ ~
2557  1|                      őrnagy levelét elolvasta, furfangosan vállat vont:~ ~- Tudom,
2558  1|                 menyasszony és reggeltől-estig futkosnak a kelengye dolgában. Én
2559  9|                 veszített. Mindenki lármázott, futkosott, gesztikulált, míg Pogány,
2560  1|                        frakkos, rendjeles urak futnak ide-oda a fák között.~ ~
2561  1|                        tudniillik a végtelenbe futó sínpáron üdvözölni bátor
2562  5|                        a podgyászraktárak és a fűtőház felé. Körülbelül huszon­kétszer
2563  5|                       között szokott befutni a futókás állomásra. Az állomásfőnök
2564  4|                     valami baljóslatu hidegség futott a hátán keresztül.~ ~- Annyi
2565  7|                       idegen úr: A városban ma futótűzként terjedt el az a hír, hogy
2566 11|                        vevőkkel, az inassal, a fuvaros kocsisaival nem veszekedhetik?
2567  1|                            Erzsike szerelmesen fűzte a karját a férje nyaka köré
2568  1|                igazgatót: Dömjént, a milliomos gabonakereskedőt, Ráczot, az agg­legényt,
2569  4|                           Kalapot akarok venni Gabriella kisasszonynál, nem szeretném,
2570  1|                       egymást. Önről is csak a galád rágalom állíthatja, hogy
2571  1|                        azt várjuk, hogy a sült galamb a szájunkba repüljön. Nem
2572  1|                 egyebet szívesen elviselek, ha garantálja, hogy csak annyit ásítok
2573  2|                 megcsalt feleségek boldogtalan gárdájába tartozik! Mi tagadás: nagyon
2574  1|                   egymást, a lány pedig minden garde nélkül sétálgatott előre,
2575  1|                    hetenként kétszer-háromszor garden party-k... Ami pedig a forrásokat
2576  5|                       megint csak visszatért a garnizonjába.~ ~A hercegné tavaly szeptember
2577  1|                        intett a pincérnek, - a garszon ingujjban volt és piszkos
2578  1|                        népszerűség sugaraiban. Gavallér módjára köszönti a lányokat
2579  1|             cilinderkalapot... A hetvenes évek gavallér-fiatalságának, amely egy darabig Budapest
2580  8|                         mint a kisváros fiatal gavallérjai; de mert Bécsben és Budapesten
2581  6|                       siratják. Megszökött egy gaz csábítóval, azzal a kopasz,
2582  1|                  ország van Európában, amelyet gazdagabban áldott volna meg a teremtő,
2583  1|                 lelkeket, hogy Magyar­ország a gazdagodás útján halad. A börze amerikaias
2584  9|                       Pogány, a győztes Sárrét gazdája, elégedetten simogatta a
2585  4|                    ijedten nézett földult arcu gazdájára.~ ~- Megjött a nagyságos
2586  1|                      hiszen itt holmi tündérek gazdálkodtak... Valami pajkos tündérek,
2587  1|               pihenőivel, királyokat kielégítő gazdaságával és kényelmével. Mindez azonban
2588  1|                      elviszi a Tamás-lakba s a gazdasszonynyal új huzatot tétet a párnákra
2589  3|                    nyugalomba vonult káptalani gazdatiszt volt, aki évek óta a vagyona
2590 11|               legközelebbi tanya? - kérdezte a gazdától.~ ~- A Steiner birtoka nem
2591  3|                           Megölöm, szétzúzom a gazembert...~ ~- Mily boldog idők
2592  1|                       világítást a fürdő külön gázgyára szolgáltatta.~ ~Az elegáncia
2593 10|                   fehérbóbitás szobaleány és a gázkályha, az örökös tète a tète és
2594  6|                      rikoltották:~ ~- Botrány! Gazság! Gyalázat! A családi jelenetet
2595  5|                  birtokán, ahol gyerekkora óta gaz­dál­kodik... A Boccaccio címszerepében
2596  9|                   minden számát: a legrosszabb gebéjük kudarca is boldog­talanná
2597  5|                     alá állt, ötkor átlovagolt Gedővárra, s este, tea után, megint
2598  4|                 feleségem? - kérdezte nyájasan Gelbnétől.~ ~- Ó, a nagyságos asszonyt
2599  1|            részvénytársaságnál. Ezek közt volt geleméri Geleméry Sándor is, a kitünő
2600  1|                        Ezek közt volt geleméri Geleméry Sándor is, a kitünő képviselő
2601  4|                        amikor szerdán délben a Gellérték szobaleánya az ebédlő asztalát
2602  4|                     hogyan történt mégis, hogy Gellértet egy nap féltékenységi roham
2603  8|                     akit az egymásra következő generációk sohasem láttak mosoly­gónak
2604  1|                     külső országokban, ebben a genre-ban, produkált valaki.~ ~Az
2605  8|                  fölírást festette: Taylor for gentleman. Ő ezt épp oly kevéssé értette,
2606  3|                 fölöttébb barátságtalanul.~ ~- Gentlemani szavamat teszem zálogba,
2607  1|                       kissé hiányosak voltak a geografiai ismeretei, - a tenger színével
2608  1|           gesz­tusokkal rohant a sarokban álló gép felé.~ ~- Mi ez, mondja
2609  1|                   meggyőződését, hogy az állam gépezete csak akkor fog kellőképp
2610  1|                   elbújt a fák közé; mögötte a gépház óriási kéménye fújta ki
2611  1|                      telegrafál végig a hátunk gerincén. Hátha csakugyan komoly
2612  1|                    doktor cilinderesen, fekete gérokkban sietett a Karolina-villa
2613  1|                 fölszerelt íróasztalok mellett gérokkos fiatal urak görnyedtek a
2614  1|                        tudott többé meglenni a gesztikulálás nélkül, s még a borjuszeletet
2615  9|                 Mindenki lármázott, futkosott, gesztikulált, míg Pogány, a győztes Sárrét
2616  1|                   vezércikket szavalna, széles gesztusokkal, sűrűn hasz­nálva azokat
2617  1|                  szobájában körülnézett, heves gesz­tusokkal rohant a sarokban álló gép
2618 12|                        a közrendi fajt, mint a gianaclist, vagy a khedivét...~ ~Mikor
2619  9|                    angolos ruháját a legutolsó gimnazista is ismerte, kipirult arccal,
2620  1|                        amire az első fiunkat a gimnáziumba adjuk, millióink lesznek;
2621 10|                        a Kunhalmi nevet. Már a gimnáziumban így szólítottak.~ ~Feleség: „
2622  8|                  diák-fia együtt járt velünk a gim­ná­ziumba, s ennek fejében a vendéglő
2623  6|                       szenátort fog ábrázolni. Giojosa kisasszony egy spanyol grófnét
2624  6|                         s az előtte való estén görcsök közt jelentette ki, hogy
2625 12|                     szemcsiptetéssel, - Hanák, gördüljön le a sarki kocsmába és hozzon
2626  1|                    zene, zászlólengetés közben gördült ki a zuggó-füredi pályaudvarból.
