IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Szomaházy István Költözo nimfák Concordances (Hapax - words occurring once) |
Rész
3005 1| megkínálta a vendégét egy havanna-szivarral, aztán kíváncsian hátradőlt 3006 1| kezéből félig elszívott havannáját, míg Csollán doktor jóízüen 3007 10| árad a szobába. A házigazda havannás skatulyát tesz az asztalra.~ ~ 3008 8| fogott el: ne vágjak-e neki a havas országútnak, hogy mindennek 3009 1| távolról idefehérlett a havasok hósipkája s a fürdő körül 3010 1| pénzért túladott, kizárólag a ház- és telek-ügynökség jövedelmező 3011 3| Burdáek piaci, emeletes házában. És amikor a gyöngyvirág, 3012 8| felé, amelynek egy emeletes házából még mindig sunyi jókedvvel 3013 8| hószőnyegben baktattunk esténkint hazafelé a tánciskolából (már csak 3014 7| hogy minden tisztességes hazafi köteles érdeklődni az igazi 3015 1| vendégszeretetével, lelkes hazafiasságával kiáltok föl: Isten hozta 3016 9| Azzal a pár forinttal a hazafiság oltárán áldozol, mert mi 3017 1| megszólalt:~ ~- Vannak, akiknek a házai, a földjei, a gyárai hoznak 3018 1| körül a napsugárban ragyogó házakon, templomokon és sétatereken; 3019 1| szerencsés spekuláció révén - házakra és tökére tett szert, s 3020 1| a helyeket, amelyek mint hazánk gyöngyei szerepelnek a földleirásban. 3021 1| mit tettünk eddig, hogy hazánkat az idegenekkel megismertessük? 3022 5| teendőket, alig félesztendős házas volt; a hercegnét azonban 3023 10| Körülbelül. Meg akartam házasodni, nagyságos asszony.~ ~Feleség: 3024 11| vicnálisból kiszálló öreg házaspárra. A kocsis zsinóros egyenruhát 3025 1| zsugorodjék... Azokban a házasságokban, ahol a férj nem öltöztetheti 3026 10| félre, úgy gondolom, hogy a házasságot nem az én számomra találták 3027 1| hallani a szerelemről és a házasságról. Egy amerikai lánynak is 3028 2| májpástétom receptjét, mert bár a házasélete alaposan föl volt dúlva, 3029 1| köcsög aludttejet, majd hazatért, de előbb elküldte vadászát 3030 3| télikabátját zálogba tegye s hazautazzék Sáros-Berénybe, ahol legalább 3031 8| amire a menyasszonyodat hazaviszed.~ ~Éjjeli töprenkedéseimben 3032 4| Rádayék zsúrján voltak, s a háziasszony, búcsúzkodás közben, megölelte 3033 2| kötelességekről, amelyek a jó háziasszonyt terhelik. De azért hazugság 3034 1| felköszöntőben ünnepelte vendéglátó házigazdáját, az asztalfőn ülő házigazda 3035 1| Csollán doktor pedig, aki skót házikabátot, könnyü selyemsipkát csináltatott 3036 11| homoktengerre, amely a szegényes házikót körülvette. Úgylátszik, 3037 1| hittem, hogy az a félkegyelmü háziszolga jött be... A gazembernek 3038 1| hogy a hordárjával vagy a háziszolgájával beszél?~ ~- Óh, legyen nyugodt, 3039 1| ajtóból kiáltott vissza:~ ~- A háziszolgának meg fogom hagyni, hogy ezentúl 3040 2| annyiszor látta őt lomposan, a házimunka hevében. A vörös Julcsa 3041 1| emelte meg előtte ezüstbojtos házisipkáját, magában pedig azt gondolta:~ ~- 3042 1| kövezet helyén, a ragyogó házsorok között, tükörsima, nagyvárosias 3043 1| nem kivánja talán, hogy én hazudjam bele a vasat a maguk kotyvalékába?~ ~- 3044 4| volna arra szüksége, hogy hazudjék...~ ~Gellért most szigoruan 3045 1| igazság abban, amit beszél... Hazudnám, ha azt állítanám, hogy 3046 1| területén, de az ujság még se hazudott, mert utóvégre tizenkét 3047 1| gyerekes, rosszhiszemü hazudozás a többi. De mindenki el 3048 6| előbb testvér bátyjának hazudta magát... Hölgyeim és uraim, 3049 4| mellett - Gellért ugyanis hazulról a kaszinóba ment - viharos 3050 1| bóbitás lányok, rózsásarcu Hébék módjára várják nehezen ébredő 3051 1| sinek között, a cigányok a hegedüjüket hangolják, az őr meggyújtja 3052 1| vezetett föl a fenyővel benőtt hegy ormára. A várat a XV-dik 3053 1| remegve táncolni kezdett a hegyoldalon.~ ~Mikor az ember sóhajtva 3054 5| fenyvesekkel benőtt, óriási hegyormok között, ahol a herceg mindössze 3055 1| fölkanyarodott a Pogánykőre, a hegytetőn különös ováció fogadta; 3056 1| stréberséggel robog be a kicsike, hegyvidéki állomásra. A kupék ajtói 3057 1| villák utcáján át kisétált a hegyszakadék felé, amelynek szikláiról 3058 1| A tűlevelü fák fölött a hegyvidékek csodálatosan tiszta, átlátszó 3059 8| jóindulattal megcsiklandozott:~ ~- Hehe, félsz, ugy-e, hogy felültetlek? 3060 8| nem lesz meg az új ruhád, hehehe... Ne félj cimbora, ne félj, 3061 1| operettprimadonnát, a világ legjobb Szép Helénáját (mint egy pesti lap írta) 3062 8| polgártársak, mondotta a helybeli zászlóalj parancsnoka, a 3063 1| én jelenlétemben, nincs helye...~ ~A hetvenes nyolcvanas 3064 1| ha más volna itt az én helyemben...~ ~- Például kicsoda?~ ~- 3065 1| jókedvüen folytatta:~ ~- Helyes, tökéletesen osztom minden 3066 1| horribilis szamárság, vagy hogy helyesebb kifejezést használjak: szemtelen 3067 1| szóval az ideges, vagy helyesebben: a neuraszténikus, ez a 3068 2| mint természetes, hiszen a helyesírási hibákkal telt kriksz-kraksz 3069 8| a vén Novotny lépett ki helyette a folyosóra. A szájában 3070 6| művészeim megfelelnek a beléjük helyezett bizalomnak. A laplatai tábornok 3071 6| kapitányok és hercegnők helyezkednek el a földszinten és az erkélyeken...~ ~ ~ 3072 11| Csakhamar illő kényelembe helyezkedtek s hamarosan körüljárták 3073 1| fejedelmi személyiség kilátásba helyezte, hogy az egész nyarat Zuggó-Füreden 3074 1| igazgató állt néhány év óta a helyiérdekü közügyek élén. A nagystílü 3075 3| nézett szét a züllött éjjeli helyiségben, amikor az egyik pincér, 3076 12| pénzügyeket. A banknak háromszobás helyisége van a Nyárfa-utca egy illatos 3077 12| nézett szét a forgalmi bank helyiségében, aztán megállt a pénztári 3078 1| úgy gondolom, egy-kettőre helyreállítja majd az egészségét...~ ~ ~ 3079 1| húsz esztendő óta bérelte a helység egyetlen vendéglőjét, a 3080 1| Mértéktelenül hazudni majdnem oly helytelen, mint ostobán hazudni...~ ~ 3081 6| a vendégek fölálltak a helyükből, amikor egyszerre rekedt 3082 6| hercegnők pedig kipirulva, a helyükről felugrálva rikoltották:~ ~- 3083 1| tőkeszerzéshez. Ahogy a mai helyzet után ítélni lehet, hát azt 3084 6| ugyanannyiszor jutottam abba a helyzetbe, hogy kenyeret és száraz 3085 12| mondom önnek, hogy a pénzpiac helyzete e pillanatban kétségbeejtőbb, 3086 9| a jó sorsomnak örülne, a helyzetemet napról-napra tűrhetetlenebbé 3087 1| Háromkor, négykor, ötkor: ez a helyzettől és a körülményektől függ.~ ~- 3088 1| év múlva úgy fognak itt hemzsegni a gazdag idegenek, mint 3089 6| leányával csevegett, aki beteg hercegkisasszonynak volt öltözködve... A spanyol 3090 5| kizárólag csak Starheim-Gedőváry hercegnek játszott, aki néha egy vaggon 3091 5| Később mosolyogva nézett a hercegnére és bohémes fesztelenséggel 3092 5| félesztendős házas volt; a hercegnét azonban csak hetenkint kétszer 3093 1| nyárspolgár-asszonyok is hercegnői toalettekben jelentek meg 3094 1| kapuboltozat mélyében vörösruhás herold állt, aki a kocsi közeledtére 3095 1| Tánc, zene szűnjék meg, hess csúf manók, lábujjbegyen 3096 12| Azt látom belőle, hogy hetedfeles kamatot fizetnek, holott 3097 8| s a vasaló olykor hosszu heteken át kihülve pihent a konyhában 3098 1| Zuggó-Füreden tölti a késő nyári heteket, a csodálatosan szép magyar 3099 1| mert fiatalkorában néha hetekig nem evett főtt ételt. Elég 3100 1| hote esti hat órakor és hetenként kétszer-háromszor garden 3101 5| a hercegnét azonban csak hetenkint kétszer látta, amikor a 3102 4| ártatlan, kék szemében a hetérák kacér és gúnyos pillantása 3103 3| Hát nem bánom, maradjunk a hétfő mellett... De akkor, tanácslom, 3104 3| nyugalommal gondolt arra, hogy hétfőig még ötször nyugszik le a 3105 3| gyanakodva.~ ~- Mondjuk, hogy hétfőt, vagy legkésőbb keddet... 3106 11| A homokvári birtok, amit héthónapos huzavona után harmincezer 3107 1| csodákat művelt: a betegek pár heti ott tartózkodás után sugárzó 3108 8| falusiak alig jöttek be a hetivásárra, a tél úgyszólván eltorlaszolta 3109 1| rút, a szürke, az unalmas hétköznap... Gyerekkorom óta csak 3110 1| jóságosan leereszkedik a hétköznapi asszonyokhoz...~ ~A közérdeklődést 3111 1| kedvükre nézhessék magát héttől kilencig...~ ~A regényíró 3112 1| fordításban így hangzik: „heveny tapsláz”. Nem hallott még 3113 11| körül egy-egy pőre atyafi heverészett a madárdalos alkonyi csöndben. 3114 1| akár napestig a kanapén heverhetnék és regényeket olvashatnék... 3115 1| hogy estétől-reggelig itt heverjek a fű között s azt a csillagos 3116 5| amelyek a perron aszfaltján hevertek...~ ~ ~ 3117 1| szobájában körülnézett, heves gesztusokkal rohant a sarokban 3118 1| minél erősebb a taps, annál hevesebb a láz is. A beteg torkát 3119 1| hangulatok döntik el s akik a hevülés egy rohamában szívesen kockára 3120 1| nézett arra felé s könnyen hevülő szíve egyszerre megdobbant: 3121 8| akik egy nyomorult új ruha hiánya miatt vonulnak el a vigasztalan 3122 10| tisztelt mamájának igen hiányos a logikája. Ha csakugyan 3123 1| A pesti doktornak kissé hiányosak voltak a geografiai ismeretei, - 3124 1| vidék, jómódu családai se hiányzanak; de bizonyos, hogy a restaurált 3125 10| Üssön meg! Most már csak az hiányzik, hogy megüssön.