IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Szomaházy István Költözo nimfák Concordances (Hapax - words occurring once) |
Rész
5005 1| azt, hogy kiábrándítsam magamból. Mert ne vegye elbizakodottságnak, 5006 1| elhatároztam, hogy mindenáron magamhoz fogom kapcsolni...~ ~A leány 5007 1| nem rendkivüli, sőt már magamnak is volt egy hasonló betegem, 5008 1| fölszolgáló lakájokon, sőt magán XVII. Cirillen és a kíséretén 5009 1| hordanak, elegáns fiakkerek és magánfogatok sürögnek föl s alá, a fodrásznék 5010 11| félelmetes csöndben, amely a magános házat körülvette? Mi pótolja 5011 1| itt, a sűrűség félelmetes magányában...~ ~A fák föllélegzenek 5012 8| vonulnak el a vigasztalan magányba. Ismered-e a szegény fickókat, 5013 1| lehunyt szemmel álmodnak magányos ágyasházukban, de az erdő, 5014 1| központot, az őserdő illatát és magányosságát élvezte; a fák között madarak 5015 1| hogy tökéletesen lemondjak magáról, s hogy az ostoba konvenció 5016 1| gondolkodott: ezt csak az a magasabb lény tudja, akinek az efféle, 5017 1| délután volt, a nap még magasan ragyogott az égboltozaton, 5018 1| fölemelkedik a világhír magaslatára... A fenséges úr, - írták 5019 1| tenger színével és a hegyek magasságával nem igen volt tisztában, - 5020 1| azzal, hogy a magyar kultura magasztos ünnepére jövök ide. Önök 5021 2| csöndesen hátradőlve, szűrte le magában a következő igazságot:~ ~- 5022 1| piszkos öblögető vizet, amit magával hozott.~ ~- Akár öblögető 5023 1| hogy a civilizált embert magukba fogadják.~ ~Scherer úr jóakarattal 5024 1| bizonyára meg fogják tenni a magukét. Aztán ott lesz a világhírü 5025 1| aggodalmas szívvel konstatálván magukon, hogy az emlékező tehetségük 5026 10| rövidesen fejbe ne lövöldözzük magunkat.~ ~Férj: Az Istenért!~ ~ 5027 10| senkise tud kivülünk, egy magunkcsinálta tolvajnyelv, amelyen az 5028 1| csak úgy fogjuk meghódítani magunknak, ha az erőnkkel és okosságunkkal 5029 9| trupp árván maradt, mikor magunkra hagytál bennünket... Mit 5030 1| Csak így mondhatnók el magunkról, hogy méltók vagyunk a természethez, 5031 1| kabátjában, amely egy indiai mágusra emlékeztet, halkan fölnyitja 5032 11| tökéletes biztosságban érezték magukat. Ott ugyan nem kellett félniök 5033 1| ösztökéli őket az evésre. Magyarán: mindenki akkor fog enni, 5034 1| Amint látja, a multkori magyarázatai nálam elég jó talajra találtak.~ ~- 5035 1| de a doktor jóindulatu magyarázatokba bocsátkozott.~ ~- Ne úgy 5036 10| Férj: Ha rögtön meg nem magyarázod a szavaidat...~ ~Feleség ( 5037 10| hogy bolond vagyok?~ ~Férj: Magyarázza úgy, ahogy tetszik.~ ~Feleség: 5038 1| Zuggó-Füredet jókedvében alkotta a magyarok Istene... A leghiresebb 5039 1| nyult a doktor keze után s magyaros őszinteséggel nézett a szeme 5040 1| ónkupáikból a haza és a magyarság fölvirágozására. A vár, 5041 1| hazafias lelkeket, hogy Magyarország a gazdagodás útján halad. 5042 12| szavak intézve voltak, a májbetegek keserüségével kacagott.~ ~- 5043 7| Valószinüleg megint az a majom Baranyay akarja kínpadra 5044 2| a pástétomhoz szükséges majoránnamennyiség számjegyeit írta ki a mosókönyve 5045 1| fátyolágyad körül, most mogorva majoros méri a hamisított tejfölt... 5046 2| kedélyvilággal olvasgatta a májpástétom receptjét, mert bár a házasélete 5047 5| Réthátra, s megigérte, hogy májusban feleségül vesz...~ ~A hercegné 5048 1| Aki a maga igazsága felől makacsul meg van győződve, az mindig 5049 1| tükörsima, nagyvárosias makadám-burkolat jelent meg, amely gyöngén 5050 1| elúszott ebédutánonként a makaón. Néha száz, sőt százötven 5051 1| egészséges volt, mint a makk, két év óta egy igen kellemetlen 5052 1| mozgással. Mindez csak írott malaszt, mert a gyakorlatban alig 5053 6| falon át. Élénken és sok maliciával csevegtek, amikor a harisnyás 5054 1| dőlnek (ezt értem, mondta egy maliciózus fürdővendég, főképp, ha 5055 1| a szobájában tartlizik, malmost játszik vagy a kucséberrel 5056 4| szobájába vezetett.~ ~A vastag málnaszínü szőnyeg, a jóleső melegség, 5057 5| Brezslicán nyaraltam... egy ócska malomban, amelybe zivatar idején 5058 5| búcsuztam el egy esztendőre a malomtól...~ ~- Hát vőlegénye van? - 5059 10| kocsisnak.~ ~Férj: A kedves mamája nagyon kedves.~ ~Feleség: 5060 10| pusztít el.~ ~Férj: A tisztelt mamájának igen hiányos a logikája. 5061 1| könnyen lelkesülő férfiak akut mámora fogta el s elragadtatva 5062 1| csókjaim tüzével a magam mámorát átolthassam magába?... Mert 5063 1| reá szinte a Marseillaise mámorával hatott: a pénz, a vagyon, 5064 1| meghajolt a híres self made man előtt.~ ~- Na, mi jót hoz? - 5065 1| kerülne ki a millió, - hiszen manapság mindenre kerül pénz, ami 5066 1| natriumra, kaliumra, kobaltra, mangánra, anidridre meg szulfátra 5067 1| ide-oda a fák között.~ ~Mára van kitűzve a Csollán doktor 5068 1| vándorbotot, mert itt nem lesz maradásod tovább...~ ~A forrás tündére 5069 1| csakhogy hajnalig ébren maradhasson.~ ~- S mire jó ez az életmód?~ ~- 5070 5| De én ma akarom, hogy itt maradjon... Ha szeret, csak hajnalban 5071 5| Oly jó lenne, ha itt maradna! - szólott álmodozva.~ ~- 5072 8| És te, cimbora, itthon maradsz a matinéról...~ ~Hajnalban 5073 4| már továbbra is jóbarátok maradunk...~ ~Az asszony hálás pillantást 5074 5| aligha fog valaha rájönni a marasztalás igazi okára, amelyet én 5075 1| soknál... A tisztjeimre máris úgy átragadt az ásítás, 5076 1| a költségjegyzékekbe.~ ~Markó Bódog, a főváros leghíresebb 5077 2| fátyolos hangon, amelyet Márkus Emilia szokott használni 5078 1| dolog volt, ami reá szinte a Marseillaise mámorával hatott: a pénz, 5079 1| küldje hozzá egyik orvosát Marseille-be, mert ő aggkora miatt nem 5080 8| csillog? Ők a szerelem igazi mártirjai; mert a Babochay vagy a 5081 2| ajkkal dőlt le a nagy trumeau márványlapjára. Miska ijedten állt meg 5082 1| régi várkápolnájában, a márványlapos kripta fölött, amelyben 5083 1| egy-két úgynevezett pictus masculust, aki csupán előkelő névvel 5084 1| de a szeme most hirtelen másfelé fordult; mellette édes kacagás 5085 7| felesége a Nebántsvirág-ot! Másfélmázsás Deniset még úgyse látott 5086 11| negyvenezer forintot.~ ~Jó másfélórába került, amíg a bricska a 5087 5| állomásra. Az állomásfőnök másfélórás késést jelzett, de akik 5088 1| egyik páciensemre hat, az a másikat esetleg a bolondok házába 5089 1| szaladnak egyik villából a másikba, a Grand Restaurant főszakácsa 5090 4| mindegyik vakon bízott a másikban, s eszeágában se volt azzal 5091 1| édes öcsém, egyik külömb a másiknál. A Chrizosztom-forrás, boldogult 5092 1| halálfélelmet érez, hogy a másikon már végigtáncoljon egy éjszakát 5093 1| kitüntetik, hanem arról a másikról, amelyikkel a vetélytársnőjét 5094 1| betegség, ha ilyen rémületes masinák kellenek hozzá.~ ~- Hát 5095 1| hallgasson rám... Éppen, mivel másnak tartom, mint a többi lányt, 5096 1| Azt hiszi, hogy ez másnemü ásítás? - kérdezte habozva.~ ~- 5097 1| János nagyapja, aki mint másodalispán szolgálta Ferenc császár 5098 11| rokon vitte el őket egy másodemeleti páholyba, egyszer - a színházban 5099 1| cikket, a vetés attól két másodperccel hamarabb nem bujik ki a 5100 1| is kellőképpen kiemeljük. Másodsorban véglegesen eltörlöm azt 5101 1| hiszen most találkozik velem másodszor az életben. Ha régebben 5102 1| különvonat lokomotivja, s tíz másodperc mulva Emil Jusztin főherceg 5103 10| az ember szíve, amikor a mások zavartalan boldogságát látja!~ ~ ~ ~ 5104 1| idelátszik... Maga persze egészen másra gondol, arra, hogy milyen 5105 7| két hét óta nem igen ettek mást kisgulyásnál, zokogva várják, 5106 6| utasításom szerint való maszkokban ülnek be a páholyokba és 5107 1| éjfél volt, amikor a két matador végre eltávozott az igazgatói 5108 1| test likacsain át csak az a matéria jut a szervezetbe, amely 5109 8| nélkül szekundára feleltünk a matézisből és a természettanból. De 5110 8| hallgasson rám... Ha a matinéra el nem mehetek, meghalok... 5111 8| cimbora, itthon maradsz a matinéról...~ ~Hajnalban fölébredtem 5112 1| az pedig Szepessy Bandi, Mátra vármegye tiszteletbeli főjegyzője...~ ~ 5113 1| asszony, Szentvölgyi grófné, a mátramegyei főispán felesége.~ ~- Óh - 5114 1| Érzem, - szólt a tisztes matróna, hangosat sóhajtva a kupé 5115 9| fogadásainak.~ ~Mikor Sárrét-et a mázsálóból kivezették, s Pogányné, 5116 8| tűzlegény kivetődött. (Mazsolát hozott a spájzból a krampampulihoz.)~ ~- 5117 1| folyosók épp úgy épségben maradtak, mint a művésziesen kifaragott 5118 5| dicséretére vált, hogy a hercegné marasztalása gyanut keltett benne. Ő 5119 7| művész, se költő, se valami mecénást játszó mágnás, de azért 5120 1| az oltár fölött égő vörös mécs misztikusan válik ki az 5121 1| ellenére, már a kádak és hideg medencék közül jön. Együtt mennek 5122 1| féllábon táncol. Nem a medicina a fontos, hanem az, hogy 5123 1| régi babonákkal és rossz medicinákkal tarthatja épségben. Botor 5124 1| hogy a beteg higyjen a medicinámban. És mivel némi szuggeráló 5125 1| ami az igazi boldogságot megadja... Olyan asszonyra gondoltam, 5126 1| A főherceg látogatása megadta a végső lendületet Zuggó-Füred 5127 1| amelyekkel a gondviselés megajándékozott bennünket. Kevés ország 5128 1| megszerzése a nyomorult pénz miatt megakadhat, csak hazugság. A férfi, 5129 1| szakmunkát, a szeme hirtelen megakadt a ruhafogason. Az egyik 5130 5| uriasszonyra, de egy váratlan csoda megakasztotta a további beszélgetést; 5131 1| aki a részvénytársaság megalakulása óta még nem volt idelenn, 5132 1| Kárpátok völgyében, az Istentől megáldott helyen, ahova nemsokára 5133 1| amely ezt a pompás vidéket megalkotta...