2627  1|                        hatalmas fehér asztalok görnyednek a virágok és a nyalánkságok
2628  1|                   mellett gérokkos fiatal urak görnyedtek a levelek és a főkönyvek
2629  1|                        nem igen költötte föl a görög szobor illuzióját.~ ~A Csollán
2630  6|                    engedett, amikor a művészet göröngyös ösvényére lépett. Megtiltom
2631  1|                         Ha e kijelentésem után gőgösnek tart, nincs igaza... Amiért
2632  7|                       mondani, egyszerüen csak Goldschmied­nak hívnak. Nem vagyok se művész,
2633  5|                   szintén gyakran végignézte a Goldstein Számi-t és a Kornevillei
2634  8|                      ágyad előtt... Már csak a gomb kell, meg a vasalás és -
2635  9|               köpenyeget viselt, melynek egyik gombjáról rikitó elegánciával fittyegett
2636  1|                      heverő villamos csöngetyü gombját. A következő pillanatban
2637  1|                       doktor frakkot visel, de gomblyukában színes rozetta látszik:
2638  8|                     Gyere cimbora, fölvarrom a gombokat!... Hát szerelmes vagy?
2639  1|                       úgy érzem, mintha valami gombos­tűvel szúrtak volna meg.~ ~Csollán
2640  1|                        selyem- és csipkefelhői gomolyganak be az oltár elé: hófehér
2641  1|                   fürdőre, mintha Szodoma vagy Gomorrha városa maradt volna el mögötte
2642  1|                       tehát nem telik, míg így gond nélkül és kényelmesen élhet
2643  1|                       miatt kellett oly pedáns gonddal megszemlélni...~ ~- Méltóságos
2644  1|                nyomorúságos egzisztenciákra is gondja vagyon. Öt év mulva Scherer
2645  1|                        istenadta) barátságosan gondjaiba fogadta a doktor holmiját,
2646  1|                      leszek... Nem lehet olyan gondolata, amit meg ne értenék, olyan
2647  1|     nyárs­pol­­gár-asszonyok, akik még talán a gondolatától is megremegnének annak,
2648 11|                    rágicsálták a finom hust, s gondolatban mind a ketten Budapesten
2649  1|             szódapasztillával...~ ~- Brrr, még gondolatnak is iszonyu... Egy várkisasszony,
2650  1|                   Higyje meg, hogy néha bolond gondolatom támad: oly bolond, hogy
2651  1|                    rózsás arcát, azzal a hátsó gondolattal, hogy talán a festéket letörli.
2652  2|                         hogy nem láttam? Pedig gondolhattam volna, hiszen annyi cifra
2653  1|                       magunk gyönyörűségére is gondoljunk, arra a gyö­nyörűségre,
2654  1|               öregasszonyt is, aki harminc évi gondolkodás után végre rászánta magát
2655  1|                     imádom. Mert ami a divatos gondolkodást illeti, hát én se tartozom
2656  1|                 Eltalálta, hogy az ízlésünk, a gondolkodásunk egyforma; magam is csak
2657  5|                          Nem lehet... akárhogy gondolkodom... a fenséges úr okvetetlenül
2658  1|                       a nem mindennapi eszü, a gondolkozó férfiu elhitte: Sőt bizonyos
2659  1|                szivarja füstjébe bámult, aztán gondolkozva így szólott:~ ~- Azt hiszem,
2660  1|                       nagyon jól tudom. Ha nem gondolnám, hogy hasonlítunk egymásra,
2661  1|                       aztán értik egymást, nem gondolod? Nézd, milyen ragyogó szemmel
2662  1|                    nyiltan megmondom, hogy mit gondolok... Akarja, hogy rögtön bebizonyítsam
2663  1|               nevetséges, amilyennek mi ketten gondoltuk...~ ~Csollán doktor nem
2664  1|                        elnevessem magam s arra gondol­tam, hogy ettől az embertől
2665  2|              pástétom-recept különböző adatait gondos pedantériával kijegyezte,
2666 10|                       okvetetlen keressen föl. Gondoskodni fogok, hogy senkise zavarjon
2667  1|                       öt kiváló személyiségről gondoskodunk. Mit gondol egyelőre a következő
2668  1|                    kárpótolta, amit az emberek gondossága elmulasztott; távolról idefehérlett
2669  1|                   prepotenciával állított be a gorombaságáról országszerte híres egyetemi
2670  1|                     professzornak köz­mondásos gorombaságával együtt az ő csodálatos tudományát
2671  1|                      hogy egy pillanatra még a gorombáskodásról is megfeledkezett...~ ~Két
2672  1|                    imponált, ha valaki viszont gorombáskodott vele, dörmögve így felelt:~ ~-
2673  1|                  csókolta az őszinte orvost, s graciőz léptekkel libbent ki a sétatér
