Rész

  1  1|               közé, s mint a gyermek, aki veszedelmes kérést kockáztat
  2  1|            után a nagyságos asszonyt, aki a leányt a kapuból visszaküldi.
  3  1|     udvariasan segítve Freywaldnénak, aki mosolyogva nézett rá:~ ~-
  4  3|           maga, kedves Miklós bátyám, aki földi életem alatt egyetlen
  5  3|            mint a szerelmes vőlegény, aki a vasúton a menyasszonyához
  6  3|           vagyok, mint a többi ember, aki velem együtt lebzsel át
  7  3|           borravalót a levélhordónak, aki egy–egy várvavárt üzenetet
  8  3|       válaszolta mosolyogva a tanító, aki gyakran vendége volt a szüleim
  9  3|              és lelkiismeretes állat, aki éppen úgy megérdemli, hogy
 10  4|          tizennyolcesztendős leányka, aki az idei tavasszal került
 11  4|                   Kedves Palikám! Te, aki eddig oly pompásan betöltötted
 12  4|            mama mosolygós fésülőnője, aki minden újságról referál
 13  4|           konduktor gondjaira bíznak, aki Fehérváron és Kiscellen,
 14  4|               beszélt a konduktorral, aki a maga részéről minden lehetőt
 15  4|       szemüveges fiatalember követte, aki alulirott kisasszonynak
 16  4|          fiatal nő közeledett felénk, aki azonnal ismerősnek tetszett
 17  4|       tetszett előttem. Mikor Andort, aki éppen leszállni készült,
 18  4|               a kis fekete Irma volt, aki olyan ábrándos megjegyzéseket
 19  4|              a férjem.~ ~A nyomorult, aki az úton nőtelen embernek
 20  4|          kalandor volt a legelmésebb, aki a nejét, - majd hiszen fogod
 21  4|             hagy egy idegen férfiért, aki az összes barátnői szívekért
 22  5|            Samunak is volt. Egy néni, aki esernyőket árult egy kis
 23  5|         cilinderes úrral találkozott, aki ismerősen nézett rá. Ez
 24  5|               az úr Alster Emil volt, aki fiatal korában együtt lakott
 25  5|               bejelentette és Alster, aki éppen feketéjét itta és
 26  5|           tizenöt éves leány jött be, aki bámulva nézte végig az idegent.
 27  5|         Samuka, ez az én kis leányom, aki szép és jó magaviseletü,
 28  5|          Margit, mikor a bécsi úrnak, aki atyja cégébe társul állt,
 29  5|             volt többé az ő Margitja, aki kék ruhájában könnyedén
 30  5|          rendezte az ozsonna–asztalt, aki a zongora mellett operett–
 31  6|        belehabarodott Gyoroky Emilbe, aki akkoriban a galamblövő–versenyen
 32  6|        Gyoroky kamaráshoz.~ ~A nábob, aki már megszokta, hogy semmibe
 33  6| zsörtölődéseit, mint a felnőtt ember, aki valami éretlen gyerekkel
 34  6|           Öcsém, - mondta az inasnak, aki diszkrét lenézéssel állott
 35  6|           csak tréfál...~ ~A kamarás, aki mindeddig egy titkos számítással
 36  6|          miatt nem is, de én miattam, aki nem szoktam meg az ilyesmit...~ ~
 37  6|               nagy szívéről. A nábob, aki nemes gondolkozásának már
 38  7|                    A férj.~ ~Szalóky, aki irnok volt a szolgabíróságnál,
 39  7|         megérkezett. A szegény irnok, aki huszonöt év óta naponkint
 40  7|          naponkint tíz órát körmölt s aki talán születése óta a munkának
 41  7|            ajtajában kuporgott. Gály, aki kávé mellett ült és igen
 42  8|                 I.~ ~Mikor Ádám Jenő, aki harmincéves koráig mint
 43  8|             édes, ijedt kis teremtés, aki tizennyolc évig ismeretlenül
 44  8|         csillogó rézmérlegen... Ádám, aki eddig csak zsúrozó vagy
 45  8|        reggeliztek...~ ~A lusta Ádám, aki nem igen érdeklődött a kőmívesek
 46  8|              havasi medve!...~ ~Ádám, aki mindeddig komolyan azt hitte,
 47  8|         szemébe nevetett volna annak, aki vörös léniás háztartási
 48  8|               százhúsz napos asszony, aki egy korrekt és szerelmes
 49  8|            könnyelmű, rossz gyerekre, aki a felesége csókjait is egy
 50  8|                        II.~ ~Klárika, aki egy idő óta búsan törölgette
 51  8|                   Melyik huszárt?~ ~- Aki odaát lakik az emeleti lakásban...~ ~
 52  8|               talált olyan asszonyra, aki urát az udvarlóira figyelmeztette
 53  8|               úr akaratából történik, aki holnap érkezik Budapestre
 54  8|        unatkozó huszár... Egy huszár, aki naphosszat a lakásán cigarettázik,
 55  9|              fényben égett. Csernáné, aki ilyen idő tájt sohase látta
 56  9|             kerekségén sincs asszony, aki méltóbb lenne nálad arra,
 57  9|         háborúság. A szerény asszony, aki hét krajcárért becsületsértő
 58 10|               Pataky, a vén direktor, aki állítólag főhadnagy volt