~ ~A három benszülött 5134 1| nagy fáradsággal tudtam megállani, hogy a pácienseimnek a 5135 1| várakozik rám... Most fogjuk megállapítani a gyógyítómódot, amit a 5136 1| mint a nagy filozófusok megállapították, sohase attól függ, akit 5137 1| rossz.~ ~- Akkor még ma este megállapodunk a nevekben, s holnap, kora 5138 4| megszenvedett), aztán egyszerre megállott az asszony előtt.~ ~- Sári, - 5139 6| kétségbeeséssel rámkiáltott, egyszerre megálltam a kártyaasztal mellett. 5140 1| hazugság ugyancsak nem fog megártani senkinek. Egyébként minden 5141 1| pedig rekedten kiáltja:~ ~- Megátkoztalak, gőgös tündér, és átkom, 5142 1| nagy szállók foyerjába, megbámulták a személyzet egyenruháját, 5143 1| akivel a részleteket azonnal megbeszélhetjük...~ ~Az őrnagy, beleegyezése 5144 2| urát, hogy nem jöhet el a megbeszélt légyottra, mert a férje 5145 6| ismeri azt a szeszélyesen megbízhatatlan szörnyeteget, akit önök 5146 5| gondolkodó arcot vágott.~ ~- Megbocsásson, - szólott, - de úgy hallottam, 5147 4| rám!...~ ~- Azért fogok megbocsátani, mert szeretem? - kiáltott 5148 4| nyájasabban folytatta:~ ~- Megbocsátok neked, mert bájos és szeretetreméltó 5149 1| Azt.~ ~- Csollán, magának megbocsátom, hogy így beszél, hiszen 5150 1| És a fenyvesek lombjai megborzongnak, mintha valami titokzatos, 5151 1| fürdőhely filisztereinek nagy megbotránkozására - saját maga hajtotta.~ ~- 5152 1| Az öreg Scherer tréfás megbotránkozással csóválta meg a fejét, aztán 5153 4| szeretem? - kiáltott föl megbotránkozva Gellért.~ ~Az asszony hizelkedve 5154 8| rajtam, aztán egyszerre megbubozta a koponyámat.~ ~- Psia 5155 10| hozzád, hogy légy kegyes megcsalni Pagonyi kisasszonynyal.~ ~ 5156 8| öreg szabó jóindulattal megcsiklandozott:~ ~- Hehe, félsz, ugy-e, 5157 1| végig. A fák fehér kérge megcsillan és olvadt platinaként világit 5158 1| lassanként fölébred. A napsugarak megcsillannak a Chrizosztom-kút kristálypoharain 5159 4| szabónőnél lesz. Gyorsan megcsinálta tehát a haditervet: félhatkor 5160 1| megengedem, hogy az ajkamat megcsókolja...~ ~Mosolyogva nyujtotta 5161 1| jelent a tó partján. Az ember megcsonkította birodalmukat; hegyi utakat 5162 8| elfutották a könyek, térdem megcsuklott és félig sírva, félig könyörögve 5163 1| kituszkolta a bámulattól megdermedt emberkét, hogy a következő 5164 1| könnyen hevülő szíve egyszerre megdobbant: ez a teremtés már igazán 5165 1| megölelni, aki szívemet megdobogtatja...~ ~A törpe szakállas arca 5166 9| délre már nincs annyim, hogy megebédelhessek valahol... Hadd jusson valami 5167 9| amennyiből holnap délben megebédelhet...~ ~Pogány fáradtan ásított, 5168 1| vendégének.~ ~- Elvileg tehát megegyeztünk, mert a nézeteit tökéletesen 5169 9| elhaladtak mellette, az öreg megemelte a cilinderét.~ ~- Alázatos 5170 11| megvonta magától - igen sokáig megemlegették; s őszintén szólva, nagyon 5171 1| kitalál belőle, hát ime, megengedem, hogy az ajkamat megcsókolja...~ ~ 5172 4| Az óceán azonban inkább megengedhet magának hasonló excesszusokat, 5173 1| héten fölhozzam...~ ~- Ha megengedi, hát csakhamar élni fogok 5174 1| akkor aztán elismerem, hogy megérdemelte a honoráriumát...~ ~- Azt 5175 3| igyék egy pohár jó bort... Megérdemli, hiszen magának is része 5176 1| holnapot, sőt a holnaputánt is megérem... Miért áldoznék hát föl 5177 1| kételkedik, hogy a következő órát megéri.~ ~Szavamra, egészen csinos 5178 1| pázsiton és hideg kezével megérinti a tündér rózsásfehér bőrét.~ ~- 5179 1| hogy a buza vagy a rozs megérjen. Irhatja a legkülönb publicista 5180 5| hadgyakorlatok előtt. A megérkezését követő ötödik napon történt, 5181 1| állkapocs-izmokat specialiter megerősítjük. Négy hét mulva a fenséges 5182 11| megvásárolt, testvérek közt is megérte a negyvenezer forintot.~ ~ 5183 1| És ki volt, aki rögtön megértette a zseniális tervet? - tette 5184 1| azt hiszem, hogy gyorsan megértjük egymást. Önről is csak a 5185 1| többi lányt, kell, hogy megértse, amit mondani akarok... 5186 1| parkjaiban és utcáin, s megesett, hogy rövid tíz perc keretében 5187 7| Az asztalon kopott album, megfakult családi képekkel. Pamutból 5188 1| csak az esküvő után fog megfejteni... Amíg meg nem fejtette, 5189 1| szivar se izlik neki, de ha a megfejtést tudja, közömbösen nézi az 5190 1| beteg állapotának leginkább megfelel. A vért tehát a tetszésünk 5191 6| büszkeséggel láttam, hogy művészeim megfelelnek a beléjük helyezett bizalomnak. 5192 1| savanyúvizét adja.~ ~- És vannak-e megfelelő épületek a források fölött?~ ~- 5193 1| s mutatóujjával tréfásan megfenyegette a füstfelhőbe burkolózó 5194 1| a munkáját gavallérosan megfizessük.~ ~A tanár, akinek - mint 5195 8| lengyel nyugodtan burnótozott, megfoghatatlannak tünt föl előttem az a gondolat, 5196 1| Anyagi javadalmainak aggasztó megfogyatkozása kényszerítette, hogy Scherer 5197 4| fölindulását (mily jó lett volna megfojtani a kétszínü teremtést!) s 5198 12| pirospozsgás öreg úr lépkedett megfontolva a nyomában. Az öreg úr látható 5199 1| hat-nyolcezer fürdővendég is megfordulna évenként Zuggó-Füreden.~ ~- 5200 1| ahhoz, hogy a boldogságától megfossza magát?~ ~A leány most kivette 5201 7| hogy bennünket művészetétől megfoszszon...~ ~A primadonna: Nem jogosít 5202 1| izlett neki, mert az enyvszag megfosztotta az étvágyától s egészséges 5203 1| öltött magára, kora reggel megfürdött az ökörfarkkóró-párázatban, 5204 11| pénzosztogatás...~ ~Csoda-e, hogy meggazdagodtak negyven év alatt? Amíg a 5205 1| fizethetünk... Mindenki meggazdagszik, aki Zuggó-Füred jövője 5206 1| elernyedt idegrendszert, s hogy meggörnyedt aggastyánok daliás rugalmassággal 5207 4| igaz?~ ~- Igaz, Miska... Meggondolatlan voltam, de tudom, hogy megbocsát... 5208 1| birsalma héja is föltétlenül meggyógyítja; s ha elég ügyes vagyok 5209 1| Aki hisz, az okvetetlen meggyógyul; mert hiszen a baj mindössze 5210 10| nagyon ostobák. Maga, édesem, meggyőző bizonyíték a La Bruyere 5211 1| képviselem. Ha szavaimból a meggyőződés fluiduma árad ki, nincs 5212 1| Magunk közt szólva, az a meggyőződésem, hogy ez a gyógyítómód nem 5213 1| nélkül kolportálja azt a meggyőződését, hogy az állam gépezete 5214 4| Csak arról akartam meggyőződni, hogy csakugyan igazat beszél-e - 5215 1| Ha nem hiszik, szívesen meggyőzöm önöket arról, hogy a zuggó-füredi 5216 1| félmillió pengőbe...~ ~Oly meggyőzően mondta mindezt, hogy a helybeliek 5217 1| hegedüjüket hangolják, az őr meggyújtja a váltók színes lámpáit, 5218 6| szinészeinknek szigoruan meghagytuk, hogy a földszintet és a 5219 9| méltóságos úrnak! - mondta mélyen meghajolva a házaspár előtt.~ ~Pogány 5220 5| megismerkedni vele!~ ~Mintha a sors meghallgatta volna a hercegné kérését, 5221 4| úgy, hogy a cselédek is meghallják... A cinkostársam nem más, 5222 1| szerénység, s ugyancsak megharagítanám a fenséges urat, ha a kívánságát 5223 4| tégy ilyet, mert komolyan megharagszom...~ ~ ~ 5224 5| fenséges úr okvetetlenül megharagudnék...~ ~- Ha a fenséges úr 5225 11| őszintén szólva, nagyon megharagudtak a jó Istenre, hogy ilyen 5226 1| ökörfarkkóró-párázatban, s megható buzgalommal inhalálta félórán 5227 1| kitüntette. A beszéd annyira meghatotta az öreg tanárt, hogy egy 5228 1| elnémulnak az általános meghatottság közepette. Amikor az orgona 5229 5| szinésznőnek... A herceg időközben megházasodott, de férji minősége abszolute 5230 1| Hogy bömböltem-e? Meghiszem. Úgy ordítottam, mint egy 5231 1| A kunyhó, a téli esték meghittsége, az egyszerü, de ízletes 5232 1| Ez már csakugyan olyan meghivás, aminek nem állhatok ellent. 5233 1| Tisztelt Uraim! Amikor szíves meghivásukat elfogadtam, tisztában voltam 5234 1| fürdő minden notabilitását meghívták: a menyasszonynak egy aktiv 5235 1| együgyűt csak úgy fogjuk meghódítani magunknak, ha az erőnkkel 5236 1| uramra, aki az egész világot meghódítja... Meg is mondtam ezt neki, 5237 9| megvethetem s egy hét alatt meghódítom a romlott Babilont, amely 5238 7| akit tehetségemmel ennyire meghódítottam?~ ~Az idegen úr: Azt akarja 5239 11| megszokott. Miképp fog meghonosodni e félelmetes csöndben, amely 5240 3| kegyességéből a friss vajat meghozathassa...~ ~És így történt, hogy 5241 1| vállalkozásai csakhamar meghozták a gyümölcsüket: a kis vörös 5242 1| hargittai hadgyakorlaton meghült és lázas lett. Ő, aki születése 5243 1| kacérkodjanak, szinte ijedten, meghunyászkodva tekintenek az aranyszőke, 5244 1| kilátás nyilt a mélységben meghuzódó falvakra, az erdők sötét 5245 5| mindennap bekocsizik Réthátra, s megigérte, hogy májusban feleségül 5246 1| válaszolt:~ ~- Fenséges úr, amit megigértem, meg is tartottam... Fenséged 5247 1| egy pohár langyos tejet megihassék. Reggeli után üres zsebbel 5248 1| sötét színeivel most is megihlette a belépőt; a kredencen régi 5249 1| egy egér cincogásától is megijedjenek, hát kipirulva, izgatottan 5250 1| lekötelező szívességgel, megindító leereszkedéssel válaszol:~ ~- 5251 1| polgári ruháiban járt volna. Megindítóan komikus látvány volt e többnyire 5252 8| mikor az utcán türelmetlenül meginterpelláltuk, derülten nyomta a hüvelykujját 5253 5| Aj, aj, de jó lenne megismerkedni vele!