IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Szomaházy István Költözo nimfák Concordances (Hapax - words occurring once) |
Rész
4005 9| hazafias vers elszavalására készülne. Mikor Pogányék forgószél 4006 8| Izgatottan nézelődtem a magam készülő ruhája után, mire az öreg 4007 1| hogy magam is lehozatni készülök az utiládámat a padlásról... 4008 1| csomagolt, - már mindnyájan készültek a budapesti útra, - még 4009 1| ember, aki előre el van készülve a banális kifogásokra. Egy 4010 1| pedig ön néha még abban is kételkedik, hogy a következő órát megéri.~ ~ 4011 6| holott esténkint legalább kétezerre számítottunk...~ ~Kedvetlenül 4012 12| drámacigarettát. Im, itt van, fogja, a kétfilléres pénzdarab...~ ~A szolga 4013 12| A szolga átvette a kétfillérest, az elnök-igazgató pedig 4014 11| hatéves ruháiban járt, Völgyi kétkrajcáros szivarokat szítt s akkor 4015 8| volt, január vége felé, kétlábnyi csillogó hó borította a 4016 5| Persze. A vőlegényem kétórányira lakik Rétháttól, a falusi 4017 10| abból a levélből?~ ~Feleség (kétségbeesett kacagással recitálja a szóban 4018 5| jóízüen pihenő leányt és kétségbeesve így sóhajtott föl:~ ~- Neki 4019 12| pénzpiac helyzete e pillanatban kétségbeejtőbb, mint valaha...~ ~A tiszteletreméltó 4020 4| lett volna megfojtani a kétszínü teremtést!) s azon a hangon, 4021 11| emberre:~ ~- Néhány csirkét? Kettőnknek egy csirke is megtette volna...~ ~ 4022 1| gyönyörűségre, amelyről kettőnkön kívül senki se tud?... Egy 4023 1| aki őseitől mindössze a kettős tokáját örökölte, éjjel, 4024 5| Tee kettősben~ ~ 4025 4| öregesen járta a kállai kettőst) s a homlokát kiverte a 4026 1| tudniillik igazságot is keverek a hazugság közé. - Az igazság 4027 7| idegen úr: A csöngetyü annál kevésbbé riaszt vissza, mert úgy 4028 1| igénybe, maga a szertartás már kevesebbet: a ránkvölgyi apát (a menyasszony 4029 1| alatt várakozik rájuk. Kéz a kézben, szerelmesen egymáshoz simulva, 4030 1| pesti doktor küldi a hódoló kézcsókjával együtt...~ ~Az öreg úr bement 4031 1| úgy se tudják, hogy mihez kezdjenek a vagyonukkal... Akarja 4032 2| sora van ennek, ott kell kezdnem, amikor a nagysága a cselédkönyvet 4033 1| kénytelen-kelletlen, foglalkozni kezdtek a zuggó-füredi specialitásokkal; 4034 1| hallatszott ide. Az aratók még nem kezdték meg munkájukat, de az ember 4035 11| pántlikás kalapját alázatosan a kezében tartotta.~ ~- Instálom, 4036 1| úszóruhában fürdenek... Vedd kezedbe gőgös tündér a vándorbotot, 4037 1| igaz, aminthogy a kicsiny kezedet megszorítom...~ ~Erzsike 4038 3| szorongatta a tanárjelölt kezeit, - és Lőcsey boldog nyugalommal 4039 1| A menyasszonyt gyöngéd kezek sietve átöltöztetik, a vőlegény 4040 1| fehérbóbitás, bájos leányok kezelték. A múzeumra emlékeztető 4041 1| amikor két héttel ezelőtt a kezemet megkérte...~ ~- Hát megkérte 4042 1| ideje, hogy mindannyian a kezetekbe vegyétek a vándorbotot...~ ~ 4043 4| amikor először füllentett), a kezével megkapaszkodott a zongorában, 4044 3| A szerény Muki elhárító kézmozdulatot tett, a Rigó-asztaltársaság 4045 1| Mivel revolver nem volt kéznél, az incidens, hála a Gondviselésnek, 4046 1| A hölgyek mosolyogva a kezöket nyujtották, a tiszteletbeli 4047 1| Inkább a tizenkét pár keztyűről is lemondok, csak egy ilyen 4048 1| mondom Önöknek, hogy csak a kezüket kell kinyujtaniuk. Persze 4049 10| nyakadba borulnék, s összetett kézzel könyörögnék hozzád, hogy 4050 1| Fő-utcán s Wertheim-szekrénye kényelmes agglegény lakásában. Budapestnek 4051 12| mint a gianaclist, vagy a khedivét...~ ~Mikor Hanák később 4052 4| orrocskáját.~ ~- Jó, csak ne kiabáljon úgy, hogy a cselédek is 4053 1| kockáztattam volna meg azt, hogy kiábrándítsam magamból. Mert ne vegye 4054 11| Istenre, hogy ilyen váratlan kiadásba verte őket.~ ~Negyven év 4055 12| krajcárt röviden csak apró kiadásnak nevezi? Sziveskedjék hát 4056 1| Csollán doktor arcképét is kiadták, azzal a címmel: „Emil Jusztin 4057 1| én, törékeny nő létemre, kiállok, az már igazán több a soknál... 4058 1| micsoda szél hozta ide? - kiált föl barátságosan. - De várjon, 4059 1| türelmetlenül várakoznak ránk...~ ~A kiáltásra, amely a csatlósokat, a 4060 12| alapon csillogó aranybetűk kiáltják, hogy a XII-ik kerületi 4061 1| a hallatlanul merész és kiáltó reklámok egyszerre óriás 4062 7| Hahahahaha!~ ~A primadonna: Csak kiáltsa!~ ~Az idegen úr: Mi közünk 4063 7| hogy keserü kacagással kiáltsam: Hahahahaha!~ ~A primadonna: 4064 1| Scherer szemébe, de csakhamar kiáradt belőle a szó.~ ~- Esküt 4065 1| Ohó, - mondta, miközben kibomlott haját visszatűzte, - ha 4066 1| tengernagyi sapkában, szintén kibukkanik a Ferenc József-szálloda 4067 1| Erzsébet-nyaraló fák közül kicsillogó tornya... Az emberi kulturát 4068 10| Kovács: Asszonyom, ne kicsinyelje a jó levest! Azt mondom 4069 1| bár még egyelőre a gúny és kicsinylés hangját használták, elismerték, 4070 12| nem szeretek bajlódni a kicsinységekkel és így arra kell kérnem, 4071 2| asszony, - mert a levélből kiderült, hogy férjes asszony - „ 4072 1| Ha rögtön nem távozik, kidobatom.~ ~Scherer úr (mosolyogva). 4073 4| Gellért most szigoruan kiegyenesedett, olyan volt, mint a büntetés, 4074 6| támlásszékeken, s teljes nagyságában kiegyenesedve állt meg az orkesztrum egy 4075 1| lehet minden kivánságot kielégíteni...~ ~- Még jó, hogy aranyórát 4076 1| kora reggel azonban már kielégítést talált az általános kiváncsiság. 4077 1| erdei pihenőivel, királyokat kielégítő gazdaságával és kényelmével. 4078 1| karcsuságát is kellőképpen kiemeljük. Másodsorban véglegesen 4079 1| Nem a szépségemmel akarok kiemelkedni a tömeg közül, hanem az 4080 4| feleség édes csókkal akarja kiengesztelni a megcsalt férjet...~ ~Mondhatatlan 4081 1| Micsoda?~ ~- Először is kiépítjük a vasutat, amely az idegeneket 4082 1| közé. A részvénytársaság kiépíttette a vasutat, amely a fővonaltól 4083 11| ákácos alatt, s csakhamar kiért a tanyák közé, amelyek a 4084 1| száz és százféle bajt tud kieszelni, amennyi a világ legnagyobb 4085 1| úréban, akivel a haditervet kieszeltük.~ ~Az igazgató urak, akik 4086 1| maradtak, mint a művésziesen kifaragott várkút - Szent György szobrával - 4087 1| szemében az őszinte bámulat kifejezésével bókolt a szónokló szép leány 4088 1| harmatos fák zöldje valami kifejezhetetlen bájjal vált ki a napnyugta 4089 6| bizalomnak. A laplatai tábornok kifeszített mellel ült a földszinti 4090 1| lehetséges, hogy a drága árendát kifizessem. Ha gyorsan nem történik 4091 1| Zuggó-Füred vételára fejében kifizetett neki. A pénzt kétszer-háromszor 4092 1| így szólott:~ ~- Ha nincs kifogása fenségednek, hát rögtön 4093 1| el van készülve a banális kifogásokra. Egy kis ideig gúnyosan 4094 1| Szinte egyetlen éjszakán át kiformálódott a primitiv város képe; a 4095 1| Csak nem fog talán olajban kifőzni? Más egyebet szívesen elviselek, 4096 1| utcákra, a mosókonyhák, kifőzők gőze és illatai mind eltüntek, 4097 10| magamra haragítom, sonica kifütyülnek.~ ~Feleség: Az új operettje 4098 7| amennyiből a boltom árendája kifutja...~ ~A primadonna: Nem értem.~ ~ 4099 1| millió, ha ugyan ennyiből is kifutná. Csak így mondhatnók el 4100 11| nekihajtattak az őrház elől kifutó pusztai utnak. Előbb azonban 4101 3| hírében állott, naponkint kigyalogolt a Tüzoltó-ba, hogy családját 4102 1| a páfrány alatt foltos kigyó öltögeti félelmetes nyelvét. 4103 4| homlokát (hogy tud szimulálni a kígyó!). Gellért pedig flegmatikusan 4104 1| nekem, hogy négy hét alatt kigyógyít. Ha goromba ember lennék, 4105 1| Fenségedet négy hét alatt kigyógyítom, ha fenséged kegyes lesz 4106 1| annyi százan oly gyönyörüen kigyógyultak, ott talán az én bajom ellen 4107 1| ahogy, megtelnek a kút körül kígyózó gyalogutak; a karmester 4108 1| látogatást a fürdő érdekében kihasználja. Azonnal frakkot öltött 4109 1| egy esztendeig gyötörte, kiheverte valahogy, annyira elernyedtek 4110 8| olykor hosszu heteken át kihülve pihent a konyhában vagy 4111 1| amikor a knikebajnodat kiiszod...~ ~Réthy gróf most már 4112 1| kitalálta az emberiség a halál kijátszásának művészetét. Ki fog meghalni, 4113 2| adatait gondos pedantériával kijegyezte, Mariska asszony búbánatosan 4114 1| akiket maga ismer. Ha e kijelentésem után gőgösnek tart, nincs 4115 1| Engedjen meg egy gőgös kijelentést: ha ön, Scherer úr, jó üzletember, 4116 1| gyönyörüen hangzó nevek), kijelentette, hogy Zuggó-Füred tökéletesen 4117 1| Komolyan beszélt velem, de én kijelentettem, hogy sohase leszek az övé. 4118 5| hercegné kérését, a primadonna kijött a perronra és kinézett 4119 1| közt olvasgattak egy-egy kikapott részt a mérlegből, aztán 4120 1| nagy államférfiu magából kikelve rontott be a rendelő szobámba... 4121 1| gyíkok ragyogó szeme félve kikémlelődik a levelek közül.~ ~Ott, 4122 4| vett rá, hogy a hangomat kiképezzem s tanuljak be egynéhány 4123 6| amennyiből a szálláspénzem kikerül...~ ~ ~ 4124 1| egy-egy butorkereskedésből kikerült, fénymázas asztal, divatos 4125 1| szó, mint száz, engem is kikezdett a neuraszténia...~ ~Csollán 4126 1| Ahol ma még szaporabeszédü kikiáltó kínálta a szappant, a fésűt, 4127 4| nyugodtan nézte, ha a felesége kikiáltott don Juánokkal suttog, de 4128 10| ábrándos arccal távozik. A férj kikiséri az előszobába, s mikor visszatér, 4129 1| Csollán doktornak.