2674  1|                     fürdőbe; két sor ki­csiny, graciózus, cukorhabból készült villa,
2675  1|                      ezer forintot ad, ha száz grammal fölemelem a források vastartal­mát?~ ~-
2676  1|                senkinek. Egyébként minden száz grammnyi vas után, ami a kimutatásban
2677  1|                        sziklapart, a fenyvesek gránátosai valamennyien csak érettük
2678  6|                        a harisnyás szolga, aki gránátszín nadrágot hordott, bejelentette
2679  1|                    egyik villából a másikba, a Grand Restaurant főszakácsa fagylalt-piramisokat
2680  6|                     Uram, - kiáltotta át nemes grandezzával a fiatal laplatai tábornoknak, -
2681  1|                 vércsefészkében olyan betegség grasszál, amelyet a régi várurak
2682  1|                       röviden így szólott:~ ~- Gratulálok az emberismeretéhez, mert
2683  1|                      az imponál, ha egy eleven gróffal, vagy egy eleven excellenciás
2684  1|                    csekélységek, hogy valaki a grófi titulust viseli, vagy hogy
2685  6|                        kiszórta a parkettre. A grófnék, szakácsnék, tengeri kapitá­nyok
2686  6|                 Giojosa kisasszony egy spanyol grófnét ad, míg San Rosa úr egy
2687  6|                      dobott föl a színpadra, a grófnők, szakácsnék, tengeri kapitányok
2688  6|                       páholyba. A többiek mint grófok, szakácsnék, tengeri kapitányok
2689  1|                 vendégnek a fürdőbe...~ ~Réthy grófot országszerte ismerték: a
2690  8|                    Novotnyt, a vén csalót, aki grog mellett, rózsás arccal mesélgetett
2691  8|                     már végképp beszüntették a groghitelt. Így esett, hogy a karácsonyra
2692  8|                       le fogok mondani a forró grogról... Do diabla, az ördögbe,
2693  1|                     sétál, s a rengeteg mélyén gummitalpas kisasszonyok ütik el vihogva
2694  1|         specialitásokkal; s bár még egyelőre a gúny és kicsinylés hangját használták,
2695  1|                        hatást, amilyenre én, a gúnyolódó és cinikus legény, igazán
2696  8|                       ásított, s a vén Novotny gunyosan szamárfüleket mutatott.
2697  1|                   gondolta:~ ~- Bár ütne meg a guta, amikor a knikebajnodat
2698  1|                      fák alatt vöröshaju angol guvernánt sétál, s a rengeteg mélyén
2699  5|                       órai alvással pótolta ki gyakori virrasztásait. Az új férj
2700  1|                     csak írott malaszt, mert a gyakorlatban alig lehet hasznukat venni.
2701  1|                 egyetemben, némi okossággal és gyakorlati érzékkel hirtelen készpénzhez,
2702  1|                   államtitkár úr ő méltósága a gyakorlott szónok nyugalmával néz végig
2703  6|              rikoltották:~ ~- Botrány! Gazság! Gyalázat! A családi jelenetet idehozni
2704  8|                         Nem  lett volna most gyalogszerrel vándorolgatni az országúton,
2705  1|                  megtelnek a kút körül kígyózó gyalogutak; a karmester a Szép Heléna
2706  3|                        kérdezte a fizetőpincér gyanakodva.~ ~- Mondjuk, hogy hétfőt,
2707  4|                        meg őszintén, hogy kire gyanakszik?~ ~- És maga ilyen könnyedén
2708  4|                        nem igen nagy idő, de a gyanakvó férj előtt egy örökkévalóságnak
2709  1|                        a vizsgálatot... És azt gyanítom ugyanis, hogy a fenséged
2710  6|                     hölgyeit. Attiláján néhány gyanus rendjel, s egy kotillonból
2711  5|                        hercegné ma­rasz­talása gyanut keltett benne. Ő azonban
2712  1|                     Még pedig délelőtt a sárga gyapot­olajt, s estefelé a szürkét, az
2713  1|                  akiknek a házai, a földjei, a gyárai hoznak dús jövedelmet, -
2714  1|                       inkább hasonlítottak egy gyárépület raktáraira, mint villákra,
2715  1|                        forrás nimfái mélységes gyászt öltöttek...~ ~A fenyves
2716  8|                       álltam a hideg folyosón, gyáván, tanács nélkül, megdöbbenve,
2717  1|                   fehér tánctermekben csillogó gyémánt-diadém, az expressz-vonat szalonkocsija,
2718  1|                   daloló sellők libegnek elé a gyémántként sziporkázó holdvilág fényébe.~ ~
2719  1|                   megszorította a pesti doktor gyémántoktól csillogó ujjait.~ ~- Jaj
2720  1|                       csa­varjanak s tógájukat gyémántos tűvel fogják össze. A pálmagrupp
2721  8|                       mondasz! Szerelmes vagy! Gyere cimbora, fölvarrom a gombokat!...
