Rész

 1  1|      könnyűséggel szólott:~ ~- A kegyelmes úr, mint vén ember, ez nagyon
 2  1|            Nagyon örülnénk, ha a kegyelmes úr egyszer megtisztelne
 3  1|         a kérdés, hogy mit ért a kegyelmes úr ama bizonyos kor alatt?~ ~-
 4  1|          hijján húsz... Vagyis a kegyelmes úrnak az a teóriája, hogy
 5  1|         is érte a célját, de én, kegyelmes úr, valamivel keményebb
 6  1|               Meséljen valamit a kegyelmes úr Szent-Pétervárról, ahol,
 7  1| mosollyal szólott:~ ~- Óh, hát a kegyelmes úr még mindig Budapesten
 8  1|      volna ki a hangjából:~ ~- A kegyelmes úr, úgy látszik, a fejébe
 9  1|         jókedvűen szólott:~ ~- A kegyelmes úr, úgy látszik, sokat tanult
10  1|         Egyet azonban elfelejt a kegyelmes úr: azok a hősnők többnyire
11  1|           Egyébként akár hiszi a kegyelmes úr, akár nem, Császár Imre
12  1|       hete is elmúlt ennek, de a kegyelmes úr még mindig itt lebzsel
13  1|          irigylésreméltó dolog a kegyelmes úr nyelvére kerülni...~ ~
14  1|      barátja magának Szentgróthy kegyelmes úr?~ ~Honti csodálkozva
15  1|         a gyönyörűségbe, amint a kegyelmes úr leereszkedőleg a tudtára
16  1|         talán nem fogad, de ha a kegyelmes úr elmegy hozzá, bizonyosan
17  1|         de nem kivánom fogadni a kegyelmes urat...~ ~Az inas zavartan
18  1|        hanem a gazdag és előkelő kegyelmes úrral...~ ~Csöndesen, alig