~ ~- Kikre van legsürgősebben szükségünk?~ ~ 4130 8| ismeri), ha Istent ismer, kiküldi Novotny urat...~ ~- Mit 4131 1| több fejedelmi személyiség kilátásba helyezte, hogy az egész 4132 1| a tenyerét, hogy jobban kiláthasson a kanyarodó töltésre, a 4133 1| Seötét Erzsike szőke fürtjei kilátszanak a vékony fátyolszövet alól 4134 1| kedvükre nézhessék magát héttől kilencig...~ ~A regényíró felült 4135 1| nem az, hiszen nyolc vagy kilencszáz holdnyi birtoka van... De 4136 4| játszik tarokkot; míg Gellért kilencven forintnyi veszteséggel távozott 4137 3| nem fizeti... Egy forint kilencvennel hat hét óta adósom... Én 4138 1| beolvadnak a kultúra zajába, most kiléptek a sötétzöld színpadra: az 4139 2| Készen van Teréz a kilincspucolással? - kérdezte Mariska asszony 4140 1| meredek szélén, szinte tízezer kilométernyire érezték magukat a lármás 4141 9| utazott vagy ötödfélszáz kilométert...~ ~Pogány rágyujtott egy 4142 1| hittem volna, hogy ötszáz kilométernyire Budapesttől, a Pogánykő 4143 6| és a földszintre...~ ~- Kimaszkírozva menjünk a nézőtérre? - kérdezték 4144 6| Úgy van. És nemcsak hogy kimaszkirozzák magukat, hanem el is játszanak 4145 1| öreg professzor brüszk és kiméletlen voltáról; mert Pázmánnak 4146 1| a sok munka, érzem, hogy kimerített... Nem alszom, a jó étvágyamnak 4147 12| Hanák, hogy a habbal a kimérő-legény ne éljen vissza tulságosan. 4148 7| volna is, habozás nélkül kimondanám, hogy az ily jelentéktelen 4149 1| szinte nem is merem hangosan kimondani...~ ~- Csak ki vele!~ ~- 4150 1| annak az okosságomnak, s kimondjam, hogy a maga nézetét valló 4151 1| hosszasabb habozás után kimondani a véleményét.~ ~- Bocsánat, 4152 5| esteledik, amíg e sárfészekből kimozdulhatunk...~ ~Egymás mellé ültek 4153 1| Pogányvár bástyái közül kimozduljon.~ ~- Érzem, - szólt a tisztes 4154 11| gyomorbaja van, mégis csak kimozdult a boltjából. Ezt az évet - 4155 1| tudná, értse meg, hogy ez a kimutatás a betegek számára készült, 4156 1| grammnyi vas után, ami a kimutatásban szerepel, külön ezer-ezer 4157 1| csarnokokban, bóbitás leányok kinálják meg vízzel, nemzeti viseletükben, 4158 1| bélelt, tükrös omnibuszok kinálkoztak puha kényelmükkel az idegennek.~ ~ 4159 1| természet által önkényesen kinált ásványos folyadékokban 4160 1| mindig jómódu vendégeknek kinálták diszkrét és kellemes kényelmüket.~ ~ 4161 6| cigarettával meg cognaccal kináltam őket, aztán nemes egyszerüséggel 4162 1| amidőn Zuggó-Füred természeti kincseit a nagy nyilvánosság előtt 4163 4| hogy nála voltam...~ ~- Kinél?~ ~- Hát Pataky úrnál, az 4164 1| lehet tökéletes ideál... Kinevethet, de én szentül hiszem, amit 4165 1| terpentinben. Két hét mulva kineveti a világ minden babonás emberét, 4166 10| amelyen az egész világot kinevetjük - (föláll) kezét csókolom, 4167 11| mulattak, de a fiatal rokont kinevették, amikor a sürgős pénzzavarral 4168 3| három vizsga és egy tanári kinevezés kellett odáig), mikor a 4169 1| pályaudvarból. Emil Jusztin főherceg kinézett a kupé ablakán, s szalutálva, 4170 11| mulva azonban, - mesébe való kínok, nélkülözések és gyötrelmek 4171 1| fájdalmában... Mindig ez az érzés kínoz, akkor is, ha semmi okom 4172 1| valami beteges kiváncsiság kínozta; mindent látnia és hallania 4173 7| a majom Baranyay akarja kínpadra vonni az idegeimet. Nekem 4174 1| hogy csak a kezüket kell kinyujtaniuk. Persze nem azzal a slendrián 4175 1| alatt több centiméterrel kinyujtotta a szerencsétlen borfiu fülét. 4176 1| ma délután pokoli főfájás kínzott.” - „És elmúlt?” - „Igen.” - „ 4177 1| készül: mindez, higyje meg, kiöli a leglángolóbb poézist is... 4178 11| szűntelen munka végképp kiölt a szivükből minden költői 4179 1| csillagsugáros, tavaszi éjszakába kiözönlik: az asszonyok álmodozva 4180 1| pénzt!~ ~Scherer úr. Kérem. (Kiolvassa a tábornok elé az ötszáz 4181 12| egy zsíros bugyellárisból kiolvasta a négyszáz pengőt. A komor 4182 1| szobák falát óvatosságból kipárnázták...~ ~A doktor jókedvüen 4183 1| szerepet oszt neki, amelyikben kipisszegik, biztosítom, hogy huszonnégy 4184 1| asszonyokat, s a negyvenes évek kipróbált modorában udvarol nekik. 4185 1| akinek a boltjában valaha - a Király-utca közepe táján - vacsorázni 4186 1| enyémhez fogja kötni, a királyi nők kényelmével és fényüzésével 4187 1| szarvasbogár udvarol a lepkék királynéjának, a pávaszemü pillangónak... 4188 1| a férj nem öltöztetheti királynő módjára az asszonyát, s 4189 1| parkjaival és erdei pihenőivel, királyokat kielégítő gazdaságával és 4190 1| szétosztja köztük a virágot, amit kirándulásából magával hozott. Néhány idősebb 4191 3| boldogságában: a Tüzoltó-beli kirándulásokon állandóan a kipirult diák 4192 7| kisasszony. Az ön jutalomjátéka kirántott volna a csávából; mert önbe 4193 1| De a lány egy mozdulattal kirántotta magát az ölelő karokból.~ ~- 4194 4| mondja meg őszintén, hogy kire gyanakszik?~ ~- És maga 4195 9| izgató hangokra egyszerre kiröppent a szívéből minden érzékeny 4196 1| közeledik a szálloda felől, ahol kisasszony-lányaik még legédesebb álmukat alusszák. 4197 5| csöndesen üldögélő Ladányi kisasszonyba:~ ~- Csakugyan szeretné, 4198 1| ezt az őszi rózsát Erzsike kisasszonynak; mondja meg, hogy a fecsegő 4199 4| Kalapot akarok venni Gabriella kisasszonynál, nem szeretném, ha madárijesztőt 4200 1| rengeteg mélyén gummitalpas kisasszonyok ütik el vihogva a tenniszlabdát... 4201 1| hat földszinti pedig a kíséret számára. A Karolina-nyaraló 4202 1| magán XVII. Cirillen és a kíséretén is egyszerre kitört az ásítás... 4203 1| amerikai köztársaság feje, kiséretével együtt, Európába indult, 4204 4| történendőket figyelemmel kísérje.~ ~Mondjuk el röviden, hogy 4205 7| pályafutását figyelemmel kísérjük.~ ~A primadonna: Él ám maguknak 4206 6| csekély csapata - tényleg kisérletet tett arra, hogy az anyát 4207 1| amíg a temetőbe ki nem kísérnek...~ ~- Annyira hiszek, hogy 4208 1| melodia-ásításokat produkált, zenével kisért, hosszu, változatos hangu 4209 12| cigaretta után. Fáradozását nem kisérte méltó siker; az aggastyán 4210 8| lenne meghalni... Egy percig kísértés fogott el: ne vágjak-e neki 4211 1| természetrajzi lecke, amit kislánykoromban fölkaptam...~ ~- Komolyan 4212 1| délben, a feleségemnek és a kislányomnak is nagy örömet fog szerezni... 4213 8| mulatságtól) és egy fitosorru kisleány (Zarjeczky Katuska), aki 4214 1| legyen, s az első nyári nap kisüssön... A legelső gyorsvonattal 4215 8| fölébrednek, itthon leszek...~ ~Kisurrantam a kapun: odakünn térdigérő 4216 8| kevéssé értette, mint a kisváros fiatal gavallérjai; de mert 4217 8| Psetnik úr, - mondtam neki (kisvárosban a tűzlegényt is mindenki 4218 3| beharangozta az érkező tavaszt, a kisvárosiak naponkint gyönyörködhettek 4219 1| övébe, anélkül, hogy a kezét kiszabadította volna. És halkan, asszonyos 4220 11| várakozott a vicnálisból kiszálló öreg házaspárra. A kocsis 4221 11| megromlott, mint a fantáziájuk s kiszáradt, öreg, beteges romokká lettek 4222 6| a szegény aranybányákat kiszipolyozza...~ ~Úgy emlékszem, mintha 4223 1| úr, hogy én csupán a maga kiszolgálása végett vagyok a világon? 4224 3| sároshelyi Tüzoltó volt kiszolgáló pincére. Ez akkor volt, 4225 1| asszony, esténként gyakran kiszolgálta a vörös vendéget a tejes 4226 1| aztán becsukta a műhelyét és kiszólott az aranysipkás szolgának:~ ~- 4227 6| s a kövér gyümölcshéjat kiszórta a parkettre. A grófnék, 4228 10| néhány látogatást Pagonyi kisasszonynál. Tudja, hogy ő játszsza 4229 7| óta nem igen ettek mást kisgulyásnál, zokogva várják, hogy a 4230 1| olvasót, ha egy szótagot kitalál belőle, hát ime, megengedem, 4231 4| elmosolyodott.~ ~- Lássuk édes, kitalálná-e magától is. Gondoljon csak 4232 1| nem többet! Egy szótagot kitalált, most már törje a fejét 4233 1| teremtő, aki a neuraszténiát kitalálta: a rossz, a beteg, az enervált 4234 1| érzem, úgyse tudtam volna kitartani...~ ~- És mit észlelt méltóságod, 4235 1| gyarló emberi elménktől kitelik. Az idén is tíz új padot 4236 7| És megbocsát, ha arra is kitérek, ami a Nagysád elhatározását 4237 1| másik primadonna szürét kiteszi, vagy ha olyan szerepet 4238 1| módomban lenne, akár rögtön kitörölném a bölcseség könyvéből azt 4239 1| a kíséretén is egyszerre kitört az ásítás... Rémületes dolog 4240 1| félkrajcáros tarokk mellett is kitünően szórakozik, komoly, bár 4241 1| jó talajra találtak.~ ~- Kitünőre, de azért mégis azt mondom, 4242 1| szívem, amelyikkel magát kitüntetik, hanem arról a másikról, 4243 1| látogatásával Zuggó-Füredet kitüntette. A beszéd annyira meghatotta 4244 1| montenegrói vagy ruméliai kitüntetés szalagja. Azt mondják, hogy 4245 1| színházigazgatóval a műsorra kitüzendő darabokat, s ő írt meg sajátkezüleg 4246 1| lett... Évezredes öröködből kitúrt a halandó ember s szűz birodalmad, 4247 1| megkezdhesse...~ ~Gyöngéden kituszkolta a bámulattól megdermedt 4248 1| kényelmét... De mi lesz, amíg a kitűzött célomat el nem érem? Azt 4249 1| a fák között.~ ~Mára van kitűzve a Csollán doktor esküvője 4250 1| forintért a betegség csiráját kiűzetheti magából? „Az emberiség - 4251 1| egymással az óriási ebédlőben, kivágott dereku, fiatal asszonyok 4252 1| Zuggó-Füredről...