Rész

2001  2|             kétségbeejt az a tudat, hogy ez a szegény teremtés esetleg
2002  2|                    szegény teremtés esetleg a más férfi udvarlását meghallgatta?
2003  2|               pillanatig se gondoltál, hogy a feleséged is hányszor esett
2004  2|              hányszor esett kétségbe, mikor a kalandjaidat besúgták neki...~ ~-
2005  2|                  olvasóterem órája, s mivel a barátomat most már hajókötelekkel
2006  2|                    volna ott tartani tovább a kaszinóban, én is felkerekedtem
2007  2|                engedtem volna elmenni ebben a lelkiállapotban, mert csakugyan
2008  2|                    másfélóráig leskelődtünk a külvárosi házak között,
2009  2|                    is elmult, anélkül, hogy a fátyolos hölgyet megpillantottuk
2010  2|                megpillantottuk volna. Mikor a távoli, Bakács-téri templomban
2011  2|          félkilencet ütött, végre kifogyott a Kuthy hadnagy türelme.~ ~-
2012  2|                   egyenesen megmutatom neki a névtelen levelet. Nyugodt
2013  2|              levelet. Nyugodt lehetsz, hogy a legelső szaváról megismerem,
2014  2|                          Elkísértem egészen a kapuig, s ha az illendőség
2015  2|           illendőség vissza nem tart, talán a lakásba is fölmentem volna
2016  2|                  ostobaságot cselekszik. De a kapuban sietve kezet rázott
2017  2|                    tanura...~ ~Nem tartozom a nyughatatlan vérü emberek
2018  2|                 éjjelen nem igen hunytam le a szememet. Folyton együgyü
2019  2|               láttam, s úgy képzeltem, hogy a szép Kuthyné piros vére
2020  2|                  piros vére talán épp ebben a pillanatban ömlik végig
2021  2|                     pillanatban ömlik végig a hófehér vánkosokon... Az
2022  2|                elfogott, hogy felöltöztem s a Kuthyék lakása elé hajtattam,
2023  2|                 hajtattam, szinte reszketve a félelemtől, hogy csoportosulást
2024  2|                csoportosulást fogok találni a kapu előtt. De az utca kihalt
2025  2|                 utca kihalt és üres volt és a másodemeleti lakás ablakaira
2026  2|            titokzatossággal bocsátkoztak le a csipkével diszített selyemfüggönyök...~ ~
2027  2|                     korán reggel ott voltam a kaszárnya mellett levő kávéházban,
2028  2|               mellett levő kávéházban, ahol a barátommal reggelizni szoktam.
2029  2|                 mintha ujságot olvasnék, de a szemem mindegyre az ajtón
2030  2|                   hogy óriási kő szakadt le a szívemről, amikor félkilenc
2031  2|                 frisseségben láttam belépni a mosolygó Kuthy hadnagyot.~ ~-
2032  2|                ujság? - kérdeztem tőle, míg a szívem dobogott a fölindulástól.~ ~
2033  2|                 tőle, míg a szívem dobogott a fölindulástól.~ ~A hadnagy
2034  2|                 dobogott a fölindulástól.~ ~A hadnagy jóízüen elnevette
2035  2|                   vállatvonva. - Te olvasod a reggeli lapokat és tőlem
2036  2|                      szóltam bosszusan.~ ~- A névtelen levélről beszélsz?~ ~-
2037  2|                       Persze, hogy arról.~ ~A hadnagy beletette a cukrot
2038  2|                arról.~ ~A hadnagy beletette a cukrot a teájába, kedélyesen
2039  2|                  hadnagy beletette a cukrot a teájába, kedélyesen megkeverte
2040  2|              teájába, kedélyesen megkeverte a forró italt, aztán jólelküleg
2041  2|                   gyermek módjára tekintett a szemem közé. - Hát te egy
2042  2|            emlékszem, hogy nem én voltam az a csacsi, - szóltam csodálkozva.~ ~-
2043  2|                      nem is csalódtam, mert a névtelen levelet nem valami
2044  2|                   gaz rágalmazó írta, hanem a feleségem ő nagysága. Az
2045  2|                  azt is elmondta, hogy csak a féltékenységemet akarta
2046  2|              barátnője ugyanis telebeszélte a fejét azzal, hogy én egy
2047  2|                    Diadalmasan megveregette a vállamat, s aki így látta,
2048  2|                     ismert volna benne arra a felbőszült tigrisre, aki
2049  2|                vérbeborult aggyal járt-kelt a külvárosi Serfőző-utcában...
2050  2|                    Olyan jókedve volt, hogy a pincérnek egy forint borravalót
2051  2|                  aki ott szokott bóbiskolni a likőrös üvegek között, gavallérosan
2052  2|                      Félóra mulva átmentünk a kaszárnyába - és ekkor,
2053  2|                 kaszárnyába - és ekkor, míg a sáros kocsiúton keresztülbaktattunk,
2054  2|              kocsiúton keresztülbaktattunk, a barátom egyszerre megszólalt.
