Rész

 1  1|           Freywaldné kicsiny, puha kezét.~ ~- Oh, te rossz ember, -
 2  1|         homályos utcákon. A kocsis kezét szeliden tuszkolta el:~ ~-
 3  2|        asszony ijedten fogta meg a kezét.~ ~- Ne bolondozzon, legyen
 4  2|        szorongatta a huszár kemény kezét.~ ~- Nézd csak, fiam, -
 5  5|          az ajkai közt, nyájasan a kezét nyújtotta neki:~ ~- Szervusz,
 6  5|        nyájasan tette kis kesztyűs kezét a Samu erős tenyerébe és
 7  8|             szorongatta meghatva a kezét. Hogyan történt mindez -
 8  8|       Klárika megszorította az ura kezét.~ ~- Maga oly jó, - mondta, -
 9  8|       hozzá, mosolyogva, - éppen a kezét fogja megkérni tőlem...~ ~-
10  9|           Mari a csipőjére tette a kezét, hogy valami mázsás gorombasággal
11  9|      erővel ragadta meg a felesége kezét.~ ~- Tegnap este megütöttük
12 13|         lovag szívére szorította a kezét.~ ~- Ha Felséged a Themistokles
13 13|      Gärtnerius mester fölemelte a kezét, mintha a hatalmas királynak
14 14| tisztelettel meghajolt, alázatosan kezét nyujtotta az igazgatónak,
15 15|           ura jellemezte. Kesztyüs kezét a hadnagy karjai alá füzte,
16 15|     csókolgatta a Gyurkáné hófehér kezét. Megdöbbenve néztem a barátom
17 15|            hogy egy idegen férfi a kezét csókolgassa? Miért nézett
18 15|          Gyurka a vállamra tette a kezét.~ ~- Nem érted, ugy–e? -