~ ~Mintha a sors meghallgatta 5254 1| hazánkat az idegenekkel megismertessük? Évszázadok óta azt várjuk, 5255 1| terrászon, bátor vagyok megismételni az ajánlatomat...~ ~A tábornok ( 5256 6| Egyébként kötelességem megjegyezni önöknek, hogy a következő 5257 1| hallgatja, sőt a férfiak pikáns megjegyzései is elnémulnak az általános 5258 10| pillanat mulva a szobalány megjelenik az ebédlő küszöbén.~ ~Szobalány: 5259 1| éjjeli mulatóhely küszöbén megjelenjék, - a tágas terem pár pillanat 5260 1| földből, mint amikor az ideje megjön. A csollanizmus ideje épp 5261 10| Magának, úgy látszik, kezd megjönni az esze. (Csönget. A belépő 5262 4| földult arcu gazdájára.~ ~- Megjött a nagyságos asszony? - kérdezte 5263 4| füllentett), a kezével megkapaszkodott a zongorában, aztán szemlesütve 5264 2| mindezt elmondta nekem. Holnap megkapja azt az eperszínü blúzt, 5265 1| bevezetése volt annak a megkapó leírásnak, amely az új fürdő 5266 8| Ej ty huncwucie! Ne félj, megkapod a krispint, amire a menyasszonyodat 5267 1| jöttem, amivel mindaketten megkereshetünk évenként ötven-hatvanezer 5268 1| a fák alatt. A mai napra megkereste a kenyerét.~ ~ ~ ~ 5269 9| pénzből, amit az oktalan állat megkeresett...~ ~A szép asszony kissé 5270 2| játszani, a ki féltékenységével megkeseríti az ura életét. Egy kicsikét 5271 1| intézkedünk, hogy az új kúrát megkezdhesse...~ ~Gyöngéden kituszkolta 5272 1| amivel a nagy vállalatot megkezdhetjük.~ ~Csollán doktor udvariasan 5273 1| méltóságod, amióta a faolajkúrát megkezdte?~ ~- Úgy érzem, mintha az 5274 1| minap a beszélgetésünket megkezdtük, hogy ön néha metsző fájdalmat 5275 1| terpentinkúrácskával, amit holnap reggel megkezdünk...~ ~- Mi az a terpentin-kúra?~ ~- 5276 10| maguk egy csésze feketével megkinálnak, - oly élénken elképzelem 5277 1| kávét és cognacot hozatott, megkínálta a vendégét egy havanna-szivarral, 5278 1| is dühöng, én szigoruan megkívánom, hogy ezentúl a reggeli 5279 1| hogy az egész vagyonát megkockáztassa, Pressburg urat, aki valamikor 5280 1| papirkereskedő, izgatottan megköszörüli a torkát. Scherer úr nagyot, 5281 1| a természetes életmódot megközelíti... Ezt azonban maga, bár 5282 1| excellenciád, vagy békén tűri, hogy megkopogtassam... Az affektálásnak, az 5283 8| szorongó szívvel nézegetik megkopott frakkjukat s remegve vizsgálják 5284 1| tehát a tetszésünk szerint megkorrigálhatjuk; s pácienseink fölfrissülve, 5285 1| munkáját az Akadémia is megkoszorúzta) s mégis: e kitünő polgárnak - 5286 1| csak én, az orvos, tudom megkülönböztetni az egyik ásítást a másik 5287 7| várják, hogy a Nagysád szíve meglágyul...~ ~A primadonna: Azt ugyan 5288 12| főkönyvvezető sunyi módon meglapult, de mikor Hanák később hírül 5289 11| letarolt vetések között meglapultak. A késő nyár szelid nyugalma 5290 1| lap írta) ilyen közelről megláthassák. Becsületes, félénk kis 5291 1| békességben elélhet... Majd meglátja, hogy milyen kitünő eredményt 5292 1| század katonalovat s majd meglátják, hogy csak egyetlen könycseppet 5293 10| azt maga bajosan fogja meglátni.~ ~Feleség: Kocsis!~ ~Férj: 5294 10| reggelén is azt sóhajtotta: meglátod, hogy ez a svihák méreggel 5295 9| lakásomra... Majd akkor meglátom, hogy mit tehetek...~ ~ ~ 5296 8| a reggeli kávét, s mikor meglátott, csodálkozva megszólított:~ ~- 5297 1| susogja:~ ~- Amikor legelőször megláttalak, éreztem, hogy egymásnak 5298 8| üvegajtón át csakhamar megláttam, akit kerestem: Novotnyt, 5299 1| ötvenéves koromban épp úgy meglegyenek a sarokházaim, mint önnek...~ ~ 5300 1| században építették, de mert meglehetős távol esett amaz útvonalaktól, 5301 1| előszobából.~ ~- Jé, ez már meglepetés! - kiáltott föl Csollán 5302 1| eltartson...~ ~Csollán doktor meglepetve nézett a leányra, aki most 5303 4| hogy magát március végén meglepjem...~ ~Sári asszony oly bájos 5304 1| csinos fölösleggel fogja meglepni az igen tisztelt részvényes 5305 1| idecsődítem... És az öt millió meglesz, ime, tanúk előtt, a kezem 5306 1| Nem baj, enélkül csak megleszünk valahogy... Ha a Chrizosztom-forrás 5307 1| bánatosan a rengetegre, halkan meglibbentette tűleveleit. Furcsa kis egzisztenciák, 5308 6| játszották napról-napra a La meglio infidela-t; a kis truc kerek 5309 11| urnak.~ ~Völgyi úr erre meglökte kissé a feleségét, s halkan 5310 6| tragédiát. Hogy mit, azt rögtön megmagyarázom önöknek. Még csupán azt 5311 11| utazástól, de amikor az orvos megmagyarázta neki, hogy veszélyes gyomorbaja 5312 6| Mielőtt a további részleteket megmagyaráztam volna, a következő utasításokat 5313 1| kicsit leül, hát rögtön megmagyarázom az egész, világraszóló fölfedezést.~ ~ 5314 1| becses nézetét s egyelőre még megmaradjak - talánynak...~ ~Csollán 5315 1| vakon követi... Még ma este megmaradunk tehát a faolaj-kúra mellett, 5316 1| Emil Jusztin főherceg megmentője”. Sőt a szaklapok is, kénytelen-kelletlen, 5317 1| Van bátorságom, hogy megmondjam: az az álmom, hogy mindenki 5318 10| Férj: Már La Bruyere megmondta, hogy a nők vagy nagyon 5319 1| Magának, aki a céhez tartozik, megmondhatom...~ ~A művésznő homlokon 5320 1| az asszonyok kedvence, megmozdult. Egy pillanatra ijesztő 5321 9| művészetét és oroszlánkörmeit megmutathatja...~ ~Pogányné idegesen biccentett 5322 1| akkor majd közelebbről megnézem azt a piszkos öblögető vizet, 5323 1| szólott:~ ~- Ma reggel jobban megnéztem a vidéket és mondhatom önnek, 5324 1| nagyszerü átalakításokat megnézze.~ ~- S azért látogattuk 5325 1| függ, akit az eszméimnek megnyerni óhajtok, hanem tőlem, aki 5326 5| így szólott:~ ~- Csinos és megnyerő kis perszóna...~ ~És csillogó 5327 1| ösvényén. Mikor a börze először megnyilt előtte, már háza volt a 5328 1| gyönyörü helyre, hogy a megnyitó ünnep örömében résztvegyen. 5329 1| helyeslőleg bólogatott, aztán megnyomta az íróasztalán heverő villamos 5330 1| fáradságomba került, hogy megnyugtassam, ami csak úgy sikerült, 5331 1| mindegy, majd a kölesfürdő megnyugtatja...~ ~- A kölesfürdő? - kiáltott 5332 1| Méltóztassék eziránt megnyugtatni, hogy a Fenségnek haladéktalanul 5333 6| egészen más beszéd, - mondta megnyugtatva Giannini, és habozás nélkül 5334 10| valaki, akit a kedvem szerint megölelhetek. (Sírva:) És ez a gazember 5335 1| házába... Én csak azt fogom megölelni, aki szívemet megdobogtatja...~ ~ 5336 4| háziasszony, búcsúzkodás közben, megölelte és megcsókolta a barátnőjét.~ ~- 5337 4| Azért jöttem, hogy megöljelek, hűtlen asszony! - szeretett 5338 3| porig alázva susogta:~ ~- Megölöm, szétzúzom a gazembert...~ ~- 5339 1| Réthy gróf most már megöregedett kissé, de régi hírneve még 5340 1| pénzt kétszer-háromszor megolvasta, aztán bizonyos büszkeséggel 5341 1| csapatok jártak, csodálatosan megőrizte épségét. Pompás erősség 5342 4| Asszony, a nevét, mert rögtön megőrülök...~ ~Sári asszony fölhúzta 5343 4| legválságosabb körülmények közt is megőrzi nyugodtságát és jómodorát.~ ~- 5344 1| végigszántják a levegőt és megpihennek a nyaralók karcsu tornyán...~ ~ 5345 1| ki, ha egy katonalovat megpillant. Normális körülmények között 5346 1| ezüstös csap-szövevényeit megpillantották. A nyaralók utcájánál Erzsike 5347 1| tőle...~ ~- Jó lenne talán megpróbálkozni egy szódapasztillával...~ ~- 5348 2| kicsikét nehéz lesz ugyan, de megpróbálom...~ ~E pillanatban csöngettek 5349 1| nélkül charlatánnak tartják, megpukkadjanak. Ő az egyetlen férfi, aki 5350 9| feljött, hogy magát megint megpumpolja néhány százas erejéig... 5351 1| kuksolt, most egyszerre megrázkódik és alakot változtat. A víz 5352 4| elárulta volna, komolyan megrázta a fejét és egy Shakespeare-színész 5353 1| fölragyogtak.~ ~Hamarosan megrázták egymás kezét, mint két szenvedélyes 5354 1| bánatosan a rengetegre, halkan megrázza tűleveleit. Az erdei utakon 5355 1| dolga? Reggel excellenciád megreggelizik a terrászon, délben szíves 5356 8| országúton, az idegenek megrekedtek a város falai között, a 5357 12| szakálla pedig láthatólag megremegett. Herz úr is csillogó szemmel 5358 1| talán a gondolatától is megremegnének annak, hogy egy idegen férfiúval 5359 3| baloldalán ült. Burdáék már megrendelték az ozsonnát, a sváb banda 5360 1| életét a szivar jó tíz évvel megrövidíti.~ ~Scherer úr ijedten tette 5361 1| hosszu szezon fáradalmait, s megrokkant derékkal, de a kötelező 5362 11| fogékonyságot, a gyomruk épp úgy megromlott, mint a fantáziájuk s kiszáradt, 5363 1| fejüket, de a vén manók megrovása nem zavarja meg a tündérlányok 5364 5| hírével! - szólott a hercegné megsértődve.~ ~A herceg még egy darabig 5365 1| orvos kezéből, gyöngéden megsimogatta a férfi tüzelő arcát, aztán 5366 8| Schafarik a farsangi fánkot megsütheti...~ ~Schafarik volt az Arany 5367 8| szemembe esténkint, s titokban megsugta, hogy új, csipkés ruhát 5368 1| hogy a tömérdek pénzétől megszabaduljon, a pestiek pedig a hevenyészett 5369 1| Marosi Benő János mégse bírt megszabadulni tőle. Homlokát ellepte 5370 1| izgalom minden érzésétől megszabadult... Én, mint orvos állítom, 5371 1| amint nyájasan, de ásítástól megszakított hangon így szól:~ ~- Isten 5372 1| kerülnek ki, némi tünődés után megszavazták a reklámköltségeket, s a 5373 1| az amerikai városokat is megszégyenítette? A folyosók, amelyeken mezítlábos, 5374 1| kellett oly pedáns gonddal megszemlélni...~ ~- Méltóságos asszonyom, - 5375 4| alatt minden földi bűneért megszenvedett), aztán egyszerre megállott 5376 9| utiköltséget meg ezt a belépőjegyet megszerezhessem... Holnap délre már nincs 5377 3| abból, amit kölcsönképp megszerezhetett. A kényszerüség vitte rá 5378 1| csodálatos tudományát is megszerezték maguknak.