~ ~Férj: 3126 1| nyelve mondani szokta - hiányzott egy kereke. Babonás volta 3127 1| az étel hőfokában valami hiba volt s három hét alatt több 3128 2| természetes, hiszen a helyesírási hibákkal telt kriksz-kraksz alá egy 3129 2| lánykoromban is a nagy okosságomat hibáztatta, a nászútunkon pedig mindegyre 3130 1| nézik őket. A batár rozzant hidakon robog keresztül, amelyek 3131 1| Rheinzelt altábornagy, a hidászság főparancsnoka, lelkes szavakban 3132 4| de most valami baljóslatu hidegség futott a hátán keresztül.~ ~- 3133 1| szemére, amíg fáradtan, a hidegtől dideregve föl nem kelt, 3134 6| kalandos pályafutásából.~ ~- Higyjék meg, uraim, - mondta mosolyogva, - 3135 1| fődolog, hogy a mi nábobjaink higyjenek benne.~ ~Scherer úr helyeslőleg 3136 1| leírásnak, amely az új fürdő hihetetlen gyógyító erejét vázolta. 3137 1| lányok libegő tánclépésben himbálják magukat ide-oda a pikáns 3138 1| amely olvasztott ezüstként himbálódzik moszatos partjai között, 3139 1| vándorútjára indul, most nem himbálózik, nem enyeleg, nem dalol 3140 4| megcsalt férj. - Azt kell hinnem, hogy elment a józan esze...~ ~- 3141 1| fénymázas asztal, divatos hintaszék, egy-egy franciás, kárpittal 3142 1| csináltatott magának, a hintaszékben ujságot és regényeket olvasott. 3143 1| délután - a doktor éppen a hintaszékében ült és bóbiskolt - hangos 3144 1| a lovak közé vágott s a hintó csakhamar eltünt a villasorba 3145 1| Az emberiség - zengte a hirdetés nemes egyszerűséggel - mindeddig 3146 1| Gyönyörü, szemetszúró, óriási hirdetések voltak, amelyek pár nap 3147 1| Zuggó-Füreden tölti.”~ ~A hirdetésekkel egyidejüleg több olyan hír 3148 12| hogy a kapuban elolvastam a hirdetésüket. Azt látom belőle, hogy 3149 12| fölött impozáns cégtáblák hirdetik, hogy az intézet a legbonyolultabb 3150 1| ami az emberi kulturát hirdette volna. De a természet bőven 3151 6| moglie infidela címü drámát hirdettük. A szép, fekete asszony, 3152 12| papirszipka - de cigarettának se hire, se hamva nem volt. A pátriárka 3153 1| újjászületett volna...~ ~Az ujságok híre nem igen bizonyult valónak, 3154 3| legszívósabb sétálójának hírében állott, naponkint kigyalogolt 3155 6| kiváncsian várta az újabb híreket, hogy úrnőjének sietve referálhasson. 3156 1| Réthy Kázmér gróf, Arácsy, a hires ellenzéki képviselő, Thurzó 3157 1| ha Zuggó-Füred nagygyá és híressé tételéről van szó...~ ~Mind 3158 5| én, hát csak menjen Isten hírével! - szólott a hercegné megsértődve.~ ~ 3159 1| doktoré volt az, amely a hírnévcsinálásnak ezt az utólérhetetlenül 3160 1| megöregedett kissé, de régi hírneve még csorbíthatlan épségben 3161 12| meglapult, de mikor Hanák később hírül hozta, hogy tiszta a látóhatár, 3162 1| kísérnek...~ ~- Annyira hiszek, hogy még a biztos orvosszert 3163 1| fővel folytatta:~ ~- Ha nem hiszik, szívesen meggyőzöm önöket 3164 1| üti el a bajomat... Nem is hisznek addig nekem, amíg a temetőbe 3165 1| tarthatja épségben. Botor hit! Milliók és milliók pusztultak 3166 1| mindeddig abban a téves hitben élt, hogy az egészségét 3167 6| színpadra, ahol a szinészek hitelbe kártyáztak, a kis Tina pedig, 3168 3| a pénzt, hogy még tovább hitelezzek...~ ~Burda papa méltóságosan 3169 1| tudjam... A szerelem az én hitem szerint, furcsa valami; 3170 3| részlet felől, de Lőcsey, hitemre mondom, nem mosolygott. 3171 1| kelleténél. Ha el tudom hitetni a betegemmel, hogy a birsalma 3172 1| emberek ugyanis komolyan azt hitték, hogy a professzornak közmondásos 3173 1| gyönyörűséggel magába szívta, boldog hittel így szólott magában:~ ~- 3174 1| kevés - mindannyian azt hittük, hogy nábobok vagyunk.~ ~ 3175 2| gyereknek nézte, - de ilyen hitványságot sohase tudott volna föltenni 3176 6| gyermekét is. Én csak a hitvesem után kiáltok, de neveletlen 3177 9| kartácspattogás közt tettem a hitvesemmé?... Ezért virrasztottam 3178 4| amelyeket itt-ott szép hitvesére vetettek, nyugodtan azt 3179 2| így hívták a szerencsétlen hitvest, - búsan nézegette a levelet, 3180 1| asszonyok tógája - mert hiszen a hiusággal is számolnunk kell - lehet 3181 5| is betért a távirótiszt hivatalába... A hercegné gépiesen olvasta 3182 2| délelőtt jőjjön föl hozzám a hivatalba”, mondta halkan a nagyságos 3183 2| hóbortos Miska hazaérkezett a hivatalból. Mariska asszony Niobeszerü 3184 1| álmukat alusszák. Egy-két hivatalnok-vendég, aki megszokta a koránkelést, 3185 1| a fürdő összes vendégei, hivatalnokai, szolgái, sőt ölebecskéi 3186 3| bűbájos, erdei csöngetyüje, hivatalosan is beharangozta az érkező 3187 7| azért játszszék, mert a hivatása úgy rendeli...~ ~A primadonna: 3188 7| érzését köteles alárendelni a hivatásnak s a dicsőségnek; ám jó, 3189 1| én... Ha az okosságomra hivatkozik, hát engedje meg, hogy hasznát 3190 1| idegekről csak egyetlen hivatott személy tud beszélni a magyar 3191 1| az új csodafürdőre volt hivatva irányítani. Gyönyörü, szemetszúró, 3192 1| alázuhanó Csevice-patakot, s a híves forrásokat, amelyeknek habjaiba 3193 4| Természetesen. Csak nem hívhatom ide, hogy maga mindent megtudjon...~ ~ 3194 1| kissé fokozottabb mértékben hivjuk föl a közfigyelmet Zugó-Füredre.~ ~ 3195 10| megverekedni...~ ~Férj: Nem hívlak ki párbajra, de elvitetem 3196 1| sürgős igazgatósági ülést hivtak egybe s tizenkét órakor 3197 1| akit Marosi Benő Jánosnak hívtak, joggal viselhette volna 3198 1| babonázva... A konyha - nem hizelgésképp mondom - kitünő, a fürdő 3199 1| akinek valami kedves és hizelgő bókot mondottak.~ ~- Igenis, 3200 1| asszonyok is mosolyogva és hízelgő érdeklődéssel figyelték.~ ~- 3201 1| sovány étkezés, lehet, hogy a hizlaló kura. Lehet, hogy szigoru 3202 3| Persze, hogy én vagyok. Hja, akkor még a tekintetes 3203 12| fölnézett az órára.~ ~- Hm, - mondta, - a mai keletről 3204 4| csillogott keresztül s kacéran, hódító volta teljes tudatában folytatta:~ ~- 3205 1| fecsegő pesti doktor küldi a hódoló kézcsókjával együtt...~ ~ 3206 1| frizurával, fűző nélkül fogadja hódolói köszöntését. Félóra mulva, 3207 6| fikszirozta az első sorok hölgyeit. Attiláján néhány gyanus 3208 1| fekete tógát viseltek - s hölgyekkel, akik színes palástban, 3209 3| a Tüzoltó-ból, miközben hörögve, porig alázva susogta:~ ~- 3210 1| kávéjából egy jó nagyot hörpintett.~ ~- Az ördög tudja, hogy 3211 1| sötétjében pihent, hat lábnyira a hófödte rögök alatt.~ ~ ~ ~ 3212 1| fenyegette a pincért, ha az étel hőfokában valami hiba volt s három 3213 1| kedvtelve nézik a jelenetet; hogyne: a legtöbbnek most van először 3214 1| hatalmába keríti... A zenének, a holdfénynek, a táncnak, a tündérkedvteléseknek 3215 1| hiszen nyolc vagy kilencszáz holdnyi birtoka van... De az én 3216 1| vihogva a tenniszlabdát... A holdvilágos tisztáson, ahol hölgyeid 3217 9| boldogan éljenezte a kis Holl-t, aki szemtelen közönynyel 3218 1| századbeli várura...~ ~- Hollá, Isten hozta, doktor uram! - 3219 10| Sokkal észszerűbb, ha a holmidat egyenesen Pagonyi kisasszonyhoz 3220 1| üregébe rejtették el a titkolt holmijaikat, a Seötét-leányok pedig 3221 1| gondjaiba fogadta a doktor holmiját, míg a házigazda karonfogva 3222 10| párbajra, de elvitetem a holmimat a legközelebbi szállodába.~ ~ 3223 1| számunkra rendelt... Aki a holnapban bizakodva, a mai nap gyönyörűségeit 3224 1| vízbe áztatott köles... Majd holnapig intézkedünk, hogy az új 3225 1| mégis csak az, hogy talán a holnapot, sőt a holnaputánt is megérem... 3226 1| talán a holnapot, sőt a holnaputánt is megérem... Miért áldoznék 3227 8| petroleumlámpa, de egyébként holt némaság lebegett még a szunnyadó 3228 1| alakját elnyelte az éjszakai homály: aztán az árnyak tündérei 3229 1| zavarba, ha valaki a védák egy homályos pontjára vonatkozólag kérne 3230 11| nézett szét újra és újra a homályosodó, szénaillatos rétek között. 3231 8| szemérmesen, miközben a homlokáig elpirult.~ ~Megszorítottam 3232 6| idea után, most hirtelen a homlokomra csaptam. A szinészek bámulva 3233 1| megmondhatom...~ ~A művésznő homlokon csókolta az őszinte orvost, 3234 1| háromemeletes hotel állt, amelynek homlokzatán aranyos betűkkel ragyogott: 3235 1| esetleg meleg és száraz homok közt tölt el naponként egy 3236 1| vasuti állomás elé könnyü homokfutó kanyarodott.~ ~- Itt van 3237 1| fürdőbe, egyedül, a könnyü homokfutó-kocsiján, amelynek lovait - a fürdőhely 3238 11| s a végtelennek látszó homoktengerre, amely a szegényes házikót 3239 1| bírt megszabadulni tőle. Homlokát ellepte a veríték, a karja 3240 1| reklámköltségeket, s a következő hónapban, szinte maguk is megdöbbenve 3241 1| ember lett belőle: három hónapig úgynevezett tériszonyban 3242 1| mivel jóformán ez az első hónapja, amivel szabadon rendelkezhetik, 3243 1| munkálatokkal, s a téli hónapokban reggeltől estig belemerülhettek 3244 1| Az ujságolvasó Európa két hónapon keresztül lépten-nyomon 3245 1| VI.~ ~Két hónappal későt Seötét János úr elégült 3246 1| a csekélyke ruhaneműjét, honnan szerezte be azt az egy szál 3247 1| elismerem, hogy megérdemelte a honoráriumát...~ ~- Azt akarja, hogy 3248 1| elrendelem, hogy a legkeserübb hontalanság legyen osztályrészeddé... 3249 1| talán azt hiszi, hogy a hordárjával vagy a háziszolgájával beszél?~ ~- 3250 6| aki gránátszín nadrágot hordott, bejelentette a vendégeket, 3251 1| nevető kék szemét vígan hordta körül a társaságon s nem 3252 1| megláthassa. De a hatalmas horkolás csakhamar útbaigazította.