2722  1|                      bundáját akkor már minden gyerek ismerte.~ ~Scherer úr ezidőszerint
2723  6|                        férjnek és adják vissza gyerekeinek a gonosz anyát...~ ~A közönség -
2724  8|                      borok iránt és az ismerős gyerekeknek az utcán barackot nyomott
2725  1|                        mondtam; ellenben naiv, gyerekes, rosszhiszemü hazudozás
2726  1|                      Hagyja édes doktorom, nem gyerekjáték az én bajom... Utóvégre
2727  5|                        a falusi birtokán, ahol gyerekkora óta gaz­dál­kodik... A Boccaccio
2728  1|                        az unalmas hétköznap... Gyerekkorom óta csak egyetlen vágy él
2729  2|                        Miskát mindig aféle vén gyereknek nézte, - de ilyen hitványságot
2730 11|                 amelynek egyetlen ékessége egy gyérlevelü akácos volt, legalább erre
2731  6|                       hogy az anyát visszaadja gyermekeinek, de a rendőrség, szerencsére,
2732 11|                      sors nem áldotta meg őket gyermekkel - őszintén szólva, ennek
2733  1|                     egészséges alvása, amelyre gyermekkora óta büszke volt, aggasztóan
2734  1|                     porladnak. Még pedig este, gyertyagyujtás után, hogy az esküvő még
2735  1|                      fölgyuladnak a várkápolna gyertyái s a násznép helyet foglal
2736  5|               négyhónapos nyári pihenőjéből. A gyertyán­ligeti vadászkastélyban lakott,
2737  8|                  asztalos elém tartotta az égő gyertyát, Novotny pedig örvendve
2738  7|                  Tamásvárott még a serdületlen gyer­mekek is tudják, hogy Nagysád
2739  1|             füttyentgettek egymásnak, tűzszemü gyikok surrantak tova a selymes
2740  4|                       kuporodott. Gellért, aki gyilkolni szeretett volna, fenséges
2741  1|                     vállban és a térdkalácsban gyöke­rezik, hanem az általános idegrendszerben.
2742  1|                       szerint szuggerálhatja a gyöngébb polgártársait, mert a siker,
2743  1|                    vesszék...~ ~A menyasszonyt gyöngéd kezek sietve átöltöztetik,
2744  1|                 csirkefogó! - mondta neki apai gyöngédséggel.~ ~A doktor hálásan bólintott,
2745  1|             makadám-burkolat jelent meg, amely gyöngén eltompította a liget felé
2746  1|                   csudálatos fajtájából, amely gyöngesége dacára többet elbír, mint
2747  1|                  helyeket, amelyek mint hazánk gyöngyei szerepelnek a földleirásban.
2748  3|                  emeletes házában. És amikor a gyöngyvirág, a május bűbájos, erdei
2749  3|                        a kisvárosiak naponkint gyönyörködhettek a fiatalember ébredő szerelmi
2750 10|                       takaritja, élénk örömmel gyönyörködik a következő párbeszédben: „
2751  1|                        természeti szépségeiben gyönyörködjék. Ez itt a feleségem és a
2752  6|                      az isteni Tilda játékában gyönyörködjenek. Fáradságukat azonban nem
2753  1|                  bennünket arra, hogy a magunk gyönyörűségére is gondoljunk, arra a gyö­nyörűségre,
2754  1|                      magamat végképpen ettől a gyönyörűséges paradicsomtól...~ ~Scherer
2755  1|                       újjá­születés érzéseinek gyönyörűségétől. Az étel nem izlett neki,
2756  1|                     aznap hiába készült arra a gyönyörűségre, hogy a főherceggel együtt
2757  1|                     veszettül irtózunk attól a gyönyörűségtől, hogy idelenn már ne fájjon
2758  1|                      kifaragott várkút - Szent György szobrával - s a hatalmas
2759  1|                       több mint egy esztendeig gyötörte, kiheverte valahogy, annyira
2760  8|                        Rémületes hallucinációk gyötörtek: az ujjatlan kabát, a vattirozott
2761 11|                    való kínok, nélkülözések és gyötrelmek után, - mégis csak elérkezett
2762  1|           gyönyörűségére is gondoljunk, arra a gyö­nyörűségre, amelyről kettőnkön kívül
2763  1|                 holnapban bizakodva, a mai nap gyö­nyö­rűségeit elmulasztja, az én szememben,
2764  1|                      föl van szerelve, divatos gyógyépületre, pompás hotelekre, cukrászdára,
2765  1|                    rohamai miatt kereste föl a gyógyhatásokban bővelkedő magyar fürdőt.
2766  1|                   idegent... Maga a hidegvizes gyógyintézet bele fog kerülni kerek egy
2767  1|                     kevéssé, mint a beteg. Sőt gyógyítani se tudja senki, mert ami
2768  1|                    idegszö­veteiben; vagyis: a gyógyítás akkor lesz korrekt, ha a
2769  1|                      puszta szuggesz­tió útján gyógyítja az ideges betegeket. „Kár, -
2770  1|                       csapott Zuggó-Fürednek a gyógyítóhely egy másik, súlyos betege,
2771  1|                       fogok az új Csollán-féle gyógyítómódról... És akkor látni szeretném
2772  1|                    holnap változtatni fogunk a gyógyítómódunkon...~ ~- Még pedig mennyiben? -
2773  1|                        veszedelmes idegbajából gyógyított ki. Nehéz selyemruhás, koros
2774  1|                       a Csollán-kúrával ki nem gyógyítunk...~ ~ ~
2775  1|               végigsuhant, sárgarézből készült gyógymérleg áll, s a sűrű­­ség csöndjéből,
2776  1|                  kerülhessenek. A zuggó-füredi gyógymód egy hét óta szigoruan meg­kezdődött,
2777  1|                      ragyogó kávéházak s olyan gyógyterem, amelyhez képest még a budapesti
2778  1|                      valami súlyos betegségből gyógyult ki, akkor aztán elismerem,
2779  1|                      benézett egy pillanatra a gyógy­intézetbe, egy pillantást vetett a
2780  1|                      legjobban valami célszerü gyógy­módra... Biztosítom, hogy ha én
2781 11|             megmagyarázta neki, hogy veszélyes gyomorbaja van, mégis csak kimozdult
2782 11|                        költői fogékonyságot, a gyomruk épp úgy megromlott, mint
2783  2|                 Istenért, mi az, amit meg akar gyónni - kérdezte Mariska asszony
2784  2|                       ha a nagyságának meg nem gyónom, ami a lelkemet bántja.
