Rész

  1  1|            doktor barátnője azt írta egy aranyos névjegyen, hogy
  2  1|           Német a gomblyukába tűzött egy fehér szegfűt s öt előtt
  3  1|             szólott:~ ~- Hallja, van egy tervem. De csak úgy, ha
  4  1|        másikra vetette és rágyujtott egy cigarettre.~ ~- Egyszerűbb
  5  1|             egyszerü ruhát veszek és egy olcsó, imitált kalapot s
  6  1|        életét?~ ~- Fájdalom, csak ez egy fölött rendelkezem...~ ~
  7  1|              utca sarkán várni fogja egy kocsival, s aztán kimennek
  8  1|              City előkelő bankárnéit egy teremtett lélek sem ismeri,
  9  1|            szép fiú volt és orvos, s egy lipótvárosi barátja révén
 10  1|              fiu, akinek mindig volt egy tréfája és vidám megjegyzése
 11  1|          megritkultak volna, itt–ott egy kis szatócsüzlet petróleumlámpása
 12  1|             utcaajtó felől mentek be egy kicsiny vendéglőbe, egy
 13  1|              egy kicsiny vendéglőbe, egy vörös abroszos nagy termen
 14  1|           fiatalember vacsorázott, s egy kékruhás, fehérkötényes
 15  1|             én...~ ~A vendégek közül egy–kettő fesztelenül nézte
 16  1|             kipirult fiatalasszonyt, egy szakállas úr, ki sarkig
 17  1|             Doktorkám–nak szólított, egy pillanatra abbahagyta a
 18  1|     banálisabb olvasók hiszik, hanem egy alacsony sanda fiatalember,
 19  1|              loden–zekében, szájában egy szarvasfejből kinyúló britannikával.
 20  1|             loden–kabátot, mely alól egy másik, kisebb arányu loden-kabát
 21  1|            valamelyik kávéházba?~ ~- Egy Schlaftrunkot minden becsületes
 22  1|        utcában szerencsésen találtak egy kávéházat. A női zenekar
 23  1|               Oh, csak hozzák ide.~ ~Egy óra után Vas Laci, jó vidéki
 24  1|                   Ha megengeded, még egy félóráig együtt maradok
 25  1|             igen tudtam, mit tegyek? Egy utcasarkon megpillantottam
 26  1|             szőnyeges lépcsőházban s egy percig szemlét tartottam
 27  1|        kifelé a nagy üvegajtó mögül? Egy hosszú, bolyhos belépőben,
 28  1| selyemkendővel a Bandi szép felesége egy idegen, lapátszakállu úr
 29  1|      méltóságteljesen végignéz, mint egy uralkodó hercegnő... A lapátszakállu
 30  1|             nélkül ott hagytak, mint egy bolondot. Mi volt ez, álmodtam?
 31  1|         feleségéé piszébb, pajkosabb egy kevéssé...~ ~ ~
 32  2|              át idáig látszott a tó, egy–egy csillagszerű lámpafény,
 33  2|             idáig látszott a tó, egy–egy csillagszerű lámpafény,
 34  2|           lámpa körül. A primadonna, egy molett, szőke asszony, lelkesen
 35  2|               Bossányi!~ ~A direktor egy inkvizitor komolyságával
 36  2|      inkvizitor komolyságával ivott; egy koromfeketehaju, sasorru
 37  2|       kipirult arccal metszett ketté egy jéghideg görögdinnyét.~ ~
 38  2|             görögdinnyét.~ ~Bossányi egy hét óta volt itt, de az
 39  2|          járt vele a sötét tóparton. Egy gazdag játékgyáros fia lévén,
 40  2|           sem becsülte a pénzt, mint egy lehullott vadgesztenyét.
