Rész

 1 12|       aligha írna meg a legnagyobb mester is egy etikettes menuettet.
 2 12|             mondta, - a szerencsés mester...~ ~Mindnyájan felálltak,
 3 12| télikabátját, Croce barátom...~ ~A mester értelmetlenül nézett.~ ~-
 4 13|       előtt állt az ősz Gärtnerius mester, az alkimisták királya,
 5 13|      értéktelen kovakőből. A tudós mester meg sem hajolt a király
 6 13|     lelkébe látna?...~ ~Gärtnerius mester fölemelte a kezét, mintha
 7 13|            a bajomon?~ ~Gärtnerius mester most egészen a király füléhez
 8 13|       egész udvart...~ ~Gärtnerius mester félreállt a kárpit mögé,
 9 13|    föltette az orrára a Gärtnerius mester csodatevő pápaszemét...~ ~...
10 13|      szólott mosolyogva Gärtnerius mester.~ ~- Vesszen veled együtt
11 13|        fejedelem...~ ~ ~Gärtnerius mester fejvételéről sokat beszéltek
12 13|      bástyaablakában, a Gärtnerius mester fejetlen törzse lassan porladt