~ ~- 3253 11| remélték, hogy a vén kereskedőt horogra kerítik, igen alaposan csalódtak: 3254 1| Ami a fürdőt illeti, az horribilis szamárság, vagy hogy helyesebb 3255 12| ezt az alkalmat arra, hogy hőseinket a nyájas olvasónak bemutassuk. 3256 4| történetében - de azért hősies önmérséklettel folytatta:~ ~- 3257 1| távolról idefehérlett a havasok hósipkája s a fürdő körül beláthatatlan 3258 4| öt boltban kell tartanom hosszabb-rövidebb stációkat...~ ~Gellért, 3259 1| félelem nélkül jár órák hosszáig egyedül, s már reggel kilenckor 3260 6| leperegtek. A sziciliai gróf hosszan tárgyalt az intrikussal, 3261 1| Csak a fürdőigazgató merte hosszasabb habozás után kimondani 3262 1| összehúzta a szemöldökét, s hosszasabban megtapogatta a főherceg 3263 1| professzor mindössze tizenkét óra hosszat volt a fürdő területén, 3264 3| az ördög látott már olyan hőst, akinek nem akad mindennap 3265 3| volna drágának mondani, hősünk tünődve hánykolódott ágyában 3266 8| éreztem, hogy belesüppedek a hószőnyegbe. Egyszerre elvonult a szemem 3267 8| között.~ ~Süppedő, fehér hószőnyegben baktattunk esténkint hazafelé 3268 1| az angoloknak... Table d’hote esti hat órakor és hetenként 3269 1| illatos szamócaszemek. A hotelek ablakai fölnyitják zöld 3270 1| divatos gyógyépületre, pompás hotelekre, cukrászdára, lóversenyre, 3271 1| gyorsan elsietett a regényíró hoteljébe. A bérszolga, aki a folyosón 3272 1| nábobok százait csalhatjuk hoteljeinkbe és villáinkba. Persze a 3273 1| fürdő, aranytól csillogó hoteljeivel, kacér villáival, gondosan 3274 1| hogy nem valami bordal vagy hotelszámla.~ ~Az elnök az ég felé emelte 3275 1| man előtt.~ ~- Na, mi jót hoz? - kérdezte Scherer úr.~ ~- 3276 1| közeledését jelezte.~ ~- Vajjon hoz-e most valakit az ördög? - 3277 8| kis polgártárs? Jőjj be, hozatok neked egy forró grogot...~ ~ 3278 7| színtársulatot a nyakamra hozhatja. Bánom is én, hogy családapa, 3279 1| házai, a földjei, a gyárai hoznak dús jövedelmet, - nekünk 3280 1| pihenése, álmossága, gyógyulást hozó nyugalma nyilatkozik meg 3281 1| villámként száguldó vasutat hozunk ide, hálókocsival, étteremmel, 3282 10| összetett kézzel könyörögnék hozzád, hogy légy kegyes megcsalni 3283 1| bölcsességünk folytán, mihamarabb hozzáfognak juttatni egynéhány millióhoz... 3284 4| de részben bizony ez is hozzájárult, hogy elcsábíttassam magamat...~ ~ 3285 1| hamarosan udvarképes állapotba hozzák. Negyvennyolc óra mulva 3286 1| kész tervet elhozza, rögtön hozzálátunk a tőkeszerzéshez. Ahogy 3287 1| szeretnélek, amikor nem vagy hozzámvaló, szegény manó? A tündérek 3288 1| részegen szorította meg a hozzásimuló leány puha és bársonysima 3289 1| forróságtól égő karjával hozzásimult, s halkan szólott, amíg 3290 1| táplálkozhatik jól, mert nincs meg a hozzávaló étvágya; a hideg víz szívdobogást 3291 1| nyavalyában: többek közt VII. Hubert Manó is, a hírneves svéd 3292 8| meginterpelláltuk, derülten nyomta a hüvelykujját a koponyánkhoz:~ ~- Ej 3293 1| úr nagyszerűeket aludt a hüvös igazgatói fogadó-teremben, 3294 1| tudom, hogy önnel, a magyar Hugó Viktorral beszélek... Nagyon 3295 1| Az ásítás néha valóságos hullámgyűrűkben terjedt tova a fürdő parkjaiban 3296 4| módjára szenvedett a tajtékzó hullámok dühétől. Az óceán azonban 3297 1| doktor úgy érezte, hogy a vér hullámzani kezd az ereiben s hogy valami 3298 1| illatok ömlenek végig a hullámzó templomhajón. Utolsónak 3299 1| egyetlen könycseppet is hullatok-e?~ ~Oly harsogó hangon mondta 3300 1| elérzékenyülés édes könyeit hullatta Csollán doktor karjaiban. 3301 1| elmenjek a börzére, s csakúgy hullik az ölünkbe az arany, meg 3302 1| ringatta szeliden a beléje hullott faleveleket; kopogás és 3303 8| és a pelyhek még sűrűen hullottak. Az utcán égett néhány petroleumlámpa, 3304 1| Csollán doktor, aki a humoros oldaláról fogta föl különös 3305 8| koponyánkhoz:~ ~- Ej ty huncwucie! Ne félj, megkapod a krispint, 3306 3| játszott, a pöszmétebokrokon a hunyó nap utolsó sugarai játszottak 3307 1| szobába s a regényíró ijedten hunyorgatni kezdett. Mikor végre nagynehezen 3308 1| fiatal úr lépett ki rajta, hunyorgó szemmel, a külvilágba.~ ~- 3309 12| oktalanul újra kezdte a hurrázást. A tiszteletreméltó aggastyán 3310 1| el a ramsteak rózsaszínü húsát. A kelletlen képért, amit 3311 1| igérem meg, hogy mindig hűséges társa leszek... Nem lehet 3312 11| Kedvetlenül rágicsálták a finom hust, s gondolatban mind a ketten 3313 8| polgártárs, ne félj! Még csak a Husvét tanácsos attiláját vasalom 3314 8| ruhájával? Hát majd fölveszi husvétkor vagy pünkösdkor...~ ~Dühösen 3315 8| rendelt ruha némelykor csak husvétra vagy pünkösdre készült el; 3316 5| Miklós herceg, a rétháti huszárezred főhadnagya, tulajdonképp 3317 9| csillaga voltál, mikor a férjed huszárkorában megszöktetett tőlem. Igaz, 3318 1| partjára. A negyven krajcárból huszat arra költött el, hogy szállást 3319 3| az ifjuság lakott akkor huszesztendős szívemben... Muki a fiatalságot, 3320 3| és ifjuság lakott akkor a húszesztendős szívemben... Mi érhetne 3321 5| Körülbelül huszonkétszer vagy huszonháromszor tette meg ugyanazt az utat, 3322 1| hanem még valamivel több huszonhat százaléknál is... Ha a fejlődés 3323 1| aki elvesztett gyermekét huszonöt év mulva megpillantja...~ ~- 3324 5| fűtőház felé. Körülbelül huszonkétszer vagy huszonháromszor tette 3325 1| száz milliót is megszerzek huszonnégy óra alatt, ha biztos a kilátás, 3326 7| boldogtalanságában se legyen hűtelenné. A szoba csöndjében tetszése 3327 1| lombjai most föléjük borultak, hűvös, ájtatos, dalra és szerelemre 3328 1| csupa százéves frázissal huzakodott elő: a jó táplálkozással, 3329 1| Szép Heléna potpourriját huzatja, s fiatal lányok libegő 3330 1| Tamás-lakba s a gazdasszonynyal új huzatot tétet a párnákra és a paplanra. 3331 11| birtok, amit héthónapos huzavona után harmincezer forintért 3332 1| állomási viadukton.~ ~- Huzd rá! - kiáltja Csollán doktor 3333 1| lábánál egy hatalmas koffer huzódik meg. A batár ajtaja is rögtön 3334 1| Fürge gnómok szomorúan húzódnak meg a lombok között. A tündér 3335 11| Karlsbadba küldötte. Eleintén huzódozott az utazástól, de amikor 3336 3| kérdezte a tanár kissé húzódozva.~ ~- Hát nem tetszik ismerni? 3337 11| Elhallgattak és félénken közelebb húzódtak egymáshoz. Odakünn a végtelen 3338 8| ablaka mögül. Szívdobogva huzódtam közelébb, de nem a Novotny 3339 1| zenekar háromszoros tust huzott, mire Scherer úr, az elnök, 3340 8| valami szorgalmas cselédleány huzta föl a csikorgó vasláncot.~ ~- 3341 1| ötszáz felföldi munkás húzta meg magát éjszaka idején, 3342 1| lemondok, csak egy ilyen icurka-picurka nyaralócskát megvásárolj...~ ~ 3343 1| olvadt platinaként világított idáig a sziklák közül alácsurgó 3344 12| Mondok magamba, inkább ideadok hát négyszáz pengőforintot, 3345 1| szememben nem lehet tökéletes ideál... Kinevethet, de én szentül 3346 7| gúnyosan elfordul azoktól az idealista lelkektől, akik művészetének 3347 7| amelynek kivétel nélkül maga az ideálja, virággal és koszorukkal 3348 1| külső kerepesi-úton, míg idebenn szerelmes párok sétáltak 3349 1| hogy a gazdag félbolondokat idecsaljuk; a fényüzéssel berendezett 3350 6| rendjel, s egy kotillonból idecsempészett naptányér csillogott... 3351 5| az átkozott vasúti vonat ideér?...~ ~Körülbelül tizenegy 3352 1| gondossága elmulasztott; távolról idefehérlett a havasok hósipkája s a 3353 9| Mit ér nekem, hogy te idefönn minden földi jóban duslakodol, 3354 1| akit a doktor veszedelmes idegbajából gyógyított ki. Nehéz selyemruhás, 3355 1| tejetadó tehenecskénk. Az idegbajokat senkisem érti: az orvos 3356 1| asszony volt jelen, bájos, de idegbeteg perszonák, akik nagy bajukban 3357 1| nekünk a meghibbant emberi idegecskék tejelnek... Áldva légyen 3358 1| képzelik, hogy nekik is idegeik vannak, amiért néha a fejük 3359 7| akarja kínpadra vonni az idegeimet. Nekem ugyan akár az egész 3360 1| szeme se bír elhatni: az idegeink hajszálfinom szövetében. 3361 1| bágyadtak vagyunk, mert az idegeinket, fájdalom, nem hajókötelekből 3362 1| ujjáalkotni a szétzüllött idegeket...~ ~- És melyik az a módszer?~ ~- 3363 1| a kedvük valamiért... Az idegekről csak egyetlen hivatott személy 3364 1| eddig, hogy hazánkat az idegenekkel megismertessük? Évszázadok 3365 1| a férfiaké, sőt attól se idegenkedem, hogy egy könnyü övvel a 3366 1| kinálkoztak puha kényelmükkel az idegennek.~ ~Esti félnyolc volt, a 3367 6| felugrott a helyéből és idegenszerü angolsággal üvöltötte:~ ~- 3368 1| nemzeti viseletükben, az idegent... Maga a hidegvizes gyógyintézet 3369 1| teljesen tisztában. A külföld idegesei - fájlalván a derekukat 3370 1| végül Zuggó-Füredet, az idegesek Mekkáját... Ez a fürdő, 3371 1| Csollán doktor, akinek kissé idegeskedve panaszolta el a baját, mosolyogva 3372 1| javultam valamit, az esti idegesség mintha tegnap óta csökkenőben 3373 1| kénytelen elhalasztani az idegessége miatt, fűnek-fának elbeszélte, 3374 1| hanem egyenesen a beteg idegrendszerére irányítom. A kérdés tehát 3375 1| összefüggése egy katonalónak az idegrendszerrel? - szólott a sóhivatalnok 3376 1| restaurálja az elernyedt idegrendszert, s hogy meggörnyedt aggastyánok 3377 1| olyan élénken a tisztelt idegszálai...