 41  2|         egész komédiából, legfeljebb egy csinos nyakkendő, vagy egy
 42  2|           egy csinos nyakkendő, vagy egy hófehér jácintcsokor.~ ~
 43  2|        Hárman ültek az asztal körül: egy csinos, negyvenéves asszony,
 44  2|         csinos, negyvenéves asszony, egy tavaszi kabátos, bájos leány,
 45  2|              rövidlátó volt kissé és egy magas, némileg kamaszos
 46  2|           huszártiszt. A huszártiszt egy csekéllyel intimebben hajolt
 47  2|                öntsed ki a szívedet: egy–kettő!~ ~- Becsületszavadra
 48  2|               Ne bolondozzon, legyen egy kis esze. Csak nem csinál
 49  2|     Mosolyogva hajlongott ide–oda és egy kiváncsi pillantást vetett
 50  2|              a nedves fák alatt, hol egy–egy padon vihogó leányok,
 51  2|            nedves fák alatt, hol egy–egy padon vihogó leányok, bóbiskoló
 52  2|              szobaleányok küszködtek egy–egy tolakodó udvarlóval,
 53  2|          szobaleányok küszködtek egy–egy tolakodó udvarlóval, a tópart
 54  2|              tudná, behívnám magukat egy csésze feketére.~ ~- Úgy
 55  2|              hamarosan magára kapott egy rövidujjas kreton–bluzt.
 56  2|             húzódtak a sarokba, csak egy–két asztalnál poharaztak
 57  2|               halkan sipolva, mintha egy vékony húr pattant volna
 58  2|            ha jól emlékszem, egyszer egy banketten is együtt voltunk.
 59  2|          huszár lekötelezőleg öntött egy félpohár mózelit. Kocintottak
 60  2|         csevegtek, hangosan kacagtak egy–egy visszaemlékezésen. A
 61  2|     csevegtek, hangosan kacagtak egy–egy visszaemlékezésen. A szinész
 62  2|          csöngetett a pincérnek.~ ~- Egy üveg pommeryt, de gyorsabban
 63  2|           csókolta a cigányprimást s egy idegennek, ki a szomszéd
 64  2|               erőszakkal fölajánlott egy pohár pommeryt. Egy kövéres
 65  2|      fölajánlott egy pohár pommeryt. Egy kövéres kis doktorral, ki
 66  2|             s most Bossányi hozatott egy újabb üveg pommeryt.~ ~-
 67  2|               A tisztnek támadt most egy ideája.~ ~- Ha nem vagyok
 68  2|        kivillant a zöld lombok közül egy–egy nyaraló karcsu tornya,
 69  2|              a zöld lombok közül egy–egy nyaraló karcsu tornya, az
 70  2|             lomhán libbent meg, mint egy ébredő galamb.~ ~Bossányi
 71  2|            szólt, - mit mondanál, ha egy szerenádot adnánk a menyasszonyodnak?~ ~
 72  2|       kisbőgő lágyan olvadtak össze, egy csendes keringő csendült
 73  3|                                      Egy öngyilkos levele.)~ ~Ez
 74  3|             mely a kezemből kikerül. Egy óra mulva, amikor e vallomásommal
 75  3|           hogy az öngyilkosságom nem egy szigoru logika utolsó láncszeme
 76  3|         kalandjaim, én is ittam teát egy–egy szőnyeges fészekben,
 77  3|     kalandjaim, én is ittam teát egy–egy szőnyeges fészekben, én
 78  3|      borravalót a levélhordónak, aki egy–egy várvavárt üzenetet elhozott.
 79  3|             a levélhordónak, aki egy–egy várvavárt üzenetet elhozott.
