Rész

 1  1|           áldott meg bennünket az Isten.~ ~Vas Laci újra poharat
 2  3|      fogsz egészen megérteni...~ ~Isten veled, hogy a viszontlátásig–
 3  4|       leány miképp került ide, az Isten háta mögé, azt eléggé megmagyarázza
 4  4|         hófúvásban s akkor - a jó Isten tudja elgondolni, mi történik
 5  4|           meghatva, - talán... Az Isten áldja meg, Andor!...~ ~A
 6  5|           ezt gondolta:~ ~- Ha az Isten jó akarna lenni hozzám,
 7  5|   szeretem...~ ~De fájdalom, a jó Isten ma már nem kedveli a népmesei
 8  6|          táncolta a kotillont. Az Isten tudja, mit beszéltek tánc
 9  7| megszólalt:~ ~- Szalóky apám, biz Isten, igaza van. Ostobaság volt,
10  8|    templomból kijövet:~ ~- Bizony Isten injúria, hogy a sors a szemérmetlen
11  8|         Gretchent - és a pap a jó Isten nevében áldja meg ezt az
12  8|         fölugrott a helyéből.~ ~- Isten hozott, - mondta, - szép
13  9|            Két hét múlva mehet az Isten hírével...~ ~Mari a csipőjére
14 11|           tintát nyalod, - bizony Isten, összeüthetnél a számomra
15 11|      értették. Mit tegyek hát, jó Isten, mit tegyek? Hiszen ő kinevetne,
16 11|          Gyurica? Tegye meg, a jó Isten meg fogja áldani a jóságáért!~ ~
17 12|            mondta, - pedig bizony Isten tudtam még vacsora előtt...
18 12|              Kelrét–valcer... biz Isten Kelrét-valcer a neve...~ ~-
19 12|    átkozott szórakozottság... Biz Isten elfeledtem magamra venni
20 13|         halni bánatomban, ha a jó Isten meg nem könyörül rajtam...~ ~-
21 13|         ég felé, mintha a haragos Isten villámát kérné le az akaratos
22 15|         asszony mellett ült (a jó Isten tudja, hogy mit sugdoshattak
23 15|            attól mentsen meg a jó Isten minden becsületes hazafit...~ ~-