Rész

1  3|       olvasmányaimból ismerem...~ ~Ugy–e, érthetetlen és fölfoghatatlan
2 10|    jubileumi előadás reggelén.~ ~- Ugy gondolom, hogy a spájzba
3 11|         Gyuri bácsi, - suttogta, - ugy–e mindig szeretett engem
4 11|           sohasem tudja meg senki. Ugy–e megteszi, édes, aranyos
5 15| fenyegetőző ura karjába.~ ~- Félt, ugy–e, édes, hogy elvesztem!
6 15|            a kezét.~ ~- Nem érted, ugy–e? - kérdezte mosolyogva.~ ~-