 80  3|         sohase éreztem magamat... Ha egy szerencsésebb vetélytárs
 81  3|       találok... Azt a spleent, mely egy–egy bolond ángliusnak a
 82  3|              Azt a spleent, mely egy–egy bolond ángliusnak a pisztolyt
 83  3|            mi is az voltaképpen, ami egy csitri szőke vagy barna
 84  3|     problémája fölött. Emlékszem rá, egy éjjel, amíg a háznép mélyen
 85  3|      különösen éreztem magam, mintha egy húszesztendős álomból ébredtem
 86  3|             mai napig nem hagyott el egy pillanatra se a megoldatlan
 87  3|          volna. Szó sincs róla. Mint egy nagy és gyönyörü kérdés
 88  3|               akik a világegyetemben egy csodálatos rendszert látnak,
 89  3|         csodálatos rendszert látnak, egy erős és jóságos kezet, mely
 90  3|              hirtelen eszembe jutott egy furcsa dolog; az jutott
 91  3|   pillanatban mindent megtudhatok... Egy szempillantás, egy nyomás
 92  3|    megtudhatok... Egy szempillantás, egy nyomás a revolverem ravaszán -
 93  3|   esztendővel tovább törjük magunkat egy jó ebédért vagy egy szép
 94  3|         magunkat egy jó ebédért vagy egy szép asszony csókjáért?~ ~
 95  3|       Olyanforma érzésem van, mintha egy várva várt kalandra indulnék,
 96  3|          végre légyottot adott volna egy bájos teremtés, akinek éveken
 97  3|          Miklós bátyám, ejtesz értem egy könnyet, de biztosítlak,
 98  4|             egyetlen kis unokahugom, egy eleven tizennyolcesztendős
 99  4|             kolostorából, a napokban egy ismeretlen falusi postabélyeggel
100  4|            áhítoztam egész életemben egy igazi, hamisítatlan kaland
101  4|           végre csakugyan megcsíptem egy hamisítatlan kalandot, tudod
102  4|        véletlenül, ami - szerintük - egy magányosan utazó leánynak
103  4|          egyszerre csak felnyilott s egy négyszögletes, ezüst csattokkal
104  4|              csinos poggyász–darabot egy prémes kabátú, szemüveges
105  4|           hogy a homályos üvegtáblán egy kerek lyukat megszabadítsak
106  4|       húzódott hozzám s fejébe vágva egy puha selyemsipkát, így szólott:~ ~-
107  4|             jó forró hársfatea, amit egy fehérkötős mormogó gazdasszony
108  4|        magával s az akadályt délután egy órára szerencsésen elhárították.
109  4|             fölnyitották s e percben egy bundába burkolt fiatal nő
110  4|            hogy ebben a fiatal nőben egy régi, kedves barátnőmet
111  4|             engem nem ismersz meg?~ ~Egy pillanatig felém nézett,
112  4|            éjeken át elbeszélgettünk egy–egy csinosabb fiatalember
113  4|        éjeken át elbeszélgettünk egy–egy csinosabb fiatalember felől.
114  4|         Csaló, csaló, csaló! Hát ön, egy ilyen édes asszony birtokában
115  4|          vasúti kalandokat hajhász s egy nőtlen ember arroganciájával
116  4|           megnősülni? Igen, uram, ön egy jellemtelen svihák!” De
117  4|              ujjai hegyét.~ ~- Igen, egy kissé már ismerem önt!~ ~
118  4|         egész éjszakára magamra hagy egy idegen férfiért, aki az
119  4|           útjain! Bevalljam–e neked: egy percre irigyeltem e boldog
120  5|               Kinek nincs Budapesten egy nagybácsija vagy nénije?
