Rész

 1  3|               úgy érzem magam, mint a szerelmes vőlegény, aki a vasúton
 2  3|            vagyok, mint a türelmetlen szerelmes, szinte tolni szeretném
 3  3| körülhajókázhatom az egész világot... Szerelmes sohase voltam, amivel nem
 4  8|           asszony, aki egy korrekt és szerelmes lovagot vélt föltalálni
 5  8|             mit ér, ha a hátam mögött szerelmes belé?... A szerelmet nem
 6 11|              valaha naponként írtam a szerelmes leveleket.~ ~- Hogyan, ön
 7 11|              láttam életemben.~ ~- És szerelmes leveleket írt neki?~ ~-
 8 11|            naponta én írtam az Albert szerelmes episztoláit, s hetenkint
 9 11|              Német oltárhoz vezette a szerelmes Plecht Anicát, s amikor
10 11|               életemben nem írtam még szerelmes levelet. Úgy félek most
11 11|         Fogalmazzon a nevemben valami szerelmes levelet!~ ~Ijedten néztem
12 11|          leány nevében levelezzek egy szerelmes fiatalemberrel?~ ~- Mindegy
13 12|              olvasva. De akárki írta, szerelmes és ábrándos volt, mint a
14 13|     ritornelljeit szavalgatta. Mert a szerelmes király semmivel se különb
15 13|               semmivel se különb ám a szerelmes pásztornál; és XIX. Tivadar,
16 13|           búsult, addig sorvadozott a szerelmes király, míg végre Aloyzia
17 13|          elkeseredve így szólott:~ ~- Szerelmes vagyok, mint egy tejfölösszáju
18 13|              valami polgárlányba vagy szerelmes, szegény fiam? - kérdezte
19 13|              Tudós férfiu, - mondta a szerelmes király, - te bizonyára az
20 13|                   Igaz, hogy a király szerelmes? - kérdezte aztán valami
21 13|        hatalmas fejedelem, a pityergő szerelmes álorcájában? A király megborzadt
22 13|            illethesse~ ~a te kicsiny, szerelmes~ ~Elfridád.”~ ~Hogy XIX.
23 14|         ismerem–e?... Hat teljes évig szerelmes volt belém és azt igérte,
24 15|            miközben Gyurkáné olykor a szerelmes asszonyok csodálkozó, feddő