~ ~Az őrnagy másnap kiválasztotta a főherceg lakosztályát: 4253 1| emlegették a gazdagok és a kiválasztottak között. Öreg diplomaták, 4254 1| emberiségnek azok a kevés kiváltságosai, akiknél a pénz egyáltalában 4255 1| arccal szorította magához a kívánatos teremtést. Isten tudja meddig 4256 10| ruhatároshoz.~ ~Feleség: Kiváncsi vagyok rá, hogy a súgó is 4257 10| ebéd után?~ ~Férj: Ernő, te kiváncsibb vagy, mint illenék.~ ~Kovács: 4258 10| vannak a mézesheteken s így a kiváncsiságom nem illetlen. De néha, - 4259 2| betüket látott, lassanként kiváncsivá és izgatottá lett. A gyanu 4260 5| kastélyban. Ha még máskor kívánná...~ ~- De én ma akarom, 4261 1| öblögető víz, akár nem, én azt kívánom, hogy rögtön vizsgálja meg. 4262 1| gróf álnév alatt s egyenes kivánsága, hogy minden ünneplés fogadás 4263 1| A jegyesek - az örömapa kivánságára - elhatározták, hogy frigyüket 4264 1| hogy úgyse lehet minden kivánságot kielégíteni...~ ~- Még jó, 4265 1| a lapok - azzal a furcsa kivánsággal fordult a zuggó-füredi igazgatósághoz, 4266 1| újításokra gondoltam, amikor azt kivántam, hogy Nyugat-Európával lépést 4267 1| megharagítanám a fenséges urat, ha a kívánságát teljesíteném... Akár Schneethal, 4268 1| emberpéldánynak már a nyoma is kiveszett a gyarló világból; mindnyájan 4269 8| míg végre a tűzlegény kivetődött. (Mazsolát hozott a spájzból 4270 6| lira veszteségben vagyok?~ ~Kivettem a zsebemből egy ötlirást.~ ~- 4271 9| Mikor Sárrét-et a mázsálóból kivezették, s Pogányné, az ura karján, 4272 1| tökéletesen osztom. Ami a kivitelt illeti, az tökéletesen 4273 10| titok, amiről senkise tud kivülünk, egy magunkcsinálta tolvajnyelv, 4274 1| torkollott be a fürdőbe; két sor kicsiny, graciózus, cukorhabból 4275 1| negyvennyolc órai üdülés után kijelentette, hogy úgy érzi magát, mintha 4276 1| világból; mindnyájan fáradtak, kimerültek, bágyadtak vagyunk, mert 4277 5| primadonna kijött a perronra és kinézett az összefutó sínpárok közé. 4278 3| Tűzoltó-ban a tekintetes urat kiszolgáltam...~ ~- Maga Muki, a sárosberényi 4279 1| benyomással, hogy végre kitalálta az emberiség a halál kijátszásának 4280 6| színházat karhatalommal kiürítették. Mondanom se kell, hogy 4281 4| kállai kettőst) s a homlokát kiverte a hideg verejték. Tehát 4282 1| amelyet a jegyespárhoz intéz, klasszikusan szép; mindenki könyezve 4283 12| kölcsönöket is gyorsan megszerzi klienseinek; azoknak is, akik semmi 4284 1| találják. De nem csupán a klinika ingyenes betegei, hanem 4285 1| doktorai mind a Pázmán tanár klinikájáról kerültek ki. Ezek a szegény 4286 1| fényüzéssel berendezett lakás, a klub, a pompás vendéglő, az európai 4287 3| parolázhatnak a vasutkirályok klubjában...~ ~Hétfőn azonban kissé 4288 1| Scherer urat másnap a kerületi klubjából, ahol milliomos-társaival 4289 1| ütne meg a guta, amikor a knikebajnodat kiiszod...~ ~Réthy gróf 4290 12| ma, akár holnap, üsse a kő...~ ~Belenyúlt a nadrágja 4291 1| dacára is az, hogy a maga kobakjából került ki... Mindenben van 4292 1| sok natriumra, kaliumra, kobaltra, mangánra, anidridre meg 4293 1| míg odafenn lelkes barátok koccintanak hangosan az egészségükre...~ ~ 4294 1| a sírbannyugvó Kürthök koccintgattak, impozáns arányaival, sötét 4295 1| pillantást vetett a számok és kockák rengeteg tömege közé, Scherer 4296 1| hevülés egy rohamában szívesen kockára teszik az életüket, hogy 4297 1| hasonlítunk egymásra, nem is kockáztattam volna meg azt, hogy kiábrándítsam 4298 1| sietve felült az udvari kocsiba, amely már az előző napon 4299 1| villámgyorsan szaladnak el robogó kocsijuk mellett, álmodozva susogja:~ ~- 4300 1| szakadatlan láncolata robog föl a kocsiknak a Pogánykőre. A fürdő minden 4301 1| fürdőtulajdonos - Seötét János úr - kocsin járt be délelőttönkint Zuggó-Füredre; 4302 11| vevőkkel, az inassal, a fuvaros kocsisaival nem veszekedhetik? Völgyi 4303 10| olyan a modora, mint valami kocsisnak.~ ~Férj: A kedves mamája 4304 1| et tartott a szolgák, a kocsisok és egyéb szolgálattevő személyek 4305 1| cicerónék és fogatok, cilinderes kocsissal, akár a francia tengerparton... 4306 11| félszázadja álmodom...~ ~A kocsitakaró alatt megszorította a felesége 4307 1| eltünt a villasorba vezető kocsiúton.~ ~A fürdői közönség aznap 4308 3| Tüzoltó afféle szellős kerti kocsma volt a sárosberényi határban. 4309 12| Hanák, gördüljön le a sarki kocsmába és hozzon föl egy korsó 4310 1| vendéglőssel, aki most - mint a kocsmai terminológia oly ékesen 4311 1| Többnyire a fiakkeresek kocsmájában virraszt, még pedig - állítólag - 4312 6| volna az orfeumokban és a kocsmákban, de mivel féltek tőlem, 4313 8| Schafarik volt az Arany Oroszlán kocsmárosa, akinek két diák-fia együtt 4314 1| tanulmányozás kedvéért. De ha a kocsmát véletlenül korábban becsukják, 4315 1| csupán a szamarak kedvéért kodifikáltak, talán évekig nélkülözés 4316 1| aztán fölkanalozott egy köcsög aludttejet, majd hazatért, 4317 1| hegyi ösvénye... Reggelre köddé, mesévé, álommá lesznek 4318 1| szólott hálásan. - Ha a kökörcsin-forrázatot és a vöröshagyma-inhalációt 4319 11| meg őket, egy reménybeli kölcsön fejében, két zártszékkel. 4320 3| is elköltötte abból, amit kölcsönképp megszerezhetett. A kényszerüség 4321 12| a legvérmesebb személyi kölcsönöket is gyorsan megszerzi klienseinek; 4322 1| barátom, a vízbe áztatott köles... Majd holnapig intézkedünk, 4323 1| rideg Scherer, akit egy költemény, egy szimfónia vagy egy 4324 1| függetlenség nélkül még a szerelem költészete is hazugság... A költészet: 4325 9| urak inkább dinom-dánomra költik a pénzüket, mint hogy a 4326 1| aki, fájdalom, nem igen költötte föl a görög szobor illuzióját.~ ~ 4327 1| építette) s most szinte más vér költözött az ereibe: ruganyosan, félelem 4328 1| ugyanis túltesz a legnagyobb költők fantáziáján: annyi száz 4329 1| az az elve, ami a többi költőnek: hogy csupán a nappali alvás 4330 1| a kedvéért Zuggó-Füreden költse el a drága pénzét?~ ~- Csak 4331 1| belemerülhettek a tervekbe és a költségjegyzékekbe.~ ~Markó Bódog, a főváros 4332 8| ruháról?... Jegyezd meg kölyök, hogy most nem a vén kecske 4333 4| s tanuljak be egynéhány könnyebb fajtáju operett-szerepet. 4334 1| tőkepénzes tenyerébe, s könnyed hangon így szólott:~ ~- 4335 5| lemondanék a barátságáról, ha könnyüszerrel szakíthatnék vele... De 4336 7| tiszta lángját szomjuhozzák. (Könybefuló hangon): Áldja meg az Isten, 4337 1| meglátják, hogy csak egyetlen könycseppet is hullatok-e?~ ~Oly harsogó 4338 4| hajtotta fejét az ura vállára, könyein édes mosoly csillogott keresztül 4339 1| most az elérzékenyülés édes könyeit hullatta Csollán doktor 4340 2| borzalmas ortografiáját, aztán könyes szemmel törülte le a port 4341 1| császárkabátot, amelynek a könyöke aggasztóan fényesedni kezd.~ ~ 4342 8| tükröt, amely redingotjuk könyökén csillog? Ők a szerelem igazi 4343 1| ha én néhanapján meg nem könyörülnék rajta. De most már magammal 4344 10| borulnék, s összetett kézzel könyörögnék hozzád, hogy légy kegyes 4345 1| rögtön kitörölném a bölcseség könyvéből azt a régi mondást, hogy 4346 1| pillantással nézte végig az üzleti könyveket, aztán így szólt a Pestről 4347 9| volt - kopott duplagalléros köpenyeget viselt, melynek egyik gombjáról 4348 10| legbizalmasabb többesszám köpönyege alatt meri emlegetni a szeretőjét?~ ~ 4349 1| vannak itt a főváros pénzügyi köreiből s a vidék, jómódu családai 4350 7| átkozódjék és tépje akár körmével a párna csipkéjét; de a 4351 1| a következő pácienst, a környékbeli vincellériskola igazgatóját 4352 1| a fürdőben, de az egész környéken tudták, hogy a vén Pogányhegynek 4353 1| volt és a kávéház egész környékén nem mutatkozott egyetlen 4354 11| pillantást vetettek az őrház környékére: a zsuppfödeles viskóra, 4355 9| lapályon, mikor az Olt az egész környéket elöntötte. Tapolcán pedig 4356 11| hamarosan körüljárták a tanya környékét. Az asszonynak, aki budapesti 4357 1| szuggeráló erővel hatottak a környezetre. Az ásítás néha valóságos 4358 1| kamatoztatta előkelő pénzügyi körökben: egész sereg részvénytársaság 4359 1| cukordarabkákkal csalogatta. Egyébként körös-körül zsongó, álombaringató csönd 4360 1| legszebb frázisát vágja ki, a körülállók köszörülik a torkukat, hogy 4361 11| szalmafödeles házak kéményeit körülfolyta a lenyugvó nap tüze, s a 4362 11| helyezkedtek s hamarosan körüljárták a tanya környékét. Az asszonynak, 4363 8| mint inkább egy prózai körülmény, amelyet a novellaírók, 4364 1| ötkor: ez a helyzettől és a körülményektől függ.~ ~- Mi az ördögöt 4365 1| fenséges úr pupillájára, körülményesen megnézte a foghusát, a tenyere 4366 11| csillogó szemmel próbált körülnézni a sötétben, de néhány jegenyenyárfán 4367 4| délután senkise arcátlankodott körülötted? No, tisztelem az aszfaltbetyár 4368 1| mindössze ez a torony képviselte körülöttük, mert a zúgó fák alatt, 4369 1| Meddig tisztelhetjük körünkben az orvos urat? - kérdezte 4370 1| orvos-doktor Budapestről. Felföldi körutamban említette valaki a zuggó-füredi 4371 1| fürdőt használja. Valóságos körutat tett a sajtóban a spanyol 4372 4| percben már odakünn járt a köruton. Gellért tigris módjára 4373 1| entrecote-ot.