2785  1|                 millióig Scherer úr kápráztató gyorsasággal tette meg az utat. Ügyes
2786  1|                miklósvár-zuggófüredi vicinális gyorsvonati stréberséggel robog be a
2787  1|                      nap kisüssön... A legelső gyorsvonattal leszököm Zuggó-Füredre...~ ~
2788  1|               barlangok mélyén mesés kincseket gyüjtöttem össze, hatalmam kor­lát­lan,
2789  1|                  sekrestyében zsibongó családi gyülekezetre.~ ~Végre megszólal az orgona:
2790  1|                  egyforma; magam is csak egyet gyülölök: a szegénységet... Mert
2791 10|                       A desszertes tálon friss gyümölcs s Kugler néhány válogatott
2792  6|                  narancsot hámozott, s a kövér gyümölcshéjat kiszórta a parkettre. A
2793  1|            vállalkozásai csakhamar meghozták a gyümölcsüket: a kis vörös ember mesébe
2794 10|               folytatja, a fejéhez vágom ezt a gyufatartót...~ ~Férj: Próbálja meg!~ ~
2795  1|                     lenne azt várni tőle, hogy gyújtó beszédével egy egész országot
2796  1|               barlangok mélyén mesés kincseket gyűjtöttem össze, hogy valamennyit
2797  1|                     doktor jóízüen új szivarra gyújtott. Azután készséggel folytatta:~ ~-
2798  1|                      mérlegből, aztán szivarra gyújtottak, s kényelmesen dőltek hátra
2799 10|                       A belépő szobaleányhoz:) Gyujtsa föl a kávéforraló gépet!~ ~
2800  1|                      várjon, ne szóljon, előbb gyújtson  egy szivarra. Istenem,
2801  3|                         Isten tudja, micsoda gyűlés után történt, hogy a Rigó-asztaltársaság
2802  1|                  tükréből...~ ~A forrás nimfái gyűlölik a halandó embert.~ ~A víz,
2803  6|                    tartoztak, akik a pénzt nem gyűlölték elvileg. Mielőtt a további
2804  1|                    agyagpart lábánál esővízből gyűlt erdei  ringatta szeliden
2805  1|                   háboruból visszatérő Kürthök gyűltek össze hálaadó misére. Régimódi,
2806  1|                      hogy a világot a lába alá gyűrje... Nem puha szerelem, nem
2807  7|                   Tehát holnap délelőtt minden gyűrű és óra odavándorolt volna
2808 12|                       vigyázzon, Hanák, hogy a habbal a kimérő-legény ne éljen
2809  6|                meg­győződéssel adják a mámoros habitüét. Szegények sokkal szívesebben
2810  1|                   híves forrásokat, amelyeknek habjaiba csodatévő balzsamokat rejtett
2811  1|                       nimfák édesen pihennek a habok mélyén... De éjszaka, ahogy
2812  1|                     szántotta végig a jéghideg habokat. Még egyelőre csak a nappal
2813  1|                       tekintett alá a tajtékzó habokba, amelyek hangos locsogással
2814  1|                   szólott:~ ~- Szabad?~ ~- Nem háborgatjuk? - kérdezte egy mélyebb
2815  1|                  tulajdonos.~ ~- Oh, dehogy is háborgatnak, dehogy is... A dolgomtól
2816  1|              teremtésit, ki az a gazember, aki háborgatni mer? Hol a pisztolyom, hogy
2817  2|                        emlegette, akik egy-egy háborgó vulkánt vezettek az anya­könyvvezető
2818  1|                tábornok esete, aki egy afrikai háborúban napszúrást kapott, s ennek
2819  1|                     padokban, ahol valamikor a háboruból visszatérő Kürthök gyűltek
2820  1|                      emlékeztető fürdő-palota, habos tejüvegével, szerényen elbújt
2821  1|                         hogy egy pillanatig se haboznék, hogy a nyakába boruljak...
2822  1|                       éppen a nehézkes, örökké habozó vaskalaposok közé.~ ~- Óh,
2823 12|                  következik, hogy sörre és nem habra szomjazom...~ ~Hanák - nevezzük
2824  9|                     megebédelhessek valahol... Hadd jusson valami a vén szinésznek
2825  5|                     látogatta meg a tatavidéki hadgyakorlatok előtt. A megérkezését követő
2826  1|                      fiatal ember, a hargittai hadgyakorlaton meghült és lázas lett. Ő,
2827  1|           lépcső­jé­ről. A háttérben föltünt a hadsegéde, a többi kupéból pofoncsapott
2828  1|                      és meggyőződéssel, hogy a hadsegédeken, az udvarmestereken, a fölszolgáló
2829  1|                  szilárd felsőbbséggel, a nagy hadvezérek biztosságával folytatta:~ ~-
2830  1|                       képek még a Kürth-család hagyatékából maradtak itt. Az ősöket,
2831  1|                   amely az én lelkemet hidegen hagyná, olyan célja, amelyért magával
2832  1|                        háziszolgának meg fogom hagyni, hogy ezentúl mindennap
2833 11|                   sétát csakhamar abba kellett hagyniok; a  nedves és hideg volt,
2834  8|                    talán századokra visszamenő hagyomány volt a januárvégi matiné,
2835  1|                      merjenek a régi epokhális hagyományokkal. Az őszintesége engem is
2836  6|                          az a  nemcsak engem hagyott el, hanem nyolc kiskoru
2837  9|                   árván maradt, mikor magunkra hagytál bennünket... Mit ér nekem,
2838 12|                felkacagott.~ ~- Apró kiadások? Hahaha! Ön a tizenkét krajcárt
2839  7|                    keserü kacagással kiáltsam: Hahahahaha!~ ~A primadonna: Csak kiáltsa!~ ~
2840  1|                        omló fátyolszövetet s a hajában is csillog egy eleven tűzpont.