~ ~Pázmán tanár 5379 1| milliót, hanem száz milliót is megszerzek huszonnégy óra alatt, ha 5380 1| nap vagy egy boldog óra megszerzése a nyomorult pénz miatt megakadhat, 5381 12| személyi kölcsönöket is gyorsan megszerzi klienseinek; azoknak is, 5382 9| a férjed huszárkorában megszöktetett tőlem. Igaz, hogy később 5383 4| régi novellák olvasói úgyis megszokhatták az efféle ugrásokat, - s 5384 1| Egy-két hivatalnok-vendég, aki megszokta a koránkelést, hófehér vászonruhában, 5385 8| olvasóm, aki régi idők óta megszoktad, hogy a hős ilyenkor előkelő 5386 1| Az igazgató urak, akik megszokták, hogy Scherer nagy koponyája 5387 8| szörnyeteg!) és utóbb reszketve megszólaltam:~ ~- Novotny bácsi, én azt 5388 2| hátulról valaki egyszerre csak megszólít. Előbb csak annyit hallottam, 5389 8| mikor meglátott, csodálkozva megszólított:~ ~- Hová megy az ifj’úr?~ ~- 5390 9| mégis csak illik, hogy megszólítsam... Utóvégre az édesapám, 5391 1| kerti lámpa...~ ~A férfi megszorítja a fiatal asszony kezét, 5392 1| aminthogy a kicsiny kezedet megszorítom...~ ~Erzsike szerelmesen 5393 8| a homlokáig elpirult.~ ~Megszorítottam a kezét, mire ő egy pillanatig 5394 11| idegrendszere negyven év óta megszokott. Miképp fog meghonosodni 5395 1| hogy az efféle visszaélések megszünjenek!~ ~A következő pillanatban 5396 5| óta... lenne szíve, hogy megtagadja tőlem?~ ~A herceg habozva 5397 11| nyolc-tízezer forintnyi megtakarított pénzük volt a különböző 5398 1| hetet, föltéve, hogy itt megtalálhatja azt a kényelmet, amelyre, 5399 1| bólogat, aztán gyöngéden megtapogatja a főispánné hófehér nyakát. 5400 1| szemöldökét, s hosszasabban megtapogatta a főherceg mellkasát, térdizmait, 5401 1| Pogánykő tetején fogják megtartani, a Kürthök régi várkápolnájában, 5402 1| temetnek, mielőtt a nagy utat megtehetném...~ ~- Hát nagyságos asszony 5403 1| Félóra mulva, úgy ahogy, megtelnek a kút körül kígyózó gyalogutak; 5404 1| pályaház tehát zsúfolásig megtelt közönséggel, odakünn pedig, 5405 1| adni, mint a csollanizmus megteremtője. Kétségtelenül a vizsgálat 5406 1| szeretem, de még inkább megteszem, minthogy azt a furcsa szagot 5407 1| azt hiszem, hogy ezután is megteszi a magáét...~ ~ ~ 5408 1| Pedig igazán mindent megteszünk, ami gyarló emberi elménktől 5409 1| emberismeretéhez, mert abban, hogy megtetszett nekem egy kicsit, ugyancsak 5410 1| észrevettem már, hogy egy kicsikét megtetszettem magának...~ ~Csollán a zsebébe 5411 11| Kettőnknek egy csirke is megtette volna...~ ~Csakhamar illő 5412 1| azért, hogy a násznépet megtisztelje, hanem azért, hogy a kollegái, 5413 1| nagybecsü látogatásával megtisztelni kegyeskednék...~ ~A tanár 5414 1| ölt, s félórával az esküvő megtörténte után, szinte lopva foglalnak 5415 4| hívhatom ide, hogy maga mindent megtudjon...~ ~Gellért most már elmeháborodott 5416 12| díszes táblákból azt is megtudjuk, hogy az intézet a legvérmesebb 5417 10| már csak az hiányzik, hogy megüssön.~ ~Férj: Nem ütöm meg, hanem 5418 1| ahhoz, hogy a nagydobot megüssük...~ ~Csollán doktor még 5419 1| most hirtelen elterelte a megütött témáról az élénk csilingelés, 5420 12| mögé dugta.~ ~Az öreg úr megvakarta a füle búbját.~ ~- Izé la, 5421 1| őszinte akarnék lenni, hát megvallanám, hogy többet vártam...~ ~- 5422 7| ugyan megváltoztatni, de megvallom, jól esik az a tudat, hogy 5423 4| hazudom?... Ha már annyit megvallottam, hát semmi okom a további 5424 4| lábamról... Meg aztán, őszintén megvallva, az is mindig az eszemben 5425 1| programmját tökéletesen megvalósítja; ő már puha selyemtógát 5426 1| hogy a doktor úr tervei megvalósuljanak?~ ~- Mennyi? Legalább is 5427 1| céljaink csak úgy fognak megvalósulni, ha nagy és impozáns stílusban 5428 1| egyszer minden reményünk megvalósult...~ ~Kezet ráztak s mélyen 5429 1| mindenki meghalt, de hátha most megváltozik a régi rend? Csak nem képzelhető 5430 1| ablakon keresztül. Tegnap óta megváltoztatta nézetét: most már szentül 5431 1| Mondhatom, hogy tisztességesen megvárakoztatott.~ ~A doktor fürgén sietett 5432 9| felé... A bookmaker előtt megvárom, de mondja meg neki, hogy 5433 1| icurka-picurka nyaralócskát megvásárolj...~ ~Az utca végében összetalálkoztak 5434 11| után harmincezer forintért megvásárolt, testvérek közt is megérte 5435 10| voltál egy szép asszonyért megverekedni...~ ~Férj: Nem hívlak ki 5436 9| egy zúgot, ahol a lábamat megvethetem s egy hét alatt meghódítom 5437 2| valami nagy véleménye, mert megvető ajkbiggyesztéssel susogta 5438 1| szőnyegen forgó kérdések megvitatásában. Elmondta, hogy a komoly 5439 1| tábornok, aki előbb gondosan megvizsgálja a szemhatárt, műértő pillantást 5440 1| visszamenjen előbb, mielőtt megvizsgálom? Ha esetleg a fejébe vette, 5441 1| több szót, hanem fölkelt és megvizsgálta az elnököt. Jó ideig babrált 5442 1| páciens, aki ezután akarná megvizsgáltatni magát, most már csak türelmetlenkedjék 5443 9| amely pártfogását konokul megvonja tőlünk. Hat hete, hogy Ferencfalván 5444 11| úgyszólván a betevő falatot is megvonta magától - igen sokáig megemlegették; 5445 11| úgyszólván minden élvezetet megvontak maguktól, csakhogy vén koruk 5446 9| legkedvesebb gyermekem voltál?... Megvontam magamtól a betevő falatot, 5447 1| ahol annyi évezred óta megvonultál, nem a tied; a fák alatt 5448 1| járt.~ ~- A tiszteletbeli megyei főjegyző, a maga szerelmes 5449 1| kezdve egy fokkal előbbre megyünk...~ ~- Mit kell használnom 5450 4| maga eszecskéje úgylátszik megzavarodott. Hiszen mondtam, hogy nála 5451 8| álltam meg, azután halkan megzörgettem az üvegablakot:~ ~- Hé, 5452 1| téte-á-téte-ben, mióta Zuggó-Füredet megalapították.~ ~A fejüket hátra hajtották 5453 11| sugara nélkül közeledtek megásott sírjuk felé.~ ~ ~ ~ 5454 1| hogy az első szigorlaton is megbukott...~ ~Csollán hálásan meghajolt, 5455 1| végig. A fák fehér kérge megcsillant és olvadt platinaként világított 5456 3| telt arra, hogy mindennap megebédelhessen. Egy darabig mindenféle 5457 1| kredencek s pohárszékek, a megfeketült subládok szomszédságában 5458 6| páholyokat benépesítsék s igaz meggyőződéssel adják a mámoros habitüét. 5459 1| államtitkárt, aki a részvényesek meghivására ime, maga is lerándult a 5460 1| pesti doktor beszélt, hát meghunyászkodva bólogattak. Csak a fürdőigazgató 5461 1| lemondani kényszerült, ismét megkezdhette...~ ~ ~ 5462 1| gyógymód egy hét óta szigoruan megkezdődött, s a hivatalos urakon meg 5463 1| volnék szegény ember, majd megmutattam volna magam is. De így... 5464 1| büszke szegénységet akarom megosztani magával, hanem a vagyont, 5465 1| gyermekét huszonöt év mulva megpillantja...~ ~- Még egyszer s utoljára 5466 10| legalább egyszer s mindenkorra megszabadulsz tőlem.~ ~Férj (hirtelen 5467 3| maga is diákos ember volt, megszerette az esetlen tanárjelöltet, 5468 1| egyik szögön egy viharoktól megtépett mellény függött.~ ~- Ha 5469 1| jött be... A gazembernek megtiltottam, hogy tizenegy óra előtt 5470 4| amelybe az asszony a sütővasat megtörölte. Azt hitte, hogy szerelmes 5471 1| fölsegítsenek... Akárhányszor megtörtént velem, hogy a rendelő órám 5472 1| lennék, ha uraságodról is megtudnám, hogy kit tiszteljek nagyrabecsült 5473 7| elhatározásomat nem fogom ugyan megváltoztatni, de megvallom, jól esik 5474 3| nagyon hasonlított valami megviselt zebrához, örvendve feléje 5475 1| A beteg, akit gondosan megvizsgálok, nem közönséges vízben, 5476 1| a völgyből, mint szelid méhdöngés hallatszott ide a cigánybanda 5477 1| ósdi elveinkkel nem sokra mehetünk az általános versengésben 5478 1| Zuggó-Füredet, az idegesek Mekkáját... Ez a fürdő, úgy mondják, 5479 4| Shakespeare-színész nemes mélabújával deklamálta:~ ~- Csak arról 5480 1| sárgaszínü darazsak röpködtek s mélabús, szerelmet szomjuhozó madárhangok 5481 9| teszi...~ ~A vén szinész mélabúsan bólintott.~ ~- Így beszélsz 5482 1| hallgatta. Aztán még egyszer melegen kezet szorítottak, mintha 5483 1| nevében... szívem egész melegével... éljen Zuggó-Füred... 5484 10| Amikor a családi tűzhely melegsége felénk csap, nehezen álljuk 5485 5| kimozdulhatunk...~ ~Egymás mellé ültek a hajnalkás eresz 5486 1| a Terézváros valamelyik mellékutcájában; a többi pénzből, vacsora 5487 6| laplatai tábornok kifeszített mellel ült a földszinti proszcénium-páholyban, 5488 7| hajlongva a szobába lép. A mellényén háromszoros aranyláncot 5489 6| tábornoknak öltözködik és a mellére tizenegy érdemrendet tűz. 5490 1| megtapogatta a főherceg mellkasát, térdizmait, nyakmirigyeit, 5491 8| amelyet a novellaírók, sajnos, mellőzni szoktak: a ruhakérdés. Te, 5492 1| A fenséges úr már egész melodia-ásításokat produkált, zenével kisért, 5493 1| klinikáján fölkeresték, méltán rettegtek attól, hogy haragos 5494 7| mágnás, de azért teljesen méltányolni tudom azt a csapást, amely 5495 8| új ruhámmal?...~ ~Novotny méltatlankodó arcot vágott:~ ~- Ki beszél 5496 12| elnök-igazgató pedig komor méltósággal kutatott a zsebeiben egy 5497 1| kitartani...~ ~- És mit észlelt méltóságod, amióta a faolajkúrát megkezdte?~ ~- 5498 1| kedvem sincs ahhoz, hogy méltóságoddal pisztolypárbajt vívjak, 5499 1| fog.~ ~- Hát mi baja volt méltóságodnak? - kérdezte egy korosabb 5500 1| félek, hogy baj lesz, ha be méltóztatik menni...