~ ~- És ezt mind Önnek köszönhetem, édes doktorom, - szólott 4374 1| közönséget. A vendégek áhitatosan köszöntek neki s ő lekötelező mosolylyal 4375 12| Mikor az idegen nyájas köszöntés után távozott, a szigoru 4376 12| főkönyv fölé hajolt. Az idegen köszöntésére mindketten csak foghegyről 4377 1| sugaraiban. Gavallér módjára köszönti a lányokat és a fiatal asszonyokat, 4378 10| ostoba, hogy jó napot-tal köszöntöm a barátaimat. Hála Isten, 4379 1| hogy a fürdőintézet nevében köszöntsem. Én Sólyom vagyok, a zuggó-füredi 4380 1| frázisát vágja ki, a körülállók köszörülik a torkukat, hogy minél lelkesebben 4381 6| ma ismét az a kellemes kötelesség vár önökre, hogy az isteni 4382 2| feledkezett meg azokról a kötelességekről, amelyek a jó háziasszonyt 4383 1| gavallérosan elvégezte a maga kötelességét, de ami az embereket illeti, 4384 1| persze nem tudják, hogy a kötelességtudó tábornok a barackkal csak 4385 1| eszközei érdemessé teszik, kötelességünk, hogy az ismeretlen fürdőre 4386 1| őszintesége engem is hasonlóra kötelez: ha eddig elbájolt a rózsás 4387 1| megrokkant derékkal, de a kötelező bő tógában sétáltak reggelenként 4388 1| ingujjban volt és piszkos kötényt viselt, - hogy hozza ide 4389 1| valami szent fogadalmat kötnének. Mire? Erről nem beszéltek 4390 1| valamikor az enyémhez fogja kötni, a királyi nők kényelmével 4391 6| cserében mindössze csak azt kötöm ki, hogy az utasításom szerint 4392 1| férfinak, akihez az életét kötötte... Mit fogunk elérni mi 4393 1| Otthon nagyon a lelkemre kötötték az asszonyok, hogy még ezen 4394 1| omlott alá a zöldmoszatos kövekre. A fakorlát mellett, a feje 4395 7| szívét odahaza elfacsarta. És kövesse emelt fővel a csillagot, 4396 2| hogy a nagyságos úr nyomon követ a lakástól kezdve.~ ~- A 4397 10| álmodozása közben a reális élet követeléseiről se feledkezik meg.~ ~Kovács: 4398 3| legkésőbb keddet... E napon több követelésem esedékes...~ ~- Hát nem 4399 1| tanácsaimat mindenben vakon követi... Még ma este megmaradunk 4400 1| jól tudja, hogy ez sohase következett volna be... Akkor se, ha 4401 1| napszúrást kapott, s ennek következtében tizenhat éven keresztül 4402 10| És ha szabad tudnom, mit következtetsz ebből a levélből?~ ~Feleség: 4403 1| gyógyítómódot, amit a fenséges úr követni fog...~ ~Az első orvosi 4404 5| hadgyakorlatok előtt. A megérkezését követő ötödik napon történt, hogy 4405 6| kártyaasztal mellől.~ ~Valamennyien követtek az irodába, ahol cigarettával 4406 1| a reklámköltségeket, s a következő hónapban, szinte maguk is 4407 1| sikátorok közé. A csatakos kövezet helyén, a ragyogó házsorok 4408 1| elfoglal, közérdeklődés és közbámulat tárgya. Sokan vannak itt 4409 6| rendőrség, szerencsére, közbelépett: a színházat karhatalommal 4410 7| miénk. A művész éppen úgy közbirtok, mint a városháza vagy az 4411 10| boldogságukat, hogy akárhányszor közel álltam már valami szörnyűséghez.~ ~ 4412 8| mögül. Szívdobogva huzódtam közelébb, de nem a Novotny hosszu 4413 1| Jöjjön októberben, akkor majd közelebbről megnézem azt a piszkos öblögető 4414 2| terjedt, hogy az ura nyájas közeledésekor fejgörcsöt szimulált. A 4415 1| sietséggel robogott tova a közeledő nagyváros felé. Egymásra 4416 1| herold állt, aki a kocsi közeledtére hangos kürtszóval verte 4417 1| egy pesti lap írta) ilyen közelről megláthassák. Becsületes, 4418 6| Indien-leány... Édesapánk a közép-ausztráliai szövetségtanács elnöke volt, 4419 1| nincs, a szörnyü fájdalom közepette megfeledkeztem a kúrámról!” - „ 4420 7| pályadíjat sem tűztem ki középfaju drámára, sőt még csak szende 4421 1| igazán nem illett ide a középkorba. Ragyogó szemü, bájosan 4422 1| kávéját kavargatta, egy középkoru férfi, aki bőrnadrágot és 4423 1| hosszu asztalt elfoglal, közérdeklődés és közbámulat tárgya. Sokan 4424 1| hétköznapi asszonyokhoz...~ ~A közérdeklődést egy pillanatra megszakítja, 4425 1| amely a gyorskocsi rohamos közeledését jelezte.~ ~- Vajjon hoz-e 4426 1| úgynevezett nagy jelenet közepén, hangosan, szinte dallamosan 4427 1| virágágyak, kanyargó kerti utak közepette. Az utcasor végén kacér 4428 1| fokozottabb mértékben hivjuk föl a közfigyelmet Zugó-Füredre.~ ~S látva, 4429 1| funkcionálni, ha a polgári közigazgatást is a katonák kezére adják. 4430 1| csupán arra lesz jó, hogy a közillendőségnek is elég tétessék. Az asszonyok 4431 1| Zuggó-Füredre vonatkozó közleményeket.~ ~Ezek a hallatlanul merész 4432 1| nem tudnék boldog lenni; a köznapi, a rendes kaliberü ember, 4433 1| természeti érzésük - amit köznyelven étvágynak hívnak - ösztökéli 4434 1| később valamennyi ujság közölte, hogy az ország legelső 4435 1| beszélünk róluk.~ ~- Lusták, közömbösek és léhák vagyunk, - mondta 4436 1| végig az előtte eldefilirozó közönséget. A vendégek áhitatosan köszöntek 4437 1| tehát zsúfolásig megtelt közönséggel, odakünn pedig, a kerítésen 4438 6| szörnyeteget, akit önök röviden közönségnek hívnak. Eszembe jut például 4439 9| kis Holl-t, aki szemtelen közönynyel ült verejtékező paripáján, 4440 1| ízlésünk és nézeteink közössége... Ha öntudatlanul is, mindig 4441 1| kiáltok föl: Isten hozta közöttünk fenségedet, Schneethal gróf 4442 1| mögött hagyta a szegényes központot, az őserdő illatát és magányosságát 4443 12| tudja, jobb szeretem ezt a közrendi fajt, mint a gianaclist, 4444 1| jelentették, hogy egy amerikai köztársaság feje, kiséretével együtt, 4445 1| s udvariasan szétosztja köztük a virágot, amit kirándulásából 4446 1| néhány év óta a helyiérdekü közügyek élén. A nagystílü elnevezés 4447 7| kiáltsa!~ ~Az idegen úr: Mi közünk nekünk ahhoz, hogy a bájos 4448 10| Kovács: Mit szoktak tenni így közvetetlen ebéd után?~ ~Férj: Ernő, 4449 1| hitték, hogy a professzornak közmondásos gorombaságával együtt az 4450 1| az általános meghatottság közepette. Amikor az orgona újból 4451 1| kocsis lábánál egy hatalmas koffer huzódik meg. A batár ajtaja 4452 8| hegedüszó. Így értem el a Kőkép-utcába a Novotny lakásához, amelynek 4453 1| fölcicomázott ágy, amelynek kokettériája ugyancsak elütött a termek 4454 1| volna. És halkan, asszonyos kokettériával kérdezte:~ ~- Szeret?~ ~ 4455 1| ott járt a leánynál, aki kokettül, láthatólag a vendég tetszésére 4456 9| a pénz, akkor is magától koldulna...~ ~Az asszony kissé elgondolkozott, 4457 1| pályafutása alatt majd csaknem koldusbotra jutott, most vagyont szerzett 4458 1| lelkek pedig, fájdalom, mind koldusok...~ ~Csollán doktor szeliden 4459 1| megtisztelje, hanem azért, hogy a kollegái, akik Csollán doktort kivétel 4460 3| izgatottan így szólott kollégáihoz.~ ~- Nézzétek ezt a kopasz 4461 3| Önök, akikről nagyuri kollegáim írni szoktak, pokoli kacagással 4462 1| a birósággal, felekkel, kollégákkal folytatott szüntelen disputa 4463 1| fényes selyemköpenyükben, kolostorbeli barátok módjára, jártak 4464 1| politikáról s habozás nélkül kolportálja azt a meggyőződését, hogy 4465 6| következő évben megint csak koldusbotra jutottam. Életemben ugyanis 4466 1| ez óriási és nevetséges komédiájában? Azt hiszem mindent, amit 4467 9| maga még mindig hisz a vén komédiásnak? Ha fölvetné a pénz, akkor 4468 4| maga mindig ellene volt a komédiázásnak, hát titokban tanultam, 4469 1| fényes sétatereit, az európai komfortját?~ ~- Minek?~ ~- Annak az 4470 1| barátságosan, de az igazi tudós komolyságával néz a fauteuilben helyet 4471 1| Ugyancsak szükségem volt minden komolyságomra, hogy egyízben a doktori 4472 1| Hé, csatlósok, lakájok, komornyikok, szedjétek el iziben a pesti 4473 1| csatlósokat, a lakájokat és a komornyikokat hívta, egy öreg, vigyorgóarcu 4474 9| kötelessége, hogy a leányát ne kompromittálja...~ ~Az asszony elvált az 4475 1| Miben különböznék az író a kőművestől, ha ő is tíz órakor lefeküdnék?~ ~- 4476 1| hogy az ismeretlen fürdőre koncentráljuk mielőbb, a művelt világ 4477 10| programm: a sivár vendéglő, a konfidenskedő pincér, a széttéphetetlen 4478 9| értelmiséget, amely pártfogását konokul megvonja tőlünk. Hat hete, 4479 1| hogy egy tibeti tábornoknál konstatálták legelőször ezt a rohamot 4480 1| vagy aggodalmas szívvel konstatálván magukon, hogy az emlékező 4481 1| pisztoly-lövő nemcsak a kontinensen, hanem Angliában is ritkította 4482 1| első év még a beruházások kontójára megy... Majd öt esztendő 4483 1| magáról, s hogy az ostoba konvenció kedvéért, amelyet csupán 4484 4| hogy el ne vásárolja a konyhapénzét...~ ~Gellértné megcsókolta 4485 2| s hogy többet törődöm a konyhával, mint ő vele. Már lánykoromban 4486 12| feleségemnek nem adhattam ki a konyhapénzét.~ ~A különös párbeszéd még 4487 1| amikhez ön, elnök úr, nem konyít, abszolute nincsenek. Azt 4488 1| amikhez teljességgel nem konyítok. Olyan dolgok ellenben, 4489 1| fog...~ ~Az első orvosi konzultáció így folyt le:~ ~A főherceg 4490 1| forró víz. Lehet, hogy a koplalásig sovány étkezés, lehet, hogy 4491 1| kortársáéban, aki valaha többet koplalt, többet dolgozott, többet 4492 1| mögé búvik. A harkály nem kopog, a béka nem kuruttyul, a 4493 1| beléje hullott faleveleket; kopogás és füttyszó jelezte, hogy 4494 1| föl Csollán doktor, aki a kopogtatásra hamarosan talpraugrott.~ ~ 4495 1| amikor az elnök Csapó ajtaján kopogtatni akart.~ ~- Jaj nagyságos 4496 1| nyakmirigyeit, izületeit és koponyadudorait. Majd figyelő, gondolkodó, 4497 8| nyomta a hüvelykujját a koponyánkhoz:~ ~- Ej ty huncwucie! Ne 4498 8| aztán egyszerre megbubozta a koponyámat.~ ~- Psia krew, vele kell 4499 1| után, aztán várja meg a koppenhága-zuggófüredi expresszvonatot... Mert 4500 1| kényelmes fürdőre, amely a kor minden vívmányával föl 4501 1| ha a kocsmát véletlenül korábban becsukják, akkor a koszorús 4502 1| amely még a mohácsi vész korából maradt ránk...