Rész

 1  1|           magát nekem adta...~ ~A fiatal asszony tréfásan ütött mutatóujjával
 2  1|  meghálálni a szerencsémet...~ ~A fiatal asszony meghatottan borult
 3  1|        szorgoskodott körülötte, a fiatal asszony szinte álmodva állt
 4  1| milyenekre gondol? - kérdezte egy fiatal angol úr, aki a frakkjához
 5  1|          bájos unokahugodat, mint fiatal asszonyt, látni akarod,
 6  1|       asszony pompásan föst, mint fiatal menyecske... Ezidőszerint
 7  1|    vasárnap nagy kanállal eszünk, fiatal úr? - mondta jókedvüen.~ ~
 8  1|         én, aki nem vagyok valami fiatal csirke, rögtön láttam, hogy
 9  1|               Rubin úr megkínálta fiatal kollégáját egy cigarettával,
10  1|     akarta dobni a hamutartóba, a fiatal asszony mosolyogva rászólt:~ ~-
11  1|          szerény izlésemre...~ ~A fiatal úr nem fejezhette be a mondatot,
12  1|        éljenzés hangzott föl... A fiatal asszony kiváncsian nézett
13  1|           ismeri s ezért főképp a fiatal ujságíró-nemzedékkel ápolta
14  1|         az égő arcát lehűtse, egy fiatal fókavadász mély tisztelettel
15  1|       volt Lehmann Vilmába...~ ~A fiatal asszony mosolyogva intett
16  1|  lipót-köruti szerzőét... Tehát a fiatal ember és a vén ember közt
17  1|  különbség...~ ~- És pedig?~ ~- A fiatal ember, még a legkomolyabb
18  1|         hogy az öreg ember, meg a fiatal ember közt szerelem dolgában
19  1|      boldogságtól, hogy az a szép fiatal asszony légyottot adott
20  1|   szerelmet tudunk ébreszteni egy fiatal teremtésben... Talán az
21  1|        nem vagyok indiszkrét?~ ~A fiatal ember izgatottan hajlongott
22  1|          szépnek teremtett...~ ~A fiatal asszony kedveskedve hátba
23  1|         megrázta a Honti kezét, a fiatal asszonynak pedig átnyújtott
24  1|                Haragszik rám?~ ~A fiatal asszony arcán egyetlen vonás
25  1|         tréfásan meglegyintette a fiatal asszony rózsás és forróságtól
26  1|      könnyező szemmel tekintett a fiatal asszonyra s halkan kérdezte:~ ~-
27  1|   regényfolytatást az ujságból. A fiatal asszony összecsapta a kezét.~ ~-
28  1| ösztönével látott bele hirtelen a fiatal asszony szívébe.~ ~- Mi
29  1|          szenzációs hatása van; a fiatal asszony ugyanis most visel
30  1|         asszony vagyok, de maga a fiatal, az illatos Tavasz...~ ~
31  1|            Dönci (már nem egészen fiatal ember, de azért mindhalálig
32  1|      emelték a gukkerjüket, szép, fiatal leányok izgatottan hajoltak
33  1|        magában:~ ~- Egészséges és fiatal vagyok, miért ne szabadna
34  1|    bálványt, s míg Klárika valami fiatal tisztecskét szolgált ki,
35  1|        majd Klárikának segített a fiatal tisztecske kiszolgálásában.
36  1|         tudat, hogy egy gyönyörü, fiatal asszony él vele egy födél
37  1|     sohase szokott tévedni...~ ~A fiatal asszony hangtalan rémülettel
38  1|      ilyesmire?~ ~Megszorította a fiatal asszony kezét, s a nagy,
39  1|   hajlongással segítette le azt a fiatal hölgyet, aki a sötétkék
40  1|          késtünk le? - kérdezte a fiatal nő aggódva.~ ~Az inas megnézte
41  1|            Vilma, - mert ő volt a fiatal hölgy - mosolyogva összébb
42  1|      mennyországba jussak!...~ ~A fiatal ember - kell-e mondanunk,
43  1|       Mindenáron kényszerítette a fiatal urat, hogy az ő kocsijukon
44  1|         még egy csésze teát. De a fiatal ember most már szigorúan
45  1|     nevetve így szólott:~ ~- Ez a fiatal ember fölöttébb szemtelen,
46  1|  bánatodat megosztja veled...~ ~A fiatal úr kezét a szívére szorítva
47  1|        néki, mint egyszer, régen, fiatal, rózsás leánykorában, amikor
48  1|     belsejéből egy tavaszikabátos fiatal asszony szállt ki, utána
49  1|     serege; trécselő, cigarettázó fiatal urak, akiket a napi munka
50  1|        szemügyre ne vegyék...~ ~A fiatal asszony gyöngéd pillantást
51  1|         mosolyogva szembenézett a fiatal urakkal. Mindannyian meglepetve
52  1|         Wogenheim Gyula kivette a fiatal urat a dadája kezéből és
53  2|          dicsekednie vele.~ ~Ez a fiatal katona bizonyára nem született
54  2|  változott meg, amikor egy bájos, fiatal és előkelő leány annyira
55  2|          szorgalmasan megjelent a fiatal asszonnyal, a színházi páholyokban,
56  2|          ez a különös házasság, a fiatal teremtés mind lemondóbb
57  3|         maszkiroztuk. Takács úr a fiatal kaszinó-tipust ábrázolja,