121  5|             nénije? Samunak is volt. Egy néni, aki esernyőket árult
122  5|           néni, aki esernyőket árult egy kis Kerepesi–úti boltban,
123  5|             a Hársfa–utcában lakott, egy piszkos sárga ház harmadik
124  5|         sárga ház harmadik emeletén. Egy homályos udvari szobában
125  5|     uzsonnakor a kávémba apríthatnék egy ilyen sütemény–szörnyeteget!~ ~
126  5|       nénihez csak elvétve tévedt be egy–egy komoly szándéku vásárló...~ ~
127  5|           csak elvétve tévedt be egy–egy komoly szándéku vásárló...~ ~
128  5|      fürdőzni jött föl Budapestre és egy délelőtt az Erzsébet–téri
129  5|           Erzsébet–téri kioszk előtt egy cilinderes úrral találkozott,
130  5|   kétszázezer forintos főnyereményét egy szegény szlavóniai vasúti
131  5|              nap ebéd után...~ ~Samu egy kedden fölment. Alsterék
132  5|             a kékfőkötős szobaleány, egy csomó fényes, parkettes
133  5|              éppen feketéjét itta és egy dohányból készült buzogányt
134  5|              valamit. Paulin, hozzon egy csésze feketét...~ ~Samu
135  5|          mentek, ketten ehettek csak egy kiflit, mert pénz éppen
136  5|             zongorázást és jöjjön be egy kissé hozzám.~ ~Két perc
137  5|       hallott Samu és a függönyön át egy tizenöt éves leány jött
138  5|            szőke volt és kékszemü és egy csodálatosan szép, himzett
139  5|               ibolyaillatu ebédlőben egy csapat fiatal leánynak és
140  5|            rajta levő szoknyánál, ha egy szál kendőben menekülne
141  5|        kelengyéje is ki volt állítva egy koronaherceg–utcai kirakatban.
142  5|            az Alster Emil és Tsa cég egy őszi napon csődbe került?
143  5|          európai hírű bankcég bukása egy egész csapatát rántotta
144  5|        örvényébe, nyomtalanul eltünt egy Amerikába vitorlázó gőzhajón.~ ~
145  5|              utcának és a Nádor–utca egy üveges folyosóján belül
146  5|            az Andrássy–úti palota és egy csodálatosan himzett, vállon
147  5|            át hajló kötényke, melyet egy kékszemű, világosszőke leány
148  5|            év nem nagy idő, de mikor egy délben az ajtaján kopogtattak
149  5|             az ajtaján kopogtattak s egy molett, szőke asszony kipirulva
150  5|             előtt, de akkor nem volt egy tisztességes kabátom és
151  6|   háromszázezer koronát ajándékozott egy újonnan építendő lelencház
152  6|        megengedi a gondviselés, hogy egy léhűtő adósságait kifizessem...~ ~
153  6|       negyedmillió forintjába került egy éven át. A fiatalok vadászkocsin
154  6|         különben tíz krajcár, hozzon egy adag tisztességes levest
155  6|             A kamarás, aki mindeddig egy titkos számítással volt
156  6|             hogy még meghosszabbítja egy vénember életét, remélem,
157  6|             nappal azután, hogy Pitt egy nyakhosszal második lett
158  7|             volt a szolgabíróságnál, egy vasárnap délben arra tért
159  7|              évvel ezelőtt hozott el egy őszi napon Csabrendekről.
160  7|       folytonosan úgy érezte, hogy ő egy nem neki szánt boldogságot
161  7|          mindig csak azt leste, hogy egy reggel föl fog ébredni az
162  7|            volna a revolvert; hiszen egy napig se tudott volna élni
163  7|             kifizette a főpincérnek. Egy darabig még ott kószált
164  7|       márványlépcsőn fölfelé haladt, egy–kétszer verejtékes homlokkal
165  7|              polgári olvasókörben?~ ~Egy üres pohárba bort öntött
166  7|          úrnak csak annyi ez, mintha egy szivarra gyujtana, engem,
167  7|                 A főszolgabíró úrnak egy pillanatnyi szórakozás,
168  7|          hogy mindennek véget vet... Egy kurta, de határozott levelecskét,
169  7|        felesége piros ajkát.~ ~- Itt egy levél, - mondta sunyi ábrázattal, -
170  7|           mondta sunyi ábrázattal, - egy levél, neked küldték, olvasd
171  8|           szert félelmetes hírnévre, egy májusi napon oltárhoz vezette
172  8|          atmoszférát elhagyta, mikor egy édes, ijedt kis teremtés,
173  8|            jól elzárt batárban, Ádám egy pillanatig lelkifurdalások
174  8|              az a felelősség, melyet egy egész életre magára vállalt...