~ ~- Meddig 4503 3| amerikai nagybácsik térhetnek korai sírjukba és akik ma egy 4504 1| hivatalnok-vendég, aki megszokta a koránkelést, hófehér vászonruhában, 4505 3| a poézist, az édes álmok korát juttatja kopasz fejével 4506 8| arccal mesélgetett néhány korhely formáju iparosnak...~ ~Jó 4507 1| Másnap éjjel egy hatalmas korhelykedés után, fejbe lőtte magát, 4508 1| jobban a szemét, mert a kóristáné fölöttem lakik a második 4509 6| bejelentette a vendégeket, s a kormányzó, a kiskoru principe, a kövér, 4510 5| a Goldstein Számi-t és a Kornevillei harangok-at. A primadonna 4511 1| világon: az, hogy ötvenéves koromban épp úgy meglegyenek a sarokházaim, 4512 1| felelgettek egymásnak a zöld koronák ágai közül... A pesti doktor 4513 1| között. Öreg diplomaták, koronás fők bizalmasai és kedvencei, 4514 1| gyógyított ki. Nehéz selyemruhás, koros dámák csevegnek egymással 4515 1| méltóságodnak? - kérdezte egy korosabb sóhivatalnok, akinek az 4516 1| aranygyapjas vitézt a nedves korpa közé küldtem mindennap s 4517 1| borban, olajban, nedves korpában, széna között, zuzmós kádban, 4518 1| a gyógyítás akkor lesz korrekt, ha a tudomány csapjait 4519 3| volt az életem legboldogabb korszakában...~ ~ ~ 4520 3| szívesen visszaidézem azt a kort, amely a Lőcsey életében - 4521 1| az önében, hanem minden kortársáéban, aki valaha többet koplalt, 4522 11| megvontak maguktól, csakhogy vén koruk nyugodtságát biztosítsák. 4523 11| se lesz vidámabb fiatal koruknál. A negyven évig tartó szűntelen 4524 1| gyüjtöttem össze, hatalmam korlátlan, egy szavamnak száz meg 4525 6| Szegények sokkal szívesebben kószáltak volna az orfeumokban és 4526 5| világos kretonpongyolában kószáltam egész nap az erdőben... 4527 1| ebédlőben, amelynek ablaka a kősziklába van bevájva...~ ~- A Pogánykő 4528 7| az ideálja, virággal és koszorukkal halmozta volna el dédelgetett 4529 1| képzelném?~ ~- Mert derék koszorúsunk csak hajnali féltizenkettőkor 4530 4| félórácskát, - fölvette a téli kosztümjét, a tükör előtt fölsütötte 4531 6| néhány gyanus rendjel, s egy kotillonból idecsempészett naptányér 4532 8| Hé Vilmoska, fizetek!~ ~Kotorászni kezdett zsebében az aprópénz 4533 7| már csakugyan azt mondom, kotródjék...~ ~ ~ 4534 1| hazudjam bele a vasat a maguk kotyvalékába?~ ~- Miért ne? Maga annyi 4535 1| úgy fog kattogni, mint egy kovácsműhely kalapácsa, amikor néha, 4536 12| azt se bánom. Az a pár krajcár úgyse tesz már boldogabbá, 4537 1| Duna partjára. A negyven krajcárból huszat arra költött el, 4538 3| akad mindennap tizenkét krajcárja?... De a szegény Lőcsey, 4539 12| több pénzt kilenc vagy tíz krajcárnál. Azt mondom önnek, hogy 4540 1| kampós bottal és negyven krajcárnyi készpénz vagyonnal érkezett 4541 9| pedig jól tudja, hogy minden krajcáromat az uramtól kapom... Ahelyett, 4542 1| magyar haza legfélelmetesebb krakélerei közé tartozott. Akárhányszor 4543 1| szolgálja.... Mit ér nekem a krakélerséged jelenléte, ha a többi vendégem 4544 1| maga is sokat jelentőleg krákog. És amikor a halvány Scherer 4545 8| Mazsolát hozott a spájzból a krampampulihoz.)~ ~- Psetnik úr, - mondtam 4546 1| helyet; a XVIII-ik századbeli kredencek s pohárszékek, a megfeketült 4547 1| megihlette a belépőt; a kredencen régi kupák csillogtak s 4548 5| és fűző nélkül, világos kretonpongyolában kószáltam egész nap az erdőben... 4549 8| a koponyámat.~ ~- Psia krew, vele kell táncolnod a második 4550 2| helyesírási hibákkal telt kriksz-kraksz alá egy ismeretlen női név 4551 1| várkápolnájában, a márványlapos kripta fölött, amelyben az ősi 4552 8| jössz polgártárs az ünnepi krispinnel... Olyan krispin lesz, hogy 4553 8| huncwucie! Ne félj, megkapod a krispint, amire a menyasszonyodat 4554 1| megcsillannak a Chrizosztom-kút kristálypoharain s a forrás tündérei, a bóbitás 4555 1| malmost játszik vagy a kucséberrel beszélget, - csakhogy hajnalig 4556 9| számát: a legrosszabb gebéjük kudarca is boldogtalanná tette 4557 9| levelet vagy táviratot ne küldene, pedig jól tudja, hogy minden 4558 1| hogy a fecsegő pesti doktor küldi a hódoló kézcsókjával együtt...~ ~ 4559 1| fejbe lőtte magát, de még küldött nekem egy utolsó levelet, 4560 11| külvárosi orvos Karlsbadba küldötte. Eleintén huzódozott az 4561 1| más alkalommal, amikor a küldöttség szónoka a legszebb frázisát 4562 1| fogad polgári és katonai küldöttségeket, s egyáltalában sűrűn érintkezik 4563 1| hegyekről száz és száz fenyő küldte illatát a fából készült 4564 1| volna teljesen tisztában. A külföld idegesei - fájlalván a derekukat 4565 1| Istene... A leghiresebb külföldi fürdők még csak a nyomába 4566 1| bizonyítja, hogy engem se tart különbnek a többinél...~ ~A doktor 4567 12| pengőforintot, mert az az öt forint különbözet se kutyaság, nem igaz? Azért 4568 1| háromig?~ ~- Hogy mit? Ezer különféle dolgot. Többnyire a fiakkeresek 4569 1| évszázados gyógyító helyeket, s különleges kúrájával, amely egy geniális 4570 1| jobban lekötelez, minél különösebb nyavalyát talál ki...~ ~ 4571 1| pályaházban, hogy a berobogó különvonatot megláthassa... Seitz báró 4572 1| férfi. A toalettje nem igen különbözött amaz asszonyokétól, akik 4573 6| művészi debut sorsát; bolondos külsőségek, melyekre senkise számít 4574 1| címet akarunk, hanem mutatós külsőt is, s mivel az excellenciád 4575 1| rajta, hunyorgó szemmel, a külvilágba.~ ~- Menjen oda öcsémuram 4576 1| kocsi közeledtére hangos kürtszóval verte föl a fenyvesek déli 4577 11| tette a lábát a boltjuk küszöbére. Völgyi úr ilyenkor fölnézett 4578 1| neki, amikor a rendelőszoba küszöbét átlépte.~ ~- Nos, nem kell, 4579 1| készítették. Fiatal éveink küzdelmei, szerelmi kalandjaink, rendetlen 4580 1| amelyért magával együtt ne küzdenék... Ha az ambiciójáról beszél, 4581 1| érezték magukat a lármás és küzködő világtól. A levegőben sárgaszínü 4582 10| desszertes tálon friss gyümölcs s Kugler néhány válogatott remeke. 4583 8| attiláját vasalom ki és Kuich kanonok urnak csinálok egy 4584 1| állhattam meg, hogy be ne kukkantsak egy félnapra. Meg kivánom 4585 1| béka, amely a mocsár szélén kuksolt, most egyszerre megrázkódik 4586 1| mindnyájan beadhatjuk a kulcsot...~ ~Nagyobb nyomaték kedvéért 4587 1| pedig megsemmisülve dől a kulisszának... Vagy más alkalommal, 4588 1| zuhatagtól tér vissza a fürdő kultiváltabb vidékeire. Az öreg ember 4589 1| életküzdelmei nappal beolvadnak a kultúra zajába, most kiléptek a 4590 1| értenie mindenhez a modern kulturembernek. Hiszen másképp miben különböznék 4591 10| nagyságos asszonyom. - Szervusz, Kuncsi!~ ~Férj: Isten hozott, öregem!~ ~ 4592 10| vagyok rá, hogy a súgó is Kuncsi-nak szólítja-e?~ ~Férj (vállat 4593 10| tudod, hogy a jó barátaim Kuncsi-ra röviditik a Kunhalmi nevet. 4594 10| hogy az a perszóna kedves Kuncsijának szólít?~ ~Férj: Azt hiszem, 4595 10| barátaim Kuncsi-ra röviditik a Kunhalmi nevet. Már a gimnáziumban 4596 1| szépségét és a hangulatát... A kunyhó, a téli esték meghittsége, 4597 1| papoló versírók füllentése. A kunyhóban léghuzam van, a téli esték 4598 1| belépőt; a kredencen régi kupák csillogtak s az ablakfülkékből, 4599 1| és a felesége már külön kupéban robogtak tova jövendő hatalmuk 4600 1| föltünt a hadsegéde, a többi kupéból pofoncsapott kalapos inasok 4601 1| hegyvidéki állomásra. A kupék ajtói egymásután fölnyilanak 4602 1| számára is akadt még egy üres kupica.~ ~A pesti úr eleintén bágyadtan 4603 1| állnak a vaj aranysárga kúpjai, a nagy, tejszínes rézüstök, 4604 1| égnek, s holnapután büszke kupolák csillogtak meg a fölkelő 4605 11| Hiába dolgoztak, hiába kuporgattak, hiába szenvedtek: a jókedv, 4606 4| mozdulattal az ura ölébe kuporodott. Gellért, aki gyilkolni 4607 1| De hiszen a fürdés régi kurája az idegességnek...~ ~A doktor 4608 1| józan és bölcs beszéd. És a kúrája mégis egészen új és eredeti. 4609 1| gyógyító helyeket, s különleges kúrájával, amely egy geniális magyar 4610 1| efelé szamárságokkal. Hisz a kúrámban, holott az szemenszedett 4611 1| közepette megfeledkeztem a kúrámról!” - „Csak nem tán!” - „De 4612 1| intézkedünk, hogy az új kúrát megkezdhesse...~ ~Gyöngéden 4613 1| násznagya, egy feketehaju, kuruc öreg úr, akit a doktor veszedelmes 4614 1| harkály nem kopog, a béka nem kuruttyul, a tücsök nem cirpel többé, 4615 1| mögé, a nimfák moszattól kuszált haja kibukkan a víz tükréből...~ ~ 4616 5| vizsgálgatta a szép leányt, kutató pillantást vetett a szinésznő 4617 6| hat nap óta tanácstalanul kutattam valami tisztességes idea 4618 1| ember jókedvüen szóba áll a kúti lányokkal, s udvariasan 4619 11| zsuppfödeles viskóra, amelynek kutja körül piszkos gyerekek játszottak, 4620 8| kutyák ugattak, a kerekes kutnál valami szorgalmas cselédleány 4621 1| teljes ellátást, hogy a kútnál épp úgy ott legyen, mint 4622 9| veszszünk el, mint az útszéli kutya...~ ~Pogányné válaszolni 4623 10| hogy az agglegény a kivert kutyához hasonlít.~ ~Feleség (mosolyog): 4624 1| azzal szórakozott, hogy a kutyáját cukordarabkákkal csalogatta. 4625 8| Távol a Cserháton haragos kutyák ugattak, a kerekes kutnál 4626 12| öt forint különbözet se kutyaság, nem igaz? Azért az öt forintért 4627 1| lepuffantsam, mint az útszéli kutyát?