2841  1|                emlékeztet: bájos egyszerüsége, hajlékony alakja általános tetszést
2842  1|                      kérdezte a lány, ironiába hajló kacérsággal.~ ~- Hogy mit,
2843  7|                        lekötelezőleg mosolyog, hajlongva a szobába lép. A mellényén
2844  5|                           Egymás mellé ültek a hajnalkás eresz alá és Ladányi kisasszony
2845  1|                   innen az egész fürdőhelyet s hajnalra palotákat és sétatereket
2846  1|                     mégse az, hogy az embernek hajnaltól késő estig ásítania kelljen.
2847  8|               jókedvünek, szilaj lelkesedéssel hajrázott szűnóra után a párok között.~ ~
2848  1|                         És az őrült, kalan­dos hajszában, amely a pénz után megindult,
2849  1|                       bír elhatni: az idegeink hajszálfinom szövetében. Mindannyian
2850  1|                    tizenkét millió évi hasznot hajt. Viszont ezer forint is
2851  1|             meg­alapították.~ ~A fejüket hátra hajtották a karosszék támlányára,
2852  1|               visszatérő Kürthök gyűltek össze hálaadó misére. Régimódi, nehéz
2853  2|                       ugrott föl a divánról, s háladatos szívvel így szólott hozzá:~ ~-
2854  3|                   juniusi délután...~ ~De nem, haladjunk csak sorjában! Lőcsey egy
2855  1|                        ember mesébe illő módon haladt előre a milliomosság ösvényén.
2856  4|                        amikor a lépcsőn lefelé haladtak.~ ~Ugorjuk át azt a két
2857  1|                      kacér kis templom várta a hálaimát rebegő fürdővendégek százait.~ ~
2858  1|                     messzecsengő hangon, bátor halálmegvetéssel így szólott:~ ~- Amidőn
2859  1|                         hogy a világ annyi sok halandója között csupán egyetlenegy
2860  1|                        Walpurgis éjjele...~ ~A halandók lehunyt szemmel álmodnak
2861  1|                  szívem egész melegéből mondok hálát a gondviselésnek, amely
2862  1|                 megnyugtatni, hogy a Fenségnek hala­dék­talanul referálhassak...~ ~Az elnök
2863  6|                       biztosra vehetik, hogy a halá­lom után nem marad annyim, amennyiből
2864  9|                     napjaimra a lábaidnál éhen haljak...~ ~- Életemben sohase
2865  3|                    kegyed bizonyára mosolyogva hall a prózai részlet felől,
2866  1|                     kínozta; mindent látnia és hallania kellett, ha csak azt nem
2867  1|                        a sírógörcsöt s ennek a hallatára ágaskodnak olyan élénken
2868  1|                        közleményeket.~ ~Ezek a hallatlanul merész és kiáltó reklámok
2869  1|                  bóbiskolt - hangos kopogtatás hallat­szott a szanatórium-épületnek
2870  9|                     nyult.~ ~- Édes gyermekem, hallgass a szívedre: hiszen a jótéteményeddel
2871 10|                        feleségére).~ ~Feleség (hallgat).~ ~Férj: Mondja, hogy várjuk.~ ~
2872  4|                         hogy a csinos házaspár hallgatagon liberális egyezségre lépett:
2873  5|                        látnivaló volt izgatott hallgatásán... Egy kis ideig tünődve
2874  1|                        szép; mindenki könyezve hallgatja, sőt a férfiak pikáns megjegyzései
2875  1|                 ajánlani, hát szíveskedjék rám hallgatni egy pillanatra.~ ~E kis
2876  5|                   hercegné egy darabig álmosan hallgatódzott, aztán alamuszi módon elnevette
2877  2|                    kezembe, megnézte, hogy nem hallgatózik-e valaki odakünn, aztán halkan
2878  4|                         Gellért tigris módjára hallgatózott s amikor biztos volt róla,
2879  1|               mosolyogtak egymásra.~ ~ ideig hallgattak, de az elnök utóbb fölemelte
2880  1|              gyönyörűség és fájdalom.  ideig hallgatva sétáltak a fák között, mintha
2881  1|                  vidáman lekiáltott hozzá:~ ~- Halló, maga az, milliomos-jelölt
2882  1|                   orvos­tudomány évkönyveiben. Hallotta-e már valamikor hírét a tibeti
2883  1|                  öltözzenek. Olyan beszédet is hallottunk már, hogy mindenkinek külön
2884  8|                      párnáim között. Rémületes hallucinációk gyötörtek: az ujjatlan kabát,
2885  7|                        virággal és koszorukkal halmozta volna el dédelgetett kedvencét.
