Rész

 1  1|     szegzett pillantással, olyan hangon, mintha csupán önönmagának
 2  1|    barátságosabb és fesztelenebb hangon beszélt hozzá a bank félelmetes
 3  1| nevetségessé válik s idegenszerü hangon, tettetett könnyűséggel
 4  1|       szemem közé s olyan furcsa hangon, melyet sohasem hallottam
 5  1|          az óráját, aztán furcsa hangon így szól hozzám: “Tudod
 6  1|      szalont betöltötte, suttogó hangon szólott:~ ~- Tekints csak
 7  1|          szemébe nézett, s olyan hangon, mely az okos Vilmát is
 8  1|         visszafordult és csöndes hangon mondta:~ ~- Fog még maga
 9  1|          füzetben, aztán fojtott hangon ismételte:~ ~- Haragszik
10  1|       valami furcsa, idegenszerü hangon kérdezte:~ ~- Jó barátja
11  1|        Könnyedén, majdnem gúnyos hangon mondta ezt, de az öreg asszonyt
12  1|       csöndesen, majdnem monoton hangon kezdte, de a lélek, az intelligencia,
13  1|     püspökök előtt, akik kenetes hangon gratuláltak neki. Oly egyszerü,
14  1|      Klárika egyszer csak tréfás hangon meg nem szólalt:~ ~- Tudod
15  1|        megcirógatta, aztán atyai hangon szólott:~ ~- Majd elmondja,
16  1|          a szobalányát, s azon a hangon, melyet P. Márkus Emilia
17  1| szokatlan, izgatottságtól remegő hangon szólott:~ ~- Az imént azt
18  1|         Csöndesen, alig hallható hangon mondta ezt, de Vilma lángoló
19  1|          s neheztelve, sértődött hangon szólt:~ ~- Ejnye, hát meg
20  1|    szemmel:~ ~- Ne beszélj ilyen hangon ezzel az úrral, mert ez