Rész

 1  2| barátságosan, - ismerem a nagyságos urat!~ ~A huszár türelmetlenül
 2  6|      kamarás felé.~ ~- A méltóságos urat most megütheti a guta, -
 3 10|          pénzünk sincs, hogy Ujházi urat a vasútról behozhassuk...
 4 10|          hirtelen megpillantja Grün urat, aki a melltűt és az evőeszközöket
 5 12|          előkeríti valahonnan Croce urat vagy az életrajzát. Mikor
 6 12|          fogom nektek mutatni Croce urat.~ ~- Kicsodát?~ ~- Croce
 7 12|                 Kicsodát?~ ~- Croce urat, a Kelrét–valcer szerzőjét...~ ~
 8 14|     mindörökre a fő–utcát. Heinrich urat valami gazdagabb rokona
 9 14|     levelező–osztály főnökét, Basch urat, a pénztárost, Gyulát, a
10 14|          óta formálisan üldözte Sós urat, aki azonban távolról sem
11 14|           mama sírva ölelte meg Sós urat, s férfiasságára és méltányosságára