Rész

 1  3|      kikerül. Egy óra mulva, amikor e vallomásommal végeztem
 2  3|     kerüljek...~ ~Később is, amikor megnőttem, gyakran járt
 3  3|       Talán húszéves voltam, amikor első izben kezdtem komolyan
 4  3| utolsó fejezete, a pillanat, amikor a napsugártól búcsút veszünk...
 5  3|    ha a szemünket behunyjuk? Amikor a színházból, a társaságból
 6  3|   végre - tegnap éjjel volt, amikor magával, Miklós bátyám,
 7  3| ötletem, a könyvtárszobában, amikor lefekvés előtt a teámat
 8  4|     szüneteket tartottunk, s amikor az ablakon kitekintettem,
 9  4|  volt, ködös, csunya homály, amikor a patak–berényi állomásra
10  6|    végzek fölösleges munkát, amikor az alapítvány történetével
11  9|   szívtelen teremtéssé lett, amikor arról volt szó, hogy barátnői
12 10|         Jubiláljon olyankor, amikor hó esik...~ ~- Az úr ki
13 10|   mindig közöltetni szokott, amikor a jubileumát megülte. A
14 11|   szerelmes Plecht Anicát, s amikor nászútjáról visszatért,
15 12|     ki írja le rémületünket, amikor közelebbről megvizsgáltuk
16 14| Esküszöm, hogy nem tréfálok, amikor ezt mondom... Agyonlőném
17 14|  Agyonlőném abban a percben, amikor az oltár elé lépne...~ ~
18 14|    rendkívüli munkát adott - amikor a vezérigazgató egy napon
19 15|      talán félóra is eltelt, amikor az uzsonnát végre föltálalták