~ ~A primadonna nevetve 3378 1| a térdében van, hanem az idegszöveteiben; vagyis: a gyógyítás akkor 3379 1| lévő, jótékonyan elernyedt idegzet pihenése, álmossága, gyógyulást 3380 1| különvonat hozza ide a meghibbant idegzetü milliomosokat...~ ~Az 3381 1| vidékre a késő tavasz édes, idegzsongító nyugodtsága borult; messziről 3382 6| Gyalázat! A családi jelenetet idehozni a színpadra! Le a zsarnok 3383 5| gedővári kastélyban lakott, de idejének legnagyobb részét Rétháton 3384 1| annyit ásítok, mint amikor idejöttem...~ ~A doktor szelid béketűréssel 3385 1| zuggó-füredi orvosoknak még annyi idejük sincs, hogy a szomszédvárosba 3386 8| micsoda viszontagságok után - idekerült a Kőkép-utca végébe. Hosszu 3387 1| amelyik a nagy fák közül idelátszik... Maga persze egészen másra 3388 1| minek? Ha az egész világ idezarándokol Zuggó-Füredre, azt hiszem, 3389 7| a költő ismert mondását idézem: Cherchez la femme!~ ~A 3390 1| az egész művelt Európát idecsődítem... És az öt millió meglesz, 3391 3| kegyetlen sors beleavatkozott az idillbe: Lőcsey megdöbbenve vette 3392 10| tőlem, hogy tovább nézzem az idillt, amelyben nekem, fájdalom, 3393 1| Kivánni se lehetne különb időjárást, mint a mostani, az ég állandóan 3394 1| Csollán nevet, remélem, örök időkön által fönn fogja tartani 3395 5| szinésznőnek... A herceg időközben megházasodott, de férji 3396 9| embernek:~ ~- Most nincs több időm, de jöjjön fel verseny után 3397 1| volt e többnyire kövér és idomtalan termetek sokasága, amint 3398 11| Budapesten jártak, ahol annyi időn át oly tökéletes biztosságban 3399 1| törölte el az étkezések fix időpontjait s kiadta a jelszót, hogy 3400 1| szokást, hogy az emberek fix időpontokban táplálkozzanak. Az oroszlán, 3401 1| kirándulásából magával hozott. Néhány idősebb néni hangos beszélgetéssel 3402 1| Az elhelyezkedés hosszabb időt vett igénybe, maga a szertartás 3403 8| megszólított:~ ~- Hová megy az ifj’úr?~ ~- Pszt, ne beszéljen 3404 1| pácienseink fölfrissülve, az ifjúság jó kedvével és rugalmasságával 3405 7| dédelgetett kedvencét. És mivel az ifjuságnak nem igen van fölösleges 3406 2| kis uram, hát csakugyan igazad van: én hideg, közömbös, 3407 1| aranyos betükkel ragyogott az Igazgató-orvos fölírás. A következő pillanatban 3408 1| negyedórácskát...~ ~A vincellériskola igazgatója szomoruan intett, s komikus 3409 1| környékbeli vincellériskola igazgatóját bebocsássa. Ez a derék férfiu, 3410 1| mértékben igénybe vegyük.~ ~Az igazgatók helyeslőleg bólogattak, 3411 8| jókedélyü Juhász kapitány) és az igazgatónk, Pallay főtisztelendő úr, 3412 1| kellemes kényelmüket.~ ~Az igazgatóság barokkstílü palotája, tömérdek 3413 1| báró sürgősen tudatta az igazgatósággal, hogy a fenséges úr inkognitóban 3414 1| kivánsággal fordult a zuggó-füredi igazgatósághoz, hogy küldje hozzá egyik 3415 1| szerencsésen előkerítettek néhány igazgatót: Dömjént, a milliomos gabonakereskedőt, 3416 1| egész sereg részvénytársaság igazgatótagja volt s állandóan annyi jó 3417 1| tapasztalásom, félsiker. Aki a maga igazsága felől makacsul meg van győződve, 3418 1| hogy az ember ennek az igazságát belássa; a laikus is érzi, 3419 1| az egész fürdőben, s az igazgatóság sürgős ülésre gyült össze, 3420 9| bódé, ahol a hazai nyelv igéit terjesztjük.~ ~- Hát mit 3421 1| túrista-épületek a kisebb igényü, de azért még mindig jómódu 3422 1| a csillagos éjszakában igérem meg, hogy mindig hűséges 3423 1| mégis azt mondom, hogy az igéretek terén ne fickándozzunk valami 3424 1| finom mosolylyal, - maga igéretet tett nekem, hogy négy hét 3425 1| feljön hozzánk mindennap? Igérje meg és biztosítom, hogy 3426 5| tüzoltók táncmulatságába igérkezett, s tíz órára odaát kell 3427 4| városba menni? Szerdára nem igérkeztek társaságba. Ha pedig Sárit 3428 1| tökéletes gyógyulást csak úgy igérhetek, ha a tanácsaimat mindenben 3429 3| kezébe.~ ~- Itt van, maga is igyék egy pohár jó bort... Megérdemli, 3430 7| idegen úr: Óh kérem, kérem. Igyekezni fogok, hogy tömör és lakonikus 3431 1| ájtatos, dalra és szerelemre ihlető csöndesség fogadta őket. 3432 1| erdő, a fenyvesek mohos, ihszalaggal befont birodalma, csak most 3433 3| Tüzoltó lépcsőjén, a svábbanda ijedt dühvel kezdett bele a legzajosabb 3434 1| fiacskám, menten elájul az ijedtségtől...~ ~- Az istenért, akkor 3435 2| kicsit mintha meg lett volna ijedve, csak úgy lihegett a sietéstől. 3436 3| abroszon, majd egyszerre ijesztően fölegyenesedett. És hangosan, 3437 1| lény se.~ ~1871 julius 15-ike volt. A fürdőt szegélyező 3438 8| Budapesten a legtöbb comme il faut helyen hasonló fölírásokat 3439 1| hegyvidék csodálatosan édes illata érzik. A zenekari pavillonban 3440 1| magába a hegyvidék ezer illatból összesűrűsödött levegőjét 3441 11| hogy a boltja megszokott illatkeverékét, a sáfrány-, a terpentin-, 3442 10| te kiváncsibb vagy, mint illenék.~ ~Kovács: Tudom, hogy túl 3443 9| Az apa~ ~Az Illésházy-emlékverseny véget ért, Sárrét-et, a 3444 10| így a kiváncsiságom nem illetlen. De néha, - amikor maguk 3445 1| teremtés már igazán nem illett ide a középkorba. Ragyogó 3446 1| költötte föl a görög szobor illuzióját.~ ~A Csollán doktor várószobájában 3447 1| És ha tudnám, hogy holnap ilyenkorra meghalok, elhiheti, hogy 3448 1| emberek köztudatába. Az ilyesmihez épp úgy idő kell, mint ahhoz, 3449 1| mert hiszen én is csak ilyesmit felelnék, ha valaki hasonló 3450 4| De a jövőben ne tégy ilyet, mert komolyan megharagszom...~ ~ ~ 3451 12| kemény drámacigarettát. Im, itt van, fogja, a kétfilléres 3452 1| szeretem, de akkor fogom igazán imádni, ha egyszer minden reményünk 3453 1| szemével, most egyszerűen imádom. Mert ami a divatos gondolkodást 3454 10| előszobába, s mikor visszatér, az iménti, mosolygó feleség helyett 3455 1| jövedelmével, sohase bírna úgy imponálni nekem, hogy szeretni tudjam... 3456 1| sajátságosan goromba és imponáló modorát is szétvitték az 3457 1| goromba embernek - föltétlenül imponált, ha valaki viszont gorombáskodott 3458 1| Pázmánnak ugyancsak nem imponáltak olyan csekélységek, hogy 3459 1| kerül.~ ~Az aranypaszomántos inas mondta ezt, aki a Csollán 3460 1| következő pillanatban az inasa lépett a szobába.~ ~- Miska, - 3461 11| napot, ha a vevőkkel, az inassal, a fuvaros kocsisaival nem 3462 1| revolver nem volt kéznél, az incidens, hála a Gondviselésnek, 3463 1| selyem kabátjában, amely egy indiai mágusra emlékeztet, halkan 3464 1| miben különböznék a rézbőrü indiántól?~ ~Abban a hatalmas munkában, 3465 6| testvérhugom, született Tamar Indien-leány... Édesapánk a közép-ausztráliai 3466 1| selyemszövet, amely ingerlő indiszkrécióval árulta el alakjuk tökéletességét. 3467 7| elhatározását befolyásolta. Talán indiszkrétnek és tolakodónak fog tartani, 3468 1| szokta bírálni a Scherer úr indítványait.~ ~Az elnök hidegen bólintott.~ ~- 3469 1| pont, amely minden jogos indok nélkül fájni szokott. Ezeket 3470 1| a kezét, a várúrnő csak indulatszavakkal tudott kifejezést adni az 3471 1| hátradőlt a karosszékébe.~ ~- Induljunk ki onnan, - kezdte Csollán 3472 1| szerelmesen egymáshoz simulva, indulnak bele a sötét éjszakába, 3473 1| kiséretével együtt, Európába indult, hogy a magyar fürdőt használja. 3474 8| mulatnak.~ ~Megsemmisülve indultam visszafelé, a sírás a torkomat 3475 1| tégla- és törmelékhalmazok inficiálták a fenyvesek őszi levegőjét. 3476 6| napról-napra a La meglio infidela-t; a kis truc kerek százezer 3477 4| válaszolt:~ ~- Úgy érzem, hogy influenzát szereztem ebben a nedves 3478 1| készpénzhez, fogathoz s ingatlanokhoz jutottak. A magyar fővárosnak 3479 2| pedig búbánatos mosolylyal ingatta meg szőkefürtös fejét.~ ~- 3480 1| puha selyemszövet, amely ingerlő indiszkrécióval árulta el 3481 1| húsz évvel ezelőtt, két inggel, egy kampós bottal és negyven 3482 1| a pincérnek, - a garszon ingujjban volt és piszkos kötényt 3483 1| De nem csupán a klinika ingyenes betegei, hanem a gazdag 3484 1| ökörfarkkóró-párázatban, s megható buzgalommal inhalálta félórán át az enyvszagot. 3485 1| igazgatósággal, hogy a fenséges úr inkognitóban érkezik a fürdőbe, Schneethal 3486 12| tulságosan. Mert ha sört akarok inni, ebből az következik, hogy 3487 11| a kezében tartotta.~ ~- Instálom, a Völgyi tekintetes urat 3488 1| résztvegyen. Csollán doktor int a cigánynak, a Rákóczi-induló 3489 2| szakácsnémnak sokkal több az intelligenciája, mint ennek a haszontalan 3490 1| föllélegzenek és üdvözletet intenek egymásnak. Egy mohos fenyő, 3491 1| föllélegzettek és üdvözletet intettek egymásnak. Egy mohos fenyő, 3492 1| amelyet a jegyespárhoz intéz, klasszikusan szép; mindenki 3493 10| most egy indiszkrét kérdést intézek önökhöz.~ ~Férj: Halljuk!~ ~ 3494 12| Herz Manó Dániel ugyanez intézetnél mint főkönyvvezető és felügyelő-bizottsági 3495 1| tíz új padot állítottunk, intézkedtünk, hogy a gyorskocsi rövid 3496 1| áztatott köles... Majd holnapig intézkedünk, hogy az új kúrát megkezdhesse...~ ~ 3497 1| szólott szerényen, - ha intézményeinket nagybecsü látogatásával 3498 1| fölött, s külön osztály intézte a lakásrendelések fárasztó 3499 6| aztán nemes egyszerüséggel intéztem hozzájuk a következő beszédet:~ ~- 3500 12| akihez e sajátságos szavak intézve voltak, a májbetegek keserüségével 3501 6| gróf hosszan tárgyalt az intrikussal, aki nejét pokoli mosolylyal 3502 2| olyan volt, mint egy jómódu iparosleány.