Rész

 1 12|        ábrándos volt, mint a René király legszőkébb apródja...~ ~
 2 13|        Elfrida hercegnőbe, a skót király másodszülött leányába. Emberi
 3 13|           kikosarazom...~ ~A skót király, aki máris büszke volt arra,
 4 13|       hozzá feleségül...~ ~A skót király tehát föltette a pápaszemét,
 5 13|        uralkodó, meglátván a skót király pecsétjét, nyájasan így
 6 13|        különös meglepetés érte; a király nagyot csapott az asztalra
 7 13|     szavalgatta. Mert a szerelmes király semmivel se különb ám a
 8 13|           sorvadozott a szerelmes király, míg végre Aloyzia Amáliának,
 9 13|        akit szeretek, maga is egy király lánya...~ ~Az anyakirályné
10 13|        szeretettel megsimogatta a király selyemszőke hajfürtjeit.~ ~-
11 13|           életemben láttam...~ ~A király intett, hogy távozhat s
12 13|        nem vette volna a szemét a király selyemszalagos cipellőjéről.~ ~-
13 13|   Felséged ízlését leírjam...~ ~A király idegesen tovább küldte a
14 13|      férfiu, - mondta a szerelmes király, - te bizonyára az igazat
15 13|           megmondják!~ ~A szegény király visszavonult termeibe, míg
16 13|          nézett.~ ~- Igaz, hogy a király szerelmes? - kérdezte aztán
17 13|  elvezette a titokzatos idegent a király legbelsőbb termeibe. XIX.
18 13| kétezredszer olvasta végig a skót király levelét, mikor az udvarmester
19 13|          és a következő percben a király előtt állt az ősz Gärtnerius
20 13|           mester meg sem hajolt a király előtt, hanem egyszerűen
21 13|         téged kikosarazzon...~ ~A király szomorúan rázta meg a fejét
22 13|               Egy pápaszemet.~ ~A király csüggedten bocsátotta le
23 13|  Gärtnerius mester most egészen a király füléhez hajolt, mintha attól
24 13|  magamagára egy pillantást...~ ~A király arcát egyszerre égő pirosság
25 13|         bélelt skatulyácskából. A király gyermek módjára kapott utána,
26 13|        egyszerre játszott vele? A király úgy érezte, hogy valami
27 13| mindnyájan hódolattal nézik őt. A király is egy pillantást vetett
28 13|          szerelmes álorcájában? A király megborzadt a látványtól,
29 13|            kiáltotta magánkívül a király.~ ~Leugrott a trónusról,
30 13|      kegyetlen ítélet híre a skót király udvarába is elhatott. És
31 13|     megtartották a lakodalmat s a király csakhamar hazahozta az ő
32 15|       váromladék állott; a Mátyás király híres hadvezére valaha a