2886 11|                     titokban forintot forintra halmoztak, s esténkint ragyogó szemmel
2887  1|                   visszafojtott dühhel nézte a hálóinges poétát.~ ~- Kedves uram, -
2888  1|                       ennyi állott: maga miatt halok meg.~ ~Mindaketten elhallgattak
2889  9|                   versenyre. Mikor Vác körül a hálókocsiban helyet foglaltak, Pogányné
2890  1|                   száguldó vasutat hozunk ide, hálókocsival, étteremmel, talán fürdőszobával
2891  5|                hercegné egyszerre fölébredt... Hálószobája ablakán át világosság derengett,
2892  1|                      növé­nyek bokrai közül, a hálószobák rézbútorai ragyogtak a délelőtti
2893  3|               méltóságosan szögezte a szemét a halotthalvány diákra, Klári megdöbbenve
2894  1|                 jelentőleg krákog. És amikor a halvány Scherer végre egy merész
2895  6|                    melbournei szenátor pedig - halványan, de az előkelőség nyugalmával -
2896  1|                        A felfutók rózsaszín és halványkék virágai között aranysipkás
2897  8|                    lehetséges,  Isten! Kissé halványon néztem a Novotny pepecselését (
2898  1|                   vetés attól két másodperccel hamarabb nem bujik ki a földből,
2899  9|                        romlott Babilont, amely hamis prófétáknak áldozik... Egy
2900  1|                bontakozik az ölelő karokból, s hamiskás pillantással így nem szól:~ ~-
2901  6|                    balkáni erőművész narancsot hámozott, s a kövér gyümölcshéjat
2902 12|                       cigarettának se hire, se hamva nem volt. A pátriárka némi
2903  1|                    nagy, tejszínes rézüstök, a hamvas és arómától illatos szamócaszemek.
2904  1|                  egyelőre a gúny és kicsinylés hangját használták, elismerték,
2905  9|                 mázsáló csöngetyüje. Ez izgató hangokra egyszerre kiröppent a szívéből
2906  1|                       a cigányok a hegedüjüket hangolják, az őr meggyújtja a váltók
2907  1|                       szólt a tisztes matróna, hangosat sóhajtva a kupé sarkában, -
2908  4|                      Szentpály vett , hogy a hango­mat kiképezzem s tanuljak be
2909  1|                      szorongatták izgatottan a hangszereiket. Az aligazgató fehérruhás
2910  1|                     kisért, hosszu, változatos hangu ásításokat, amelyek mondhatatlan
2911  9|                       szívéből minden érzékeny hangulat s gyorsan, félig ön­tudatlanul
2912  1|                     meg az élet szépségét és a hangulatát... A kunyhó, a téli esték
2913  1|               ugyan­csak elütött a termek ódon hangulatától, s a mohos romantikától,
2914  7|                      tőlem. Nem vagyok abban a hangulatban, hogy hosszabb beszélgetésre
2915  1|                       életsorsát a pillanatnyi hangulatok döntik el s akik a hevülés
2916  1|                  ásítás zavarja meg a gyönyörü hangulatot... Nem bolondság ez, mert
2917  6|                multjából~ ~Valami híres művész hangversenyezett a Vigadó nagytermében, s
2918  1|                        gazdag idegenek, mint a hangyák... Én mondom ezt, Csollán
2919  1|                      ösmeretlen, de gyönyörüen hangzó nevek), kijelentette, hogy
2920  1|                       már kellemes ruhasuhogás hangzott be az előszobából.~ ~- ,
2921  1|                         amelyben az ősi család hantjai porladnak. Még pedig este,
2922  1|                           Mi lehet a borzasztó hanyatlás oka? - tünődött a tulajdonos.~ ~
2923  1|                  öt-hatezer éven át hallgassuk hanyattfekve a villamosvasutak csengetését...
2924  3|                        mondani, hősünk tünődve hánykolódott ágyában arra a gondolatra,
2925  8|                  türelmetlenül, szinte lázasan hánykolódtam reggelig a párnáim között.
2926  1|                        aki a kocsi közeledtére han­gos kürtszóval verte föl a fenyvesek
2927 10|                        főszerepet s ha magamra haragítom, sonica kifütyülnek.~ ~Feleség:
2928  1|                    mélyen alattuk, égővörös és haragoszöld lámpák csillognak: a vasuti
2929 10|                     leves-zsúrra.~ ~Kovács: Ne haragudjanak, ha most egy indiszkrét
2930  7|                   elhatározásával a művészetre háramlik.~ ~A primadonna: Bánom is
2931  5|                       Számi-t és a Kornevillei harangok-at. A primadonna azonban, Ladányi
2932  1|                  Zuggó-Füredre; amikor a delet harangozták, búcsut vett a vendégektől
2933  1|                       tova nagy ijedten a buja haraszt védelme alatt. Vízmosásos
2934  1|                  ismeretlen céljuk felé a zöld haraszton. Pettyes gyíkok tűzszeme
2935  9|                    vérünkig az anyanyelvünkért harcolunk... A haza érdeke, hogy ne
2936  7|                       a helyéből fölemelkedik. Harcra készen): Szabad!~ ~Az ajtó
2937  1|                        már nem fiatal ember, a hargittai hadgyakorlaton meghült és
2938  1|               gyöngéden a lombok mögé búvik. A harkály nem kopog, a béka nem kuruttyul,
2939  1|                végigtáncoljon egy éjszakát s a harmadikon megint fogvacogva gondoljon
2940  1|                    Este, amikor a vendéglőssel hármasban a vacsoránál ültek, s a
2941 12|                        kezébe nyomott. A többi hármat ellenben elsülyesztette
2942  1|              sugárözönben ég s a virágágyakban harmatcseppek ragyognak. A tiszta levegőben
2943  1|                      és bőrsipkát viselt s egy harminc-harmincötéves fiatalember, aki azzal szórakozott,
2944  1|                 izgatottan az elnöktől, amikor harminchat órai utazás után be­toppant
2945 11|                         a színházban akkor már harmincötfokos melegség volt - az úr valami
2946  1|                       tud itt csinálni hajnali háromig?~ ~- Hogy mit? Ezer különféle
2947  1|                       Csapó mikor fekszik?~ ~- Háromkor, négykor, ötkor: ez a helyzettől
2948 11|                    birtoka nem igen van többre háromnegyed óránál... A Bikenbúr gróf
2949 12|               külvárosi pénzügyeket. A banknak háromszobás helyisége van a Nyárfa-utca
2950  1|                        Öt háromemeletes hotel, háromszorannyi dependençe-szal, ragyogó
2951  4|                 pénteken vagyok ott, még pedig háromtól négyig...~ ~A férj nagyot
2952  1|                  bizakodva, távozott, az orvos harsány hangon kiáltotta ki a váró­szobába:~ ~-
2953  6|                        kezdete előtt a függöny hasadékán át a nézőtérre leselkedtem,
2954 10|                      az felelni fog!~ ~Férj: A hasonlataid igen szerények.~ ~Kovács:
2955 10|                    agglegény a kivert kutyához hasonlít.~ ~Feleség (mosolyog): Ugyan!~ ~
2956  1|                tériszonyban szenvedő mérnöknél hasonlíthatatlanul nagyobb reklámot csapott
2957  1|                  mondok, és általában nem igen hasonlítok azokra a lányokra, akiket
2958  3|                       foltos frakkjában nagyon hasonlított valami meg­viselt zebrához,
2959  1|                        házak közé, amik inkább hasonlítottak egy gyárépület raktáraira,
2960  1|                         Ha nem gondolnám, hogy hasonlítunk egymásra, nem is kockáz­tattam
2961  1|                        Az őszintesége engem is hasonlóra kötelez: ha eddig elbájolt
2962  1|          rugalmassággal tértek vissza, e fürdő használata után, az ifjuság berkeibe... „
2963  1|                   indult, hogy a magyar fürdőt használja. Valóságos körutat tett
2964  1|                      hogy helyesebb kifejezést használjak: szem­telen világbolondítás...