~ ~- Na Julcsa, hát maga 3503 8| mesélgetett néhány korhely formáju iparosnak...~ ~Jó darabig álltam a 3504 1| csodafürdőre volt hivatva irányítani. Gyönyörü, szemetszúró, 3505 1| a beteg idegrendszerére irányítom. A kérdés tehát csupán annyi: 3506 4| akkor a jó Isten legyen irgalmas hozzá...~ ~Nyájas olvasó, 3507 7| Úgy van. De a zálogház irgalmatlanul rosszul jövedelmez. Az emberek 3508 1| Miért ne? Maga annyi vasat írhat, amennyit jónak lát, ez 3509 1| buza vagy a rozs megérjen. Irhatja a legkülönb publicista a 3510 10| mint a többi agglegény: irigy és feketemáju gazember vagyok.~ ~ 3511 1| az álmom, hogy mindenki irigyeljen... Már most is szeretem, 3512 1| esztendő mulva nem kell irigyelnünk még a Rotschild-csoportot 3513 5| komornája elaludt. A hercegné irigykedve nézte a jóízüen pihenő leányt 3514 1| láttam életemben... Micsoda irigylésreméltó férfi lesz, akit ez a leány 3515 2| titkolózva ezt mondta: „Irja csak le szépen, amit diktálni 3516 9| hogy utánunk jőjjön. De azt írja, hogy az egész színtársulat 3517 7| a tengeri fű, Daruvölgyi Irma, a vidéki színtársulat 3518 4| pár sürgős levelet kell írnom. Hát maga hová siet ilyen 3519 12| nyugalommal pihentette az íróasztal itatóspapirján.~ ~A fiatal 3520 1| bólogatott, aztán megnyomta az íróasztalán heverő villamos csöngetyü 3521 1| A gyönyörüen fölszerelt íróasztalok mellett gérokkos fiatal 3522 1| dőltek hátra az igazgatói iroda hatalmas bőrfauteuiljeiben.~ ~ 3523 1| eltávozott az igazgatói irodából. Csollán, aki jóformán hajnalig 3524 1| szolgálattevő személy, irodai alkalmazott egész nap unatkozva 3525 1| utazás után betoppant az irodájába.~ ~- Égni, semmise ég, - 3526 1| levelező volt a Scherer irodájában, de azóta - néhány szerencsés 3527 1| nagyobbítani az igazgatósági irodákat s új, munkabíró erőkkel 3528 12| személy lépett az elegáns irodahelyiségbe. A harmadik személy, aki 3529 1| frázisokat, amelyekkel az ujságok írói élni szoktak. A helybeliek 3530 1| alatt? - kérdezte a lány, ironiába hajló kacérsággal.~ ~- Hogy 3531 1| sok mozgással. Mindez csak írott malaszt, mert a gyakorlatban 3532 1| ujságok szenzációs cikkeket írtak a nagyszerü magyar fürdőről, 3533 1| között, mintha mindaketten irtóztak volna attól, hogy valami 3534 1| is különben - veszettül irtózunk attól a gyönyörűségtől, 3535 2| ismeretlen női név volt írva - ez a név: Iza, - a boríték 3536 8| iszákos lengyel szabó! De én! Iskola után lihegve szaladtam el 3537 10| most már nem valami borzas iskolás leány, hanem férjes asszony.~ ~ 3538 8| a vigasztalan magányba. Ismered-e a szegény fickókat, akik 3539 1| magát még abból az időből ismerem, amikor pólyában visított 3540 1| hiányosak voltak a geografiai ismeretei, - a tenger színével és 3541 1| civilizált világ minden pontján ismeretessé vált. A képes lapok Csollán 3542 1| vacsorázott s ezeket az ismeretségeit szívesen kamatoztatta előkelő 3543 5| termésre lesz kilátás, az ismeretségem dacára szívesen feleségül 3544 1| szánalmas teremtés... Mi, akik ismerjük kissé a férfiakat, tisztában 3545 1| az életben. Ha régebben ismerne, nem támadnának ilyen ötletei; 3546 1| közé, de lojálisan el kell ismernem, hogy vannak dolgok, amikhez 3547 3| húzódozva.~ ~- Hát nem tetszik ismerni? Én a Muki pincér vagyok, 3548 8| balatonvidéki borok iránt és az ismerős gyerekeknek az utcán barackot 3549 4| Gondoljon csak végig az ismerőseim között és mondja meg őszintén, 3550 1| lakásrendelések - így végződött az ismertetés - fölöttébb sürgősek, mert 3551 1| ernyős sipkájában csak alig ismerünk rá Csollán doktorra, - szinte 3552 1| amelyet a régi várurak aligha ismertek... Mivel nem tudunk okosabb 3553 10| féltékenykedni én reám.~ ~Férj: Ismétlem, hogy csak az új operettem 3554 7| A kopogtatás szerényen ismétlődik.~ ~A primadonna (a helyéből 3555 12| szerény szolgai minőségben istápolja a külvárosi pénzügyeket. 3556 1| mintha süket lett volna az istenadta) barátságosan gondjaiba 3557 1| jókedvében alkotta a magyarok Istene... A leghiresebb külföldi 3558 11| nagyon megharagudtak a jó Istenre, hogy ilyen váratlan kiadásba 3559 1| Templomok, külön skót istentisztelet az angoloknak... Table d’ 3560 1| magyar Kárpátok völgyében, az Istentől megáldott helyen, ahova 3561 8| Katuska, őt nem csalja meg egy iszákos lengyel szabó! De én! Iskola 3562 1| viszem a farsang idején? Na iszen! Még arra se tudom rávenni, 3563 1| Brrr, még gondolatnak is iszonyu... Egy várkisasszony, aki 3564 5| Miklós herceg mindennap nálam iszsza a teáját?...~ ~A hercegnő 3565 1| szigoru tartózkodás a szeszes italoktól, lehet, hogy az úgynevezett 3566 12| pihentette az íróasztal itatóspapirján.~ ~A fiatal ember, akihez 3567 1| Ahogy a mai helyzet után ítélni lehet, hát azt hiszem, hogy 3568 1| uzsonnázzék. Az első kávét akkor itta meg nyilvános helyen, amikor 3569 1| tanácskoztak a haza javáról és ittak öblös ónkupáikból a haza 3570 1| oldalági rokonok lojálisan itthagyták, de a fölszerelést az utolsó 3571 5| utóbb bizalmasan elmondta ittlétének történetét és rugóit.~ ~- 3572 1| IV.~ ~Budapest a hetvenes években 3573 8| Világosnál tart... (Az öreg szabó ivás közben a szabadságharcot 3574 1| IX.~ ~Az első évet csinos veszteséggel 3575 2| fenséges szót:~ ~- Menjen el Izához, ha csókolózni akar!~ ~Ma 3576 1| Scherer úr most szerepel első ízben a nyilvánosság mezején. 3577 12| megvakarta a füle búbját.~ ~- Izé la, hát úgy áll a dolog, 3578 1| hogy a szagok, a színek, az ízek, lehet, hogy valami új fajtája 3579 1| doktor lázasan.~ ~A nagy izgalomban csak nagy nehezen találják 3580 8| Öt óra óta néztem halálos izgalommal a Novotny szorgos munkáját, 3581 9| mázsáló csöngetyüje. Ez izgató hangokra egyszerre kiröppent 3582 5| érdekli, az látnivaló volt izgatott hallgatásán... Egy kis ideig 3583 2| lassanként kiváncsivá és izgatottá lett. A gyanu addig motoszkált 3584 8| őszinte vallomást teszek: izgatottságomat nem annyira az estéli beszélgetés 3585 1| rendelőszobába, egy örökké izgő-mozgó, nyughatatlan vidéki polgár, 3586 1| komornyikok, szedjétek el iziben a pesti nagyságos úr cók-mókját. 3587 11| paprikás csirke egyikőjüknek se ízlett, bár a pusztai szakácsné 3588 1| talán az étel, a szivar se izlik neki, de ha a megfejtést 3589 1| tartott volna a csók, ha az izmos lány hirtelen ki nem bontakozik 3590 1| térdizmait, nyakmirigyeit, izületeit és koponyadudorait. Majd 3591 1| a gyönyörü épületeket (a János-forrás csillogó-villogó pavillonja 3592 1| meg a rólam elnevezett János-kút, - amelyik a vidék legfinomabb 3593 1| férfiu, akit Marosi Benő Jánosnak hívtak, joggal viselhette 3594 1| elmulasztottunk néhány hetet.~ ~- Januárban attól fél, hogy már elmulasztott 3595 8| visszamenő hagyomány volt a januárvégi matiné, amelyen a kis város 3596 1| felülnek... Már a tógában való járás, meg a fix étkezőidők eltörlése 3597 1| sűrűn használva azokat a járatos frázisokat, amelyekkel az 3598 1| csúf manók, lábujjbegyen járjon minden lélek: a forrás tündére 3599 1| hozzá egy negyvenes felé járó, gyönyörü asszony, Szentvölgyi 3600 7| érintsem. Azt hiszem, nem járok messze a valóságtól, amikor 3601 1| belekötött a legelső utcai járókelőbe s oktalan jókedvében nyakig 3602 1| néz szét pár pillanatig a járókelők soraiban.~ ~- Hol van Csapó? - 3603 4| trumeau-szekrény is öregesen járta a kállai kettőst) s a homlokát 3604 1| halálfélelmet érez, amikor az utcán járva, egyszerre az az aggódása 3605 6| önökre, hogy az isteni Tilda játékában gyönyörködjenek. Fáradságukat 3606 4| valami nőtlen férfi van a játékban? - kérdezte a szép bűnöst, 3607 9| vagyonukat, az asszony egy fukar játékos fanatizmusával nézte végig 3608 7| költő, se valami mecénást játszó mágnás, de azért teljesen 3609 6| hétig zsúfolt házak előtt játszották napról-napra a La meglio 3610 7| törjön meg a szíve, de azért játszszék, mert a hivatása úgy rendeli...~ ~ 3611 8| távoztam. A szakácsnő már javában pörkölte odakünn a reggeli 3612 1| épségben ragyogott. Anyagi javadalmainak aggasztó megfogyatkozása 3613 1| egykori kapitánya, aki dús javadalmakat kapott fejedelmétől a rigómezei 3614 1| Kürthök tanácskoztak a haza javáról és ittak öblös ónkupáikból 3615 1| fehérruhás leányokat is hozott javaslatba, de ezt már Scherer úr hevesen 3616 1| mondaná, így szólott:~ ~- Javaslom, hogy negyvenezer forintot 3617 1| Bátor vagyok ugyanis azt javasolni, hogy az idén kissé fokozottabb 3618 12| is, akik semmi értékesebb javat nem mondhatnak a magukénak 3619 9| igaza van, hogy az öreg javíthatatlan szélhámos. De lehet, hogy 3620 1| elkisérte. S amíg boldogan, a javulásban bizakodva, távozott, az 3621 1| válaszol:~ ~- Óh, mindenesetre javultam valamit, az esti idegesség 3622 1| ápolja, a drága csipke, a jégbehütött pezsgő, a szamóca január 3623 1| a pincérek; a konyhában jégen állnak a vaj aranysárga 3624 11| körülnézni a sötétben, de néhány jegenyenyárfán kivül semmit se láthatott.~ ~- 3625 11| játszottak, a két óriási jegenyére, s a végtelennek látszó 3626 1| a hegyek közül lesiető jeges zuhatag, s a gyönyörü, lelketifjító 3627 1| káromkodni kezdett, mint a jégeső.~ ~- A teremtésit, ki az 3628 1| csónakkal szántotta végig a jéghideg habokat. Még egyelőre csak 3629 6| nyomorult nép nem kapkodta el a jegyeinket, a dologtalan szinészeinknek 3630 1| Erzsike kisasszonynyal.