Rész

 1  1|            öt óra után várja otthon, mert fontos mondanivalója van.~ ~
 2  1|              gyáva. Meg kell tennie, mert különben nem beszél velem
 3  1|          Hanem kettőkor itthon légy, mert nagy haddelhadd lesz másképp.~ ~
 4  3|          gondolkoztam ezen a dolgon, mert az én hitem szerint a Burkusnak
 5  4|            az időben?~ ~- Miért?~ ~- Mert elakadsz valahol a hóban.~ ~-
 6  4|          Irmát teszem boldogtalanná, mert ez a kannibál még akkor
 7  5|              nem volt ilyen nagy úr, mert csak napokat evett. Az atyja
 8  5|            abszolute nem telt bőven, mert állandóan verőfényes napok
 9  5|           ebédlőben is ágyak álltak, mert bizony nem igen telt külön
10  5|             ehettek csak egy kiflit, mert pénz éppen csak ennyire
11  5|            Samuka, boldogok voltunk, mert annyi idősek voltunk, mint
12  5|       napokig nem hallotta a szavát, mert Samu korán lefeküdt, de
13  5|             ő a valódi Odiot Maxime, mert az ő Margitja még magasabban
14  5|             házamban is sokat látom, mert a férjem is igazán kedveli
15  5|           sakkozott reggeltől estig, mert a fia az egész családot
16  5|             kelengyémet bejelentsem, mert az engem illet meg a tömegből.
17  5|           Samu cigarettára gyujtott, mert Samuban nem volt többé semmi
18  6|          kifakadás nem volt túlzott, mert Sárosdy közel kétszázezer
19  6|              Öregem, ne mérgelődjék, mert ez árt a szervezetnek...
20  7|          nyomorult irnok fulladozva. Mert ő valóban nem tartozott
21  7|            meg a bársonyos karfában, mert úgy rémlett neki, hogy azonnal
22  8|            azonban volt némi túlzás, mert Ádám, a kilencórai fölkelés
23  8|      meggyőződéssel:~ ~- Nem szeret, mert szelid vagy, mint egy baba.
24  8|                de nem mondom tovább, mert megharagszik.~ ~- Ugyan
25  8|          intett kerek kétszázat?~ ~- Mert a nénikém elzavarta...~ ~
26  8|               visszatérek a mamához, mert ma bebizonyítottad, hogy
27  8|       szeretsz, - folytatta sírva, - mert különben nem szégyenítettél
28  8|            tréfálni a huszárokkal... Mert ugyan mit gondolhatott Kleineck
29  8|            igaz, semmit sem gondolt, mert én csak akkor álltam az
30  8|              csók?~ ~- Hallgasson... mert kiugrom az ablakon.~ ~Ádám
31  9|  meglehetősen viharosnak igérkezett, mert Mari sehogy se tudott számot
32  9| délelőttönként a Koronaherceg–utcán. Mert eddig bizony nem igen telt
33  9|        jóformán egészen egyedül élt, mert a toalettjei nem igen voltak
34  9|      Kilenckrajcáros szivart hozzon, mert az ötkrajcáros kubát most
35  9|        Cserna úr ijedten.~ ~- Azért, mert szebb ékszereim lesznek,
36 10|                gondoljon ki valamit, mert éhenhalunk...~ ~- Ugyan,
37 10|     énekesnőt hiába veszítjük össze, mert a diákoknak most más dolguk
38 10|         Vendégszereplésre nem telik, mert annyi pénzünk sincs, hogy
39 10|              mezején fog elhullani, “mert Petőfi - írta Sz. Pataky
40 10|       evőeszközöket nem adhatjuk át, mert mindkettő öt hét óta zálogban
41 10|           pereputtyostul takarodjék, mert különben, hitemre mondom,
42 11|          magát.~ ~- Miért kérdi?~ ~- Mert Plecht Anicának valaha naponként
43 11|             rá nem igen számíthatsz, mert Nacával együtt még tizenkét
44 11|           anyát nem kérdezhetem meg, mert ők régen elfelejtették az
45 11|           nem gondolt semmi rosszra, mert válaszában lelkesedve jelentette
46 12|              a fogantatás hangulata, mert az agy sohasem szeparálhatja
47 12|       írhatna magyar népszínműveket, mert az ő duhaj, nótázó legényei
48 12|         pedig hangosan felszisszent. Mert Kertész doktor sok télikabátot
49 12|          dunna és a lópokróc között, mert a néhai loden romjait tekintélyes
50 12|   pénzdarabra. Ő is csak tőlem félt, mert ő is észrevette, hogy én
51 12|       válaszoltam:~ ~- Önnek könnyű, mert ön ki fogja fizetni a pálinkáját.
52 12|                  Úgy ön a gazdagabb, mert nekem csak két krajcárom
53 12|           Kitünő üzletre tesz szert, mert maga a muzeum ezreket fog
54 13|             óh, barátságos olvasóim; mert Elfrida hercegnő, ahelyett,
55 13|             Tudom is én... Nem lesz, mert nem akarom és ezzel punktum.
56 13|       búbánatos episztolája végén, - mert az effajta siheder leányok
57 13|           ritornelljeit szavalgatta. Mert a szerelmes király semmivel
58 13|            nem veszed feleségül?~ ~- Mert kikosarazott, óh, felséges
59 13|             nem igen ronthatott meg, mert te úgyszólván nem ismered
60 13|         örökké rejtve marad előtted, mert senki sincs, aki az igazat
61 13|       üvegből készült, mint a többi, mert van egy tulajdonsága, ami
62 13|         értékét megismerje általa... Mert miképp a saját hangját senki
63 14|         pedig azért másfél év múlva, mert a nősüléshez előírt fizetést,
64 14|                  A levest, a levest, mert éhenhalok...~ ~- Mit csinálna,
65 14|          udvari szobában... Ez szép, mert a mai fiatalság havonkint
66 15|           meg fogsz ismerkedni vele, mert remélem, hogy velünk ebédelsz.~ ~
67 15|         válaszolhatott a kérdésemre, mert az öreg doktor megvárta
68 15|      Lászlóval... De jó lesz sietni, mert nem kapunk mást, csak csirkecsontot...~ ~
69 15|              kedvetlen és lehangolt, mert prózai és közönséges lénynek
70 15|             megtalálja az igazit. De mert alapjában hűséges és korrekt
71 15|             malmomra hajtja a vizet, mert ha a lelkiismerete fölébred,
72 15|              De most jó lesz sietni, mert csakugyan nem kapunk az