2965  1|                        sok gépet és szerszámot használják is valamikor?... Borzasztó
2966  1|                        megyünk...~ ~- Mit kell használnom holnaptól kezdve?~ ~- A
2967  1|                     vöröshagyma-inhalációt nem használom, most már talán én is ott
2968  1|                         hogy micsoda?~ ~- Nos, használt-e valamit a faolaj-kúra?~ ~
2969  1|                         VIII.~ ~A reklámok nem használtak sokat: Zuggó-Füred majdnem
2970  1|                     gúny és kicsinylés hangját használták, elismerték, hogy Csollán
2971  1|                         ami valamennyiünknek a hasznára válik...~ ~ ~
2972  1|              hivatkozik, hát engedje meg, hogy hasznát is vegyem annak az okosságomnak,
2973  9|                     kezeli...~ ~- És vajjon mi hasznom abból, hogy méltóságos asszony
2974  1|                       hogy tizenkét millió évi hasznot hajt. Viszont ezer forint
2975  1|                        gyakorlatban alig lehet hasznukat venni. Az ideges ember nem
2976  1|                      pénz, ami csak valamelyes haszonnal kecsegtet. Annyi a pénz,
2977  1|                     széles gesztusokkal, sűrűn hasz­nálva azokat a járatos frázisokat,
2978  1|              tisztaságban, de eddig, fájdalom, hasz­talanul várták a milliomos vendégeket.
2979  1|                  egyébre. Ha tőlem függne, hát hat-nyolcezer fürdő­vendég is megfordulna
2980  1|               lassan-lassan az egész világot a hatalmába keríti... A zenének, a holdfénynek,
2981  1|                    kincseket gyüjtöttem össze, hatalmam kor­lát­lan, egy szavamnak
2982  1|                      átkozott, gőgös tündér... Hatalmamnál fogva elrendelem, hogy a
2983  1|                        ha a gnómok gazdagok és hatalmasak, míg a szegény tündérnek
2984  1|                      az emberi törvény még nem hatalmazott föl bennünket arra, hogy
2985  1|                  kupéban robogtak tova jövendő hatalmuk színhelyétől...~ ~ ~
2986  1|                        kell nekem, hanem fény, hatalom, fejedelmi gazdagság, vagyis
2987  4|                   baljóslatu hidegség futott a hátán keresztül.~ ~- Annyi bizonyos,
2988  3|                     kocsma volt a sárosberényi határban. Az öreg Burda, aki húsz
2989  1|                      ablakából egész a lengyel határig elláthatott a jószemü szemlélő.
2990  1|                        tapsnak épp ellenkező a hatása: boldogok vagyunk, amikor
2991  1|                         ezt a pózt ő fölöttébb hatásosnak tartotta, - tréfásan meghajolt,
2992 11|                        csinos fiatal asszony a hatéves ruháiban járt, Völgyi kétkrajcáros
2993  1|                       szíves lesz végig­enni a hatfogásos ebédet, este a pompás vacsorát
2994  1|                 mondhatatlan szuggeráló erővel hatottak a környezetre. Az ásítás
2995  1|            havanna-szivarral, aztán kíváncsian hátradőlt a karosszékébe.~ ~- Induljunk
2996  2|                         így azonban, csöndesen hátradőlve, szűrte le magá­ban a következő
2997  1|                      ezelőtt öngyilkos lett. A hátrahagyott leveleiben azt írta, hogy
2998  2|                      Pszt, Julcsa!”, de amikor hátra­fordultam, csodálkozva láttam, hogy
2999  1|                     lány rózsás arcát, azzal a hátsó gondolattal, hogy talán
3000  1|                       a kocsi lépcső­jé­ről. A háttérben föltünt a hadsegéde, a többi
3001  6|                      gróf szalonjába, amelynek hátterében viruló narancsfák látszottak
3002  2|                     Eötvös-utcán végig, amikor hátulról valaki egyszerre csak megszólít.
3003  1|             borzongatásokat telegrafál végig a hátunk gerincén. Hátha csakugyan
3004  1|                   verandáján hárman ültek. Egy hatvanévesnek látszó öreg úr, aki pipázott


0.038-csalo | csalt-fatyo | faut-hatva | havan-keszp | keszu-magae | magam-nyugo | nyugs-smoki | sodra-toale | todul-zuzmo
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on touch / multitouch device
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2011. Content in this page is licensed under a Creative Commons License