~ ~- Micsoda baj 5501 10| lobog az ebédlőasztalon, mely még tele van egy bizalmas 5502 1| nem csalódott... Nagyon is mély hatást tett rám, olyan hatást, 5503 7| Nagy álló-tükör. A kanapén, melyből itt-ott kiváncsian kandikál 5504 1| áldozatára...~ ~Az erdő mélye most is csak olyan, mint 5505 1| háborgatjuk? - kérdezte egy mélyebb hang, az Erzsike háta mögött.~ ~ 5506 1| el nem csukta a szekrény mélyébe.~ ~Csollán doktor, aki a 5507 1| fogadta; a kapuboltozat mélyében vörösruhás herold állt, 5508 1| odvából pajkos manók, vizek mélyéből daloló sellők libegnek elé 5509 6| sorsát; bolondos külsőségek, melyekre senkise számít komolyan. 5510 1| fogvacogva gondoljon a sötét sír mélyére, szóval az ideges, vagy 5511 1| susogva.~ ~A leány kacérul mélyesztette a szemét az övébe, anélkül, 5512 1| torkát. Scherer úr nagyot, mélyet lélegzik, aztán remegő hangon 5513 4| Gellért elhalványodva.~ ~- Melyiknél? Hát Gelbnénél a Fürdő-utcában, 5514 9| duplagalléros köpenyeget viselt, melynek egyik gombjáról rikitó elegánciával 5515 1| gyönyörü kilátás nyilt a mélységben meghuzódó falvakra, az erdők 5516 1| leánycsapat...~ ~A forrás nimfái mélységes gyászt öltöttek...~ ~A fenyves 5517 6| földszintre...~ ~- Kimaszkírozva menjünk a nézőtérre? - kérdezték 5518 1| medencék közül jön. Együtt mennek végig a sétáló vendégek 5519 1| ostobaság lenne, ha tovább mennék... Ahol annyi százan oly 5520 8| jobb lenne, ha Babochayhoz mennénk?~ ~- Babochayhoz? Miért 5521 1| hangosan az egészségükre...~ ~A mennyboltozaton a csillagok százai ragyognak, 5522 1| kövér spárgát szopogatott mennyei gyönyörűséggel.~ ~Egyik 5523 1| gyógyítómódunkon...~ ~- Még pedig mennyiben? - kérdezte a kicsike ügyvéd 5524 1| elmondom, hát maga, fiacskám, menten elájul az ijedtségtől...~ ~- 5525 1| úr egyenesen az életemet mentette meg...~ ~Csollán doktor 5526 9| életem veszélyeztetésével mentettelek ki az égő ház üszkei közül...~ ~- 5527 1| az elnököt fölismerte, mentegetőzve megszólalt:~ ~- Bocsánat, 5528 4| Bűnének csak egyetlen mentsége lehet: az, hogy az egész 5529 3| az éhenhalástól meg volt mentve ideig-óráig.~ ~Sáros-Berény 5530 1| notabilitását meghívták: a menyasszonynak egy aktiv miniszter, a vőlegénynek 5531 8| megkapod a krispint, amire a menyasszonyodat hazaviszed.~ ~Éjjeli töprenkedéseimben 5532 1| képük volt; a faragványos menyezetek alatt, amelyek a régi századévek 5533 9| jótéteményeddel nemcsak a vén apádat mented meg, hanem az egész színtársulatot... 5534 1| gazember, aki háborgatni mer? Hol a pisztolyom, hogy 5535 10| szótalanul, de kérdőleg a férjére mered).~ ~Férj: Ha eredeti drámaírók 5536 1| mert a zúgó fák alatt, a meredek szélén, szinte tízezer kilométernyire 5537 1| holnap szédületes állványok meredtek az égnek, s holnapután büszke 5538 1| Majd figyelő, gondolkodó, merengő és elhatározott arcot vágott, 5539 4| tudok, Sári, - folytatta, merészen Gellért. - Bűnének csak 5540 12| nélkül a belső helyiségekbe merészkedjék.~ ~A meggyszínzsinóros személyiség 5541 1| a francia forradalmárok merészségével törölte el az étkezések 5542 1| aki világos szemét bájos merészséggel fordította feléje. Seötét 5543 4| szívverése is elállt erre a merészségre: az asszony most forró ajkát 5544 8| félj cimbora, ne félj, akár mérget is vehetsz rá!... Reggelre 5545 1| körül, most mogorva majoros méri a hamisított tejfölt... 5546 1| ilyen nyiltan szakítani merjenek a régi epokhális hagyományokkal. 5547 1| főkönyvvezető behozta az idei mérleg első, hevenyészett példányát.~ ~ 5548 1| egy-egy kikapott részt a mérlegből, aztán szivarra gyújtottak, 5549 1| boldogokká tette őket. Egy fiatal mérnök, aki az esküvőjét volt kénytelen 5550 1| A tériszonyban szenvedő mérnöknél hasonlíthatatlanul nagyobb 5551 9| embert pillantott meg, aki merőn rászögezte a szemeit. A 5552 1| mondott, mert csak azoknak van merszük ahhoz, hogy ilyen nyiltan 5553 1| bólogattak. Csak a fürdőigazgató merte hosszasabb habozás után 5554 2| teremtés - az ismerősei inkább mértéktelen józansággal vádolták, - 5555 1| fickándozzunk valami túlságosan. Mértéktelenül hazudni majdnem oly helytelen, 5556 8| Novotny, régi módi szerint a mértékvételnél bele-beleszakított az ujságpapirba, 5557 1| belőle a szó.~ ~- Esküt mertem volna tenni arra, hogy ez 5558 8| grog mellett, rózsás arccal mesélgetett néhány korhely formáju iparosnak...~ ~ 5559 6| sereg furcsa történetet mesélt nekünk kalandos pályafutásából.~ ~- 5560 8| közben a szabadságharcot mesélte.)~ ~- És a ruhámmal mi lesz?~ ~- 5561 1| zenénél, s örömtől repesve mesélték egymásnak, hogy a különös 5562 1| ösvénye... Reggelre köddé, mesévé, álommá lesznek a költöző 5563 1| bátran kilépett a sorból s messzecsengő hangon, bátor halálmegvetéssel 5564 6| kémlelődött a vigasztalan messzeség felé... A bevétel alig volt 5565 1| idegzsongító nyugodtsága borult; messziről tücsökcirpelés és elmosódó 5566 1| centrumtól öt percnyire, mesterséges dombon, a miklósvár-zuggófüredi 5567 1| látnivaló is akad ötezer méternyire a tenger színe fölött!...~ ~ 5568 1| fővonaltól hevenyészett mezei vasut szállította a téglát 5569 1| első ízben a nyilvánosság mezején. Nem látszik nagy szónoknak, 5570 10| Tudom, hogy túl vannak a mézesheteken s így a kiváncsiságom nem 5571 1| megszégyenítette? A folyosók, amelyeken mezítlábos, szúrtos gyerekek játszottak, 5572 1| távoli hegyek, a zsendülő mezők, a harmatos fák zöldje valami 5573 9| belőled? - deklamálta tovább a Mezőség legelső Otellója. - Társulatom 5574 5| Isten háta mögött fekvő mezővárosba...~ ~A hercegné eleintén 5575 1| dolgában. Én azonban nem ő miattuk kerestem föl ezúttal Scherer 5576 7| művész nem a magáé, hanem a miénk. A művész éppen úgy közbirtok, 5577 1| volna meg a teremtő, mint a mienket. De kérdem: mit tettünk 5578 1| tegyek önnek.~ ~A tábornok. Miféle ajánlatot tehet maga nekem?~ ~ 5579 1| találni, hát valamennyien migrénben szenvedünk... Az ember 5580 8| hogy új, csipkés ruhát kap (Mihalikné csinálja, aki pontos, mint 5581 1| a bölcsességünk folytán, mihamarabb hozzáfognak juttatni egynéhány 5582 1| dolga, hát keressen föl. Mihelyt a kész tervet elhozza, rögtön 5583 1| pénzemberek úgy se tudják, hogy mihez kezdjenek a vagyonukkal... 5584 1| fülemülénél és komor harkályok, mikéntha nagy bőgőt kezelnének, buzgón 5585 11| negyven év óta megszokott. Miképp fog meghonosodni e félelmetes 5586 1| világon, a két-három, vagy tiz milliárd halandó között tulajdonképpen 5587 1| szerencsésen összehozzuk azt a pár milliócskát...~ ~A doktor jókedvüen 5588 1| hozzáfognak juttatni egynéhány millióhoz... Higyje meg, hogy néha 5589 1| A tízezer forinttól a millióig Scherer úr kápráztató gyorsasággal 5590 1| fiunkat a gimnáziumba adjuk, millióink lesznek; oly igaz, aminthogy 5591 1| annak kötelessége, hogy a milliókhoz méltó eszközökkel is dolgozzék. 5592 1| biztosságával folytatta:~ ~- Aki milliókra utazik, annak kötelessége, 5593 1| vagyunk: szidnak bennünket. A milliómból nem engedek el öt százalékot 5594 1| hozzá:~ ~- Halló, maga az, milliomos-jelölt úr?... Mondhatom, hogy tisztességesen 5595 1| kerületi klubjából, ahol milliomos-társaival félkrajcárba szokott tarokkozni 5596 3| mulva, úgy lehet, büszke milliomosokkal parolázhatnak a vasutkirályok 5597 1| doktor bámulva nézett a milliomosra.~ ~- És mit akar tenni? - 5598 1| illő módon haladt előre a milliomosság ösvényén. Mikor a börze 5599 1| dolga, hogy Scherer urat, a milliomost, fölkeresse.~ ~A Scherer 5600 1| vendégekkel bíbelődik, ha egy milliónyi vagyona volna...~ ~A másik 5601 1| akarok rakni? Őrültség. A millióra - bár bizonyos vagyok benne, 5602 1| valamicskét a dologhoz... Potom öt millióval az egész művelt Európát 5603 1| ide a meghibbant idegzetü milliomosokat...~ ~Az urak később a miklósvári 5604 1| ha fenséged kegyes lesz mindahhoz szigoruan alkalmazkodni, 5605 1| azt hiszem, hogy a gróf úr mindannyiunkat bolonddá tartott...~ ~ ~ 5606 1| valószinűség, bár egyszer mindannyiunknak meg kell halnunk, mégis 5607 7| idegen úr: Hát ez a válasza mindarra, amit elmondtam?~ ~A primadonna: 5608 1| fejedelmi gazdagság, vagyis mindaz, ami az igazi boldogságot 5609 1| rendelkezhetik, hát végigutazza mindazokat a helyeket, amelyek mint 5610 4| liberális egyezségre lépett: mindegyik vakon bízott a másikban, 5611 1| éljenezhessenek s ime egy jóízü, mindeneket szuggeráló ásítás zavarja 5612 8| ájtatosan figyelő asszonyok és mindenekfölött a fitos Zarjeczky Katuska, 5613 1| elfogultan válaszol:~ ~- Óh, mindenesetre javultam valamit, az esti 5614 1| is hallottunk már, hogy mindenkinek külön kabin kellene, de 5615 1| vendég úr azt mondta, hogy mindenkit lelő, aki tizenegy óra előtt 5616 8| havas országútnak, hogy mindennek örök búcsút mondjak? De 5617 1| millió, - hiszen manapság mindenre kerül pénz, ami csak valamelyes 5618 1| amelyek a keskeny sziklautat mindenünnen körülvették. Alulról, a 5619 1| rosszhiszemü hazudozás a többi. De mindenki el fogja hinni, épp úgy, 5620 11| oda az egész szénaillatos mindenségért.~ ~- Bolondot cselekedtem, 5621 1| látta... Karcsu alakjuk mindinkább távolodik s mire az első 5622 1| szép magyar fürdőn, amely mindjobban fölemelkedik a világhír 5623 12| Az idegen köszöntésére mindketten csak foghegyről válaszoltak, 5624 1| tündérkedvteléseknek mától fogva mindörökre végük... Gőgös tündér, itt 5625 1| világon se akad. Persze minekünk nincs elég pénzünk ahhoz, 5626 1| átaluszsza a drága napot. No majd mingyárt teszek róla, hogy az efféle 5627 1| politikus, aki állandóan miniszterek társaságában vacsorázott 5628 8| pedig Szigeti asztalos jött minisztránsképp, égő gyertyával.