~ ~A jegyesek - az örömapa kivánságára - 3631 1| végez. A beszéd, amelyet a jegyespárhoz intéz, klasszikusan szép; 3632 8| itt nyomorult ruháról?... Jegyezd meg kölyök, hogy most nem 3633 6| önöknek. Még csupán azt jegyzem meg, hogy külön ötven lirát 3634 1| csupa szép asszony volt jelen, bájos, de idegbeteg perszonák, 3635 1| egyszerre, az úgynevezett nagy jelenet közepén, hangosan, szinte 3636 6| La moglie infidela első jelenetei minden zavar nélkül leperegtek. 3637 1| a többi, s hogy az ilyen jelenetek nincsenek a kedvemre... 3638 1| ér nekem a krakélerséged jelenléte, ha a többi vendégem azt 3639 1| Az affektálásnak, az én jelenlétemben, nincs helye...~ ~A hetvenes 3640 1| Mikor később az öreg szolga jelenteni jött, hogy az ebédet föltálalták, 3641 1| Ugyancsak a lapok azt is jelentették, hogy egy amerikai köztársaság 3642 1| szimptomácskák egymásután jelentkeznek; egyelőre még csak a térdkalácsa 3643 1| beszéd alatt, s maga is sokat jelentőleg krákog. És amikor a halvány 3644 1| nem volt valami banális jellegü.~ ~- Igaz, mit szól a Szepessy 3645 1| még róla?~ ~- Nem én.~ ~- Jellemző tulajdonsága, hogy csak 3646 1| virraszt...~ ~- Miből áll az a Jellner-kúra? - kérdezte az őrnagy aggódva.~ ~- 3647 1| fenséges úrral egy pompás kis Jellner-kúrát, s biztosítom, hogy akkor 3648 1| előtt egy bájos, provánszi jelmezbe bújtatott leány kínálta 3649 1| fix időpontjait s kiadta a jelszót, hogy mindenki akkor ebédel, 3650 1| most kaptuk a pusztaőrsi jelzést.~ ~Az állomásfőnök a szeme 3651 5| állomásfőnök másfélórás késést jelzett, de akik a pázmánvölgyi 3652 1| csillognak: a vasuti pályaház jelző-lángjai... Oldalt a zuggó-füredi 3653 4| vette le a lábáról...~ ~- Jesszusom, miért beszél annyi badarságot 3654 1| paplanra. Amíg a szoba rendbe jő, a mi társaságunkban iszik 3655 1| magukba fogadják.~ ~Scherer úr jóakarattal hallgatta végig a doktor 3656 9| te idefönn minden földi jóban duslakodol, mikor mi, a 3657 4| hogy magának olyan bizalmas jóbarátja...~ ~- Azért tette, mert 3658 1| legalább eleintén, nem jönnek maguktól, elhatároztuk, 3659 4| megcsókolta a barátnőjét.~ ~- Nem jönnél be velem szerdán a városba? - 3660 8| fekete nadrágot. Aztán te jössz polgártárs az ünnepi krispinnel... 3661 1| mellett éhes vendégeket, akik jóétvágygyal kanalazták a levest és szakértő 3662 7| nyárspolgárok; és a kis jövedelmecskéjüket pedánsul beosztják. Ha valamely 3663 1| földjei, a gyárai hoznak dús jövedelmet, - nekünk a meghibbant emberi 3664 1| kénytelen számotvetni a jövedelmével, sohase bírna úgy imponálni 3665 7| zálogház irgalmatlanul rosszul jövedelmez. Az emberek itt egytől-egyig 3666 11| bolt elég tisztességesen jövedelmezett, de Völgyiék talán kora 3667 6| truc kerek százezer dollárt jövedelmezett az önök alázatos szolgájának...~ ~ 3668 8| ilyenkor a szekundával és a jövendővel? Csitri, félénk, pihegő 3669 4| szeretetreméltó vagy... De a jövőben ne tégy ilyet, mert komolyan 3670 1| meggazdagszik, aki Zuggó-Füred jövője iránt bizalommal viseltetett...~ ~ 3671 1| Ő bátor és erős volt: a jövőjének tehát úgy kellett alakulnia, 3672 1| becsülöm önt, de a pénzemért jogom van ahhoz, hogy a szerződéshez 3673 7| megfoszszon...~ ~A primadonna: Nem jogosít föl?~ ~Az idegen úr: Nem, 3674 7| jelentéktelen magánügy nem jogosítja föl Nagysádat arra, hogy 3675 1| éljenezhessenek s ime egy jóízü, mindeneket szuggeráló ásítás 3676 8| vagy az, kis polgártárs? Jőjj be, hozatok neked egy forró 3677 1| lesz ez másképp is... Most jőjjenek be és foglaljanak helyet 3678 8| zászlóalj parancsnoka, a kövér, jókedélyü Juhász kapitány) és az igazgatónk, 3679 11| kuporgattak, hiába szenvedtek: a jókedv, az életöröm egyetlen sugara 3680 1| utcai járókelőbe s oktalan jókedvében nyakig a fejébe ütötte a 3681 8| sohasem láttak mosolygónak és jókedvünek, szilaj lelkesedéssel hajrázott 3682 8| házából még mindig sunyi jókedvvel hallatszott ki a cincogó 3683 4| vastag málnaszínü szőnyeg, a jóleső melegség, a feketeruhás 3684 4| megőrzi nyugodtságát és jómodorát.~ ~- Nem járt itt a feleségem? - 3685 1| nyugalmazott tábornok, egy jónevü, inkább öreg, mint fiatal 3686 1| milyen egyszerü s milyen jóságosan leereszkedik a hétköznapi 3687 1| lengyel határig elláthatott a jószemü szemlélő. Állítólag Kürth 3688 5| bátran csütörtökre... Én jótállok arról, hogy a herceg ezen 3689 3| át hasztalan kutatott a jótékony dzsin után, akinek kegyességéből 3690 9| hallgass a szívedre: hiszen a jótéteményeddel nemcsak a vén apádat mented 3691 2| amikor a józan feleség se józanabb, mint a fenkölt beszédü 3692 2| ismerősei inkább mértéktelen józansággal vádolták, - a levél, amelyet 3693 1| Zuggó-Füredre. A Ferenc József-szállodában vett lakást, s két napig 3694 1| tisztelgett a professzor Ferenc József-szállodai lakásán.~ ~- Boldogok lennénk, 3695 9| annyi pénzük volt, hogy jóformán maguk se ismerték az egész 3696 1| önnek, hogy Zuggó-Füredet jókedvében alkotta a magyarok Istene... 3697 1| távoli hegyek mögé bújik és a jókedvü nimfák félénken kuporodnak 3698 4| felesége kikiáltott don Juánokkal suttog, de most valami baljóslatu 3699 8| parancsnoka, a kövér, jókedélyü Juhász kapitány) és az igazgatónk, 3700 1| építő-napszámosok filléreiből.~ ~1874 juniusában Zuggó-Füred már teljes pompájában 3701 11| csakhogy valamikor vagyonhoz jussanak. A csinos fiatal asszony 3702 9| megebédelhessek valahol... Hadd jusson valami a vén szinésznek 3703 7| A jutalomjáték~ ~Polgári fényűzéssel berendezett 3704 7| értem, kisasszony. Az ön jutalomjátéka kirántott volna a csávából; 3705 7| összefüggésben van az én jutalomjátékom az ön zálogházával?~ ~Az 3706 11| gróf kastélyába is el lehet jutni másfél óra alatt...~ ~- 3707 1| mihamarabb hozzáfognak juttatni egynéhány millióhoz... Higyje 3708 1| hogy holnap a birtokába jutunk a tuzoknak, s egyáltalában 3709 1| téren produkált, annak a kabalák történetében aligha volt 3710 8| hallucinációk gyötörtek: az ujjatlan kabát, a vattirozott mellény szilaj 3711 8| piaristák ilyenkor rövid kabátban táncoltak, mi meg két hétig 3712 4| fölsütötte a haját s a bolyhos kabátjába burkolózva, forgószél módjára 3713 1| különös szabásu, fehér selyem kabátjában, amely egy indiai mágusra 3714 5| Két hétig nem láttam kabátos embert... és fűző nélkül, 3715 1| hogy mindenkinek külön kabin kellene, de régi dolog, 3716 1| születésére, amely a maga kábító tempójával az amerikai városokat 3717 8| töprenkedéseimben tehát (ne kacagj szíves olvasó!) nem a Zarjeczky 3718 1| pácienseimnek a szemük közé ne kacagjak... Ha látta volna, micsoda 3719 6| elájult, de előbb ideges kacagógörcsök közt sikoltotta:~ ~- Szegény 3720 12| májbetegek keserüségével kacagott.~ ~- Öt forint? - ismételte 3721 3| kollegáim írni szoktak, pokoli kacagással olvassák ezt, mert ki az 3722 4| mosoly csillogott keresztül s kacéran, hódító volta teljes tudatában 3723 1| hogy egy idegen férfiúval kacérkodjanak, szinte ijedten, meghunyászkodva 3724 1| kávéház, sétatér, színpad, kacérkodó szép leány, amikor mi már 3725 1| elragadtatás és az öntudatos kacérság mosolyával pihentette rajta 3726 1| kérdezte a lány, ironiába hajló kacérsággal.~ ~- Hogy mit, azt maga 3727 1| kora reggel ellenére, már a kádak és hideg medencék közül 3728 1| korpában, széna között, zuzmós kádban, mustban, esetleg meleg 3729 2| Fájdalmát, mint a tenger kagylója, némán magába rejtette, 3730 8| vattirozott mellény szilaj kalamajkát jártak körülöttem, a vasaló 3731 1| éveink küzdelmei, szerelmi kalandjaink, rendetlen életmódunk nem 3732 6| házak előtt játszott: a kalandor népséget a komoly dráma 3733 1| özönével folyt a pezsgő, csinos kalandornők ekvipázsokon robogtak végig 3734 1| keletkeznek. És az őrült, kalandos hajszában, amely a pénz 3735 1| kattogni, mint egy kovácsműhely kalapácsa, amikor néha, egy pompás 3736 11| egyenruhát viselt, s pántlikás kalapját alázatosan a kezében tartotta.~ ~- 3737 11| mulva előkerült a gazda, aki kalaplevéve köszöntötte az uraságokat.~ ~- 3738 1| többi kupéból pofoncsapott kalapos inasok és vadászok szálltak 3739 1| azért látogattuk meg, hogy a kalauzolásra fölkérjük, - szólt közbe 3740 1| míg a házigazda karonfogva kalauzolta végig a zeg-zugos tornácokon, 3741 1| lenni; a köznapi, a rendes kaliberü ember, aki verejtékes homlokkal 3742 6| Eszembe jut például egy kaliforniai téli este, amikor Tilda 3743 1| Nem erre a sok natriumra, kaliumra, kobaltra, mangánra, anidridre 3744 4| trumeau-szekrény is öregesen járta a kállai kettőst) s a homlokát kiverte 3745 10| mellett, bizalmas zúg a meleg kályhánál, egy jó költő, akit az ember 3746 3| aki évek óta a vagyona kamataiból élt; a két leánya mint általánosan 3747 12| belőle, hogy hetedfeles kamatot fizetnek, holott a nagy 3748 12| tehát csak holnaptól fogva kamatozik, mert tizenkettő után a 3749 1| az ismeretségeit szívesen kamatoztatta előkelő pénzügyi körökben: 3750 1| hevesen - és egyáltalában nem kamatoztatjuk eléggé azokat a kincseket, 3751 1| ezelőtt, két inggel, egy kampós bottal és negyven krajcárnyi 3752 1| vendégeket, akik jóétvágygyal kanalazták a levest és szakértő ügyességgel 3753 10| szimboluma. Adjatok egy kanálka levest és én megmondom, 3754 7| melyből itt-ott kiváncsian kandikál ki a tengeri fű, Daruvölgyi 3755 8| attiláját vasalom ki és Kuich kanonok urnak csinálok egy fekete 3756 1| villa, színes virágágyak, kanyargó kerti utak közepette. Az 3757 1| csörgedeznek vissza szeszélyes kanyarodásokban a hegyek közé. A völgyben, 3758 1| tisztáson szomoru lánycsapat kanyarodik kifelé a forrás völgyéből... 