Rész

 1 12|          de Clairette. Par Desirée Croce.”~ ~Néhányan hangosan elnevették
 2 12|     fogadni...~ ~- Ki az a Desirée Croce? - kérdezte a házigazda.~ ~
 3 12|           megmaradt amellett, hogy Croce úr francia attasé. Minthogy
 4 12|  segítségével előkeríti valahonnan Croce urat vagy az életrajzát.
 5 12|            be fogom nektek mutatni Croce urat.~ ~- Kicsodát?~ ~-
 6 12|            urat.~ ~- Kicsodát?~ ~- Croce urat, a Kelrét–valcer szerzőjét...~ ~
 7 12|       Krausz, vagyis szerzői néven Croce úr, a Clairette–valcer szerzője...~ ~
 8 12|          kérdezte kissé ostobán.~ ~Croce úr udvariasan meghajolt.~ ~-
 9 12|           vesse le a télikabátját, Croce barátom...~ ~A mester értelmetlenül
10 12|  szolgálatkészen a háta mögé állt, Croce úr pedig egy vértanu szelídségével
11 12|        alatt nem volt kis kabát, s Croce úr ingujjban állt a megdöbbent
12 12|            vitte ki a télikabátot, Croce úr pedig néhány pohár bor
13 12|               Leültem, - folytatta Croce úr, - és a kávéból csakhamar
14 12|            a lábaimtól?~ ~- Nos?~ ~Croce úr most izgatottan emelte
15 12|           három óráig, - folytatta Croce úr, - eredménytelen maradt
16 12|               Örülök, - mondtam, - Croce kompozitör.~ ~Letettem a
17 12|          egész tiszteletdíját...~ ~Croce úr mosolyogva hajolt meg:~ ~-
18 12| karosszékében, mint egy sündisznó. Croce úr pedig fölemelte a poharát