Rész

 1  1|           szeretnek, azért vagyok oly boldog, mert tudom, hogy
 2  1|       Átkulcsolta a Honti nyakát, oly szenvedélyes erővel, hogy
 3  1|   rendkívül elegáns levélke volt, oly arisztokratikus címírással,
 4  1|        hihetetlen álomvilágába... Oly furcsa és valószinűtlen
 5  1|         dolgoztatnak. A tárgyalás oly sokáig tartott, hogy Hontiné
 6  1|          De annyit elárulok, hogy oly szép leszek, mint valami
 7  1|       felelt:~ ~- Hogy tetszel-e? Oly szép vagy, hogy szinte nem
 8  1|           Igazat mondtál a minap; oly szép vagy, mint valami tündérkirálynő...~ ~
 9  1|           ahol egy sápadt asszony oly szeretettel, oly féltékeny
10  1|          asszony oly szeretettel, oly féltékeny gonddal dédelgette...
11  1|       minden szem feléje fordult: oly szép volt, hogy Honti szinte
12  1|           Karnevál herceggel, aki oly sűrűen szerepelt a hatvanas
13  1| biccentett a fejével, - egyszerre oly elfogulttá lett megint,
14  1|           a cinikust, - engem épp oly kevéssé lehet elbolondítani,
15  1|        átnyújtott két tea-rózsát. Oly ragyogó jókedvvel jött,
16  1|      kerekségén. A hangulat utóbb oly fesztelenné vált, hogy a
17  1|           szőnyegre a lábaihoz... Oly szép volt így, a maga bámulatos
18  1|       bolond... nagyon jószívü... oly könnyelmü, mint egy párisi
19  1|           ki a karzat párkányán s oly csönd támadt, hogy a légy
20  1|         intelligencia, az okosság oly ragyogó zománcot adott a
21  1|          hangon gratuláltak neki. Oly egyszerü, oly bájosan szerény
22  1|   gratuláltak neki. Oly egyszerü, oly bájosan szerény volt e pillanatban,
23  1|       Folyton jajgatunk, de azért oly szívósak vagyunk, hogy százéves
24  1|            gúnyos, komédiás arca, oly komoly maradt, hogy Vilma
25  1|    szemében könnyek csillogtak... Oly őszintén, annyi melegséggel
26  1|     életét, egész nyugalmát, amit oly nagylelkűen rád bízott?
27  1|     pillanatban egészen az övé... Oly erővel szorította magához
28  2|         tigrisre, aki tegnap este oly vérbeborult aggyal járt-kelt
29  2|     férfiak hihetetlen önzésének, oly frappáns és hűséges tükre,
30  2|           a Mariskám hűsége ismét oly tisztán ragyog, mint a nap
31  3|         ön most füllent... Ön épp oly jól tudja, mint én, hogy