Rész

 1  1|           drágám, mindez komoly és gyönyörü valóság... És ha valaki
 2  1|        megcsókolta a Vilma rózsás, gyönyörü arcocskáját.~ ~- Gyorsan
 3  1|   kivilágított hajójában: a püspök gyönyörü beszédje (ő excellenciája
 4  1|       fordult az ajtó felé, hogy a gyönyörü asszonyt megnézze... Az
 5  1|       szólott a gavallérjához:~ ~- Gyönyörü!~ ~- Ugy-e, hogy szép, ugy-e,
 6  1|            Nézze, mily bájos, mily gyönyörü teremtés... Az igazi Csipkerózsika
 7  1|    Rivierán jár valahol, azoknál a gyönyörü asszonyoknál, akikről tavaly
 8  1|           A Rivierára mennék, hogy gyönyörü asszonyokat lássak?... Édes
 9  1|         arcocskájával, meg azzal a gyönyörü, aranyszőke hajkoronájával...~ ~
10  1|           falun lakott, magának is gyönyörü konyhája volt; nagy, tiszta,
11  1| nénikéjéhez:~ ~- Nézd csak, milyen gyönyörü, milyen elegáns ember! Én
12  1|          paplana alól kirajzolódó, gyönyörü termetével, amint elmés,
13  1|           hát az a tudat, hogy egy gyönyörü, fiatal asszony él vele
14  1|        nézte... Csakugyan bájos és gyönyörü asszony volt: arca meghalványult
15  1|  bámulattal kiáltották:~ ~- Milyen gyönyörü gyerek, egészen a méltóságos
16  1|         kék szeme van és ugyanaz a gyönyörü, pisze orrocskája...~ ~Wogenheim
17  2|          délután légyottom van egy gyönyörü asszonnyal, s ki az ördög
18  3|        hófehér asztal mellett, egy gyönyörü, délceg termetü aggastyán