175  8|             leánykori álmait, melyek egy fehér, ismeretlen világban
176  8|   végigomlott a termetén és mellette egy frakkos szótlan úr - a férje -
177  8|             az a négyes, melyet Ádám egy novemberi pikniken vele
178  8|      kékségén, - de Klárika lelkében egy rövid, édes, leírhatatlan
179  8|            ébredt föl: a Teréz–körut egy második emeleti lakásában -
180  8|     fürdőszoba sötét és kicsiny volt egy hétszáz forintos lakáshoz.~ ~
181  8|          forintos lakáshoz.~ ~Ekkor, egy esős, júniusi napon, kezdődött
182  8|            pillantása legelsőbben is egy vállas himzett kötényre
183  8|            himzett kötény nem pihent egy pillanatra sem; majd a bútorok
184  8|          spájzban mérte a fűszereket egy csillogó rézmérlegen...
185  8|          táncoló asszonyokat látott, egy felsőbb lény jóakaratával
186  8|      tisztaságától függne... És Ádám egy lomha óriás jókedvével fordult
187  8|             tovább alugyék...~ ~Ádám egy forró csókra ébredt föl,
188  8|             ilyenkor föléje hajolt s egy kisleányos hang így szólott
189  8|                Nos?~ ~- Nos tehát, - egy–kettő, talpra!... Ki látta,
190  8|              olvasók: hősöm eddigelé egy rendetlen, hanyag, felületes
191  8|            Klárika komoly volt, mint egy akadémikus, Ádám pedig könnyelmű,
192  8|           Ádám pedig könnyelmű, mint egy gamin. És a százhúsz napos
193  8|          százhúsz napos asszony, aki egy korrekt és szerelmes lovagot
194  8|           aki a felesége csókjait is egy lusta óriás jóakaratával
195  8|                   II.~ ~Klárika, aki egy idő óta búsan törölgette
196  8|        kredencet és a szalonasztalt, egy komoly és tapasztalt nagynéninek
197  8|               mert szelid vagy, mint egy baba. Féltékennyé kell tenni
198  8|            mórt...~ ~Ádám, hazatérve egy nap a klubjából, a himzett
199  8|             a huszárság, - mondta, - egy huszár többet ér, mint öt
200  8|             birtokosa ijedten dugott egy levelet a tükrös szekrény
201  8|              ha bevallanám...~ ~Ádám egy könnyet morzsolt szét a
202  8|             titkát... gondolja, hogy egy bizalmas barátnője ül mellette
203  8|           megszakadt a szíve... Csak egy hajszál akadályozta meg
204  8|             feketéjét - a szobaleány egy névjegyet hozott az ebédlőbe.
205  8|          lusta és unatkozó huszár... Egy huszár, aki naphosszat a
206  8|              szánod el magad... hogy egy édes kis teremtés fogja
207  8|      feleségét keresni, a fürdőszoba egy homályos kuckójában találta
208  9|             összeesem az örömtől, de egy pohár hidegvíz magamhoz
209  9|        annyit se jövedelmezett, mint egy szatócsüzlet s a szegény
210  9|      szivarokkal s Cserna rágyujtott egy világos regalitászra. Boldogan
211  9|             Micsoda ékszerekből?~ ~- Egy collièrből, egy órából,
212  9|     ékszerekből?~ ~- Egy collièrből, egy órából, egy gyűrűből, egy
213  9|              collièrből, egy órából, egy gyűrűből, egy diadémből
214  9|            egy órából, egy gyűrűből, egy diadémből és egy melltűből.