 59 10|              Raksányi, a sánta szabó, aki esténkint a jegyszedői méltóságot
 60 10|        ügyvédje, két varrókisasszony, aki a direktorné toalettjeit
 61 10|            szaporodik és az ünnepelt, aki időközben bekente magát
 62 10|               megpillantja Grün urat, aki a melltűt és az evőeszközöket
 63 10|               nézi az alacsony Grünt, aki ijedten meglapul... Majd
 64 11|            egy gyönyörü kis leánynak, aki örök időkre rehabilitálta
 65 11|             felé hazamentünk, Jánosi, aki egy kissé akadozott a sötét
 66 12|               fogtak, Kertész doktor, aki mindenből le tudott vonni
 67 12|      körülötte hullámzanak. Tóth Ede, aki kóborló vidéki színész volt,
 68 12|            munkálatait is általlengi. Aki fűtetlen szobában királynékról
 69 12|              becsületes kereskedő. És aki egy finom, graciózus keringő
 70 12|             Azt hiszem, fiatal ember, aki csinos kabátban jár és főrangú
 71 12|              gyanakodva.~ ~A pikulás, aki meghallotta, miről beszélnek,
 72 12|             azt a titokzatos idegent, aki a gyönyörü keringőnek életet
 73 12|        szerzőjét...~ ~Kertész doktor, aki a minap a fogantatás hangulata
 74 12|       asztaltól egy másik vendég ült, aki szintén csillogó szemmel
 75 12|                mint egy kokett leány, aki mindakét udvarlóját számon
 76 12|         szívvel kémleltem az idegent, aki szintén egy tekintélyes
 77 12|          eladta egy zenekereskedőnek, aki csinos összeget nyert az
 78 12|          története.~ ~Kertész doktor, aki annak idején az attaséról,
 79 13|       kikosarazom...~ ~A skót király, aki máris büszke volt arra,
 80 13|          százszor is lehetetlen... Ő, aki öt ország ura...~ ~- Én
 81 13|                De nincs senki, senki, aki az igazat megmondaná...~ ~
 82 13|          köztük egy becsületes ember, aki az igazat megmondja...~ ~
 83 13|               engedve Gránát bárónak, aki a világért föl nem vette
 84 13|                   Kanonenstein lovag, aki a nyers szókimondás hírében
 85 13|           intett Joannes rhetor felé, aki kerek ötven évet töltött
 86 13|              mint a hírneves Galenus, aki állítólag mindazokat tudta,
 87 13|               előkelő Hoys–Hopp gróf, aki a szegény emberekkel nem
 88 13|              egy öregember várakozik, aki azt állítja, hogy be tudná
 89 13|                az alkimisták királya, aki a madarakkal úgy beszélt,
 90 13|      bölcsességben megőszült halandó, aki egy makacs kis fruska lelkébe
 91 13|            előtted, mert senki sincs, aki az igazat megmondaná...~ ~
 92 13|            kincsesháznál többet ér... Aki fölteszi, az nem a világot
 93 13|             látja, mint amilyen... De aki a csodapápaszemet az orrára
 94 13|             Elő azzal a nyomorulttal, aki ezt a hitvány pápaszemet
 95 13|         halált érdemel az istentelen, aki a királyt, ilyen gyöngének,
 96 13|       előcipelték Gärtnerius mestert, aki csodálkozva így szólott:~ ~-
 97 13|               viszitek a nyomorultat, aki a királlyal ilyen gyalázatos
 98 13|           küldte azt a merész fickót, aki fejedelmi személyét kisebbítette.
 99 14|              a fővárosba. Heinrichet, aki Szombathelyen nyakkendőket
100 14|            iskolát látogatta. Sósnak, aki szörnyen elhagyottnak érezte
101 14|          formálisan üldözte Sós urat, aki azonban távolról sem alkalmas
102 14|                jókedvű és bájos volt, aki lakkcipőjével és karcsu
103 14|         bankjának vezérigazgatójához, aki egy Margitszigeti táncmulatság
104 14|            holmijáért. Heinrichnének, aki aggódva hallotta a minapi
105 14|    Parancsolatjára,- mondotta Sós úr, aki időközben egészen csinos
106 14|         elhagyott ideálom?~ ~Salamon, aki nem igen hitt a szerelmi
107 14|              változtatja a lakását... Aki hat évig pontosan fizeti
108 14|          igazi művészből...~ ~Sós úr, aki utóbb belemelegedett a társalgásba,
109 15|    iskolatársammal, Molnár Gyurkával, aki a gimnáziumban híres volt
110 15|             bemutatott a feleségének, aki fáradtan ült egy öblös kosárpad
111 15|         asszony, - szóltam az urához, aki az egyik süldőleánnyal beszélgetett.~ ~
112 15|            ugyan azzal kacérkodhatik, aki neki tetszik...~ ~- Hát
113 15|              tejfelesszáju suhanccal, aki az oldala mellett kullog...~ ~
114 15|               olyan férfiről álmodik, aki épp olyan gyöngéd, épp olyan
115 15|            férfiideál jár az eszében, aki sárkányokat öl és pamutot
116 15|                  Álmodozó kis bolond, aki tulajdonképpen minden rosszaságtól