Rész

 1  1|      kocsiablakon át, de a lámpák mintha megritkultak volna, itt–
 2  1|         titokban a karját csípte, mintha a legjobb csinyről lenne
 3  1|          szemeivel akként intett, mintha így szólt volna: “Tetszel
 4  2|      keringéltek, halkan sipolva, mintha egy vékony húr pattant volna
 5  2|        egypupuval. Úgy emlékszem, mintha szó lett volna arról, hogy
 6  3|  pecsenyét tálalhasson. Egyszer - mintha tegnap történt volna, úgy
 7  3|          néha úgy fordította rám, mintha ezt mondta volna: Értelek,
 8  3|          különösen éreztem magam, mintha egy húszesztendős álomból
 9  3|       Tegnap óta úgy érzem magam, mintha nagyon sok pezsgőt ittam
10  3|           Olyanforma érzésem van, mintha egy várva várt kalandra
11  3|           várt kalandra indulnék, mintha sok–sok idő után végre légyottot
12  4|           de szó nélkül, büszkén, mintha a dolog nagyon is a terhemre
13  4|    szakasztott úgy viselte magát, mintha hosszu évek óta volnánk
14  4|     kacagtam a bolondos ötletein, mintha még mindig a mi kis, sötét
15  4|     megállóhely, otthon leszek.~ ~Mintha a sors, akiről egyízben
16  4|         csak lassan, fontolgatva, mintha még mindig a fölött töprenkednék:
17  7| főszolgabíró úrnak csak annyi ez, mintha egy szivarra gyujtana, engem,
18  8|       szigorúan vette mindezeket, mintha a világ sorsa egyedül a
19  9|   álmodozva tekintett a levegőbe, mintha ama tündérmesék egyikét
20 13| megbotránkozva nézett az ég felé, mintha a haragos Isten villámát
21 13|          darabig a körmeit nézte (mintha onnan olvasná le a feleletet),
22 13|         mester fölemelte a kezét, mintha a hatalmas királynak csöndet
23 13|          a király füléhez hajolt, mintha attól félne, hogy meghallja
24 13|      biggyeszti, úgy látja magát, mintha idegen embert látna... Felséged
25 15|              mondta olyan hangon, mintha csak az imént váltunk volna
26 15|  narancslevet s most úgy éreztem, mintha ezer mérföldnyire volna
27 15|          Mi volt ez? Úgy éreztem, mintha csak álmomban láttam volna