215  9|           gyűrűből, egy diadémből és egy melltűből. Mindannyi csupa
216 10|            tizenhattagu színtársulat egy jószívü vendéglős kegyelméből
217 10|          nyomor polipkarjai ölelték, egy ezüstforintos látványosságszámba
218 10|      vacsorahitelt, mikor a direktor egy délelőtt gondterhelt ábrázattal
219 10|        bevétel?~ ~- Ma? Kerekszámban egy forint és húsz krajcár.~ ~-
220 10|        hónapig együtt is lakott vele egy sötét udvari szobában...
221 10|           kifogták. És Alridge pedig egy alkalommal kijelentette,
222 10|             zálogoshoz, hátha kiadja egy estére a holmikat...~ ~ ~
223 10|              becsípett bonvivanttal, egy asztalon a melltű és az
224 10|              kap az első sorban, míg egy megbízható embere őrködni
225 10|             hét forint ötven krajcár egy fillérrel sem szaporodik
226 10|      oroszlánként kapja föl a fejét, egy pillanatig félelmetesen
227 10|             ijedten meglapul... Majd egy mozdulattal összekapja az
228 11|             A tengelic és a mackó.~ ~Egy közös barátunk a minap valami
229 11|            arénában, s később, mikor egy ligeti korcsmában együtt
230 11|              bakjáról:~ ~- Hé, van–e egy kis időd, amit nekem szánhatsz?~ ~
231 11|       hetekről van szó, hanem csupán egy félóráról, vagy egy óráról,
232 11|           csupán egy félóráról, vagy egy óráról, ami alatt egy ékes
233 11|           vagy egy óráról, ami alatt egy ékes levél elkészül.~ ~Fölültetett
234 11|            elő a selyempapirok közül egy doboz rózsaszínü levélpapirt,
235 11|             s dugóhúzóval bontott ki egy ujdonatúj alizarinos tintakorsót.~ ~-
236 11|           Két hét óta jegyese vagyok egy gyönyörü kis leánynak, aki
237 11|      szalmával födette be, vagy hogy egy béresét éppen tegnap verte
238 11|              fiatalságával szeretett egy nagyszakállu ácslegényt.
239 11|          leveleket írtam a konyhában egy megcsorbult petróleumlámpa
240 11|        öregem, iziben...~ ~Ittam még egy pohárral a diópálinkából,
241 11|       boldogságáról. Mikor a levelet egy félóra mulva felolvastam,
242 11|          hétszer vallottam szerelmet egy vöröshaju kisasszonynak,
243 11|             mesterségesen előidéztem egy kis pörpatvart, de a nyári
244 11|              nászútjáról visszatért, egy ó–velencei mozaik melltűvel
245 11|          évenként. A kis Anica akkor egy tizenhét esztendős kárpáti
246 11|           molett szepességi leányok. Egy nyáron, ahogy vakációra
247 11|           azzal fogadott, hogy Anica egy dunántúli fiatalember menyasszonya.
248 11|             e mindig szeretett engem egy picurkát?~ ~- Hogyne, szívecském,
249 11|          éppen ezért akarom megkérni egy szívességre.~ ~- És mi az?~ ~-
250 11|       szívességre.~ ~- És mi az?~ ~- Egy nagy, igen nagy szívesség,
251 11|         hogyan képzeli maga, hogy én egy szép leány nevében levelezzek
252 11|             leány nevében levelezzek egy szerelmes fiatalemberrel?~ ~-
253 11|           néha merészen belekötöttem egy–egy homályos kifejezésbe.
254 11|            merészen belekötöttem egy–egy homályos kifejezésbe. Csodálatos
255 11|              rajtam volt a sor, hogy egy nagyot üssek az asztalra.~ ~-
256 11|            rendezgeti vasárnaponkint egy világoskék plüss–dobozban.