~ ~Az elnök szó nélkül az 4628 11| tanya körül ólálkodnak. A kutyaugatásra hideg verejték lepte el 4629 8| táncolnod a második négyest! Kutyavér, ez már változtat valamit 4630 1| össze, hogy valamennyit a lábad elé rakjam. Minden hiába 4631 1| nincs meg a millióm, amit a lábai elé akarok rakni? Őrültség. 4632 9| mellett, hogy vén napjaimra a lábaidnál éhen haljak...~ ~- Életemben 4633 1| úr helyeslőleg bólint, a lábait többizben váltogatja a beszéd 4634 9| Adj egy zúgot, ahol a lábamat megvethetem s egy hét alatt 4635 4| amíg végre is levett a lábamról... Meg aztán, őszintén megvallva, 4636 4| hogy Szentpály vette le a lábáról...~ ~- Jesszusom, miért 4637 1| temető sötétjében pihent, hat lábnyira a hófödte rögök alatt.~ ~ ~ ~ 4638 1| jöjjön föl holnapután a laboratóriumiba. Addigra végzek ezzel a 4639 11| nyilallásokat kezdett érezni az alsó lábszáraiban. Visszatértek hát a tanya 4640 1| szűnjék meg, hess csúf manók, lábujjbegyen járjon minden lélek: a forrás 4641 1| sziklás fenyvesekre, amelyek a lábuk alatt sötétlenek...~ ~Két 4642 1| kissé remegve állunk egyik lábunkról a másikra, amíg a tudomány 4643 3| kezdett bele a legzajosabb ländler-be...~ ~Kétségtelenül nagyon 4644 10| nőjjön be már egyszer a feje lágya! Utóvégre most már nem valami 4645 1| a gyöngék, az ostobák, a lágyszívüek ez óriási és nevetséges 4646 1| az igazságát belássa; a laikus is érzi, hogy ez józan és 4647 6| csevegtek, amikor a harisnyás lakáj egyszerre csak ezt jelentette:~ ~- 4648 1| vendég elé. - Hé, csatlósok, lakájok, komornyikok, szedjétek 4649 1| amely a csatlósokat, a lakájokat és a komornyikokat hívta, 4650 1| udvarmestereken, a fölszolgáló lakájokon, sőt magán XVII. Cirillen 4651 1| Wertheim-szekrénye kényelmes agglegény lakásában. Budapestnek ismert és népszerü 4652 8| a Kőkép-utcába a Novotny lakásához, amelynek ablaka részvétlen 4653 11| asszonynak, aki budapesti lakásokhoz volt szokva, nem nagyon 4654 5| kér, hogy csütörtök este a lakásomon teázhassék, - de hogy fogadjam, 4655 1| az ifjuság berkeibe... „A lakásrendelések - így végződött az ismertetés - 4656 1| külön osztály intézte a lakásrendelések fárasztó resszortját. Május 4657 1| József-szállodában vett lakást, s két napig egyedül kószált 4658 2| nagyságos úr nyomon követ a lakástól kezdve.~ ~- A férjem?~ ~- 4659 1| már a harmadik hete adós a lakbérrel...~ ~- Bezzeg régebben nem 4660 1| rögtön felnyílott, s egy lakkcipős, elegánsul öltözött fiatal 4661 5| pázmánvölgyi vasúti állomás felé. Lakkos, nyitott cséza volt, amelyből 4662 1| amelyekben kényeskedő vendégek laknak. Az egész telep szegényes 4663 1| terem várja fényáradatban a lakodalmi népet, hatalmas fehér asztalok 4664 1| az áldomást a vásárra s a lakoma végén Seötét János nyájasan 4665 7| Igyekezni fogok, hogy tömör és lakonikus legyek.~ ~A primadonna: 4666 1| kiválasztotta a főherceg lakosztályát: tizennégy elsőemeleti szobát 4667 11| fiatalságuk óta egyszer se laktak jól, csakhogy valamikor 4668 1| szerezni... A Pogánykő ormán lakunk, a régi Kürth-család várában, 4669 1| mulik el nyomtalanul... És lám, nem is múlt: azt a nagy 4670 1| Az oroszlán, a tigris, a láma, a strucc, a pacsirta nem 4671 1| fölött, a diszkrét, vörös lámpaernyőcske körül, édes esti illatok 4672 1| meggyújtja a váltók színes lámpáit, s a következő pillanatban 4673 1| polyva, s a tőkepénzesek lámpával keresik a vállalatokat, 4674 1| órától kezdve szakadatlan láncolata robog föl a kocsiknak a 4675 1| vendégen függött; csupa láng, csupa temperamentum volt 4676 1| beszédével egy egész országot lángba hozzon, de azért az államtitkár 4677 7| akik művészetének tiszta lángját szomjuhozzák. (Könybefuló 4678 1| rubintcsöppjein törnek meg a lobogó lángok, finom illatok ömlenek végig 4679 1| felé üde ajkát, s Csollán lángoló arccal szorította magához 4680 1| tornyos ház emelkedik... Lányaid seregét szétrebbentette 4681 8| krispin lesz, hogy a fél lányiskola belédszeret...~ ~Már csak 4682 2| konyhával, mint ő vele. Már lánykoromban is a nagy okosságomat hibáztatta, 4683 1| házasságról. Egy amerikai lánynak is a becsületére válnék, 4684 1| Gavallér módjára köszönti a lányokat és a fiatal asszonyokat, 4685 1| jókedvüen szóba áll a kúti lányokkal, s udvariasan szétosztja 4686 1| igen hasonlítok azokra a lányokra, akiket maga ismer. Ha e 4687 1| doktor végre megállt és a lányra nézett.~ ~- Édes, ugy-e, 4688 1| másnak tartom, mint a többi lányt, kell, hogy megértse, amit 4689 9| vittelek át az árvizborította lapályon, mikor az Olt az egész környéket 4690 2| számjegyeit írta ki a mosókönyve lapjaira, amikor a szobaleány csöndesen 4691 1| is megdöbbenve olvasták a lapokban a Zuggó-Füredre vonatkozó 4692 5| órával. A fiatal nő unatkozva lapozgatta egy darabig német regényét, 4693 9| hibájából veszített. Mindenki lármázott, futkosott, gesztikulált, 4694 1| a merész tolakodóé, aki lassan-lassan az egész világot a hatalmába 4695 1| néhány notabilitás után lássunk, - mondta az elnök, április 4696 1| Kürth András építtette, László király egykori kapitánya, 4697 1| Pogányhegynek eleven főherceg látásában lesz része: a király unokaöcscse 4698 1| rózsaszínében, hogy idegen férfit láthat. A főjegyzővel beszélt, 4699 1| szórakozik, komoly, bár láthatatlan baja van: a becses idegrendszere 4700 1| bizalom. E vallomásból is láthatja, hogy a becsületes őszinteségem 4701 12| megfontolva a nyomában. Az öreg úr látható érdeklődéssel nézett szét 4702 11| jegenyenyárfán kivül semmit se láthatott.~ ~- Mily szép minden, - 4703 3| Mikor az előkelő familia láthatóvá lett a Tüzoltó lépcsőjén, 4704 1| betegségének?~ ~- Micsoda?~ ~- A latin elnevezés szabad fordításban 4705 1| szájunkba repüljön. Nem látjuk be, hogy ósdi elveinkkel 4706 1| kiváncsiság kínozta; mindent látnia és hallania kellett, ha 4707 1| tündér, és átkom, amint látod, valósággá lett... Évezredes 4708 1| XVI.~ ~A főherceg látogatása megadta a végső lendületet 4709 5| herceg ezen az estén nem látogatja meg...~ ~- De kicsoda ön?...~ ~- 4710 7| megdöbbenve nézi, mert a látogató teljesen ismeretlen előtte.~ ~ 4711 1| doktor még fogadott néhány látogatót, aztán levetette dolgozókabátját, 4712 1| akarjuk, hogy Zuggó-Füred látogatottság dolgában is elérje azt a 4713 1| átalakításokat megnézze.~ ~- S azért látogattuk meg, hogy a kalauzolásra 4714 12| hírül hozta, hogy tiszta a látóhatár, oktalanul újra kezdte a 4715 1| szépnek és nyugalmasnak látok körülöttem... Ha ez a javulás 4716 1| nagynehezen visszanyerte a látóképességét, s váratlan vendégét, az 4717 4| stációkat...~ ~Gellért, aki látszólag nyugodtan szívta a szivarját, 4718 6| hátterében viruló narancsfák látszottak be az üveges falon át. Élénken 4719 8| következő generációk sohasem láttak mosolygónak és jókedvünek, 4720 4| asszonyt már négy hét óta nem láttuk. Pedig Párisból szenzációs 4721 1| nagy és impozáns stílusban látunk hozzá a munkához. Kérem, 4722 1| mosolyogva hallgatta. S látván, hogy nem kap feleletet, 4723 1| volna. Megindítóan komikus látvány volt e többnyire kövér és 4724 8| bizalmasan a fülembe súgta:~ ~- Lauschik azt akarja, hogy vele táncoljam 4725 8| második négyest a csontos Lauschiknak kell átengednem; s amikor 4726 1| taps, annál hevesebb a láz is. A beteg torkát a sírás 4727 1| édes fiam, nem üzlet, hanem lázálom. Ha minden beteg, vagy minden 4728 5| üzenem, hogy ötvenhat fokos lázam van... Az ötvenhat fok utóvégre 4729 12| únott ábrázattal folytatta lázasnak látszó munkáját.~ ~Regenmantel 4730 1| betegségben szenved. Amióta a lázat, amely több mint egy esztendeig 4731 1| hívják... Ez a taps okozza a lázt és a sírógörcsöt s ennek 4732 1| a nap a Pogánykő mögött leáldozni készült. A tűlevelü fák 4733 9| Apai kötelessége, hogy a leányát ne kompromittálja...~ ~Az 4734 6| szenátor a színházi borbély kis leányával csevegett, aki beteg hercegkisasszonynak 4735 1| enyeleg, nem dalol a meztelen leánycsapat...~ ~A forrás nimfái mélységes 4736 1| kacagás csendült föl: a leányé, aki a tiszteletbeli főjegyzővel 4737 1| pillantott meg s egy üde leányhang vidáman lekiáltott hozzá:~ ~- 4738 1| hallgatta, de az esze ott járt a leánynál, aki kokettül, láthatólag 4739 1| energikusan kezet szorított a leánynyal. Ő bátor és erős volt: a 4740 1| Az aligazgató fehérruhás leányokat is hozott javaslatba, de 4741 8| Csitri, félénk, pihegő kis leányokkal táncoltuk a négyest és a 4742 1| a rendelő szobába, aztán leányos félénkséggel így szólott:~ ~- 4743 9| hónap óta éhezik... Még Lear-re, a legjobb szerepemre is 4744 1| sápadt aranyszíne már ott lebeg az ég alján. A nappal, a 4745 1| amely a régi vár fölött lebegett. Talán egyedül az ebédlő 4746 1| November végéig készen voltak a lebontási munkálatokkal, s a téli 4747 11| homokvári vasuti forgalmat lebonyolította, könnyü kocsi várakozott 4748 1| fátyolát az egész világra leborítani készült.~ ~A vasuti állomás 4749 1| még a jövő héten is itt lebzselek. Az utazásaimra csak egyetlen 4750 6| Ma megint ott kell majd lebzselnünk a páholyban?~ ~Mert elfeledtem 4751 1| vallomást tett az asztala körül lebzselő fürdő-vendégeknek: elmesélte, 4752 1| lábát emelni tudta, mind ott lebzselt hajnal óta a pályaházban, 4753 1| mint az a természetrajzi lecke, amit kislánykoromban fölkaptam...