Rész

 1  1|     könnyü pongyolában, mosolygó arccal kukkantott be a férjéhez,
 2  1|      Honti egy délben titokzatos arccal tért haza a feleségéhez:~ ~-
 3  1| szobaleányaival, mosolyogva, égő arccal, szépsége és ifjúsága egész
 4  1|      Szentgróthy gróf, míg derűs arccal kezet nyujtott neki, - néha
 5  1|          egy pillanatig fürkésző arccal tekintett a vendége szeme
 6  1|      vezérigazgató már örvendező arccal szorítgatta a felesége kezét.~ ~-
 7  1|   hivatalában megjelent s tüzelő arccal tűrte, hogy ő a szakállas
 8  1|          Félix csakhamar ragyogó arccal, a fáradtságtól lihegve
 9  1|        vagy Rauch úr is mosolygó arccal, kezükben virágbokrétával,
10  1|         de másnap újra titkolózó arccal állított be az ebédlőbe.~ ~-
11  1|         megrázta a fejét s olyan arccal, melyet a világ leghíresebb
12  1|      felesége kezét, aztán derűs arccal szólott:~ ~- Kis csacsi
13  1|         a produkcióját s lángoló arccal ugrott föl a zongora mellől,
14  1|        Vilma (még mindig lángoló arccal): Óh, méltóságos asszony!~ ~
15  1|          Klárika örömtől sugárzó arccal csöngetett föl bájos nénikéjéért
16  1|     hölgyeket; nyugodtan, komoly arccal lépett be a függönyös ajtón
17  1|   miniszter nyugodtan, de sápadt arccal hallgatta, néha kicsinylőleg
18  1|         sehogy se enged, szomoru arccal bár, de megnyugodott benne,
19  1|    kezéből a regényt, parancsoló arccal az ajtóra mutatott, s hangosan
20  1|   unokabátyjától.~ ~Félix komoly arccal csókolta meg a hugocskája
21  1|     mondta ezt, de Vilma lángoló arccal ugrott föl a helyéből. És
22  2|          teremtés mind lemondóbb arccal mutatkozott nagy néha az
23  2|   barátomat, - egy napon földúlt arccal hívott félre a tiszti kaszinóban,
24  3|     búvóhelyét elhagyva - komoly arccal belépett az étterembe. Egy