Rész

 1  1|        sürögve szaladt ki és be, egyszer maga a zömök, piros vendéglős
 2  1|          szó...~ ~A kocsinál még egyszer megpróbálta, hogy lerázza
 3  1|    álmodtam? Utánuk siettem, még egyszer szembeálltam velük a lépcsőház
 4  2| kioszkban, sőt ha jól emlékszem, egyszer egy banketten is együtt
 5  3|       asszony arcképét, vagy még egyszer utoljára végigtekintek az
 6  3|    pompás pecsenyét tálalhasson. Egyszer - mintha tegnap történt
 7  3|       velem a halálom után s még egyszer se jutott az eszembe, hogy
 8  4|        majd hiszen fogod olvasni egyszer az újságokban, - még okvetetlen
 9  5|    Bolond dolog volna, ha én még egyszer napokat ehetném és tizenötéves
10  6|       túlságos tekintélynek, nem egyszer olyan fogások kerültek az
11  7|            csak maga nem. Jöjjön egyszer haza délután három óra felé,
12  9|       korona ura vagyok...~ ~Még egyszer megcsókolta a felesége szemét,
13  9|        boldogsággal borultak még egyszer az egymás nyakába. Oly hihetetlen
14  9|    mogorván elhúzódott tőle.~ ~- Egyszer volna alkalmam, hogy tisztességes
15 11|     jegyesség két hónapja alatt, egyszer állott vízzel könnyeket
16 12|      ádáz vetélykedés. Háromfelé egyszer csak úgy rémlett előttem,
17 14|         a fejébe vette, hogy még egyszer meghódít...~ ~Sós úr azonban