~ ~- 4754 4| mosolygó arca azonban hirtelen lecsillapította az idegeit. A tigrisből 4755 10| tőlem.~ ~Férj (hirtelen lecsillapul): Mindig mondtam, hogy az 4756 1| egészen más fenség... A lecsillapult, zsibbadásban lévő, jótékonyan 4757 4| szívére, kék szemét iszonyodva lecsukta. Mintha csak a végső csapást 4758 1| felvilágosítását. Mennyi a készpénzünk, Lédeczy úr?~ ~- Negyvenkétezer forint, 4759 1| vonatkozólag, ő választotta ki a leendő színházigazgatóval a műsorra 4760 1| szívességgel, megindító leereszkedéssel válaszol:~ ~- Tisztelt Uraim! 4761 1| egyszerü s milyen jóságosan leereszkedik a hétköznapi asszonyokhoz...~ ~ 4762 12| volna hirtelen az eszébe, leereszkedő kegyességgel fordult a meggyszínzsinóros 4763 11| ház előtt...~ ~A földesúr leereszkedőleg intett, a földesasszony 4764 4| szigoruan rámparancsolt, hogy lefeküdjem...~ ~Az asszony gyöngéden 4765 9| elgondolkozott, de csakhamar maga is lefeküdt. Vetkőzés közben nevetve 4766 11| Vacsora után azonnal lefeküdtek, de az ágy is kemény és 4767 4| magában, amikor a lépcsőn lefelé haladtak.~ ~Ugorjuk át azt 4768 1| természeti szépségét. Poétikusan leföstötte a vidék nem mindennapi báját, 4769 1| Csábító színekkel volt leföstve a Pogánykő égbenyúló ormát 4770 1| után rémülten menekült a legbelső szobájába, s egész nap úgy 4771 10| hogy a felesége előtt a legbizalmasabb többesszám köpönyege alatt 4772 3| is része volt az életem legboldogabb korszakában...~ ~ ~ 4773 12| hirdetik, hogy az intézet a legbonyolultabb pénzügyi míveletekben is 4774 1| tükrök között a főváros legdaliásabb pincérei várták a hercegi 4775 1| ahol kisasszony-lányaik még legédesebb álmukat alusszák. Egy-két 4776 1| mondják, újjá alkotja a legelnyűttebb idegrendszert is...~ ~Kényeskedő 4777 1| később Lenhart tábornok legénye kissé habozva viszi be a 4778 1| mivel - bármilyen bátor legények legyünk is különben - veszettül 4779 1| A tábornok. Behívom a legényt, hogy vezesse föl a második 4780 1| dacára többet elbír, mint a legerősebb férfi. A toalettje nem igen 4781 1| a legkülönb publicista a legfényesebb cikket, a vetés attól két 4782 1| büszke címét viselte, a legfiatalabb mint igazgató állt néhány 4783 1| János-kút, - amelyik a vidék legfinomabb savanyúvizét adja.~ ~- És 4784 1| nevezetes volt arról, hogy ő a leggorombább ember a magyar szent korona 4785 11| fogva reggeltől estig a leggyanusabb telekügynökökkel tanácskozott. 4786 11| mert a papirfalakon át a leggyöngébb hang is áthallatszott a 4787 1| idegrendszert mivel tehetem a leggyorsabban erőssé?~ ~- Hát mivel teheti?~ ~- 4788 1| alkotta a magyarok Istene... A leghiresebb külföldi fürdők még csak 4789 3| eleintén a földkerekség leghitványabb zugolyának tűnt föl előtte, 4790 1| füllentése. A kunyhóban léghuzam van, a téli esték igen unalmasak, 4791 1| fognak járni, amely vékony, légies szövetből készül, s csupán 4792 1| amely a beteg állapotának leginkább megfelel. A vért tehát a 4793 1| után, odáig jutott, hogy a legitim orvostudomány is elismerte.~ ~ ~ ~ 4794 9| beszélsz velem, te, aki a legkedvesebb gyermekem voltál?... Megvontam 4795 1| okoz ő fenségének, hogy a legkényesebb percekben akaratlanul ásítania 4796 1| Nem bolondság ez, mert a legképtelenebb bonyodalmak származhatnak 4797 1| fogva elrendelem, hogy a legkeserübb hontalanság legyen osztályrészeddé... 4798 3| Mondjuk, hogy hétfőt, vagy legkésőbb keddet... E napon több követelésem 4799 1| Magam se tartozom éppen a legkevésbbé praktikus férfiak közé, 4800 1| azonban sok a dolga, mert a legkisebbik hugom boldog menyasszony 4801 1| kedves papája hibájából, - a legkönnyelmübb apa is hagy valami örökséget 4802 10| boldogok vagytok-e?~ ~Feleség: Legközelebb meg fogom hívni egy leves-zsúrra.~ ~ 4803 12| az aggastyán zsebeiben a legkülömbözőbb holmik foglaltak helyet - 4804 1| rozs megérjen. Irhatja a legkülönb publicista a legfényesebb 4805 1| mindez, higyje meg, kiöli a leglángolóbb poézist is... A gazdagság, 4806 1| souverain uraiból telt ki. A legöregebb húsz esztendő óta bérelte 4807 1| terrorizálta, Réthy gróf volt a legrettegettebb alakja. Pénze nem volt, - 4808 1| doktornak.~ ~- Kikre van legsürgősebben szükségünk?~ ~Scherer pár 4809 3| aki húsz év óta a környék legszívósabb sétálójának hírében állott, 4810 1| zsinórjával. S aztán, mintha a legtermészetesebb dolgot mondaná, így szólott:~ ~- 4811 1| nézik a jelenetet; hogyne: a legtöbbnek most van először alkalmuk 4812 2| cifra nyakkendőt vásárolt a legutóbbi három hét alatt!~ ~Épp a 4813 9| akinek angolos ruháját a legutolsó gimnazista is ismerte, kipirult 4814 4| kulturember lett, aki a legválságosabb körülmények közt is megőrzi 4815 12| megtudjuk, hogy az intézet a legvérmesebb személyi kölcsönöket is 4816 1| idegecskék tejelnek... Áldva légyen a teremtő, aki a neuraszténiát 4817 6| kapitányok és hercegnők bágyadtan legyezhették magukat és a színlapot olvasták...~ ~ 4818 1| válaszolta Seötét úr, tréfásan legyintve a kezével. - Hallotta ugy-e 4819 2| nem jöhet el a megbeszélt légyottra, mert a férje váratlanul 4820 1| kedvéért csakugyan arra legyünk-e kárhoztatva, hogy az ajkaink, 4821 2| nagysága nem jöhet el a „légyutra”, mert az ura hirtelenében 4822 3| ijedt dühvel kezdett bele a legzajosabb ländler-be...~ ~Kétségtelenül 4823 1| sült mágnás, a magyar haza legfélelmetesebb krakélerei közé tartozott. 4824 1| doktor ezt figyelte meg leginkább - a szótalan elragadtatás 4825 3| megdöbbenve vette észre, hogy a legutolsó forintot is elköltötte abból 4826 1| Lusták, közömbösek és léhák vagyunk, - mondta hevesen - 4827 1| vett; a dombszakadékból lehallatszott a hegyi forrás zuhatagja 4828 8| ajkai közt tartva, vagy lehelletével élesztve a vasaló tüzet. 4829 10| boldogságát nézzem, de magam nem lehetek soha boldog.~ ~Feleség: 4830 1| aki anyagi dolgokban a lehetetlen szót ismeri, az én szememben 4831 1| Csupán az a kérdés, hogy lehetne-e hozzá hamarosan előteremteni 4832 1| világ előtt is egymáséi lehetünk, mindig fájni fog a szívünk 4833 1| esztendeje, hogy magam is lehozatni készülök az utiládámat a 4834 1| rávenni, hogy a fürdőbe lehozzam. Kerek tíz esztendeje, hogy 4835 1| tudja, hogy mi ütött a sok léhütőjébe, - szólott a fürdőtulajdonos 4836 4| csalna meg valami smokingos léhütővel? Azt hiszem, vagyok olyan 4837 1| Walpurgis éjjele...~ ~A halandók lehunyt szemmel álmodnak magányos 4838 1| ezt már Scherer úr hevesen lehurrogta:~ ~- Talán azt hiszi, hogy 4839 1| probléma fölött, hanem gyorsan leintette a verandán settenkedő, ingujjas 4840 1| bevezetése volt annak a megkapó leírásnak, amely az új fürdő hihetetlen 4841 4| akkor nem kell előtted leírnom a szerencsétlen férfiu benső 4842 1| A levelező részletesen leírta a tudós különböző nyilatkozatait, 4843 1| menyasszonyt. Még Pázmán tanár is lejött, nem azért, hogy a násznépet 4844 1| bezsebelni. A batár eközben lekanyarodott a zuggó-füredi állomás elé, 4845 12| mondta, - a mai keletről már lekésett, mert tizenkét óra hét perccel 4846 1| egy üde leányhang vidáman lekiáltott hozzá:~ ~- Halló, maga az, 4847 1| Természetesen. Annál jobban lekötelez, minél különösebb nyavalyát 4848 7| alázatos úr aki folyton lekötelezőleg mosolyog, hajlongva a szobába 4849 1| Csollán doktorra, - szinte lélegzet nélkül szalad be a perronra. 4850 1| veríték, a karja remegett, a lélegzete majdnem elállt, amíg egyszerre 4851 1| végig. Az erdő föléledt és lélegzetet vett; a dombszakadékból 4852 4| négyig...~ ~A férj nagyot lélegzett, aztán görcsösen összeszorította 4853 1| Scherer úr nagyot, mélyet lélegzik, aztán remegő hangon megszólal:~ ~- 4854 8| készen vagyunk...~ ~Földult lélekkel mentem haza, a vacsora nem 4855 4| szemtelenséget, s visszafojtott lélekzettel kérdezte:~ ~- Tehát igaz?~ ~- 4856 5| amelyet én ezennel őszintén leleplezek.~ ~ ~ ~ 4857 1| asszonyra gondoltam, akinek lelke azonos az enyémmel, s aki, 4858 1| lelkeket vonzzák, a költői lelkek pedig, fájdalom, mind koldusok...~ ~ 4859 7| elfordul azoktól az idealista lelkektől, akik művészetének tiszta 4860 1| számára... Otthon nagyon a lelkemre kötötték az asszonyok, hogy 4861 1| köszörülik a torkukat, hogy minél lelkesebben éljenezhessenek s ime egy 4862 6| Szavaimat általános lelkesedés fogadta: szinészeim ama 4863 1| igen volt tisztában, - de a lelkesedése igaz és őszinte volt. És 4864 8| mosolygónak és jókedvünek, szilaj lelkesedéssel hajrázott szűnóra után a 4865 3| És miközben a tanárok lelkesen koccintottak a foltos Muki 4866 1| vagyok. Engem csak egy dolog lelkesít a világon: az, hogy ötvenéves 4867 1| hogy a természet szépségei lelkesítenek; ehhez én, fájdalom, túlságosan 4868 1| szó, de szívét a könnyen lelkesülő férfiak akut mámora fogta 4869 1| jeges zuhatag, s a gyönyörü, lelketifjító milieuben maga a fényes 4870 4| valamikor a Gellérthez hasonló lelkiállapotban? Ha voltál, akkor nem kell 4871 2| Azért jöttem, mert a lelkiösméret bántott volna, ha a nagyságának 4872 1| azt mondta, hogy mindenkit lelő, aki tizenegy óra előtt 4873 1| hát egyszer s mindenkorra lemond az efféle esztelenségekről... 4874 5| s én most már szívesen lemondanék a barátságáról, ha könnyüszerrel 4875 1| másfél évtizeddel ezelőtt lemondani kényszerült, ismét megkezdhette...