Rész

 1  1|     valóságért, hát én vagyok az... Föl szeretnék kiáltani örömömben,
 2  1|           álom s csak most ébredtem föl az édes, a boldogító valóságra...~ ~
 3  1|   Budapesten...~ ~Csak akkor ébredt föl a kábultságából, mikor már
 4  1|         szinte átszellemülve emelte föl havas fejét, a nyugalmazott
 5  1|         pálmás terraszán szolgáltak föl, a társaság családias fesztelenséggel
 6  1|      fogalmazta, magán kívül ugrott föl a helyéből s megindulva
 7  1|            Félix, ha egy pillanatra föl is melegedett, csakhamar
 8  1|        nevetett, de mindez úgy tünt föl neki, mintha valami álombéli
 9  1|          kis szalonjában szolgálták föl s Félix, kényelmesen hátradőlve,
10  1|      oldalán halk éljenzés hangzott föl... A fiatal asszony kiváncsian
11  1|         most dobogó szívvel ismerte föl Szentgróthy grófot, az egykori
12  1|           kártyapartiet se áldozunk föl, hogy a légyottot betarthassuk...
13  1|        szeme közé... Miért tüntette föl magát Szentgróthy ilyen
14  1|        színben egy férfi se tünteti föl magát ok nélkül s mivel
15  1|          mély meghajlással nyitotta föl a batár üvegajtaját.~ ~-
16  1|                  Akkor telefonáljon föl neki, hogy a kapu előtt
17  1|              Sándor, szaladjon csak föl gyorsan a méltóságos úr
18  1|             az inas lihegve sietett föl a lépcsőkön, Vilma kedveskedve
19  1|              Engem ne félts, én úgy föl vagyok öltözve, mintha az
20  1|             kurtakabátos leány tünt föl: Sedenich Zsófi és Zimonyi
21  1|    arcocskák, ragyogó szemek tüntek föl egy pillanatra a parketten,
22  1|       farkasok módjára hullámzottak föl s alá a kurtakabátos, prémsipkás
23  1|     hónapokban különös szokást vett föl; a boldogsága annyira kiforgatta
24  1|             s lángoló arccal ugrott föl a zongora mellől, miközben
25  1|            egyenruhás inas nyitotta föl a korona-utcai ház előtt...~ ~
26  1| kifürkészhetetlen titok; délben kel föl, délután a kaszinóban és
27  1|           előkelő éttermekben tünik föl, ahol minden asztal előtt
28  1|       inasok frissítőket szolgálnak föl s az általános mozgolódás
29  1|           sugárzó arccal csöngetett föl bájos nénikéjéért s a két
30  1|         gróf szerény mosollyal állt föl a helyéből s míg alakja
31  1|             szavak nem háborították föl annyira, mint ahogy ez,
32  1|           egész lelkéért nem vennék föl...~ ~Klárika ajka, e szavak
33  1|         Vilma lángoló arccal ugrott föl a helyéből. És nyersen,
34  1|             akire mindig úgy néztem föl, mint nálam erősebbre és
35  1|          ennyire megváltoztatott... Föl fogsz ébredni, mert te nem
36  1|          rád bízott? Vilmám, ébredj föl, nézz a szemembe: te nem
37  2|            aki a kínálkozó alkalmat föl ne használta volna. A kaszinóban
38  3|             pedig kíváncsian nézett föl a számolókönyv lapjairól.~ ~-
39  3|          szavakra megvetéssel huzta föl bozontos szemöldökét.~ ~-
40  3|                Uborkalé? - fortyant föl a vendéglős dühösen. - Hát