3759 1| hogy jobban kiláthasson a kanyarodó töltésre, a vasuti személyzet 3760 1| elhelyezze, már füttyentett is a kanyarodónál a különvonat lokomotivja, 3761 1| ágazó úton, amely szeszélyes kanyarulatokban vezetett föl a fenyővel 3762 2| vita hevében még ki találja kaparni a szörnyeteg szemét. Fájdalmát, 3763 1| szélén, a lány néha sikoltva kapaszkodott a doktor karjába, majd elkomolyodva 3764 1| ami a hazai fürdőügygyel kapcsolatban áll...~ ~Az igazgató most 3765 1| mindenáron magamhoz fogom kapcsolni...~ ~A leány a kezét nyujtotta 3766 8| kövér, jókedélyü Juhász kapitány) és az igazgatónk, Pallay 3767 1| építtette, László király egykori kapitánya, aki dús javadalmakat kapott 3768 6| grófnék, szakácsnék, tengeri kapitányok és hercegnők bágyadtan legyezhették 3769 6| amikor a nyomorult nép nem kapkodta el a jegyeinket, a dologtalan 3770 6| személyenkint husz lirát kapnak azért, hogy az előadást 3771 2| akar tőlem tíz forintot kapni?” Én előbb valami rosszra 3772 1| dobog, s olyan sírógörcsöt kapok, hogy a szobalányom rosszul 3773 1| a várkapu, a földalatti kápolna, a titkos folyosók épp úgy 3774 1| Seötét-leányok pedig a katakombaszerü kápolnában álmodoztak szerelmes lovagjaikról.~ ~ 3775 1| Nemzeti Kaszinó vendéglőse, a kápolnaszerü konyhában konferált a hírneves, 3776 9| minden krajcáromat az uramtól kapom... Ahelyett, hogy a szerencsémnek 3777 1| nekem, amely fölizgat és káprázatba ejt... Én, ha egyszer asszony 3778 1| életmeghosszabbító illatai lebegtek. A káprázatosan fehér abroszok, az ezüst 3779 1| le a lépcsőkön, amelyek kápráztak a tisztaságban, de eddig, 3780 1| forinttól a millióig Scherer úr kápráztató gyorsasággal tette meg az 3781 1| fürdőszolgák káromló szava, ha nem kaptak elegendő borravalót... A 3782 3| valami nyugalomba vonult káptalani gazdatiszt volt, aki évek 3783 12| úgy áll a dolog, hogy a kapuban elolvastam a hirdetésüket. 3784 1| különös ováció fogadta; a kapuboltozat mélyében vörösruhás herold 3785 1| dallamára. A kis szálló kapujában feltünik a nyugalmazott 3786 8| leszek...~ ~Kisurrantam a kapun: odakünn térdigérő hó volt 3787 1| gyógyítja az ideges betegeket. „Kár, - írta az egyik legkiválóbb 3788 8| groghitelt. Így esett, hogy a karácsonyra rendelt ruha némelykor csak 3789 1| boldogságukból egy pillanat is kárba ne vesszék...~ ~A menyasszonyt 3790 1| egy könnyü övvel a termet karcsuságát is kellőképpen kiemeljük. 3791 6| közbelépett: a színházat karhatalommal kiürítették. Mondanom 3792 7| drámára, sőt még csak szende karhölgyeknek se udvaroltam. Ellenben 3793 1| csakugyan arra legyünk-e kárhoztatva, hogy az ajkaink, amelyek 3794 1| Homlokát ellepte a veríték, a karja remegett, a lélegzete majdnem 3795 1| sikoltva kapaszkodott a doktor karjába, majd elkomolyodva tekintett 3796 1| hullatta Csollán doktor karjaiban. Hiszen e gyarló világon 3797 1| leány valaha a gömbölyü karjaival magához szorít!... Ugyan 3798 9| kivezették, s Pogányné, az ura karján, ismét fölsietett a lovaregyleti 3799 1| álmodozva dőlnek lovagjaik karjára s fátyolos pillantást vetnek 3800 1| leány a forróságtól égő karjával hozzásimult, s halkan szólott, 3801 11| urat valami külvárosi orvos Karlsbadba küldötte. Eleintén huzódozott 3802 1| körül kígyózó gyalogutak; a karmester a Szép Heléna potpourriját 3803 1| tündér.~ ~A manó csúf arca kárörvendő vigyorgásra torzul.~ ~- 3804 1| pedig a kíséret számára. A Karolina-nyaraló virágágyai közé már kora 3805 1| doktorral, aztán visszatért a Karolina-nyaralóba.~ ~Másnap kora reggel azonban 3806 1| fekete gérokkban sietett a Karolina-villa felé. Útközben ünnepies 3807 8| gyertyával, a szabó pedig, belém karolva, követte. És negyedóra mulva, 3808 10| Isten, nekem is van két karom, - ha nem is olyan gömbölyü, 3809 1| aztán a koszorús költő káromkodni kezdett, mint a jégeső.~ ~- 3810 1| zuhogása, s a fürdőszolgák káromló szava, ha nem kaptak elegendő 3811 1| feketét...~ ~Barátságosan karonfogta a vendéget és sugárzó arccal 3812 1| holmiját, míg a házigazda karonfogva kalauzolta végig a zeg-zugos 3813 1| fejüket hátra hajtották a karosszék támlányára, boldogan fújták 3814 2| nagyságos úr megint leültetett a karosszékbe, elém tett egy árkus finom 3815 1| aztán kíváncsian hátradőlt a karosszékébe.~ ~- Induljunk ki onnan, - 3816 6| állt meg az orkesztrum egy karosszékén.~ ~- Hölgyeim és uraim, - 3817 1| téli álomra vonul be valami kárpáti barlangba, s egész március 3818 1| bukkant rá: itt, a magyar Kárpátok völgyében, az Istentől megáldott 3819 1| hintaszék, egy-egy franciás, kárpittal fölcicomázott ágy, amelynek 3820 6| ötlirást.~ ~- Itt van egy kis kárpótlás a veszteségeért...~ ~- Ez 3821 1| látása okozott, bőséges kárpótlást nyujtott a hölgyek szemrevaló 3822 1| volna. De a természet bőven kárpótolta, amit az emberek gondossága 3823 9| édesanyád, akit ágyudörej, kartácspattogás közt tettem a hitvesemmé?... 3824 1| pesszimista volt, mint minden kartársa, ezúttal ragyogó szemekkel 3825 6| bonvivant, megütődve tette le a kártyáját.~ ~- Most, Dürer úr, amikor 3826 1| emberét, még azt is, aki a kártyakabalák iránt érzékeny.~ ~Az igazgató 3827 1| százötven forint gyült be kártyapénz címén a pohárba...~ ~- Mi 3828 6| Uraim, hagyják abba a kártyázást és fáradjanak föl azonnal 3829 6| Franciscót nevezik). Mikor a kártyázó szinészek között végigmentem, 3830 6| ahol a szinészek hitelbe kártyáztak, a kis Tina pedig, a művésznő 3831 11| óránál... A Bikenbúr gróf kastélyába is el lehet jutni másfél 3832 5| kisebb európai uralkodó kastélyából ment férjhez a dunántúli 3833 1| selyem, a gyönyörü lovak, a kastélyok a kék tengerek partján, 3834 1| de az ember már a frissen kaszált széna illatát érezte; a 3835 4| Gellért ugyanis hazulról a kaszinóba ment - viharos óceán módjára 3836 4| távozott öt óra előtt a kaszinóból...~ ~De mit beszélünk hitvány 3837 1| a Seötét-leányok pedig a katakombaszerü kápolnában álmodoztak szerelmes 3838 1| ellenzéki képviselő, Thurzó Katinka, az országszerte ismert, 3839 1| legszebb páciensének, Thurzó Katinkának, a hazai operett-irodalom 3840 1| alkalmuk ahhoz, hogy Thurzó Katinkát, az operettprimadonnát, 3841 1| polgári közigazgatást is a katonák kezére adják. A gyerekek 3842 1| Hát mi az összefüggése egy katonalónak az idegrendszerrel? - szólott 3843 1| ide akár egy egész század katonalovat s majd meglátják, hogy csak 3844 6| pénztár előtt másnap lovas katonaság tartotta fenn nagy fáradsággal 3845 6| színekben festették le az ősz katonát, aki a csaták viharából 3846 1| zokogásba tör ki, ha egy katonalovat megpillant. Normális körülmények 3847 1| amikor a szíve úgy fog kattogni, mint egy kovácsműhely kalapácsa, 3848 1| pipázott és a fekete kávéját kavargatta, egy középkoru férfi, aki 3849 10| szobaleányhoz:) Gyujtsa föl a kávéforraló gépet!~ ~A spirituszláng 3850 1| volt a virágkora; az éjjeli kávéházakban özönével folyt a pezsgő, 3851 3| bevetődtek valami külvárosi kávéházba. A Rigóék társaságának egyik 3852 1| doktor már szintén ott ült a kávéházi törzsasztalnál, amelyen 3853 1| nyolc-kilenc villán, a rozzant kávéházon s a kopott vendéglőn kivül 3854 11| költött husz krajcárt a kávéházra, amikor már nyolc-tízezer 3855 1| csöndet az öreg úr, miközben a kávéjából egy jó nagyot hörpintett.~ ~- 3856 1| aki pipázott és a fekete kávéját kavargatta, egy középkoru 3857 1| ellenem...~ ~Délután, a fekete kávénál, Réthy gróf furcsa vallomást 3858 1| pillanat alatt kiürült. A kávés rémülten emelte meg előtte 3859 8| szorgalmasabb füszeres s a vásártéri kávéházból hallatszott ki cincogó hegedüszó. 3860 6| elnöke volt, s hugom csak a keblében lobogó isteni szikrának 3861 1| borulnak szerelmesen a gnómok keblére, ha a gnómok gazdagok és 3862 1| amikor halljuk s szívesen a keblünkre ölelnők az egész világot...~ ~ 3863 1| csak valamelyes haszonnal kecsegtet. Annyi a pénz, mint a polyva, 3864 8| kölyök, hogy most nem a vén kecske áll előtted, hanem Novotny, 3865 6| úr egy balkáni erőművész kecskeszakállával fog beülni a földszinti 3866 3| hogy hétfőt, vagy legkésőbb keddet... E napon több követelésem 3867 2| Mariska asszony lesújtott kedélyvilággal olvasgatta a májpástétom 3868 4| egyszerre elpárolgott. Ha kedve után megy, rögtön össze-vissza 3869 1| rettegtek attól, hogy haragos kedvében találják. De nem csupán 3870 2| Miskám, hát teljék be végre a kedved: mától kezdve a női Otellót 3871 9| Utóvégre az édesapám, aki a kedvemért utazott vagy ötödfélszáz 3872 1| ilyen jelenetek nincsenek a kedvemre... Ha udvarolni akar, hát 3873 1| regényíró, az asszonyok kedvence, megmozdult. Egy pillanatra 3874 1| koronás fők bizalmasai és kedvencei, itt pihenték ki a hosszu 3875 7| halmozta volna el dédelgetett kedvencét. És mivel az ifjuságnak 3876 5| Ha a fenséges úr kedvesebb magának, mint én, hát csak 3877 4| szólott:~ ~- Ahogy akarja, kedvesem. De vigyázzon, hogy el ne 3878 1| csökkentette a részvénytársaság kedvét; Scherer kicsinylő pillantással 3879 1| fölfrissülve, az ifjúság jó kedvével és rugalmasságával mondanak 3880 1| zavarja meg a tündérlányok kedvtelését; énekük, vihogásuk, enyelgésük 3881 1| eleven tűzpont. A tündér kedvteléssel nézi udvari dámái mulatságát, 3882 1| festéket letörli. A többiek kedvtelve nézik a jelenetet; hogyne: 3883 1| fejük fáj, vagy rossz a kedvük valamiért... Az idegekről 3884 1| meg a bolondos asszonyok a kedvükre nézhessék magát héttől kilencig...