Rész

 1  1|        vagy, nagy gyerek vagy, de talán még százszor jobban szeretlek,
 2  1|        imádják... Ne higyje, hogy talán a féltékenység beszél belőlem...
 3  1|    rágalmaztam be... Csak nem fog talán kuplékat énekelni a vezérigazgatója
 4  1|           mert ilyen mulatság még talán sohase volt Budapesten...
 5  1|       fátyollal... A stílszerűség talán hiányzott az ünnepről, de
 6  1| megtisztelne bennünket... Például talán holnap, ebéd után, egy csésze
 7  1|  otthagynák, egy légyottért pedig talán az egész életükre lemondanának
 8  1|           körül, de éreztem, hogy talán belebetegszem az izgatottságba,
 9  1|         egy fiatal teremtésben... Talán az életünket is föláldoznók,
10  1|          Rubin úr... Csak nem fél talán tőlem, hogy úgy állva marad
11  1|        gyengeségtől ment?... Vagy talán azt, hogy az urába szerelmes?...
12  1|           harmónikus házasság?... Talán sajnálja, talán hálás iránta -
13  1|      házasság?... Talán sajnálja, talán hálás iránta - sőt bizonyos,
14  1|           jó Istenhez. A lakással talán itt is megbékült volna,
15  1|          bizonyosan, igaz... Maga talán nem ismeri még Döncit?~ ~
16  1|        francia vígjátékban... Ott talán kikaparja a két asszony
17  1|         megdöbbenve nézett rá: ez talán nem is az a férfi volt,
18  1|          válaszoltam: látogatókat talán nem fogad, de ha a kegyelmes
19  1|           hogy mi történt vele... Talán igaza is volt, hogy ilyen
20  1|          én vagyok az egyedüli, s talán én gondolnék a legutolsónak
21  1|      borult és keservesen sírt... Talán kis gyermekkora óta most
22  1|        szólt:~ ~- Illetlen fickó, talán kezet csókolnál a nagybácsidnak?...
23  2|       elfáradna a Serfőző-utcába, talán a saját szemével meglátná
24  2|       illendőség vissza nem tart, talán a lakásba is fölmentem volna
25  2|           szép Kuthyné piros vére talán épp ebben a pillanatban
26  3|    vállalatát kitüntesse. Ez volt talán a legelső este, amikor a