~ ~- Ki 5629 12| ő csak szerény szolgai minőségben istápolja a külvárosi pénzügyeket. 5630 5| megházasodott, de férji minősége abszolute nem akadályozta 5631 1| az emberek köztudatába. Mintahogy később, - több, mint egy 5632 1| csupa temperamentum volt minden szava és mozdulata. Csollán 5633 1| bizalmas téte-á-téte-ben, mióta Zuggó-Füredet megalapították.~ ~ 5634 1| Kürthök gyűltek össze hálaadó misére. Régimódi, nehéz ezüstcsillárokban 5635 2| ugyan valami nagyon sokat - Miskát mindig aféle vén gyereknek 5636 8| aki a cégtáblájára ezt a misztikus fölírást festette: Taylor 5637 1| oltár fölött égő vörös mécs misztikusan válik ki az aranyos cifrázatok 5638 1| Eszplanade-hotel fényűzés tekintetében mitse engedtek a nagy Szállodának.~ ~ 5639 12| legbonyolultabb pénzügyi míveletekben is szívesen áll a nagyközönség 5640 2| búsan nézegette a levelet, miközben a másik szemével a Pástétomokról 5641 1| egészségét és az idegeit. Mikor a vonaton ült, úgy nézett 5642 1| elélhet... Majd meglátja, hogy milyen kitünő eredményt fogunk 5643 1| varangyos béka, amely a mocsár szélén kuksolt, most egyszerre 5644 1| pillangónak... A tisztás mocsarában az éjjeli világ savanyukedvü 5645 1| asszonyok, akiket fölvetett a jó mód és a kényelmes élet, az 5646 8| s amikor Novotny, régi módi szerint a mértékvételnél 5647 1| érdeklődését. Ennek elsősorban az a módja, hogy az ujságreklámot, 5648 1| az utólérhetetlenül nagy módját a maga fontosságához képest 5649 3| darabig mindenféle kalandos módokon tengődött az egyetem falai 5650 1| tagadom, együgyü ember... Ha módomban lenne, akár rögtön kitörölném 5651 10| mondta, hogy magának olyan a modora, mint valami kocsisnak.~ ~ 5652 1| negyvenes évek kipróbált modorában udvarol nekik. Az urakkal 5653 1| sajátságosan goromba és imponáló modorát is szétvitték az ország 5654 1| teszszük. Majd találunk rá módot, hogy a gazdag félbolondokat 5655 1| idegeket...~ ~- És melyik az a módszer?~ ~- Tőlem kérdi? Ezt ma 5656 1| szanatorium, ahol a magunk módszere szerint fogjuk ujjáalkotni 5657 1| nevezzem a magam speciális módszerét. A vízben való fürdés csak 5658 1| Szerencsére, most megvan végre a módunk ahhoz, hogy erősek és fiatalok 5659 1| pólyában visított a tejcsarnok mögötti szobácskában! Mit csinál 5660 9| paripáján, a vésztők pedig mogorván emlegették azt az ötvenméteres 5661 1| rendszerrel, amely még a mohácsi vész korából maradt ránk...~ ~- 5662 8| volt, tréfáskedvü, vidám, mókás, aki csak akkor vett tűt 5663 1| Ragyogó szemü, bájosan molett termetü leány volt, akinek 5664 1| körülbelül annyi, amennyire momentán szükségünk van. Bátor vagyok 5665 1| asztalos-műhely...~ ~Két nap mulva a monarkhia minden ujsága hosszu cikkeket 5666 6| karhatalommal kiürítették. Mondanom se kell, hogy a lapok másnap 5667 4| akarnók használni, azt kellene mondanunk, hogy Gellért fölviharzott 5668 7| valóságtól, amikor a költő ismert mondását idézem: Cherchez la femme!~ ~ 5669 1| bölcseség könyvéből azt a régi mondást, hogy az okos ember a holnapi 5670 8| Co ti muwisz! Mit nem mondasz! Szerelmes vagy! Gyere cimbora, 5671 10| igen szerények.~ ~Kovács: Mondd az üstökösnek, hogy vonuljon 5672 1| ennyiből is kifutná. Csak így mondhatnók el magunkról, hogy méltók 5673 1| óra is a nyár egy részének mondható. A levelező részletesen 5674 1| vásárt csináltak, annyit mondhatok. Ha nem volnék szegény ember, 5675 8| hogy mindennek örök búcsút mondjak? De utóbb elszántan fordultam 5676 1| hogy valami banálitást mondjanak. A doktor végre megállt 5677 1| kedves és hizelgő bókot mondottak.~ ~- Igenis, nagyságos tanár 5678 1| gyönyörűség mennyi pillanatáról mondottunk le egy ostoba előítélet 5679 10| Férj (fölugrik): Mit mondtál?~ ~Feleség (sápadtan, de 5680 2| most bizonyára hosszabb monológba fog, így azonban, csöndesen 5681 1| színes rozetta látszik: egy montenegrói vagy ruméliai kitüntetés 5682 6| proszcénium-páholyban, s mord arccal fikszirozta az első 5683 1| átnyújthatom...~ ~A tábornok (mordul). Lássuk a pénzt!~ ~Scherer 5684 1| aranyórát nem akarnak, - mordult közbe haragosan a tulajdonos.~ ~- 5685 1| zöldjében, a források aranyos mórkupolája ragyogott; az ezüst csapokat 5686 12| meggyszínzsinóros személyiség hangos mormogás után távozott, mi pedig 5687 1| cigánybanda nagybőgőjének mormogása s egy tisztásról a szemükbe 5688 2| Mariska asszony búbánatosan mormolta:~ ~- Hova is tettem a szememet, 5689 2| majoránnamennyiség számjegyeit írta ki a mosókönyve lapjaira, amikor a szobaleány 5690 1| olaszosan szennyes utcákra, a mosókonyhák, kifőzők gőze és illatai 5691 4| ura vállára, könyein édes mosoly csillogott keresztül s kacéran, 5692 1| gyöngéden, szinte szeretettel mosolyogtak egymásra.~ ~Jó ideig hallgattak, 5693 8| generációk sohasem láttak mosolygónak és jókedvünek, szilaj lelkesedéssel 5694 1| fizette a hónapos ágyát, a mosónéját, a csekélyke ruhaneműjét, 5695 1| befektethetnék. A börze mostanában félelmetes összegeket dobott 5696 1| olvasztott ezüstként himbálódzik moszatos partjai között, vihogó, 5697 1| zsalugáterek mögé, a nimfák moszattól kuszált haja kibukkan a 5698 2| izgatottá lett. A gyanu addig motoszkált a fejében, amíg később elszántan 5699 1| budapesti művész játszsza rajta Mozart egy bájos rokokómelódiáját. 5700 1| temperamentum volt minden szava és mozdulata. Csollán doktor úgy érezte, 5701 1| séta, lehet, hogy abszolut mozdulatlanság. Lehet, hogy a szagok, a 5702 1| a borjuszeletet is olyan mozdulatokkal kérte a pincértől, mintha 5703 1| Pogánykőről. Ez a szegény leány se mozdulhatna ki egyáltalában az öreg 5704 4| meggondolta magát és egy merész mozdulattal az ura ölébe kuporodott. 5705 1| gondtalan élettel, a sok mozgással. Mindez csak írott malaszt, 5706 1| felől még hallatszott némi mozgolódás, a távozó pincér alakját 5707 1| legyek... Nem nyárspolgári módon gazdag, hanem úgy, mint 5708 1| megvizsgálja a szemhatárt, műértő pillantást vet a bárányfelhőkre, 5709 1| váltson, aztán becsukta a műhelyét és kiszólott az aranysipkás 5710 3| megtörve sugta Lőcsey a haragos Mukinak:~ ~- Az adósok a világ kezdete 5711 3| kegyelettel szemlélték a hajlongó Mukit, Lőcsey pedig álmodozva 5712 8| cimbora, míg a többiek mulatnak.~ ~Megsemmisülve indultam 5713 5| Lajos főherceg, aki maga is mulatni szerető fiatalember volt, 5714 1| hogy Réthy gróf egy éjjeli mulatóhely küszöbén megjelenjék, - 5715 1| azt hiszi, hogy én a magam mulatságára csináltattam ezt a szamárságot? 5716 1| kedvteléssel nézi udvari dámái mulatságát, de aztán szender bocsátkozik 5717 1| egyetlen célja lehet: minél mulatságosabban tölteni el azt a pár pillanatot, 5718 8| választott el bennünket a mulatságtól) és egy fitosorru kisleány ( 5719 11| két zártszékkel. Igen jól mulattak, de a fiatal rokont kinevették, 5720 1| véletlen találkozás nem mulik el nyomtalanul... És lám, 5721 1| nyomtalanul... És lám, nem is múlt: azt a nagy változást, amely 5722 5| szerelem nem sokat törődik a multakkal és Bandi, ha a jövő éven 5723 6| Az impresszárió multjából~ ~Valami híres művész hangversenyezett 5724 1| kezével. - Hallotta ugy-e a multkor, mennyire panaszkodott, 5725 1| indiántól?~ ~Abban a hatalmas munkában, amelyet egy fürdő életében 5726 1| igazgatósági irodákat s új, munkabíró erőkkel frissíteni föl a 5727 1| stílusban látunk hozzá a munkához. Kérem, bízzanak meg az 5728 1| pihenje ki magát jól az eddigi munkája után, aztán várja meg a 5729 1| legelső pacsirtaszóra a munkájához siessen. A volt vendéglős, 5730 1| aratók még nem kezdték meg munkájukat, de az ember már a frissen 5731 1| készen voltak a lebontási munkálatokkal, s a téli hónapokban reggeltől 5732 1| álmomat, vagy belepusztulok a munkámba: de a feleúton, arra a szavamat 5733 1| Mindannyian betegen érjük meg munkánk sikerét; kinek a szíve dobog, 5734 1| leendő színházigazgatóval a műsorra kitüzendő darabokat, s ő 5735 1| között, zuzmós kádban, mustban, esetleg meleg és száraz 5736 1| nézegetni a doktorszoba műszereit.~ ~- Istenem, hát ezt a 5737 1| ősz legelső rozsdafoltjai mutatkoztak - egy vezérkari őrnagy érkezett 5738 1| szerződtettem, hogy a közönség előtt mutatkozzék, s ő szépen átaluszsza a 5739 5| bolondult belém, ahol tényleg mutatok valamicskét... Azóta majd 5740 1| fölemelte a jobb kezét, s mutatóujjával tréfásan megfenyegette a 5741 2| gazember!~ ~A levelet nem mutatta meg az urának, mert attól 5742 1| nem minden célzat nélkül mutogatta tündöklően egészséges fogsorát. 5743 10| szakácsné tüzérjének több műveltsége van, mint magának!” „Jó 5744 6| büszkeséggel láttam, hogy művészeim megfelelnek a beléjük helyezett 5745 7| köteles érdeklődni az igazi művészek élete iránt. Mert az Isten 5746 7| És én azt hittem, hogy a művészetembe szerelmes! (Haragosan:) 5747 7| idealista lelkektől, akik művészetének tiszta lángját szomjuhozzák. ( 5748 1| emberiség a halál kijátszásának művészetét. Ki fog meghalni, amikor 5749 7| Nagysádat arra, hogy bennünket művészetétől megfoszszon...~ ~A primadonna: 5750 7| Nagysád elhatározásával a művészetre háramlik.~ ~A primadonna: 5751 1| épségben maradtak, mint a művésziesen kifaragott várkút - Szent 5752 1| dohányzószobájában, bársony művészkabátban, fogadja a nála tisztelgő 5753 9| kopott vén szinész a maga művészetét és oroszlánkörmeit megmutathatja...