2055  2|                     pár szót mondott, de ez a pár szó megdöbbentő tükre
2056  2|                  szó megdöbbentő tükre volt a férfiak hihetetlen önzésének,
2057  2|                   visszagondolok rá, amikor a férfihűségről szó esik.
2058  2|              légyottra menne? De most, hogy a Mariskám hűsége ismét oly
2059  2|                    oly tisztán ragyog, mint a nap az égen, Istennek hála,
2060  3|                                             A pezsgő~ ~Éjfél körül járt
2061  3|                    Aznap új operettet adtak a Népszínházban, angol operettet,
2062  3|                mondat után táncot járnak, s a földszint, a páholyok szép
2063  3|               táncot járnak, s a földszint, a páholyok szép asszonyaiból
2064  3|                  elegáns belvárosi utcában. A tulajdonos Londonból hozta
2065  3|                  tulajdonos Londonból hozta a szaktudományát, s több évi
2066  3|              kiszolgált - egy napon elfogta a honvágy, s az angol klubok
2067  3|                   előkelő Budapest számára. A szép helyiségnek csakhamar
2068  3|             csakhamar híre futott, de mivel a pénzpiac helyzete sok idő
2069  3|                   kitüntesse. Ez volt talán a legelső este, amikor a pompás
2070  3|                talán a legelső este, amikor a pompás helyiség egészen
2071  3|                 helyiség egészen megtelt, s a pincérek, - csupa pompás,
2072  3|                   asztalok körül.~ ~Szemben a tejüveges bejárattal virágokkal
2073  3|                 fagyos nyugalommal lebegett a rózsásan derengő hal fölött
2074  3|               kiegyenesedve, ajkához emelte a poharát, egy egzotikus rendjel
2075  3|                   drágakövei csillogtak meg a káprázatos világosságban.
2076  3|                   vacsora után pedig, mikor a pincér a csemegés tálat
2077  3|                  után pedig, mikor a pincér a csemegés tálat elvitte előle,
2078  3|           szemhunyorítással magához intette a lesben álló pikkolót.~ ~-
2079  3|                   van, kis fiam? - kérdezte a babszemnyi legénytől.~ ~
2080  3|                     babszemnyi legénytől.~ ~A gyerek behunyt szemmel recitálta
2081  3|                     szemmel recitálta végig a divatos pezsgőgyárak nevét.~ ~-
2082  3|              Chandon-t...~ ~Ha valaki akkor a pikkolóval a konyhába szalad,
2083  3|                   valaki akkor a pikkolóval a konyhába szalad, különös,
2084  3|          érthetetlen dialóg üti meg odakünn a fülét. A gyerek ugyanis
2085  3|                    üti meg odakünn a fülét. A gyerek ugyanis megrendelte
2086  3|                  gyerek ugyanis megrendelte a pezsgőt, a vendéglős pedig
2087  3|              ugyanis megrendelte a pezsgőt, a vendéglős pedig kíváncsian
2088  3|                 pedig kíváncsian nézett föl a számolókönyv lapjairól.~ ~-
2089  3|                    lapjairól.~ ~- Hova lesz a pezsgő?~ ~- Az öreg grófnak
2090  3|                     válaszolta illedelmesen a kis fiu.~ ~- A rendjeles
2091  3|                 illedelmesen a kis fiu.~ ~- A rendjeles öreg urnak?~ ~-
2092  3|                       Igenis, főnök úr...~ ~A vendéglős ekkor hangosan
2093  3|            érthetetlen szavakra fakadt:~ ~- A vén svihák, úgy látszik,
2094  3|                    komolyan készülődni kezd a távozásra...~ ~ ~Ekkor történt
2095  3|                 Ekkor történt ugyanis, hogy a vendéglős - konyhai búvóhelyét
2096  3|                    darabig haragosan nézett a sürgölődő pincérekre, fülön
2097  3|          asztalkendőről hanyagul söpörte le a morzsákat, majd erős elhatározással
2098  3|            szégyenkezve elmosolyodott, mint a gyermek, akit váratlanul
2099  3|                  palack Moët és Chandont... A vacsora nagyon is bőséges
2100  3|                   nagyon is bőséges volt, s a hal meg a fácán után az
2101  3|                   bőséges volt, s a hal meg a fácán után az ember szomjazik
2102  3|                   És őszintén szólva, abban a hitben voltam, hogy a pezsgő
2103  3|                 abban a hitben voltam, hogy a pezsgő együtt jár a vacsorával...~ ~
2104  3|                    hogy a pezsgő együtt jár a vacsorával...~ ~A vendéglős
2105  3|                együtt jár a vacsorával...~ ~A vendéglős e szavakra megvetéssel
2106  3|                    jól tudja, mint én, hogy a pezsgőről szó se volt a
2107  3|                     a pezsgőről szó se volt a szerződésben... Sőt a borokra