257 11|             hazamentünk, Jánosi, aki egy kissé akadozott a sötét
258 12| fauteuilekben s a cigányok egyszerre egy édes keringőbe fogtak, Kertész
259 12|         becsületes kereskedő. És aki egy finom, graciózus keringő
260 12|          szépasszonyoknak udvaroljon egy tükrös, parkettes teremben.
261 12|           meg a legnagyobb mester is egy etikettes menuettet. Bizonyos
262 12|           sem kell, de kettőt teszek egy ellen, hogy mindig krizantémumot
263 12|  mágnáskisasszonyok kolostorában. De egy bizonyos: ez a kis bizsu
264 12|             bizonyos: ez a kis bizsu egy előkelő dolgozószobában
265 12|           dolgozószobában született, egy ezüsttel kivert szénfekete
266 12|   kínálgatták magukat kacéran. Talán egy bál után, kissé pezsgős
267 12|         motivum pajkos áriája, talán egy parfümös, kék levelet olvasva.
268 12|        meghallotta, miről beszélnek, egy piszkos hangjegyet szedett
269 12|             francia attasé. Minthogy egy–két fiu hevesen ellentmondott
270 12|            helyet foglaltak, az inas egy gazdátlan boros poharat
271 12|       Kertész doktor ijedten hátrált egy lépést, utóbb pedig hangosan
272 12|        fogtak vele, de e pillanatban egy másik, vörös–sapkás idegen
273 12|          küszöbén. A vörös–sapkás úr egy fehér márványasztalt tartott
274 12|               erre írtam legelőször, egy szomoru hajnalon.~ ~- Egy
275 12|            egy szomoru hajnalon.~ ~- Egy márványasztalra?~ ~Az ügyvéd
276 12|            mögé állt, Croce úr pedig egy vértanu szelídségével csusztatta
277 12|            viselet s mi valamennyien egy nevetséges előitélet rabjai
278 12|             három hónap előtt írtam, egy viharos hajnalon. Az égen
279 12|       félelemmel őriztem a zsebemben egy négykrajcárost. Négy krajcárért
280 12|    féléjszakán át a kávéházak előtt. Egy elkeseredett pillanatomban
281 12|             történhetik velem? Iszom egy forró kávét és azután rávetem
282 12|        föltevéssel merészen beléptem egy üllői–úti kávéházba, zsebemben
283 12|           joga minden embernek, hogy egy forró kávét felhörpinthessen...~ ~-
284 12|           alpakka–kanál. A kávé után egy darabig böngésztem az újságokat,
285 12|             föl az egyik karját.~ ~- Egy huszas, egy ujdonatúj, csillogó
286 12|              karját.~ ~- Egy huszas, egy ujdonatúj, csillogó ezüsthuszas...
287 12|              csillogó ezüsthuszas... Egy szórakozott vendég vesztette–
288 12|          vendég vesztette–e el, vagy egy jótékony tündér tolta–e
289 12|              lépésnyire az asztaltól egy másik vendég ült, aki szintén
290 12|             a kávéház padlóján, mint egy kokett leány, aki mindakét
291 12|           tegyek, mihez fogjak most? Egy homályos ösztön így szólt
292 12|              az idegent, aki szintén egy tekintélyes újságsánc mögött
293 12|            huszas hamis volt, uraim. Egy érték nélkül való, jellemtelen
294 12|           szóltam Drávaihoz:~ ~- Van egy ceruzád?~ ~- Igen.~ ~- Add
295 12|                 szóltam elszántan, - egy átkos véletlen folytán mindketten
296 12|             abban a helyzetben, hogy egy briliáns üzletet ajánljak
297 12|              később csakugyan eladta egy zenekereskedőnek, aki csinos
298 12|            magát karosszékében, mint egy sündisznó. Croce úr pedig
299 13|             schwarzwaldi uralkodóval egy napon különös baleset történt;
300 13|           számíthatott különb férjre egy szegény, incifinci hercegecskénél.
