Rész

 1  1|          Zrinyi–utca felé. A szép asszony búsan ült a zongorája mellett.~ ~-
 2  1|          vagy öt–hat millióig, az asszony a dúsgazdag Gyurgyik, a
 3  1|       készül a jövő farsangon. Az asszony jólelkűleg biztatta:~ ~-
 4  1|      Előzékenyen segítette föl az asszony bundáját, a szomszéd asztalbeliek
 5  1|      pikkoló–kapucinerekkel... Az asszony talán ebbe is beleegyezett
 6  1|     nyájasan üdvözlöm, de az édes asszony büszkén bocsátja le szempilláit,
 7  1|       hasonlatosság!... Az idegen asszony szakasztottan olyan volt,
 8  2|     primadonna, egy molett, szőke asszony, lelkesen emelte föl a poharát.~ ~-
 9  2|           ölelgette. A szép szőke asszony kipirult arccal metszett
10  2|           egy csinos, negyvenéves asszony, egy tavaszi kabátos, bájos
11  2|          ölni, - kacagott a szőke asszony, - és miért, ha tudni szabad?...~ ~
12  2|          lesz a legjobb.~ ~A szép asszony ijedten fogta meg a kezét.~ ~-
13  2|  Fölsegítették a kabátját, a szép asszony finom csipkekendőbe burkolta
14  2|   szemekkel csókolta végig a szép asszony karját.~ ~Feketéztek, szivarra
15  3|       sírva csókolom valami szőke asszony arcképét, vagy még egyszer
16  3|       elhozott. De boldogtalannak asszony miatt sohase éreztem magamat...
17  3|          jó ebédért vagy egy szép asszony csókjáért?~ ~Tegnap óta
18  4|      szekrényemre. Én és Brigitta asszony - a gazdasszonyt okvetlen
19  4|            Hát ön, egy ilyen édes asszony birtokában még vasúti kalandokat
20  5|   kopogtattak s egy molett, szőke asszony kipirulva megállt előtte,
21  5|          Mit parancsol, nagyságos asszony?~ ~- Nem ismer? - kérdezte
22  5|        hát az igényeit, nagyságos asszony!...~ ~ ~
23  6|     szobaleányt.~ ~- A méltóságos asszony nem hagyta meg, hogy mikor
24  6|    nappali szobában. A méltóságos asszony pedig ebédeljen, ha neki
25  7|       rendőri tollnoknét. A dühös asszony erre láthatólag elsápadt,
26  7|     strucc módjára a homokba.~ ~- Asszony, kiről beszél? - ordította
27  7|        vaserővel megragadta.~ ~Az asszony kiszabadította magát az
28  7|          előkelő uriember. Minden asszony szerelmesen a karjaiba hullik,
29  7|          olvasd el...~ ~És míg az asszony feltépte a borítékot, ő
30  8|      ibolyaillatos világ; Klárika asszony volt, a fehér fátyol végigomlott
31  8|        gamin. És a százhúsz napos asszony, aki egy korrekt és szerelmes
32  9|    konyhapénzt megdézsmálja... Jó asszony vagyok, de a tolvaj cselédet
33  9|            Micsoda? - kérdezte az asszony, akinek a szíve őrülten
34  9|      szemét, miközben most már az asszony is elsápadt a fölindulástól.
35  9|          szatócsüzlet s a szegény asszony keserves küzdelmekkel tudta
36  9|   legelőször tenni? - kérdezte az asszony, mikor a cseléd után a konyhaajtót
37  9| magunkfajta szegény ember...~ ~Az asszony álmodozva tekintett a levegőbe,
38  9|           a föld kerekségén sincs asszony, aki méltóbb lenne nálad
39  9|           a felesége arcát, de az asszony mogorván elhúzódott tőle.~ ~-
40  9|   közöttük a háborúság. A szerény asszony, aki hét krajcárért becsületsértő
41 10|          mondotta Sz. Pataky Róza asszony, a társulat primadonnája.~ ~
42 12|        zene muzsája maga is bohém asszony s meg tudja érteni a bohémeket.
43 13|    királykisasszony is csak olyan asszony, mint a többi... És hol
44 14|           gőzmalomhoz, Heinrichné asszony maga állt ki délelőttönkint
45 14|  tisztviselőt? - kérdezte Erzsike asszony kíváncsian.~ ~- Sós Gyulának...~ ~-
46 14|       csinosan kiöltözött Erzsike asszony. - Itt fogom meginni magukkal
47 14|       Ahogy gondolja...~ ~Erzsike asszony tehát hátradőlt a hintaszékben,
48 14|  rágyujtott egy szivarra, Erzsike asszony pedig fölöttébb csodásan
49 14|      nyomorúságát...~ ~És Erzsike asszony diadalmasan így szólott:~ ~-
50 14|    lesütötte a szemét. És Erzsike asszony így szólott:~ ~- Emlékszik
51 14|       násznép között...~ ~Erzsike asszony melankólikusan elhallgatott,
52 14|   komolyan arra, hogy a nagyságos asszony... Mindenkinek megvan a
53 14|         fejembe, hogy a nagyságos asszony egy ilyen szegény fickó
54 14|     szeretett? - kérdezte Erzsike asszony csodálkozva.~ ~- Jobban
55 15|      alispán leányát.~ ~- Igen jó asszony, - mondta, - csak az a hibája,
56 15|     öltözött huszárhadnagy a szép asszony mellett ült (a jó Isten
57 15|      mikor bort kellett önteni az asszony poharába, vagy valami pikáns
58 15|     kávéház felé jött.~ ~- Pompás asszony, - szóltam az urához, aki
59 15|        néztem végig megint a szép asszony gyönyörü alakján.~ ~- Ritkán
60 15|        havasi kürtjébe, de a szép asszony, úgy látszik, nem reagált
61 15| kiáltottam a rémülettől... A szép asszony ragyogó szemmel ült egy
62 15|    beléptünk a várudvarra, a szép asszony már illedelmes távolban
63 15|          szólott:~ ~- A nagyságos asszony minden áron látni akarta
64 15|        csak csirkecsontot...~ ~Az asszony forró pillantással nézett
65 15|           nézett vissza rá a szép asszony olyan szerelmesen? Kérdőleg
66 15|               Édes fiam, normális asszony épp oly kevés van a világon,
67 15|      alapjában hűséges és korrekt asszony, hát az első kétértelmü