2108  3|                  volt a szerződésben... Sőt a borokra nézve is abban állapodtunk
2109  3|                  állapodtunk meg, hogy csak a palackok lesznek igaziak,
2110  3|                mentegetőző mozdulatot tett, a vendéglős azonban szigoruan
2111  3|                     engedte meg magának azt a szemtelenséget, hogy francia
2112  3|                    kitünően vacsoráztak, de a különböző fogások mellé
2113  3|            különböző fogások mellé ugyanazt a kocsisbort itták... Valamennyien
2114  3|              megelégedésemre működtek, mert a rossz italt olyan arcjátékkal
2115  3|             arcjátékkal szürcsölték, mintha a zöld pohárban csupa rajnai,
2116  3|                mozeli bor lenne... De ön... A bor úgyszólván érintetlenül
2117  3|              úgyszólván érintetlenül maradt a poharában, mert már a halnál
2118  3|                maradt a poharában, mert már a halnál azon járt az esze,
2119  3|                        Az öreg úr lesütötte a szemét.~ ~- Bocsásson meg,
2120  3|           becsületszavamra állíthatom, hogy a maga asztali bora közönséges
2121  3|                    Uborkalé? - fortyant föl a vendéglős dühösen. - Hát
2122  3|               Tisztelt úr, jőjjünk tisztába a dolgokkal, - mert a szemtelenkedést,
2123  3|                tisztába a dolgokkal, - mert a szemtelenkedést, annyit
2124  3|                   mondhatok, nem tűröm...~ ~A vendéglős e szavakra széket
2125  3|                    közönséget ideszoktassam a vendéglőbe? Minthogy manapság
2126  3|                   szerződtettem egy hónapra a vendéglőmbe. Ha a fizető
2127  3|                   hónapra a vendéglőmbe. Ha a fizető közönség azt látja,
2128  3|                 minden nap grand diner, ez, a vak is láthatja, nem kicsinység...
2129  3|                    Úgy terveztem, hogy önök a társadalom elitejét fogják
2130  3|                elitejét fogják képviselni s a ruhájukat is magam rendeltem
2131  3|                ruhájukat is magam rendeltem a szabónál... Önt, a szenátor-tipust,
2132  3|                rendeltem a szabónál... Önt, a szenátor-tipust, redingotba
2133  3|                     maszkiroztuk. Takács úr a fiatal kaszinó-tipust ábrázolja,
2134  3|                    Kovács és Kovácsné pedig a nászutas házaspárt... Mit
2135  3|                 házaspárt... Mit gondol, én a szeméten találtam a pénzemet?
2136  3|                      én a szeméten találtam a pénzemet? A Kovácsné toalettje
2137  3|               szeméten találtam a pénzemet? A Kovácsné toalettje egymaga
2138  3|                    száz forintomba került s a redingotért is kifizettem
2139  3|                forintot... És mindezt annak a reményében, hogy az üzletmenet
2140  3|                     magukat beleültettem... A miniszter is kisebb úr,
2141  3|                   mert mindössze csak annyi a dolguk, hogy jól vacsoráljanak...
2142  3|                    hétig szabadon járhatnak a teendőik után, hétkor pedig
2143  3|                    hétkor pedig felöltöznek a dinerhez... Hal, filet,
2144  3|       összezsugorodott, mint egy sündisznó. A vendéglős azonban nem sok
2145  3|                azonban nem sok ügyet vetett a szánalmas metamorfózisra.~ ~-
2146  3|                 lakomához jusson mindennap? A tiszteletreméltó, hófehér
2147  3|           szerződtettem, az arcáról rítt le a nyomorúság, most minden
2148  3|                 préposté... Két nap óta még a tokája is megduplázódott...
2149  3|                     is megduplázódott... És a hála?... A jóságomért annyiból
2150  3|             megduplázódott... És a hála?... A jóságomért annyiból áll
2151  3|                     jóságomért annyiból áll a hálája, hogy a hátam mögött
2152  3|                 annyiból áll a hálája, hogy a hátam mögött úgy viselkedik,
2153  3|             gyönyörűséggel fogom szürcsölni a zöld pohárból a kocsisbort...~ ~-
2154  3|                  szürcsölni a zöld pohárból a kocsisbort...~ ~- Ajánlom
2155  3|                     hogy többé ki ne rúgjon a hámból... Mert ha még egyszer
2156  3|                     azonnal pusztulhat...~ ~A vendéglős ezzel köszönés
2157  3|           lehorgasztott fővel baktatott, de a Kerepesi-úton szomorúan
2158  3|                     Úgy kell, megérdemeltem a leckét... Még pezsgőre,
2159  3|                   pezsgőre szomjazom, mikor a szegény családom kenyeret