301 13|           úsznak, a kis leánya pedig egy makacs kis perszóna, akit
302 13|        kenyéren és vízen fog tartani egy teljes éven keresztül... “
303 13|               Szerelmes vagyok, mint egy tejfölösszáju siheder -
304 13|            De akit szeretek, maga is egy király lánya...~ ~Az anyakirályné
305 13|              udvari méltósághoz:~ ~- Egy–kettő, járd végig a királyi
306 13|    udvartartást... Hátha akad köztük egy becsületes ember, aki az
307 13|         részét azzal töltötted, hogy egy csomag tarokkártyát pingálj...
308 13|      bosszúsan ütött a karjára, keze egy mozdulatával elbocsátotta
309 13|        elsorvadt volna bánatában, ha egy nap - már tél volt és hó
310 13|              a székváros háztetőit - egy kopott, sasorrú öreg ember
311 13|              Még most sem.~ ~- Akkor egy–kettő, ne habozz, hanem
312 13|          gróf félénken, - az ajtóban egy öregember várakozik, aki
313 13| bölcsességben megőszült halandó, aki egy makacs kis fruska lelkébe
314 13|               Tivadar kipirulva.~ ~- Egy pápaszemet.~ ~A király csüggedten
315 13|             és csalódva susogta:~ ~- Egy pápaszemet? Mit segíthet
316 13|             pápaszemet? Mit segíthet egy pápaszem a bajomon?~ ~Gärtnerius
317 13|               mint a többi, mert van egy tulajdonsága, ami egy egész
318 13|            van egy tulajdonsága, ami egy egész kincsesháznál többet
319 13|           szemével vethet magamagára egy pillantást...~ ~A király
320 13|            kulccsal elzárt lakatot s egy fényesre csiszolt, drágamívü
321 13|     hódolattal nézik őt. A király is egy pillantást vetett a trónusra,
322 13|       siránkozót? Van jó dolga, hogy egy igazi férfi után vágyakozzék,
323 13|           hercegné a hír vétele után egy kicsiny levélkével útnak
324 14|           alkalmas médium arra, hogy egy brutális feljebbvaló alávalóan
325 14|         mennék feleségül? - kérdezte egy napon ingerkedve Erzsike
326 14|              vezérigazgatójához, aki egy Margitszigeti táncmulatság
327 14|               amikor a vezérigazgató egy napon így szólott az elnöki
328 14|           megbízhatik... Gyujtson rá egy szivarra... vagy egy jó
329 14|              rá egy szivarra... vagy egy jó gianaclis–ra, ha úgy
330 14|          tetszik...~ ~Sós rágyujtott egy szivarra, Erzsike asszony
331 14|             hogy a nagyságos asszony egy ilyen szegény fickó iránt
332 15|            fürdőben összetalálkoztam egy régi iskolatársammal, Molnár
333 15|            asztalunknál.~ ~Betértünk egy pohár konyakra a kávéházba,
334 15|        feleségének, aki fáradtan ült egy öblös kosárpad mélyében,
335 15|        kosárpad mélyében, míg előtte egy pelyhesállu fiatalember
336 15|            arról, hogy a feleségének egy fiatal uriemberrel titkai
337 15|           fák susogása váltotta föl, egy lombhasadékon át idáig kéklettek
338 15|               A hegyorom túlsó felén egy fekete váromladék állott;
339 15|          mogyoróbokrok szegélyezték; egy hasadékon át látni lehetett
340 15|          asszony ragyogó szemmel ült egy mohos kövön s napernyőjével
341 15|    napernyőjével álmodozva ütögetett egy kénsárga farkasvirágot.
342 15|            hirtelen felugrott s mire egy–két perc mulva beléptünk
343 15|       szereti, hogy tűrheti el, hogy egy idegen férfi a kezét csókolgassa?
344 15|      Minthogy nincs egyéb dolga, hát egy olyan férfiről álmodik,
345 15|         magunk is helyet foglaltunk, egy pillanatig az a kérdés járt