~ ~ ~ 4876 1| tőlem, hogy tökéletesen lemondjak magáról, s hogy az ostoba 4877 1| tizenkét pár keztyűről is lemondok, csak egy ilyen icurka-picurka 4878 1| látogatása megadta a végső lendületet Zuggó-Füred sorsának: az 4879 1| halad. A börze amerikaias lendülettel dobta ki a százezreket a 4880 1| járásbíró munkáját, jóindulatu lenézéssel hallgatta a volt tulajdonos 4881 1| idegességnek...~ ~A doktor lenézőleg mosolygott.~ ~- Igenis, 4882 7| idegen úr: Az mindegy. A lényegben azonban, úgy gondolom, nem 4883 1| ment, aki a csollanizmus lényegével ne lett volna teljesen tisztában. 4884 6| fogadta: szinészeim ama lények közé tartoztak, akik a pénzt 4885 4| Sári asszony.~ ~Gellért lenyelte, amit mondani akart, s behúnyt 4886 11| kéményeit körülfolyta a lenyugvó nap tüze, s a boglyák körül 4887 11| uraságokat.~ ~- A feleségem leöletett néhány csirkét s engedelmükkel 4888 1| várudvarban pedig, a széles lépcső alján, amely a toronyhoz 4889 10| professzort!”~ ~Kovács (a lépcsőházban): És ne szoruljon el az 4890 1| s letámolygott a veranda lépcsőin.~ ~- Tisztelt úr, - mondta 4891 3| láthatóvá lett a Tüzoltó lépcsőjén, a svábbanda ijedt dühvel 4892 5| ugrott le a pályaépület lépcsőjére. Az új vendég kacér mosolylyal 4893 4| mondta magában, amikor a lépcsőn lefelé haladtak.~ ~Ugorjuk 4894 1| már le is ugrott a kocsi lépcsőjéről. A háttérben föltünt a hadsegéde, 4895 1| analizáltassa. Gondosan lepecsételt palackokat vitt magával 4896 7| serdületlen porontya van. Nem lépek föl, ha bár az egész világ 4897 6| jelenetei minden zavar nélkül leperegtek. A sziciliai gróf hosszan 4898 1| ember száz vagy kétszáz lépésnyire maga mögött hagyta a szegényes 4899 1| fürdők még csak a nyomába sem léphetnek ennek a csodaszép paradicsomnak... 4900 1| tizenegy óra előtt a szobámba lépjen...~ ~Scherer odaállt az 4901 12| egy pirospozsgás öreg úr lépkedett megfontolva a nyomában. 4902 1| otromba szarvasbogár udvarol a lepkék királynéjának, a pávaszemü 4903 4| nagyságos úr meg akarná lepni a nagyságát...~ ~Gellért 4904 1| édesapja nyájasan bólogatva léptek közelebb s Erzsike kisasszony 4905 1| Európa két hónapon keresztül lépten-nyomon találkozott a Zuggó-Füred 4906 1| Hol a pisztolyom, hogy lepuffantsam, mint az útszéli kutyát?~ ~ 4907 1| nyolckor minden embernek leragad a szemehéjja...~ ~Csollán 4908 4| szobaleánya az ebédlő asztalát lerakta. Gellért ilyenkor, rendes 4909 1| fővárosban töltötték, sűrűn lerándultak Zuggó-Füredre, hogy a jövő 4910 4| vagyunk...~ ~Sári asszony leroskadt a zongoraszékre, de aztán 4911 1| öregje, a varangyos béka, leselkedik védtelen áldozatára...~ ~ 4912 6| hasadékán át a nézőtérre leselkedtem, jogos büszkeséggel láttam, 4913 1| tengerszem, a hegyek közül lesiető jeges zuhatag, s a gyönyörü, 4914 1| milyen ragyogó szemmel lesik egymás szavát, s hogy ki 4915 5| nyujtotta a homlokát, ezúttal lesütötte a szemét.~ ~- Oly jó lenne, 4916 2| gondoltam, s szemérmesen lesütöttem a szememet, de aztán bátran 4917 2| perszonának!~ ~Mariska asszony lesújtott kedélyvilággal olvasgatta 4918 12| úgynevezett prima- és pince-váltók leszámítolásával foglalkoznak. Sőt a díszes 4919 1| vármegyét. Azóta minden egyenes leszármazója itt lakott; a Seötét-fiúk 4920 1| A legelső gyorsvonattal leszököm Zuggó-Füredre...~ ~A fürdőt, 4921 1| törvényes formában is egymáséi leszünk, még hónapok, sőt talán 4922 1| még az ellenségem se tud letagadni rólam, hát merem hinni, 4923 1| Csollán doktor nyugodtan letakarta a gépet az ott heverő posztószövettel.~ ~- 4924 1| fölkelt az asztal mellől, s letámolygott a veranda lépcsőin.~ ~- 4925 11| a tanyák közé, amelyek a letarolt vetések között meglapultak. 4926 1| de amit én, törékeny nő létemre, kiállok, az már igazán 4927 11| elüljárósághoz! Itt nem létezik pénzosztogatás...~ ~Csoda-e, 4928 2| ötforintost s azt mondta, hogy letöri a derekamat, ha valakinek 4929 1| gondolattal, hogy talán a festéket letörli. A többiek kedvtelve nézik 4930 12| meggyszínzsinóros egyén már a társadalmi létrának sokkal alantasabb fokán 4931 1| évkönyveibe. Ha egy kicsit leül, hát rögtön megmagyarázom 4932 1| nagyságos elnök úr? - kérdezte a leugró fiatal úr a portástól.~ ~- 4933 1| támlányára, boldogan fújták a levegőbe a szivarjuk füstjét és gyöngéden, 4934 8| Novotny így szól hozzám a levegőből:~ ~- Otthon fogsz maradni, 4935 1| táplálkozással, a friss levegővel, a hideg vízzel, a gondtalan 4936 5| Bandi ma tizenkétoldalas levélben kér, hogy csütörtök este 4937 1| öngyilkos lett. A hátrahagyott leveleiben azt írta, hogy a tüdőbaja 4938 1| pihenni egy utcai padra, éjjel leveleket írt és terveket készített, 4939 1| s ha a nevemet az üzleti levelekre aláírom, a kezem úgy remeg, 4940 9| csalogattam Budapestre? Minden levelemben megtiltom neki, hogy utánunk 4941 2| pillantásokat vetett egy fölbontott levélre, amely hidegen, közömbösen 4942 2| derekamat, ha valakinek a levélről említést teszek. Én el is 4943 10| Legközelebb meg fogom hívni egy leves-zsúrra.~ ~Kovács: Ne haragudjanak, 4944 4| a fülembe, amíg végre is levett a lábamról... Meg aztán, 4945 1| így fejezzem ki magamat, a levezető csatornája... De a mostani, 4946 1| lecsillapult, zsibbadásban lévő, jótékonyan elernyedt idegzet 4947 1| Két héttel a szezon lezárása után, egy korán besötétülő 4948 1| nagyvilági milieuben alig lézengett húsz vagy harminc fürdővendég, 4949 1| orvost, s graciőz léptekkel libbent ki a sétatér betegei közé. 4950 1| nehéz parfüme-felhők közt libegett be a szobába, s kacérul 4951 1| vizek mélyéből daloló sellők libegnek elé a gyémántként sziporkázó 4952 1| huzatja, s fiatal lányok libegő tánclépésben himbálják magukat 4953 4| csinos házaspár hallgatagon liberális egyezségre lépett: mindegyik 4954 1| amely gyöngén eltompította a liget felé robogó, ezüsttől fényes 4955 11| vasárnap délutáni sétái a ligetben, a zaj, a tülkölés, a csöngetés, 4956 2| lett volna ijedve, csak úgy lihegett a sietéstől. Magam is ijedten 4957 1| egy félórát. Így a test likacsain át csak az a matéria jut 4958 1| fürdés csak annyit ér, mint a limonádéivás; ha nem árt, de bizonyosan 4959 10| a kaszinóban, s amikor a Lipót-utcán végigjöttem, egy különös 4960 6| Dürer úr, amikor százezer lira veszteségben vagyok?~ ~Kivettem 4961 8| marad egy szakajtóra való liszt, amiből a Schafarik a farsangi 4962 1| vasra. Mi az, hogy egy egész liter vízben mindössze 0.03892 4963 1| portás állott; a folyosókon livrés sihederek sürögtek. A világítást 4964 2| hogy valami Riza, vagy Liza nagysága nem jöhet el a „ 4965 1| nehéz ezüstcsillárokban lobognak a gyertyák százai s az oltár 4966 1| habokba, amelyek hangos locsogással siettek tova a kis völgyi 4967 1| hirtelen abbamarad, a sokaság lökdösődve sorakozik az ünnepi szónok 4968 1| Addigra végzek ezzel a szürke lötytyel.~ ~Scherer úr, amikor harmadnap 4969 6| szó nem elég önnek, akkor lövöldözünk egymásra zsebkendővégről, 4970 10| hogy rövidesen fejbe ne lövöldözzük magunkat.~ ~Férj: Az Istenért!~ ~ 4971 1| az a mámor, amelyet oly lojális nyíltsággal említ, engem 4972 1| kanyarodónál a különvonat lokomotivja, s tíz másodperc mulva 4973 1| tulajdonos.~ ~Az igazgató lomhán fölkelt az asztal mellől, 4974 2| amely annyiszor látta őt lomposan, a házimunka hevében. A 4975 1| város s hogy Páris vagy London is éppen hogy csak egy picurkával 4976 8| nem mindjárt Párisba vagy Londonba? A Novotny szabását se érdemled 4977 5| Valami pajkos, diákos ötlet lopódzhatott az agyába, mert egyszerre 4978 3| hét óta adósom... Én se lopom a pénzt, hogy még tovább 4979 2| címü fejezetét, s közben lopott pillantásokat vetett egy 4980 1| nyaralók felé, óvatosan lopózva be a zöld zsalugáterek nyilásán, 4981 1| palotákat és sétatereket loptak ide a francia meg a belga 4982 1| megtörténte után, szinte lopva foglalnak helyet a batárban, 4983 6| öltözködve... A spanyol grófné lorgnonján át a laplatai tábornokot 4984 1| korhelykedés után, fejbe lőtte magát, de még küldött nekem 4985 1| asszonyok álmodozva dőlnek lovagjaik karjára s fátyolos pillantást 4986 1| kápolnában álmodoztak szerelmes lovagjaikról.~ ~Csollán doktor, amikor 4987 7| kávéházban, a rendező úgy lovagol föl s alá, mint a bolond, 4988 5| szokása szerint, vissza akart lovagolni késő este Réthátra. A hercegné 4989 5| kastélyban és csak reggel lovagolt vissza Réthátra, az ezredéhez. 4990 1| akivel a minap a maguk lovagvárában összetalálkoztam...~ ~A 4991 9| szívósságával szentelte magát a lovainak és a fogadásainak.~ ~Mikor 4992 1| homokfutó-kocsiján, amelynek lovait - a fürdőhely filisztereinek 4993 9| karján, ismét fölsietett a lovaregyleti tagok tribünjére, a bookmakerek 4994 5| úr?~ ~- Üzenje át valami lovaslegénynyel, hogy rosszul van, vagy 4995 9| paripát, diadalmas arcu lovászfiúk vezették a tömegen át a 4996 1| hotelekre, cukrászdára, lóversenyre, meg tudja a jó Isten, hogy 4997 1| nem beszélünk róluk.~ ~- Lusták, közömbösek és léhák vagyunk, - 4998 11| pőre atyafi heverészett a madárdalos alkonyi csöndben. A házaspár 4999 1| mélabús, szerelmet szomjuhozó madárhangok felelgettek egymásnak a 5000 4| kisasszonynál, nem szeretném, ha madárijesztőt csinálnának belőlem...~ ~ 5001 1| szerényen meghajolt a híres self made man előtt.~ ~- Na, mi jót 5002 10| felsőbbségével): Terka, térj magadhoz. Hát mit olvastál ki abból 5003 2| felesége kezét hízelkedve a magáéba vette, kipirulva, szinte 5004 1| hogy ezután is megteszi a magáét...~ ~ ~