~ ~ 5754 8| szerelmes vagyok bele!~ ~- Co ti muwisz! Mit nem mondasz! Szerelmes 5755 1| bájos leányok kezelték. A múzeumra emlékeztető fürdő-palota, 5756 1| másik - a fődolog, hogy a mi nábobjaink higyjenek benne.~ ~Scherer 5757 1| pompájában várta a késedelmeskedő nábobokat.~ ~A fürdő centrumában háromemeletes 5758 2| délben föl is mentem hozzá a Nádor-utcába, s nagyot néztem, amikor 5759 2| aztán megint ott voltam a Nádor-utcában, a nagyságos úr megint leültetett 5760 12| üsse a kő...~ ~Belenyúlt a nadrágja hátulsó zsebébe, s egy zsíros 5761 1| irodában nekifogtak Zuggó-Füred naggyátételének...~ ~Szeptember elején a 5762 1| áron Seötét András, a János nagyapja, aki mint másodalispán szolgálta 5763 3| semmiségbe, ismeretlen amerikai nagybácsik térhetnek korai sírjukba 5764 1| hallatszott ide a cigánybanda nagybőgőjének mormogása s egy tisztásról 5765 1| komor harkályok, mintha nagybőgőt kezelnének, búzgón belekopognak 5766 1| elég pénzünk ahhoz, hogy a nagydobot megüssük...~ ~Csollán doktor 5767 1| milliót, ha Zuggó-Füred nagygyá és híressé tételéről van 5768 1| urak később a miklósvári nagykocsmában megitták az áldomást a vásárra 5769 12| míveletekben is szívesen áll a nagyközönség szolgálatára. Fekete alapon 5770 1| Tavasz elején meg kellett nagyobbítani az igazgatósági irodákat 5771 1| megtudnám, hogy kit tiszteljek nagyrabecsült úri személyében?~ ~A vendég 5772 1| s az új, a restaurált, a nagyrahivatott Zuggó-Füred e pillanatban 5773 6| támlásszékeken, s teljes nagyságában kiegyenesedve állt meg az 5774 2| mindenáron beszélni akar a nagyságával.~ ~- A vörös Julcsa, akit 5775 1| helyiérdekü közügyek élén. A nagystílü elnevezés mindössze arra 5776 1| fenyvesligetek árnyékában. Scherer úr nagyszerűeket aludt a hüvös igazgatói 5777 3| krajcárt?... Önök, akikről nagyuri kollegáim írni szoktak, 5778 1| robogott tova a közeledő nagyváros felé. Egymásra néztek és 5779 1| haza abból a rettenetes nagyvárosból... Vagy a Dunába esem, vagy 5780 1| házsorok között, tükörsima, nagyvárosias makadám-burkolat jelent 5781 1| ponton, ahol Zuggó-Füred a nagyvilággal érintkezik, tudniillik a 5782 1| szezon derekán. A ragyogó, nagyvilági milieuben alig lézengett 5783 1| hunyorgatni kezdett. Mikor végre nagynehezen visszanyerte a látóképességét, 5784 2| tekintett a kipirult arcu nagyságára, aki eddig tágranyilt szemmel 5785 1| hogy komoly beszéd... Nem nagyzolás ez tőlem, de az egész életem 5786 1| szintén bömbölt? - kérdezte naivul egy vidéki ügyvéd, csodálkozó 5787 2| drága egyetlen Miskám”-nak szólította az ő alávaló 5788 8| a vonat csak két-három napban egyszer pöfögött be a bakonyi 5789 9| kissé ellágyulva játszott a napernyőjével, míg az öreg ember hirtelen 5790 1| a feje fölött, egy piros napernyőt pillantott meg s egy üde 5791 1| dehogy is... A dolgomtól akár napestig a kanapén heverhetnék és 5792 1| függönyöket. Az aranyos napfény beömlött a szobába s a regényíró 5793 8| közeledett lassankint a matiné napja, miközben Katuska ábrándosan 5794 1| bizonynyal egészségessé lesz, ha napjában két órát, az előírás szerint, 5795 9| betegágyad mellett, hogy vén napjaimra a lábaidnál éhen haljak...~ ~- 5796 1| mindegy.~ ~*~ ~Junius első napján öt kiváló notabilitás érkezik 5797 1| ilyen villát a születésem napjára?... Inkább a tizenkét pár 5798 1| vacsorát a legjobb sarokban, napközben sétál, s nyájasan szóba 5799 12| jegyezni kezdett valamit a naplóba, Herz úr pedig serényen 5800 3| tehetne, mint azokban a napokban voltam... Muki a fiatalságot 5801 3| tanárjelöltet, s Lőcsey ettől fogva, napos vendég volt a Burdáek piaci, 5802 10| leszek olyan ostoba, hogy jó napot-tal köszöntöm a barátaimat. 5803 1| távolodik s mire az első napsugár kibukkan, végképp elnyeli 5804 1| fürdő lassanként fölébred. A napsugarak megcsillannak a Chrizosztom-kút 5805 1| párok sétáltak összebujva a napsugaras utcákon? A fekete szalonkabát 5806 9| duslakodol, mikor mi, a nemzet napszámosai, éhenhalunk...~ ~Pogányné 5807 9| pénzüket, mint hogy a nemzet napszámosait támogatnák... Vasárnap este 5808 1| aki egy afrikai háborúban napszúrást kapott, s ennek következtében 5809 6| kotillonból idecsempészett naptányér csillogott... A melbournei 5810 1| szatócsgazdálkodása öregecském a mai naptól kezdve véget ér... Most 5811 6| amelynek hátterében viruló narancsfák látszottak be az üveges 5812 1| fiatal pár nem vesz részt a nászlakomán: ők még ma este elutaznak, 5813 1| vőlegénynek egy altábornagy a násznagya, egy feketehaju, kuruc öreg 5814 1| lejött, nem azért, hogy a násznépet megtisztelje, hanem azért, 5815 2| okosságomat hibáztatta, a nászútunkon pedig mindegyre csak azokat 5816 1| analizisét. Nem erre a sok natriumra, kaliumra, kobaltra, mangánra, 5817 10| bennünket. Öleli - a maga Nebántsvirág-ja.” (Majdnem sírva:) A maga 5818 10| Majdnem sírva:) A maga Nebántsvirágja, maga nyomorult, érti?~ ~ 5819 1| dobom a modern ruhát; az a négy-hat- vagy nyolcfontnyi haszontalan 5820 1| Csapó föl is kel félhatkor s negyedhét után, a reggeli vonattal, 5821 1| fájdalom, nem volt mindenütt negyedik, - de azt a fényűzést még 5822 9| igen hozta ki sodrából a negyedmilliót jövedelmező diadal, de Pogányné, 5823 1| tessék, én szívesen várok egy negyedórácskát...~ ~A vincellériskola igazgatója 5824 1| igazgató-főorvos lakásán, jó negyedóráig tanácskozott Csollán doktorral, 5825 1| szinte a földből nőnek ki a négyemeletes paloták, s egy éjszaka alatt 5826 1| a restaurált Zuggó-Füred négyennyi vendéget is könnyü szerrel 5827 5| szeptember elején tért haza négyhónapos nyári pihenőjéből. A gyertyánligeti 5828 4| ott, még pedig háromtól négyig...~ ~A férj nagyot lélegzett, 5829 1| mikor fekszik?~ ~- Háromkor, négykor, ötkor: ez a helyzettől 5830 1| kedélyesen a gróf, ha az elnökkel négyszemközt találkozott.~ ~- Van annyi 5831 7| ajtó lassan fölnyilik s egy negyvenévesnek látszó, alázatos úr aki 5832 1| készpénzünk, Lédeczy úr?~ ~- Negyvenkétezer forint, elnök úr.~ ~- Szóval, 5833 8| előtted, hanem Novotny, a negyvennyolcas katona...~ ~- Novotny bácsi, - 5834 1| amely a fővonaltól rövid negyvenöt perc alatt hozta ide a türelmetlen 5835 4| jelentéktelen ok miatt, amely még a néhai Otellót se nyugtalanította 5836 1| egyáltalában az öreg várból, ha én néhanapján meg nem könyörülnék rajta. 5837 1| én se tartozom ám éppen a nehézkes, örökké habozó vaskalaposok 5838 6| tárgyalt az intrikussal, aki nejét pokoli mosolylyal berágalmazta 5839 1| a hevenyészett irodában nekifogtak Zuggó-Füred naggyátételének...~ ~ 5840 1| fürdőszobával is... Aztán nekifogunk a fürdőnek... Öt háromemeletes 5841 11| a födetlen bricskára, s nekihajtattak az őrház elől kifutó pusztai 5842 1| így szólott:~ ~- Bemutatom nektek az én kedves barátomat, 5843 1| kodifikáltak, talán évekig nélkülözés legyen az osztályrészünk?... 5844 11| azonban, - mesébe való kínok, nélkülözések és gyötrelmek után, - mégis 5845 5| jó tündér vagyok, aki a nélkülöző szerelmeseket támogatja... 5846 11| hiába dolgoztak, türtek, nélkülöztek s hogy öregségük se lesz 5847 3| hónapos retket...~ ~A tanárok néma kegyelettel szemlélték a 5848 8| petroleumlámpa, de egyébként holt némaság lebegett még a szunnyadó 5849 4| szeretett volna, fenséges némasággal tűrte ezt a hallatlan szemtelenséget, 5850 8| karácsonyra rendelt ruha némelykor csak husvétra vagy pünkösdre 5851 5| unatkozva lapozgatta egy darabig német regényét, majd kisétált 5852 1| előkelő urak tömegével népesül be a szőnyeges perron.~ ~- 5853 1| fényáradatban a lakodalmi népet, hatalmas fehér asztalok 5854 6| előtt játszott: a kalandor népséget a komoly dráma hidegen hagyta. 5855 1| s szívesen sütkérezik a népszerűség sugaraiban. Gavallér módjára 5856 9| mellett, Széplakyval, a népszínműénekessel együtt...~ ~Pogány haragosan 5857 8| Jó negyedóra mulva nesz hallatszott a vén szabó 5858 1| fogadta őket. A fürdő zsongó nesze itt már csak elmosódva hatott 5859 8| már végképpen elhagyott, nesztelenül fölkeltem az ágyból, a ruhámat 5860 12| kutatott a zsebeiben egy netalán ott rejtőzködő cigaretta 5861 1| száz, engem is kikezdett a neuraszténia...~ ~Csollán doktor bámulva 5862 1| légyen a teremtő, aki a neuraszténiát kitalálta: a rossz, a beteg, 5863 1| szeretném azt a vasfejü neuraszténikust, akit mi a Csollán-kúrával 5864 1| idegrendszer szimptomája volt, a neuraszthéniának, hogy így fejezzem ki magamat, 5865 1| ösmeretlen, de gyönyörüen hangzó nevek), kijelentette, hogy Zuggó-Füred 5866 1| ma este megállapodunk a nevekben, s holnap, kora reggel, 5867 6| hitvesem után kiáltok, de neveletlen porontyaim az önmagáról 5868 9| téged táplálhassalak és nevelhesselek... Mit szólna ehhez a szegény 5869 1| valamit?~ ~- Óh igen. A hugom nevelőnője is abban szenved.~ ~- Nos 5870 7| engedje, hogy bemutatkozzam. Nevem Goldschmied...~ ~A primadonna ( 5871 12| tiszteletreméltó aggastyán, polgári nevén Regenmantel K. Frigyes, 5872 12| nevezzük őt mi is e díszes néven - még egy darabig tovább 5873 1| szőkehaju teremtés ült, aki nevető kék szemét vígan hordta 5874 1| találkozott a Zuggó-Füred nevével. Minden valamirevaló lap 5875 1| Pázmán tanár úr ugyanis nevezetes volt arról, hogy ő a leggorombább 5876 6| benszülöttek San Franciscót nevezik). Mikor a kártyázó szinészek 5877 1| századévek terminus technicusával nevezzem a magam speciális módszerét. 