Rész

 1  1|      reszketve nyújtott át neki, e szavak kíséretében:~ ~-
 2  1|      beszélni...~ ~Vilma asszony e naptól fogva a hôtel dédelgetett
 3  1|         illető inszinuációra, de e pillanatban a sietségtől
 4  1|         a Zuzmara-bálon, amelyet e hónap harmincadikán rendeznek.
 5  1|           És az asszonyi szépség e viruló tündérországában
 6  1|       meg... Mit szólt volna, ha e pillanatban a Vilma lelkébe
 7  1| megelégedés, a fényűző gazdagság e fészkében, a mama könnyező
 8  1|          egy hatodik gimnázista. E pillanatban mélyen meghajol):
 9  1| folytatta volna az áradozást, ha e pillanatban általános mozgolódás
10  1|         oly bájosan szerény volt e pillanatban, az okosság
11  1|       mindent megvall az urának, e pillanatban veszedelmesen
12  1|        tisztában volt vele, hogy e pillanatban nem méltó önmagához
13  1|    vennék föl...~ ~Klárika ajka, e szavak után, veszedelmesen
14  1|          mosolyogva szólott:~ ~- E szerint valami fontos beszélni
15  1|        végtelen hálával tartozik e jó és nemesszívü embernek,
16  1|     jólét, a vagyon, a csillogás e kivánatos milieujét megkockáztatná
17  1|          édes, kékszemü teremtés e pillanatban egészen az övé...
18  1|         kis babát gondolta-e, az e pillanatban megfejthetetlen
19  1|              A hatodfél kilós úr e pillanatban kétségbeesett
20  1|     kiszabadítsa. Látván azonban e kisérletek hiú voltát, legalább
21  2|    kérdeztem tőle vállatvonva. - E pillanatban öt perccel mult
22  3|      volna tenni egy ellen, hogy e vendég az angol felsőház
23  3|         elkáromkodta magát, majd e furcsa, sőt érthetetlen
24  3|      látszik, szemtelen...~ ~Aki e rejtélyes szavak indító
25  3|      vacsorával...~ ~A vendéglős e szavakra megvetéssel huzta
26  3|       nem tűröm...~ ~A vendéglős e szavakra széket húzott az
27  3|            Az előkelő aggastyán, e hosszu beszéd hallatára