Rész

1  3| hátralevő kilométert...~ ~Nem tudom, meg fogja–e tisztán érteni
2  3|       ellen, mióta az eszemet tudom, nem volt panasz; az idegeim
3  5|     és így szólott hozzá:~ ~- Tudom, Gärtner úr, hogy az ég
4  8|      Magukra hagyom önöket... tudom, hogy van miről beszélgetniük...~ ~-
5  9|  magamhoz térített... Most se tudom, hogyan rohantam ki az ajtón
6 12|       tolta–e a lábamhoz, nem tudom. De ez a huszas a büszke,
7 13|             És miért nem?~ ~- Tudom is én... Nem lesz, mert
8 14|   fráterrel... Ha velem kezd, tudom istenem, hogy jóval kezd...~ ~-
9 15|      Az a bogara, hogy én nem tudom megérteni a lelkét. Minthogy