5878 5| hercegné gépiesen olvasta el a névjegyet, amely az új utas bőröndjeihez 5879 1| habozva viszi be a Scherer úr névjegyét a zerge-utcai lakás ebédlőjébe, 5880 1| masculust, aki csupán előkelő névvel volt érdekelve a zuggó-füredi 5881 1| értik egymást, nem gondolod? Nézd, milyen ragyogó szemmel 5882 8| mulatság előtt szorongó szívvel nézegetik megkopott frakkjukat s remegve 5883 1| nagy érdeklődéssel kezdte nézegetni a doktorszoba műszereit.~ ~- 5884 2| szerencsétlen hitvest, - búsan nézegette a levelet, miközben a másik 5885 1| két-háromszáz évvel ezelőtt nézegettek le a Pogánykő ormáról, de 5886 8| vasaló tüzet. Izgatottan nézelődtem a magam készülő ruhája után, 5887 1| karcsu alakodra, a mámoros nézésedre vágyakozom...~ ~A forrás 5888 1| nyilatkozatait, amelyek mind abban a nézetben csúcsosodtak ki, hogy a 5889 1| tehát megegyeztünk, mert a nézeteit tökéletesen osztom. Ami 5890 1| bátor, energikus és bölcs nézeteket fogok hallani a szerelemről 5891 1| energiánk, ízlésünk és nézeteink közössége... Ha öntudatlanul 5892 1| bolondos asszonyok a kedvükre nézhessék magát héttől kilencig...~ ~ 5893 1| Az emberek megdöbbenve néznek föl az udvari páholyba, 5894 1| idegességnek ugyancsak nem néznék oda, de amit én, törékeny 5895 3| szólott kollégáihoz.~ ~- Nézzétek ezt a kopasz fickót, ez 5896 1| Halandó ember szeme a forrás nimfáit még sohase látta. Nappal, 5897 8| örvendve fölkiáltott:~ ~- Nini, te vagy az, kis polgártárs? 5898 2| hivatalból. Mariska asszony Niobeszerü állásba vágta magát, s mikor 5899 2| A vetélytársa szellemi nívója felől, úgylátszik, nem igen 5900 1| szobrok csillogtak ki a déli növények bokrai közül, a hálószobák 5901 10| délelőttönként?~ ~Férj: Ugyan, nőjjön be már egyszer a feje lágya! 5902 8| hogy a hős ilyenkor előkelő nonchalence-szal ölti magára frakkját vagy 5903 12| Hanák, - mondta bizonyos nonchalenceszal. - Hanák, fáradjon csak 5904 1| Budapesten szinte a földből nőnek ki a négyemeletes paloták, 5905 2| Emilia szokott használni a Nóra utolsó felvonásában.~ ~- 5906 1| tekintenek az aranyszőke, pisze nőre, akiről a fáma többet beszél, 5907 1| katonalovat megpillant. Normális körülmények között semmi 5908 6| Megtiltom hát önnek, hogy ama nőt sértegesse! Ha a szép szó 5909 1| lótott-futott, hogy a fürdő notabilitásait föllármázza. Este bankett 5910 1| Pogánykőre. A fürdő minden notabilitását meghívták: a menyasszonynak 5911 1| szezonra szerződtetünk néhány notabilitást.~ ~A tábornok (dühös mozdulatot 5912 1| pillantást a Seötét-család nőtagjaira.~ ~A várúrnő egy kis összetöpörödött 5913 8| negyedóra mulva, lengyel nótákat dudolva, a vén Novotny szorgalmasan 5914 1| utóljára egy szomoru oláh nótát, aztán ők is eltüntek a 5915 1| tiszta, impozáns paloták nőttek föl a piszok és a sötétség 5916 1| férfit elfog, amikor azzal a nővel beszél, aki a szívét is 5917 4| szerdáig eltellett, - a régi novellák olvasói úgyis megszokhatták 5918 1| fenyvesek őszi levegőjét. November végéig készen voltak a lebontási 5919 8| csikorgó vasláncot.~ ~- Hé, Novotnyi bácsi, Novotny bácsi...~ ~ 5920 8| megláttam, akit kerestem: Novotnyt, a vén csalót, aki grog 5921 1| vagyok benne, hogy [...]nunk* kell, de azokat a pillanatokat, 5922 4| ravasz Gellért pedig kissé nyájasabban folytatta:~ ~- Megbocsátok 5923 10| szeretnéd ugy-e, ha alázatosan a nyakadba borulnék, s összetett kézzel 5924 7| az egész színtársulatot a nyakamra hozhatja. Bánom is én, hogy 5925 1| megtapogatja a főispánné hófehér nyakát. Miért éppen azt? Erre az 5926 1| járókelőbe s oktalan jókedvében nyakig a fejébe ütötte a cilinderkalapot... 5927 1| pillantást vetve a gróf hatalmas nyakizmaira...~ ~- Hogy bömböltem-e? 5928 2| volna, hiszen annyi cifra nyakkendőt vásárolt a legutóbbi három 5929 1| főherceg mellkasát, térdizmait, nyakmirigyeit, izületeit és koponyadudorait. 5930 1| feledkeztek meg arról, hogy nyakukra egy világos szalagot csavarjanak 5931 1| görnyednek a virágok és a nyalánkságok terhe alatt, de a fiatal 5932 1| helyett ötven-hatvan csinos nyaraló álljon a vendégek rendelkezésére. 5933 1| fognak vinni abba a tágas nyaralóba, ahol a szobák falát óvatosságból 5934 1| egy ilyen icurka-picurka nyaralócskát megvásárolj...~ ~Az utca 5935 1| között, amelyek a fehér nyaralókat körülvették. A tűzkonyha 5936 5| Négy hétig Brezslicán nyaraltam... egy ócska malomban, amelybe 5937 1| helyezte, hogy az egész nyarat Zuggó-Füreden tölti.”~ ~ 5938 12| háromszobás helyisége van a Nyárfa-utca egy illatos bérházában; 5939 12| A nyárfa-utcai bank~ ~- Herz, van önnél 5940 11| feleseltek egymással, a nyárfák fölött hófehér holdvilág 5941 1| fejlődő utcákon s becsületes nyárspolgár-asszonyok is hercegnői toalettekben 5942 7| emberek itt egytől-egyig nyárspolgárok; és a kis jövedelmecskéjüket 5943 1| számító, a hideg, a közönséges nyárspolgári élet... Nem a szépségemmel 5944 1| Becsületes, félénk kis nyárspolgár-asszonyok, akik még talán a gondolatától 5945 1| férfi szenvedett ebben a nyavalyában: többek közt VII. Hubert 5946 1| ideje jut ahhoz, hogy a maga nyavalyájára gondoljon. Az ilyen kúra 5947 4| között, a villámos kocsiban nyelte le az utolsó falatját, de 5948 9| nyomorult bódé, ahol a hazai nyelv igéit terjesztjük.~ ~- Hát 5949 1| kitünő polgárnak - mint a nép nyelve mondani szokta - hiányzott 5950 2| fejgörcsöt szimulált. A nyelvén volt ugyan, de mégse mondta 5951 7| furcsán kezeli a francia nyelvet.~ ~Az idegen úr: Az mindegy. 5952 1| kigyó öltögeti félelmetes nyelvét. Aranyhártyás éjjeli bogarak 5953 3| tudvalevőleg a budapesti nyelvtudósok doyenje - bevetődtek valami 5954 2| hoztam én jót, - mondta pergő nyelvvel. - Azért jöttem, mert a 5955 1| egész március végéig nem is nyeri vissza a nagybecsü öntudatát. 5956 9| tömegen át a mázsáló felé. A nyerő közönség boldogan éljenezte 5957 1| akarni tud, annak föltétlenül nyert ügye van. De hagyjuk a bölcselkedést; 5958 11| reumában szenvedett, már nyilallásokat kezdett érezni az alsó lábszáraiban. 5959 1| lopózva be a zöld zsalugáterek nyilásán, hogy egy-egy álmodó szép 5960 1| leírta a tudós különböző nyilatkozatait, amelyek mind abban a nézetben 5961 1| visszatérés. A professzor nyilatkozatát, kénytelen-kelletlen, az 5962 1| gyógyulást hozó nyugalma nyilatkozik meg a fenséged ásításában... 5963 1| ébred. Koránkelő madarak már nyílsebesen végigszántják a levegőt 5964 1| volna, gyönyörü kilátás nyilt a mélységben meghuzódó falvakra, 5965 1| mámor, amelyet oly lojális nyíltsággal említ, engem valami túlságosan 5966 1| szólítanak föl arra, hogy nézetét nyilvánítsa, enyves vízben fürdettem 5967 1| első kávét akkor itta meg nyilvános helyen, amikor a takarékbetétje 5968 1| pillanatban át van adva a nyilvánosságnak.~ ~ ~ ~ 5969 1| hetet nem érem meg!~ ~Ez nyilvánvalóan őrültség volt és Marosi 5970 1| színházdirektor: máskor nyissa föl jobban a szemét, mert 5971 1| elnöknek ugyancsak föl kellett nyitnia a szemét, hogy az ágyat 5972 1| Scherer úr dühösen nyitotta föl az ajtót, s a másik 5973 1| A várunk ebédlője mindig nyitva lesz a számára... Otthon 5974 1| úrra rárivallt:~ ~- Vagy nyögdécsel excellenciád, vagy békén 5975 1| szomoru benyomást keltett; a nyolc-kilenc villán, a rozzant kávéházon 5976 11| a kávéházra, amikor már nyolc-tízezer forintnyi megtakarított 5977 1| ruhát; az a négy-hat- vagy nyolcfontnyi haszontalan teher, amit 5978 1| mosolylyal fogadta az üdvözlést. Nyolcig ott kószált a kút körül, 5979 1| nincs helye...~ ~A hetvenes nyolcvanas évek goromba, vidéki doktorai 5980 1| hogy a közös étkezőben esti nyolckor minden embernek leragad 5981 1| alkotott emberpéldánynak már a nyoma is kiveszett a gyarló világból; 5982 1| külföldi fürdők még csak a nyomába sem léphetnek ennek a csodaszép 5983 12| lépkedett megfontolva a nyomában. Az öreg úr látható érdeklődéssel 5984 1| szempilláira mégis nehéz, nyomasztó álom borul...~ ~Mit álmodik?~ ~ 5985 1| beadhatjuk a kulcsot...~ ~Nagyobb nyomaték kedvéért intett a pincérnek, - 5986 2| láttam, hogy a nagyságos úr nyomon követ a lakástól kezdve.~ ~- 5987 3| képviselte...~ ~Lőcsey akkor nyomorgó tanárjelölt volt, akinek 5988 7| kérem, hogy ne említse azt a nyomorultat...~ ~Az idegen úr: A csöngetyü 5989 1| tudja, akinek az efféle, nyomorúságos egzisztenciákra is gondja 5990 8| meginterpelláltuk, derülten nyomta a hüvelykujját a koponyánkhoz:~ ~- 5991 1| találkozás nem mulik el nyomtalanul... És lám, nem is múlt: 5992 1| termetünkben hagyják meg a nyomukat, hanem ott, ahova még az 5993 1| együtt az étlapot és egyéb nyomtatványokat, ő tárgyalt a szolgabíróval 5994 11| évig... Dolgos élet után nyugalmas öregség: ez az, amiről félszázadja 5995 1| rám, s mindent szépnek és nyugalmasnak látok körülöttem... Ha ez 5996 7| bánatáért egy egész város nyugalmát föláldozza s gúnyosan elfordul 5997 3| Burda Kláriba. Burda valami nyugalomba vonult káptalani gazdatiszt 5998 1| amikor azt kivántam, hogy Nyugat-Európával lépést tartsunk...~ ~- Hát 5999 1| egy örökké izgő-mozgó, nyughatatlan vidéki polgár, akit állandó 6000 7| Jó, kisasszony! Meg kell nyugodnom a tudatban, hogy ön rideg, 6001 1| elfogyasztani egy rostélyost s aki a nyugodtabb pillanataiban a félkrajcáros 6002 3| vajak iránt sziveskedjék nyugodtnak lenni, mert a jövő hétre 6003 1| tavasz édes, idegzsongító nyugodtsága borult; messziről tücsökcirpelés 6004 1| aki kilenc órakor elvileg nyugovóra tért, rosszalólag rázta