~ ~ 3885 1| kerepesi-utat illeti, hát csöpp kedvünk sincs ahhoz, hogy öt-hatezer 3886 1| a folyosón a szőnyegeket kefélte, aggodalmasan vakarta meg 3887 3| neki...~ ~Nyájas olvasó, kegyed bizonyára mosolyogva hall 3888 3| retket...~ ~A tanárok néma kegyelettel szemlélték a hajlongó Mukit, 3889 7| élete iránt. Mert az Isten kegyelméből való művész nem magának 3890 1| szédelgő...~ ~Pázmán tanár nagy kegyesen végigjárta velük az egész 3891 3| jótékony dzsin után, akinek kegyességéből a friss vajat meghozathassa...~ ~ 3892 12| hirtelen az eszébe, leereszkedő kegyességgel fordult a meggyszínzsinóros 3893 3| kellett odáig), mikor a kegyetlen sors beleavatkozott az idillbe: 3894 8| Babochay vagy a Novotny kegyetlensége miatt mondanak le egy éjszakai 3895 3| fölegyenesedett. És hangosan, kegyetlenül süvítette:~ ~- Nem én, addig, 3896 9| A borotvált képü, szinte kékarcu aggastyán kómikus pózzal 3897 1| végződött. Csapó föl is kel félhatkor s negyedhét után, 3898 1| reggeltől-estig futkosnak a kelengye dolgában. Én azonban nem 3899 1| tündérnek annyija sincs, hogy kelengyét vihessen az ura házába... 3900 1| szellő érte volna őket.~ ~Kelet felől, messze a hegyek mögött, 3901 1| alatt úgyszólván új utcák keletkeznek. És az őrült, kalandos 3902 12| Hm, - mondta, - a mai keletről már lekésett, mert tizenkét 3903 1| most képzelje el, micsoda kellemetlenségeket okoz ő fenségének, hogy 3904 1| ilyen rémületes masinák kellenek hozzá.~ ~- Hát a kedves 3905 1| fantáziája élénkebben működik a kelleténél. Ha el tudom hitetni a betegemmel, 3906 1| hajnaltól késő estig ásítania kelljen. Ha ez így megy tovább, 3907 1| gépezete csak akkor fog kellőképp funkcionálni, ha a polgári 3908 1| a termet karcsuságát is kellőképpen kiemeljük. Másodsorban véglegesen 3909 1| ezentúl mindennap öt órakor keltse...~ ~Másnap hangos dörömbölés 3910 1| mögötte a gépház óriási kéménye fújta ki magából a sárgásfehér 3911 11| fölött, a szalmafödeles házak kéményeit körülfolyta a lenyugvó nap 3912 6| pedig sötét ábrázattal kémlelődött a vigasztalan messzeség 3913 10| eredeti drámaírókat a vízbe kéne fojtani...~ ~Feleség (szótalanul, 3914 1| hangon susogtak valamit, kénsárga pillangók cikáztak ide-oda 3915 11| volna...~ ~Csakhamar illő kényelembe helyezkedtek s hamarosan 3916 1| itt megtalálhatja azt a kényelmet, amelyre, állásánál fogva, 3917 1| fényűzést, a fejedelmek kényelmét... De mi lesz, amíg a kitűzött 3918 1| fogok. A kúra egy kissé kényelmetlen, de biztos.~ ~- Csak nem 3919 1| kinálták diszkrét és kellemes kényelmüket.~ ~Az igazgatóság barokkstílü 3920 1| omnibuszok kinálkoztak puha kényelmükkel az idegennek.~ ~Esti félnyolc 3921 11| után végre teljesen a saját kényelmüknek fognak élni. Nemsokára akadt 3922 6| jutottam abba a helyzetbe, hogy kenyeret és száraz sajtot kellett 3923 1| A mai napra megkereste a kenyerét.~ ~ ~ ~ 3924 1| igaz, hogy akadhatnak egyes kényeskedők, akiknek derogál, hogy a 3925 1| gondolkodott, amikor hirtelen egy kényszer-gondolat szállta meg az agyvelejét.~ ~- 3926 1| aggasztó megfogyatkozása kényszerítette, hogy Scherer ajánlatát 3927 1| évtizeddel ezelőtt lemondani kényszerült, ismét megkezdhette...~ ~ ~ 3928 3| kölcsönképp megszerezhetett. A kényszerüség vitte rá arra, hogy télikabátját 3929 1| kiformálódott a primitiv város képe; a Terézváros piszkos sikátorai, 3930 1| pesti doktor.~ ~- Óh nem, a képek még a Kürth-család hagyatékából 3931 7| album, megfakult családi képekkel. Pamutból készült ó-divatu 3932 1| hatalmas és erős férfiu képére volt alkotva: a fiatal orvosok 3933 1| rózsaszínü húsát. A kelletlen képért, amit e sok esetlen férfi 3934 1| bizalommal hallgatták végig képtelen tanácsaimat!... Még most 3935 9| belépőjegy. A borotvált képü, szinte kékarcu aggastyán 3936 1| termeknek valóban különös képük volt; a faragványos menyezetek 3937 1| tőlem, aki az eszméimet képviselem. Ha szavaimból a meggyőződés 3938 1| tipusának volt legkiválóbb képviselője. A budapesti egyetem a hetvenes 3939 1| megváltozik a régi rend? Csak nem képzelhető el, hogy még akkor is lesz 3940 1| nyomorult stréberek azt képzelik, hogy nekik is idegeik vannak, 3941 1| sincs, hogy boldogtalannak képzeljem magam... Mennyire félek, 3942 1| reggeli sétában?~ ~- Miért ne képzelném?~ ~- Mert derék koszorúsunk 3943 1| minden beteg, vagy minden képzelődő magától kérne tanácsot, 3944 8| csillogó ruhájában. És úgy képzeltem, hogy a vén Novotny így 3945 1| e vén ember egymagában képviselte most a régi Kürthök férfi-cselédségét. 3946 9| emelte a karját.~ ~- Azt kérded, hogy miért? Szeretett leányom, 3947 1| teremtő, mint a mienket. De kérdem: mit tettünk eddig, hogy 3948 1| részt vett a szőnyegen forgó kérdések megvitatásában. Elmondta, 3949 1| Válaszoljon őszintén egy kérdésemre: még sohase érzett valami 3950 3| hogy egyenes választ adna a kérdésre, maga köré csoportosította 3951 10| ha most egy indiszkrét kérdést intézek önökhöz.~ ~Férj: 3952 10| Hova rohansz?~ ~Kovács: Kérdezd az üstököst, - az felelni 3953 6| Kimaszkírozva menjünk a nézőtérre? - kérdezték össze-vissza a szinészek.~ ~- 3954 10| Szobalány: Kovács úr kérdezteti, hogy a nagyságos úr itthon 3955 9| Szeretett leányom, ne engem kérdezz, hanem a ferencfalvi értelmiséget, 3956 1| lelkem, soha... Ugy-e hogy kerékbe kellene törni az olyan rossz 3957 1| mondani szokta - hiányzott egy kereke. Babonás volta szinte átcsapott 3958 8| haragos kutyák ugattak, a kerekes kutnál valami szorgalmas 3959 11| járt útról a félreeső tanya kerékvágásai közé bekanyarodott. Az 3960 1| viselet, de a mi a külső kerepesi-utat illeti, hát csöpp kedvünk 3961 1| szalonkabátban fogunk pihenni a külső kerepesi-úton, míg idebenn szerelmes párok 3962 7| esemény nincs, annyit se keresek, amennyiből a boltom árendája 3963 5| vágyódik Réthátra... Ez az első kérésem az esküvőnk óta... lenne 3964 5| meghallgatta volna a hercegné kérését, a primadonna kijött a perronra 3965 1| a tőkepénzesek lámpával keresik a vállalatokat, amelyekbe 3966 11| azt remélték, hogy a vén kereskedőt horogra kerítik, igen alaposan 3967 1| neuraszténikus rohamai miatt kereste föl a gyógyhatásokban bővelkedő 3968 1| megesett, hogy rövid tíz perc keretében a fürdő összes vendégei, 3969 4| hat előtt még fölnézek. Kéretem, hogy várakozzék, amíg visszatérek...~ ~ 3970 4| aki máskor nem igen szokta kéretni magát, most hirtelen a fejét 3971 1| esetleg a bolondok házába kergeti. Itt csak egyetlen orvosszer 3972 1| vihogó, meztelen lánycsapat kergetődzik.~ ~A forrás nimfái...~ ~ 3973 1| pavillonban fölhangzik az első keringő, amely lágyan, dallamosan 3974 8| táncoltuk a négyest és a keringőt, miután a főtisztelendő 3975 1| közönséggel, odakünn pedig, a kerítésen kívül a fürdői zenekar tagjai 3976 1| egész világot a hatalmába keríti... A zenének, a holdfénynek, 3977 11| a vén kereskedőt horogra kerítik, igen alaposan csalódtak: 3978 1| borjuszeletet is olyan mozdulatokkal kérte a pincértől, mintha egy 3979 1| neuraszténikus, ez a mi veteményes kertünk, a mi tejetadó tehenecskénk. 3980 1| hogy az orvos színe elé kerülhessenek. A zuggó-füredi gyógymód 3981 1| hogy egy ember zsebéből kerülne ki a millió, - hiszen manapság 3982 1| egészen jóravaló ötletek kerülnek ki, némi tünődés után megszavazták 3983 1| hidegvizes gyógyintézet bele fog kerülni kerek egy félmillió pengőbe...~ ~ 3984 1| vette, hogy kétszer meg kell kerülnie a Chrizosztom-forrást, hát 3985 1| sarkában, - hogy sohase kerülök többé haza abból a rettenetes 3986 1| Pázmán tanár klinikájáról kerültek ki. Ezek a szegény emberek 3987 11| Mondhatom neked, hogy jó helyre kerültünk. Akkor vernek agyon bennünket, 3988 8| is elfogynak (ostrom alá kerülünk, polgártársak, mondotta 3989 10| Feleség: Ott az a papirvágó kés, döfd a szívembe. Így legalább 3990 1| teljes pompájában várta a késedelmeskedő nábobokat.~ ~A fürdő centrumában 3991 7| Szakítás? Engedje meg, hogy keserü kacagással kiáltsam: Hahahahaha!~ ~ 3992 1| verandán, - szólott a bérlő keserüen. - Öt évvel ezelőtt tíz-húszezer 3993 10| szavaidat...~ ~Feleség (keserűen): Párbajra fogsz hívni, 3994 12| intézve voltak, a májbetegek keserüségével kacagott.~ ~- Öt forint? - 3995 12| nem volt. A pátriárka némi keserüséggel nézett fel a plafondra, 3996 7| családapának bánatot és keserűséget okozott.~ ~A primadonna: 3997 5| állomásfőnök másfélórás késést jelzett, de akik a pázmánvölgyi 3998 1| VI.~ ~Két hónappal későt Seötét János úr elégült 3999 1| leveleket írt és terveket készített, olykor hirtelen lerándult 4000 1| fájdalom, nem hajókötelekből készítették. Fiatal éveink küzdelmei, 4001 8| új ruhát idejében el nem készíti? Borzasztónak tünt föl az 4002 1| bottal és negyven krajcárnyi készpénz vagyonnal érkezett meg 4003 1| gyakorlati érzékkel hirtelen készpénzhez, fogathoz s ingatlanokhoz 4004 1| felvilágosítását. Mennyi a készpénzünk, Lédeczy úr?~ ~- Negyvenkétezer