Rész

  1  1|            egy tervem. De csak úgy, ha nem lesz gyáva. Meg kell
  2  1|        Egyszerűbb volna, - szólt, - ha holnap délben karonfogva
  3  1|           Freywaldné felállott.~ ~- Ha nem teszi meg, amire kérem,
  4  1|        vonva szólott.~ ~- Végre is, ha maga akarja...~ ~- Megteszi?~ ~
  5  1|            elsápadt:~ ~- Csakugyan, ha nem tévedek, Vas Laci vagy,
  6  1|           velem, hogy megnősülsz... Ha véletlenül ide nem tévedek
  7  1|             ördög csillogott...~ ~- Ha tudná, nagysád, micsoda
  8  1|      megülök a kocsis mellett. Akár ha Óbudáig is kellene gyalogolnom...~ ~
  9  1|       odafordult az asszonyhoz:~ ~- Ha megengeded, még egy félóráig
 10  1|          Tetszel nekem!” Hej, fiúk, ha nem néztem volna, hogy a
 11  2|          szőke asszony, - és miért, ha tudni szabad?...~ ~Bossányi
 12  2|             az oltárhoz is vezetné, ha még addig életben volna.~ ~-
 13  2|         botrányt itt a világ előtt. Ha már mindenáron kezdeni akar
 14  2|              előbb kisérjenek haza. Ha egyedül lesz, azt teheti,
 15  2|             a Bossányi vállára.~ ~- Ha gyilkossági szándékát prolongálni
 16  2|          palástja elföd engemet,~ S ha nem szeretsz: hadd lássanak
 17  2|             láttam a kioszkban, sőt ha jól emlékszem, egyszer egy
 18  2|           nézett a bonvivantra.~ ~- Ha nem vagyunk alkalmatlanok, -
 19  2|           fogták el, mint rendesen, ha többet ivott a kelleténél.~ ~
 20  2|         támadt most egy ideája.~ ~- Ha nem vagyok alkalmatlan,
 21  2|              szólt, - mit mondanál, ha egy szerenádot adnánk a
 22  3|            s fejbe lövöm magamat.~ ~Ha maga, kedves Miklós bátyám,
 23  3|       Riviéra legszebb nyaralója... Ha kedvem tartja, hát a saját
 24  3|           sohase éreztem magamat... Ha egy szerencsésebb vetélytárs
 25  3|   kiváncsiság, hogy mi lesz velünk, ha a szemünket behunyjuk? Amikor
 26  3|             revolverem ravaszán - s ha van túlvilág, hát egyszerre
 27  3|      egyszerre ott termek benne. És ha nincs?~ ~Ej, kedves Miklós
 28  4|       fejezi ki a legjobban), amit, ha te nem volnál, senkinek
 29  4|                Egyedül.~ ~- S hová, ha nem vagyok indiszkrét?~ ~-
 30  4|           szigoru vizsgálódást.~ ~- Ha szabad tudnom, kihez van
 31  4|            szólott:~ ~- Nem mondom, ha önhöz hasonlót találnék,
 32  4|   célzásokat tett, hogy az esetben, ha valakit egyáltalán szeretni
 33  4|             Jaj, mit szólna a mama, ha megtudná, hogy nekem valaki
 34  4|           föl is költöttük egymást, ha néha valami új dolog jutott
 35  4|          könnyen megvigasztalódnék, ha a felesége azonnal cserben
 36  5|             és jobb szerette volna, ha a fiából kereskedő vagy
 37  5|         álmodozott magában:~ ~- Oh, ha olyan nagy úr lehetnék valaha,
 38  5|           kóboroltak az utcákon, és ha kávéházba mentek, ketten
 39  5|     életemet! Milyen boldog volnék, ha örökké itt ülhetnék ebben
 40  5|          fényes és szép volt. Samu, ha ilyenkor egyedül ment haza
 41  5|             terézvárosi utcákon át, ha a kis boltokban sajtot,
 42  5|  elszomorodott és ezt gondolta:~ ~- Ha az Isten jó akarna lenni
 43  5|           juttatná a Margit atyját. Ha nem volna egyebe a rajta
 44  5|            a rajta levő szoknyánál, ha egy szál kendőben menekülne
 45  5|                 Bolond dolog volna, ha én még egyszer napokat ehetném
 46  6|   kegyelemképp nagyságolta. Délben, ha a fiatalok valamivel tovább
 47  6|            asszony pedig ebédeljen, ha neki tetszik, akár éjfél
 48  6|          stréber fejéhez dobálja... Ha így folytatja, hát annyi
 49  6|    viselkedést, - mondta ebéd után, ha rendes szokása szerint kissé
 50  6| ostobaságokat a cselédjeim előtt... Ha maga miatt nem is, de én
 51  6|            polgárokat neveljenek... Ha a gondviselésnek úgy tetszik,
 52  7|        kiáltotta a feleségének:~ ~- Ha nem hallgat, rögtön odavágom
 53  7|             Jobb lenne, - mondta, - ha maga is arra ügyelne inkább,
 54  7|             mit is ért volna azzal, ha csakugyan elkergeti? Ő maga
 55  7|     közelebb sompolygott hozzá.~ ~- Ha megengedi, magam adom át,
 56  7|         Egyébként én azt sem bánom, ha maga jónak látja...~ ~Az
 57  8|       délután csak akkor feküdt le, ha a legutolsó poratomot is
 58  8|             majd a flegmából...~ ~- Ha csak az kell, - mondta Klárika
 59  8|         kacérul) az se volna csuda, ha bolondot tennék, mikor az
 60  8|                Nem... Megharagudna, ha bevallanám...~ ~Ádám egy
 61  8|            meg az igazat... mit ér, ha a hátam mögött szerelmes
 62  8|       keserüen ingatta a fejét.~ ~- Ha szereti, nem kényszerítem,
 63  8|      embernek megkeményedik a feje, ha az iskola padjából kikerült...~ ~-
 64  9|       között pompázzék velök. Igen, ha rossz akart volna lenni,
 65  9|             mesebeli hercegnő... De ha a drágaságokat megtartjuk,
 66 10|        ördögöt gondoljak hát ki?... Ha csak azt nem hirdetjük,
 67 10|        habozva, - mit szólna ahhoz, ha újra megülném a jubileumomat?~ ~-
 68 10|        megrokkant napszámosaiért... Ha kiírjuk, hogy most lesz
 69 11|             írt neki?~ ~- Igen, sőt ha akarja, el is mesélem, hogyan
 70 11|      emberre nem találhattál volna, ha tizenkét vármegyét összejársz.
