Rész

 1  1|    csókolt, elszántan morogta az ő éretlenkedő humorával:~ ~-
 2  1|       falusi földtúró lett, amíg ő itt éli a világát... Tudod–
 3  1|         Vas Laci elmesélte, hogy ő is házasodni készül a jövő
 4  2|          vehetnek csak komolyan. Ő neki misem imponált ebből
 5  4|         igen illett észrevennem. Ő azt hiszem, nem is látta,
 6  4| közönnyel néztem végig rajta, de ő föl sem vette ezt a szigoru
 7  4|       lesujtó gúnnyal mondom, de ő, mielőtt felelt volna, finoman
 8  4|      postabélyegről láthatod, az ő csinos kis kastélyukban
 9  5|          a legprózaibb lélekkel, ő többet nézte a kávémérés
10  5|      sütemény–szörnyeteget!~ ~De ő nem volt ilyen nagy úr,
11  5|       nagy öröm érte Samut és az ő egész családját. Atyja,
12  5|       kihúzták és legutóbb is az ő révén nyerte meg a bécsi
13  5|   Mennyire más volt itt, mint az ő protektorai házában, hol
14  5|           Úgy rémlett neki, hogy ő a valódi Odiot Maxime, mert
15  5|     valódi Odiot Maxime, mert az ő Margitja még magasabban
16  5|      Margitja még magasabban áll ő fölötte, mint a büszke Laraque
17  5|          akarna lenni hozzám, az ő nagy kegyelmével tönkre
18  5|          city képviselői székébe ő ül be egynéhány év alatt.~ ~
19  5|         De még sem volt többé az ő Margitja, aki kék ruhájában
20  6|          Gyoroky Emil kamarás úr ő méltósága a feleségével
21  6|           hogy a világegyetemben ő ad ki az ebédjére legtöbbet;
22  6|    elmaradtak a rendes időnél, s ő éhesen járt fel s alá az
23  7|        diadalmasan visszavonult, ő gúnyosan közelebb hajolt
24  7|     folytonosan úgy érezte, hogy ő egy nem neki szánt boldogságot
25  7| nyomorult irnok fulladozva. Mert ő valóban nem tartozott ama
26  7|          ha csakugyan elkergeti? Ő maga is mellének szögezhette
27  7|         is bejuthatott volna, de ő vidéki kiskirályságát nem
28  7|    asszony feltépte a borítékot, ő szemérmetesen, gyöngéd tapintattal
29  8|  tizennyolc évig ismeretlenül is ő felőle álmodott, meghatva
30  8|         udvarias idegen, mint az ő drága uracskája ül mellette
31  8|         reggelit főznek, - mikor ő eddig sohasem látott csipkés
32  8|       lovagot vélt föltalálni az ő egyetlen uracskájában, néha
33  8|    idehaza kuksol a lakásában... Ő is egyedül van, én is egyedül
34  8|       van szó - és így felelt az ő arrogáns hidegvérével:~ ~-
35  8|  Budapestre az olasz udvartól... Ő fensége távirati úton bízott
36  8|        még forróbban szerette az ő bolond kis feleségét.~ ~ ~ ~
37 10|          családja kitagadja, míg ő félszerekben és kocsiszínekben
38 10|       színművész gyönyörü cikkét ő hozhatja először nyilvánosságra. “
39 10|         világos kikötéssel, hogy ő családjával együtt helyet
40 11|          leveleket írt nálam, de ő rá nem igen számíthatsz,
41 11|        Isten, mit tegyek? Hiszen ő kinevetne, ha valami bolondot
42 11|     szépen tud írni, és most már ő is megismerné, ha más fogalmazná
43 12|          népszínműveket, mert az ő duhaj, nótázó legényei voltaképpen
44 12|        tette le a szivarját.~ ~- Ő jön, - mondta, - a szerencsés
45 12|          az értékes pénzdarabra. Ő is csak tőlem félt, mert
46 12|         is csak tőlem félt, mert ő is észrevette, hogy én szemet
47 13|        százszor is lehetetlen... Ő, aki öt ország ura...~ ~-
48 13|  ijedtében! Mi ez? Hát csakugyan ő lenne ott, ő, a hatalmas
49 13|       Hát csakugyan ő lenne ott, ő, a hatalmas fejedelem, a
50 13|          s míg a többivel együtt ő is a földig hajolt, ekképp
51 13|    király csakhamar hazahozta az ő szerető és szépséges feleségét.
52 14| Heinrich-család, mely szintén az ő szülővárosából költözködött
53 15|           épp olyan költői, mint ő. Ha sokáig egyedül vagyunk,