 71 11|      tizenkét vármegyét összejársz. Ha akarnám, beszélhetnék magamról
 72 11|           egyet–mást, de jobb lesz, ha a sanda Nacát kérdezed meg
 73 11|           összes szerelmi ügyeiben. Ha láttad volna, micsoda leveleket
 74 11|          szinte remeg minden tagom, ha a tintára vagy a papirosra
 75 11|         tegyek? Hiszen ő kinevetne, ha valami bolondot írnék, -
 76 11|        bolondot írnék, - de meg én, ha kerékbe törnek, sem tudnék
 77 11|             bácsi, segítsen rajtam, ha nem akarja, hogy kétségbeessem...~ ~-
 78 11|           ilyeneket nem írhatok le, ha csak azt nem akarom, hogy
 79 11|           Mit fog gondolni felőlem, ha mindezeket elolvassa...~ ~
 80 11|            Istenem, mi lenne abból, ha megtudná!...~ ~A félelem
 81 11|           most már ő is megismerné, ha más fogalmazná a leveleket.
 82 11|            borsos rétest kap nálam, ha asszonykoromban meglátogat...~ ~
 83 12|           cselekedett volna okosan, ha csőszöket és falusi bakterokat
 84 12|          kártyaasztalok mellől.~ ~- Ha estére felszaladtok hozzám
 85 12|         tudni, mire jó a kis kabát, ha az ember télikabátot hord?...
 86 12|           beláthatatlan hullámaira. Ha a főpincér humoros fickó,
 87 12|            jóakaratúlag futni hagy, ha nem, - nos, hát akkor kidobnak
 88 12|             Hát miből fizetünk?~ ~- Ha én tudnám...~ ~Rezignáltan
 89 12|            káprázatos helyiségében, ha szerencsére nem volnék abban
 90 12|             olvashatná le uraságod, ha egyáltalán értene a kótaolvasáshoz.
 91 12|         esztendőre átengedem önnek, ha kis költekezésünkön felül
 92 13|          sóhajtott föl:~ ~- Mit ér, ha ezek a papiremberek boldogok
 93 13|             fogok halni bánatomban, ha a jó Isten meg nem könyörül
 94 13|          Amália szánakozva.~ ~- Óh, ha csak az volna... De akit
 95 13|           ősz fejét.~ ~- Nos tehát? Ha szereted, miért nem veszed
 96 13|             a sarokba állított:~ ~- Ha tudnád, felséges anyám,
 97 13|          elgondolkodva.~ ~- Hiszen, ha azt tudnám!... De nincs
 98 13|             Felség, mily kérdés!... Ha Felséged csak egyszerü földmíves
 99 13|             szorította a kezét.~ ~- Ha Felséged a Themistokles
100 13|          elsorvadt volna bánatában, ha egy nap - már tél volt és
101 13|       legelső alkhimistájával... És ha szegény urad bajára valaki
102 13|                  Mindent megtudnál, ha a más szemével nézhetnél
103 14|                      I.~ ~- Nos, és ha mégis máshoz mennék feleségül? -
104 14|             elkapatott fráterrel... Ha velem kezd, tudom istenem,
105 14|      éhenhalok...~ ~- Mit csinálna, ha mégis máshoz mennék feleségül? -
106 14|            magához menne feleségül, ha az Erzsike helyében lenne...~ ~
107 14|           azt igérte, hogy agyonlő, ha máshoz megyek...~ ~- Ne
108 14|         magukkal együtt a teámat és ha lehet, újra magamba bolondítom
109 14|           vagy egy jó gianaclis–ra, ha úgy tetszik...~ ~Sós rágyujtott
110 14|             csak akkor öltözködnek, ha vendég jön, a garzonélet
111 14|           azt ígérte, hogy agyonlő, ha máshoz megyek?... És lássa,
112 14|           elmerengve folytatta:~ ~- Ha a régi barátság révén szólna
113 15|       kérdeztem, hogy mire lesz jó, ha a bakonybéli apátság tornyát
114 15|           azért nem nagyon örülnék, ha én lennék a Gyurka helyében.
115 15|           szemét a kisérője arcára. Ha én vagyok a férje, ugyancsak
116 15|        elvesztem! Nem kell aggódni, ha elvinnének is, visszahoznak...~ ~
117 15|         hogy a felesége észrevegye? Ha szereti, hogy tűrheti el,
118 15|           épp olyan költői, mint ő. Ha sokáig egyedül vagyunk,
119 15|       malmomra hajtja a vizet, mert ha a lelkiismerete fölébred,
120 15|         most már, hogy miért tűröm, ha udvarolnak neki? De most